Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-09 / 83 szám, szerda

Az OKP állásfoglalása a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletéhez Róma — Carlo Galuzzi, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja a Rinascitdnak adott interjújában értékeli a kommunista és munkáspártok képviselőinek nemrég tartott moszkvai tanácskozását. Galuzzi szerint a moszkvai tanácskozásnak az volt a feladata, hogy a közeledő konferencia záródokumentumait kidolgozza és az értekezlet szervezésére vonatkozó egyes kérdéseket megvitassa. Az Olasz Kommunista Párt a világértekezleten folytatandó politikai vita közzétételét követeli. Az előzetes tanácskozáson ebben a kérdésben nem hoztak döntést. A záródokumentum javaslatával kapcsolatban két különböző koncepció merült fel: vagy kidolgozzák a forradalmi mozgalom előtt álló problémák öszszefoglalóját, vagy meghatározzák az imperializmus ellen, vagyis a békéért folytatott harc legfontosabb feladatait. Az Olasz Kommunista Párt a második koncepciót támogatja. A tanácskozáson és utána is kifogásolta a javaslat egyes pontjait. A dokumentumnak a nemzetközi helyzetre vonatkozó elemzése egyes részeivel az Olasz Kommunista Párt nem ért egyet. A dokumentum foglalkozik a szocialista országok közötti kapcsolatokkal, de nem szentel kellő figyelmet az egyes szocialista országok közti válság következményeinek. A pártnak a dokumentummal kapcsolatos végleges álláspontjáról a Központi Bizottság dönt. Galuzzi a továbiakban az értekezleten való részvétel kérdésével foglalkozott. Megemlítette, az OKP azt javasolja, hogy valamennyi kommunista és munkáspártot hívjanak meg Moszkvába. Az előzetes tanácskozáson megerősítették ezt az álláspontot. Az OKP azonban tudatában van annak, hogy a mai körülmények között nagy akadályok gördülnek az Ilyen általános részvétel elé. Egyúttal azonban hangsúlyozza, hogy • moszkvai tanácskozáson való részvétel, illetve távolmaradás nem jelenthet megkülönböztetést a munkásmozgalomban, mivel az értekezlet célja az egység felújítása. Galuzzi pozitívan értékelte a záródokumentumnak az európai biztonsággal foglalkozó részét. Ez a rész a Karlovy Vary-1 értekezlet eredményeiből indul kl. Az OKP ugyancsak pozitívan értékeli a Varsói Szerződés tagállamainak felhívását. A párt meggyőződése szerint ezen javaslatok valóraváltása a szocialista országok közötti nézeteltérések ' kiküszöbölésétől függ. Minél gyorsabban újítsák fel a CSKP teljes függetlenségének és a csehszlovák állam szuverenitásának feltételeit, annál kedvezőbb lesz a kontinens új elrendezéséért folytatott harc távlata. Galuzzi közlése szerint Moszkvában nem beszéltek a Szovjetunió és Kína közötti nézeteltérésekről. Hangsúlyozta, hogy a kölcsönös elismerés, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös segélynyújtás alapján ki kell küszöbölni a szocialista országok közötti nézeteltéréseket. A Kanadai KP kongresszusának határozata Torontó — A Kanadai Kommunista Párt 20. kongresszusán politikai határozatot fogadtak el, amely sürgeti a nemzetközi kommunista mozgalom egységét ős szolidaritását, s kimondja, hogy a Kanadai Kommunista Párt következetesen küzd a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi értekezletének sikeréért. Rámutat, hogy a moszkvai tanácskozás szükséges, mert azon közös álláspontot dolgozhatnak ki az imperializmus elleni harc alapvető kérdéseiben. A SZOVJET—VIETNAMI tudományos-műszaki együttműködési bizottság 8. ülésszakára szovjet küldöttség utazott Hanoiba. A küldáöttséget Karavajev építésügyi miniszter vezeti. 