Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-05 / 81 szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1069. április 5. BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 81. szám Ara 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Á CSKP KB Elnöksége végrehajtó bizottságának állásfoglalása Huszonnégy évvel ezelőtt szabadult fel Bratislava # A. A. GRECSKO SZLOVÁKIA FŐVÁROSÁBAN # KOSZORÚZÁS A SLAVÍNON (CSTK) — A bratislavai repülőtéren április 4-én dr. Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára, valamint L. Abraham, O. Klokoč, V. Pavlenda, Š. Sádovský és J. Turček elvtársak, az SZLKP KB elnökségének tagjai üdvözölték a szlovák fővárosba érkezett A. A. Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét és V. Sz. Szemjonovot, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettesét. A szovjet vendégeket Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió prágai nagykövete, A. M. Majorov vezérezredes, az ideiglenesen Csehszlovákia területén állomásozó szovjet csapatok központi csoportjának parancsnoka és M. Dzúr vezérezredes csehszlovák nemzetvédelmi miniszter kísérte. A kísérethez Bratislavában csatlakozott I. Sz. Kuznyecov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. Jelen volt E. Pepich vezérőrnagy, az SZSZK belügyminisztere és Š. Kodaj vezérőrnagy, a keleti katonai körzet prancsnoka. A szovjet vendégek a vendéglátókkal az SZLKP Központi Bizottságán baráti eszmecserét folytattak a kölcsönös kapcsolatokról és a jelenlegi csehszlovákiai helyzetről. A CSKP KB elnökségének végrehajtó bizottsága foglalkozott a Cseh Újságírók Szövetsége elnökségének állásfoglalásával és a következő határozatot hozta: A Cseh Újságírók Szövetségének elnöksége a Csehszlovák Sajtóirodában, a rádióban, a televízióban a Lidové demokrace, a Melantrich, a Naše vojsko mellett működő alapszervezetei képviselőinek, valamint kerületi bizottságai képviselőinek és az újságírók más küldötteinek együttműködésével 1969. április 3-án kiadta az időszerű politikai helyzet kérdéseivel összefüggő álláspontját. Ez az álláspont válasz a CSKP KB elnökségének 1969. április 2-i nyilatkozatára. Az összes napilapok közlik a nyilatkozat jelentős részét. A közzétett szövegek megállapítják, hogy az újságírók „teljes mértékben" tudatosítják hazánk jelenjegi súlyos helyzetét", bizalmukat fejezik ki Svoboda, Dubček, Černík, Smrkovaký és Husák elvtársaknak, akik együtt a vezetőséget képviselik (ezen a párt és a kormány vezetősége értendő). Az állásfoglalás a továbbiakban megállapítja, hogy „az igazságszerető fcjságok mindenkor hűségesen tükrözik a társadalom életét", továbbá az Újságírók Szövetségének elnöksége kijelenti, hogy „a sajtó vezető dolgozóinak fokozottabb felelősségtudatát, egyrészt a CSKP s a kormány határozatainak megtartásával, másrészt azzal lehetne biztosítani, hogy a sajtó továbbra is kifejezésre juttassa a polgárok véleményét és biztosítsa a kétirányú tájékoztatást. Mi következik a Cseh Újságírók Szövetsége állásfoglalásának és a CSKP KB elnöksége nyilatkozatának szembesítéséből? A Cseh Újságíró Szövetség elnökségének álláspontjában sehol nem Jut kifejezésre sem a CSKP KB elnöksége nyilatkozatának, sem a csehszlovák szövetségi kormány nyilatkozatának támogatása. Sőt, az egész állásfoglalás közvetett tiltakozás a CSKP KB elnökségének nyilatkozata ellen, polemika annak alapvető gondolataival és intézkedéseivel. Ez annyival is súlyosabb, mivel ez az állásfoglalás egyidejűleg irányelv a szerkesztőségek és a tájékoztató eszközök magatartása számára. A tájékoztató eszközök fellépése bizonyítja, hogy ezt az irányelvet megtartják és a Cseh Újságírók Szövetségének állásfoglalását népszerűsítik. A Cseh Újságírók Szövetségének állásfoglalásából arra lehet következtetni, hogy a Cseh Újságírók Szövetségének elnöksége nem fejezi ki bizalmát és támogatását a CSKP KB elnökségének egésze iránt. Ebben a módszerben, amit nem első ízben használnak, észrevehető az az igyekezet, amely a pártszerv egészének, valamint a belpolitikai helyzettel kapcsolatos kollektív állásfoglalásának tekintélyét akarja gyengíteni. A vég •rehajtó bizottság meggyőződése, hogy a párt és a társadalom érdekében mindent el kell követni azért, hogy mindenekelőtt a kollektív szervnek, a párt kollektív vezetőségének legyen