Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-05 / 81 szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1069. április 5. BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 81. szám Ara 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Á CSKP KB Elnöksége végrehajtó bizottságának állásfoglalása Huszonnégy évvel ezelőtt szabadult fel Bratislava # A. A. GRECSKO SZLOVÁKIA FŐVÁROSÁBAN # KOSZORÚZÁS A SLAVÍNON (CSTK) — A bratislavai repülőtéren április 4-én dr. Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára, valamint L. Abraham, O. Klokoč, V. Pavlenda, Š. Sádovský és J. Turček elvtársak, az SZLKP KB elnökségének tagjai üdvözölték a szlovák főváros­ba érkezett A. A. Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét és V. Sz. Szemjonovot, a Szovjetunió külügymi­niszterének helyettesét. A szovjet vendégeket Sz. V. Cservo­nyenko, a Szovjetunió prágai nagykövete, A. M. Majorov ve­zérezredes, az ideiglenesen Csehszlovákia területén állomáso­zó szovjet csapatok központi csoportjának parancsnoka és M. Dzúr vezérezredes csehszlovák nemzetvédelmi miniszter kí­sérte. A kísérethez Bratislavában csatlakozott I. Sz. Kuznye­cov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. Jelen volt E. Pepich vezérőrnagy, az SZSZK belügyminisztere és Š. Kodaj vezérőr­nagy, a keleti katonai körzet prancsnoka. A szovjet vendégek a vendéglátókkal az SZLKP Központi Bizottságán baráti eszmecserét folytattak a kölcsönös kap­csolatokról és a jelenlegi csehszlovákiai helyzetről. A CSKP KB elnökségének vég­rehajtó bizottsága foglalkozott a Cseh Újságírók Szövetsége el­nökségének állásfoglalásával és a következő határozatot hozta: A Cseh Újságírók Szövetségé­nek elnöksége a Csehszlovák Sajtóirodában, a rádióban, a te­levízióban a Lidové demokrace, a Melantrich, a Naše vojsko mellett működő alapszervezetei képviselőinek, valamint kerüle­ti bizottságai képviselőinek és az újságírók más küldötteinek együttműködésével 1969. április 3-án kiadta az időszerű politi­kai helyzet kérdéseivel össze­függő álláspontját. Ez az állás­pont válasz a CSKP KB elnök­ségének 1969. április 2-i nyi­latkozatára. Az összes napilapok közlik a nyilatkozat jelentős részét. A közzétett szövegek megál­lapítják, hogy az újságírók „teljes mértékben" tudatosítják hazánk jelenjegi súlyos helyze­tét", bizalmukat fejezik ki Svo­boda, Dubček, Černík, Smrkov­aký és Husák elvtársaknak, akik együtt a vezetőséget képviselik (ezen a párt és a kormány ve­zetősége értendő). Az állásfog­lalás a továbbiakban megálla­pítja, hogy „az igazságszerető fcjságok mindenkor hűségesen tükrözik a társadalom életét", továbbá az Újságírók Szövetsé­gének elnöksége kijelenti, hogy „a sajtó vezető dolgozóinak fo­kozottabb felelősségtudatát, egyrészt a CSKP s a kormány határozatainak megtartásával, másrészt azzal lehetne biztosí­tani, hogy a sajtó továbbra is kifejezésre juttassa a polgárok véleményét és biztosítsa a két­irányú tájékoztatást. Mi következik a Cseh Újság­írók Szövetsége állásfoglalásá­nak és a CSKP KB elnöksége nyilatkozatának szembesítésé­ből? A Cseh Újságíró Szövetség el­nökségének álláspontjában se­hol nem Jut kifejezésre sem a CSKP KB elnöksége nyilatko­zatának, sem a csehszlovák szövetségi kormány nyilatkoza­tának támogatása. Sőt, az egész állásfoglalás közvetett tiltako­zás a CSKP KB elnökségének nyilatkozata ellen, polemika an­nak alapvető gondolataival és intézkedéseivel. Ez annyival is súlyosabb, mivel ez az állásfog­lalás egyidejűleg irányelv a szerkesztőségek és a tájékoz­tató eszközök magatartása szá­mára. A tájékoztató eszközök fellépése bizonyítja, hogy ezt az irányelvet megtartják és a Cseh Újságírók Szövetségének állásfoglalását népszerűsítik. A Cseh Újságírók Szövetségé­nek állásfoglalásából arra lehet következtetni, hogy a Cseh Új­ságírók Szövetségének elnöksé­ge nem fejezi ki bizalmát és tá­mogatását a CSKP KB elnöksé­gének egésze iránt. Ebben a módszerben, amit nem első íz­ben használnak, észrevehető az az igyekezet, amely a pártszerv egészének, valamint a belpoli­tikai helyzettel kapcsolatos kol­lektív állásfoglalásának tekin­télyét akarja gyengíteni. A vég •rehajtó bizottság meggyőződése, hogy a párt és a társadalom ér­dekében mindent el kell követ­ni azért, hogy mindenekelőtt a kollektív szervnek, a párt kol­lektív vezetőségének legyen meg a szükséges tekintélye. A Cseh Újságírók Szövetsége el­nökségének álláspontja