1989 IV. 9. GOLDA MEIR Aránylag ritka, hogy az államigazgatásban nők töltenek be fontos tisztséget. L e v I Eskol halála után Golda Meir aszszony vette át az Izraeli kormány vezetését, a így az indiai I n d i r a Gandhi és a ceyloni S i r i m a vo Bandaranaike mellett reá is az a nehéz feladat hámi, hogy bebizonyítsa: a nők a nemzeti ôs a világpolitika irányításában Is egyenrangú partnerei lehetnek a férfiaknak. Golda Meir nagyon nehéz Időszakban kerül Izrael élére. Izrael egyre jobban elszigetelődik, a megszállt arab területeken a felszabadító mozgatom egyre nagyobb méreteket ölt éi nem utolsó sorban az izraeli politikusok között sem olyan szilárd az egység, mint azt a látszat mutatja. Ez különösen a novemberben esedékes általános választásokkal kapcsolatban figyelemreméltó. Golda Meir 1899-ben Kijevben, egy ács második gyermekeként született. Már gyermekkorában szemtanúja volt a zsidóüldözés borzalmainak. Szüleivel együtt az Egyesűit Államokba emigrált, s itt rövidesen a cionizmus hatása alá került. Tanítói diplomát szerzett, majd fiatalon, 19-éves korában férjhez ment. Férjével Palesztinában telepedett le, évekig egy kibueban éltek s Golda Meir a gazdaság baromlfállományát gondozta. Később Jeruzsálembe költöztek, ott született két gyermekük. Itt li nehéz körülmények között éltek. Politikai pályafutását a szakszervezet tisztviselőjeként kezdte, majd az űn. Zsidó Ügynökség vezetője lett. 1948-ban fontos küldetést kapott — férfiruhában titokban jordánlába utazott és tárgyalt A b d u I 1 a h királlyal. Izrael megalakulása óta több fontos funkciót töltött be. Először moszkvai nagykövet volt, majd 1949-ben munkaügyi miniszter lett. 1936 tói 1966-ig Ben G u r I o n, majd Eskol kormánya tagjaként a külügyminisztériumot irányította. Legutóbb két évig az Izraeli Munkáspárt, a MAPAI élén állt, és tavaly nyugalomba vonult. Az idős politlkusnő nagy tekintélynek örvend és azzal, hogy elfogadta a kormányfői tisztséget, legalább ideiglenesen megakadályozta a szakadást a kormánypártban. Eskol hivatalos utóda Jigal Állon lett volna, az eddigi miniszterelnök-helyettes. Sokan D a j a n t, a kormánypárttal egyesült ellenzéki RÁFI volt vezetőjét látnák szívesen az ország kormányrúdjánál — Dajan a hatnapos háború alatt rendkívül népszerű lett. Dajan és Állon két különböző irányzatot képvisel. Állon nem hisz a katonai győzelem értékében, Dajan viszont az újabb fegyveres harcot szorgalmazza. A MAPAIban ezenkívül ellentétek vannak az öreg politikusok és „az ifjú törökökéként jellemzett fiatalok között is. Ebben a helyzetben Golda Meir kinevezése kompromisszumot jelent, mely ideiglenesen elsimította a válsággal fenyegető belpolitikai helyzetet. Valószínű azonban, hogy úgy, mint Golda Meir kinevezése, a belső hatalmi harc kimenetele sem változtat Izrael agresszív politikáján. Golda Meir első hivatalos megnyilatkozásáabn — a beiktatása után mondott parlamenti beszédében mindjárt azt hangoztatta, hogy Izrael nem fogad el semmiféle olyan négyhatalmi megállapodást, amelyet akarata ellenére hoznának. A hivatalba lépése 6ta elhangzott többi beszéde és kormánya tagjainak (akik egyébként azonosak az Eskol kormányéval) kijelentései is azt bizonyítják, hogy Izrael továbbra sem hajlandó elfogadni a Biztonsági Tanács határozatait, és folytatja eddigi politikáját. Cs. E. néhány •H^flÉ^rHii A. GROMIKQ szovjet és C. Manescu román külügyminiszter kedden folytatta tárgyalásait Moszkvában. A román miniszter, mint ismeretes, a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. EGYIPTOM kormánya 1970-ig a Szuezi-csatoma mentén mintegy 330 km hosszúságú kőolajvezetéket épít. A vezeték felépítése iránt angol, nyugatnémet és francia üzemek érdeklődnek. VENEZUELA kormánya felújította diplomáciai kapcsolatait Peruval. A diplomáciai kapcsolatok megszakítására múlt év októberében került sor. RANGOONBAN hivatalosan bejelentették, hogy Aung Tyl, a Burmai Kommunista Párt Központi Bizottságának funkcionáriusa április 3-án életét vesztette. Aung Tyi Rangoontól 160 kilométerre északra egy összecsapás során halt meg. Dr. V. BEZDlCEK, a Cseh Szocialista Köztársaság iskolaügyi minisztere hétfőn este Mexikóba érkezett. A KOÜMINTANG X. kongreszszusa ismét Csang Kai-seket választotta meg a párt elnökévé. WASHINGTONBAN kétnapos értekezlet zajlott le a Közös Piac tagállamai, valamint Kanada, Ausztrália, Argentína 6s az Egyesült Államok részvételével a kilenc hónapja érvényben levő új nemzetközi búzaegyezménnyel kapcsolatban. AZ OLASZ KOMMUNISTA PART milánói székházába hétfőn betörtek egy olasz újfasiszta szervezet tagjai