meg a szükséges tekintélye. A Cseh Újságírók Szövetsége elnökségének álláspontja ezzel egyidejűleg a CSKP KB elnöksége által a tömegtájékoztatási eszközök címére elhangzott bírálat elutasítása. A CSKP KB elnöksége nyilatkozatában rámutat a tájékoztatási eszközök politikai és erkölcsi felelősségére a válságos helyzet és a tartós politikai feszültség kialakulásáért. Megállapítja, hogy hatásuk nagy szerepet játszott azoknak a hangulatoknak az előidézésében, amelyek azután szovjetellenes hisztériába csaptak át. A Cseh Újságíró Szövetség (Folytatás a 2. oldalon) Bratislava felszabadulásának 24. évfordulóján a Slavínon ünnepélyesen megkoszorúzták a hősök sírját. A koszorúzáson részt vett A. A. Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is. Az emlékmű előtt a csehszlovák és a szovjet hadsereg katonái tartottak díszőrséget. Néhány perccel 11 óra után a forradalmárok gyászindulójának hangjára vonult az emlékmű elé dr. Gustáv Husák, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Ondrej Klokoč, az SZLKP KB elnökségének tagja, az SZNT elnöke, Štefan Sádovský, az SZSZK miniszterelnöke, Ladislav Abrahám és Viktor Pavlenda, az SZLKP KB elnökségének tagjai, a KB titkárai, Martin Dzúr csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Egyd Pepich vezérőrnagy, az SZSZK belügyminisztere, Sámuel Kodaj vezérőrnagy, a keleti katonai körzet parancsnoka, valamint a párt, az SZNT és a szlovák kormány további vezető dolgozói, akik elhelyezték az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Tanács és az SZSZK kormányának koszorúit. Ezután A. A .Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere V. Sz. Szemjonovnak, a Szovjetunió külügyminisztere helyettesének, Sz. V. Cservonyenkónak, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének és a szovjet fegyveres erők bratislavai képviselőinek kíséretében megkoszorúzta az emlékművet. A hazánk szabadságáért elesett hősök emlékművét ezután megkoszorúzta az SZLKP városi bizottságának küldöttsége Milan Strhannak, az SZLKP városi bizottsága vezető titkárának vezetésével, a csehszlovák néphadsereg bratislavai helyőrsége, I. Sz. Kuznyecov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja a konzulátus dolgozóinak jelenlétében, Kijev város küldöttsége A. Botvinnak, az SZKP városi bizottsága első titkárának vezetésével, a Szlovák Nemzeti Front városi bizottságának küldöttsége és a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság küldöttsége, Stefan Jardanházy és dr. Ladislav Prieložný alpolgármester. Az emlékmű előtt lerótták kegyeletüket a bratislavai üzemek küldöttei is. A délutáni órákban a szovjet vendégek kíséretükkel elbúcsúztak Szlovákia fővárosától. A búcsúztatáson jelen voltak dr. Gustáv Husáknak, az SZLKP KB első titkárának vezetésével az SZLKP KB elnökségének tagjai, 1. Sz. Kuznyecov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, E. Pepich vezérőrnagy, az SZSZK belügyminisztere és S. Kodaj vezérőrnagy, a keleti katonai körzet parancsnoka. | KÖZEL-KELET [ A nagyhatalmak békés megoldást sürgetnek New York — „Az arab-izraeli konfliktusnak nem szabad veszélyeztetnie a biztonságot és a világbékét" — hangsúlyozza a négy nagyhatalom tanácskozásáról kiadott közlemény. A négy nagyhatalom képviselői előreláthatólag április 8-án ülnek össze ismét. A tárgyalások bizalmasak. Az újságírókkal mindössze annyit közöltek, hogy az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország megvitatják, miként járulhatnának hozzá leghatékonyabban a közel-keleti válság békés megoldásához. A nagyhatalmi négyestalálkozó tárgyalásai a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatából indulnak ki. A közlemény továbbá leszögezi, hogy a közel-keleti helyzet komoly és sürgős megoldást követel. Bár Izrael és az Egyesült Arab Köztársaság jóval a négyhatalmi tanácskozás előtt kijelentette, hogy nem fogad el (Folytatás a 3. oldalon) Köztarsasági elnökünk a katonak között Ludvík Svoboda köztársasági elnök, a csehszlovák fegyveres erők főparancsnoka, hadseregtábornok tegnap meglátogatta a České Budéjovice-i és a Týn nad Vltavou-i katonai alakulatokat. Az elnököt Stanislav Rázl cseh miniszterelnök, Oldŕich Štangl altábornagy, a nemzetvédelmi miniszter helyettese, dr. Jaromír Machač altábornagy, a köztársasági elnök katonai irodájának