és felgyújtották a berendezést. A rendőrség több személyt őrizetbe vett. ALEXEJ KOSZIGIN hétfőn — kérésére — fogadta Vladimír Koucký csehszlovák nagykövetet. A beszélgetés szívélyes, baráti légkörben zajlott le. G. I. VLADIKIN vezetésével szovjet küldöttség érkezett hétfőn Helsinkibe a szovjet—finn baráti és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 21. évfordulója alkalmából. HETVENÖT éves korában elhunyt Gyemjan Korotcsenko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének helyettese, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. DAVIO PACKARD amerikai hadügyminiszter-helyettes hétfőn megkezdte hatnapos nyugat-európai körútját, amelynek során megszemléli az amerikai fegyveres erők európai katonai létesítményeit. A MARTIN LUTHER KING gyilkosaként 99 évi börtönre ítélt Ray ős ügyvédei beadványt terjesztettek a bírósághoz, amelyben új tárgyalás kitűzését kérik azon az alapon, hogy a korábbi tárgyaláson Ray ügyvédjei nyomására vallotta magát bűnösnek. A JAPÁN dolgozók hagyományos tavaszi hadjárata folyamán kedden 24 órás sztrájkba léptek a fémfeldolgozó ipar, a gépipar és több vegyipari ágazat dolgozói. A japán szakszervezeti főtanács szerint a munkabeszüntetésekhez az ország 670 nagyüzemének dolgozói csatlakoztak. A hatóságok repressziókkal igyekeznek fékezni a dolgozók tavaszi támadásának erejét. Amerikai leszerelési javaslat bírálta Kínát Genf — A genfi leszerelési értekezlet keddi ülésén az Egyesült Államok új formában terjesztette be a hasadóanyagok gyártásának korlátozásáról szóló korábbi javaslatát: indítványozta, hogy az ellenőrzést bízzák a 101 országot tömörítő bécsi Atomerő Ügynökségre. Adrián S. Fisher amerikai küldött beszédében azt mondotta, hogy ez nagy változást jelent az ellenőrzést Illető amerikai álláspontban. A

z amerikai javaslat értelmében az atomhatalmak nukleáris berendezéseit ugyanolyan ellenőrzésnek vetnék alá, mint amilyen ellenőrzést az atomsorompó-szerződés előír a nem nukleáris országok számára. A korábbiakban az amerikaiak ahhoz ragaszkodtak, hogy maguk ellenőrizhessék az egyezmény betartását más országok területén. Az amerikaiak által javasolt tilalom az uránium—235 és a plutónium előállítására vonatkozna. Fisher beszédében egyébként elvetette azt a svéd javaslatot, hogy a földalatti nukleáris kísérleteket ls tiltsák be ós ellenőrizzék oly módon, hogy az atomhatalmak szeizmológikus információkat cserélnek. Fisher ragaszkodott ahhoz az amerikai tézishez, hogy a kis hatóerejű földalatti robbantásokat helyszíni ellenőrzés nélkül nem lehet felderíteni. Roscsln szovjet küldött nyugati hírügynökségek Jelentése szerint nem volt hajlandó kommentálni az amerikai javaslatot, hangoztatta, hogy annak tanulmányozására van szükség. ROGERS: A BUDAPESTI FIGYELMET ÉRDEMEL Az amerikai külügyminiszter első sajtóértekezlete Washington — Rogers amerikai külügyminiszter első sajtóértekezletén hétfőn kijelentette: „A NATO e heti washingtoni miniszteri értekezletén megvitatják a Varsói Szerződéshez tartozó országok budapesti felhívását. Az amerikai külügyminiszter azt mondotta, hogy a felhívás tartalmában nem különbözik lényegesen a korábblaktól, hangneme azonban valamivel barátságosabb és kevésbé polemikus. A felhívás azonban mindenképpen figyelmet érdemlő". Egyéb NATO-kérdésekről szólva az amerikai külügyminiszter rendkívüli fontosságúnak minősítette a miniszteri tanács csütörtökön kezdődő kétnapos ülését, egyrészt azért, mert ez a szervezet 20 éves évfordulójával esik egybe, márészt viszont azért, mert — szavai szerint — a csehszlovákiai események ráébresztették a NATO tagjait a szervezet fontosságára, megtartásának és megerősítésének szükségességére. Rogers foglalkozott a szovjet—amerikai kapcsolatokkal és a leszerelési tárgyalások kilátásaival is. A külügyminiszter szerint a szocialista országok csehszlovákiai együttes fellépése kedvezőtlenül hatott a kelet—nyugati kapcsolatokra, de nem befolyásolja döntően a stratégiai fegyverek korlátozását célzó szovjet —amerikai tárgyalások lehetőségét. E tárgyalásokra a külügyminiszter