parancsnoka és más katonai, illetve közéleti személyiségek kísérték. A köztársasági elnök és kísérete az említett katonai alakulatoknál tett látogatása folyamán megismerkedett az alakulatok harci felkészültségével, gyakorlataival, az új haditechnikával, valamint a katonák életével. Vasil Való vezérőrnagy, a középső katonai körzet parancsnoka tájékoztatta a vendégeket a körzet alakulatainak helyzetéről, harcképességéről és az államhatárok védelméről. České Budéjovicében Ludvík Svoboda és a nevezett közéleti személyiségek első útja a légi haderő alakulatához vezetett. Az ünnepélyes fogadtatás és a díszőrség felvonulása után a vendégek megtekintették a szuperszonikus repülőgépek pilótáinak gyakorlatozási berendezését, a pilóták különféle felszereléseit, a legújabb repülőgépeket és a laktanyákat. Megismerkedtek az alakulatok harci és politikai felkészülésének eredményeivel is. A beszélgetés folyamán a köztársasági elnök elismerőleg nyilatkozott a csehszlovák légi haderő felkészültségéről és kö telességteljesítéséről. A látogatás befejeztével a pilóták bemutatták harci gyakorlataik egy részét. < A köztársasági elnök és a cseh kormány miniszterelnöke délután a Týn nad Vltavou-i katonai alakulatokat látogatta meg, ahol a katonák taktikai gyakorlatokat mutattak be. A

harag nem jó tanácsadó — tartja egy régi szólás-mondás, ami lényegében azt jelenti, hogy az ember óvakodjék attól, hogy magatartását, tetteit áz érzelmek szabják meg. Minden felnőtt ember tudja, hogy ebben milyen sok igazság van. Az ember rendszerint saját tapasztalatai alapján jut el annak felismeréséig, hogy gyakran kerül bonyodalmakba, nem kívánt helyzetbe éppen az által, ha forró fejjel csinál valamit, akár öröm érte, akár bosszúság okozta indulatok hatása alá kerülve cselekszik. Ára lia így van ez az ember egyéni életében, mennyivel inkább érvényes akkor a társadalmi életre és tevékenységre, hogy az emberek tetteit ne az érzelmek, az indulatok, hanem az ész, az értelem határozza meg. Hogy az ember mindenkor képes legyen arra az önkontrollra, hogy fel tudja mérni magatartásának, cselekedeteinek társadalmi kihatásait és következményeit. A CSKP Központi Bizottsága elnökségének nyilatkozata az utóbbi napokban történt eseményekkel kapcsolatban, amellett, hogy különféle rendszabályok életbeléptetését helyezi kilátásba. Ismét az emberek józanságára, megfontoltságára, felelősségtudatára apellál. Arról van szó, hogy a fel-fel újuló politikai válságok már olyan veszélyes állapotot teremtenek, hogy társadalmunkat és az egész országot a katasztrófa szélére sodorják. Ezt a katasztrófát és a szinte periodikusan ismétlődő politikai válságokat megakadá1 Ő Z A N ÉSSZEL lyozni, azoknak elejét venni, nemcsak a rendszabályok következetes érvényesítését jelenti, hanem egyben az emberek megóvását attól, hogy ilyen akciókba sodorhassák őket. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ebben a helyzetben az emberek magatartását a Józan ész, az értelem határozza meg, s így az ilyen válságokat elkerülhetjük. Érzelmek? Indulatok? Közismert, hogy a mostani krízist mi váltotta ki, illetve ml volt az az ügy, mely módot adott arra, hogy egészen az elvakultsákig felkorbácsolja az indulatokat. Igaz, hogy a sportrajongók, a szurkolók lelkesedése vagy elkeseredése, vagyis az indulataik, ha győzelemről vagy verességról van szó, szinte nem ismer határt. Csakhogy — és ez « mérvadó — más dolog a pályán, vagy a tévé előtt drukkolni s az indulatokat sza badjára engedni és megint más dolog ezeket az indulatokat meglovagolni, határozott politikai élt és célt adni, s az országot az egyik óráról a másikra a katasztrófa szélére rántani. Aki csak egy kissé is ismeri a tömegpszichózist, az nagyon is jól tudja, hogy ehhez nem kell különösebb művészet, de felelősséget vállalni és nem engedni a súlyos következményeket áthárítani egy ország népére, — ez volna a kérdések kérdése. Lám, így búvik ki a felelőtlenség, az anonimitás s így válik nyilvánvalóvá, hogy működnek olyan erők, melyek képesek volnának a népet egy katasztrófába lökni. Már pedig ez az, amivel a leghatározottabban szembe kell szállni, mert a néppel, a nép sorsával ne hazardírozzon senki sem. Az ország népe rendre és nyugalomra vágyik. Dolgozni és élni akar, s a népakaratnak érvényesülnie kell. BATKY LASZIO