szerint a tavasz végén, esetleg a nyár elején kerülhet sor. Vietnamról szólva az amerikai külügyminiszter megismételte a korábban Nixon által kifejtett álláspontot: nem kerülhet sor amerikai csapatok egyoldalú kivonására, viszont a kormány reméli, hogy „titkos tárgyalásokon" megállapodás Jön létre valamiféle kölcsönös kivonásról. Részletesen foglalkozott a közel-keleti kérdésről folytatott négyhatalmi tárgyalásokkal, leszögezve, hogy az USA sajnálattal fogadja az Izraeli kormánynak a négyes tanácskozást elutasító magatartását. Nagy-Britannia részt venne az európai biztonsági konferencián London — M. SzmirnovszkiJ, a Szovjetunió londoni nagykövete kedden meglátogatta Fred Mulley külügyi államminisztert, és tárgyalást folytatott vele a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívásával kapcsolatosan. Az angol külügyminisztérium szóvivője nem ismertette részletesen a tanácskozást. Nagy-Britannia lényegében helyesli az európai biztonság kérdéseivel összefüggő konferencia összehívását, és részt vesz rajta, ha azt sikerül Jől előkészíteni, s a tanácskozásokon az Egyesült Államok és Kanada ls képviselteti magát. Az angol kormány a konferenciát Illetően tárgyalni kíván szövetségeseivel is. Brandt Kanadában Ottawa — Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter hétfőn 75 perces megbeszélést folytatott kanadai kollégájával, Mitchell Sharp külügyminiszterrel. A megbeszélések középpontjában a NATO és Kanada ezzel kapcsolatos döntése, vaNorvégiában fokozódik a harc a MATO-ból valő kilépésért Delhi — Diues Síiigh Indiai külügyminiszter helyesli a Szovjetunió javaslatát, amely szerint a szovjet—kínai határproblémákat tárgyalások útján kell megoldani. A külügyminiszter bírálta Kínát, hogy erőszakkal akarja megváltoztatni a határokat. Kijelentette, hogy országa ellenzi a történelmi határok megváltoztatását, és az esetleges nézeteltéréseket tárgyalások útján kell megoldani. Singh India tapasztalataira hivatkozva kijelentette, hogy Kína a Szovjetunióval szemben ls hasonló taktikát alkalmaz a határokat illetően, mint annak Idején Indiával szemben. Moszkva — A Moszkvai Pravda keddi számában Jahontov Írását közli a Norvégiára nehezedő súlyos NATO-járomról. Mint a cikkíró megállapítja: a NATO vezetői Norvégiát stratégiai hídfőállásnak, agresszív terveikben helyet kapó, fontos láncszemnek tartják. Norvégia húszesztendős NATO-tagságának — húzza alá a szovjet sajtó vezető lapja — csupán káros következményei voltak. A hivatalos statisztikai adatok szerint Norvégia katonai kiadásai 1949től 1968-ig 250 millió koronáról 2,3 milliárd koronára nőttek. A moszkvai Pravda befejezésül hangsúlyozza: most, amikor lejár az észak-atlanti szerződés hatálya, Norvégiában fokozódik a harc az agresszív tömbből való kilépésért, egy olyan realisztikus semleges külpolitika kialakításáért, amely megfelelne Norvégia nemzeti érdekeinek és hozzájárulna az észak-európai béke és biztonság megerősítéséhez. lamint a kelet—nyugati kapcsolatok kérdése állt. Brandt aggodalmát fejezte ki az Európában állomásozó kanadai erők csökkentésére vonatkozó kandal döntés, illetve a döntés Időzítése miatt. A nyugatnémet külügyminiszter ugyanakkor megelégedéssel nyugtázta, hogy Kanada továbbra is tagja marad a NATO-nak. A kanadai döntés időzítése, Brandt szerint, részben a héten kezdődő washingtoni NATO miniszteri tanács-értekezlet miatt ad okot aggodalomra, részben viszont amiatt, hogy „a NATO haderők bármilyen csökkentése befolyásolhatja a kelet—nyugati megegyezést a katonai erők kölcsönös csökkentéséről". Brandt kijelentette: megérti a kanadai döntés Indítóokát, csupán az Időzítés és a többi tagországra gyakorolt hatás miatt aggódik. Sirhan ellen m követelnek halálos ítéletet? Los Angeles — Lynn D. Compton, az államügyész helyettese kijelentette, hogy Sírban ügyében nem fognak halálos ítéletet követelni. Az Ítélet ügyében egy különbizottságnak kell majd döntenie. A védelem által felsorakoztatott psziochológusokkal ellentétben egy szakértő kijelentette, hogy Sirhan a tesztek tanúsága szerint normális.