ezzel egyidejűleg a CSKP KB elnök­sége által a tömegtájékoztatási eszközök címére elhangzott bí­rálat elutasítása. A CSKP KB el­nöksége nyilatkozatában rámu­tat a tájékoztatási eszközök po­litikai és erkölcsi felelősségére a válságos helyzet és a tartós politikai feszültség kialakulá­sáért. Megállapítja, hogy hatá­suk nagy szerepet játszott azok­nak a hangulatoknak az előidé­zésében, amelyek azután szov­jetellenes hisztériába csaptak át. A Cseh Újságíró Szövetség (Folytatás a 2. oldalon) Bratislava felszabadulásának 24. évfordulóján a Slavínon ün­nepélyesen megkoszorúzták a hősök sírját. A koszorúzáson részt vett A. A. Grecsko mar­sall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is. Az emlékmű előtt a csehszlo­vák és a szovjet hadsereg ka­tonái tartottak díszőrséget. Né­hány perccel 11 óra után a for­radalmárok gyászindulójának hangjára vonult az emlékmű elé dr. Gustáv Husák, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Ondrej Klokoč, az SZLKP KB elnöksé­gének tagja, az SZNT elnöke, Štefan Sádovský, az SZSZK mi­niszterelnöke, Ladislav Abra­hám és Viktor Pavlenda, az SZLKP KB elnökségének tagjai, a KB titkárai, Martin Dzúr csehszlovák nemzetvédelmi mi­niszter, Egyd Pepich vezérőr­nagy, az SZSZK belügyminisz­tere, Sámuel Kodaj vezérőr­nagy, a keleti katonai körzet parancsnoka, valamint a párt, az SZNT és a szlovák kormány további vezető dolgozói, akik elhelyezték az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Tanács és az SZSZK kormányának koszorúit. Ezután A. A .Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere V. Sz. Szemjonovnak, a Szovjetunió külügyminisztere helyettesének, Sz. V. Cservo­nyenkónak, a Szovjetunió cseh­szlovákiai rendkívüli és megha­talmazott nagykövetének és a szovjet fegyveres erők bratis­lavai képviselőinek kíséretében megkoszorúzta az emlékművet. A hazánk szabadságáért ele­sett hősök emlékművét ezután megkoszorúzta az SZLKP váro­si bizottságának küldöttsége Milan Strhannak, az SZLKP vá­rosi bizottsága vezető titkárá­nak vezetésével, a csehszlovák néphadsereg bratislavai helyőr­sége, I. Sz. Kuznyecov, a Szov­jetunió bratislavai főkonzulja a konzulátus dolgozóinak jelenlé­tében, Kijev város küldöttsége A. Botvinnak, az SZKP városi bizottsága első titkárának veze­tésével, a Szlovák Nemzeti Front városi bizottságának kül­döttsége és a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság küldöttsége, Stefan Jardanházy és dr. Ladis­lav Prieložný alpolgármester. Az emlékmű előtt lerótták kegyeletüket a bratislavai üze­mek küldöttei is. A délutáni órákban a szovjet vendégek kíséretükkel elbú­csúztak Szlovákia fővárosától. A búcsúztatáson jelen voltak dr. Gustáv Husáknak, az SZLKP KB első titkárának vezetésével az SZLKP KB elnökségének tagjai, 1. Sz. Kuznyecov, a Szovjetunió bratislavai főkon­zulja, E. Pepich vezérőrnagy, az SZSZK belügyminisztere és S. Kodaj vezérőrnagy, a ke­leti katonai körzet parancsno­ka. | KÖZEL-KELET [ A nagyhatalmak békés megoldást sürgetnek New York — „Az arab-izraeli konfliktusnak nem szabad ve­szélyeztetnie a biztonságot és a világbékét" — hangsúlyozza a négy nagyhatalom tanácskozá­sáról kiadott közlemény. A négy nagyhatalom képvise­lői előreláthatólag április 8-án ülnek össze ismét. A tárgyalá­sok bizalmasak. Az újságírók­kal mindössze annyit közöltek, hogy az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország megvitatják, mi­ként járulhatnának hozzá leg­hatékonyabban a közel-keleti válság békés megoldásához. A nagyhatalmi négyestalál­kozó tárgyalásai a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határo­zatából indulnak ki. A közlemény továbbá leszö­gezi, hogy a közel-keleti hely­zet komoly és sürgős megoldást követel. Bár Izrael és az Egyesült Arab Köztársaság jóval a négy­hatalmi tanácskozás előtt kije­lentette, hogy nem fogad el (Folytatás a 3. oldalon) Köztarsasági elnökünk a katonak között Ludvík Svoboda köztársasági elnök, a csehszlovák fegyveres erők főparancsnoka, hadsereg­tábornok tegnap meglátogatta a České Budéjovice-i és a Týn nad Vltavou-i katonai alakulatokat. Az elnököt Stanislav Rázl cseh miniszterelnök, Oldŕich Štangl altábornagy, a nemzetvédelmi miniszter helyettese, dr. Jaromír Machač altábornagy, a köztár­sasági elnök katonai irodájának parancsnoka és más katonai, il­letve közéleti személyiségek kí­sérték. A köztársasági elnök és kísé­rete az említett katonai alakula­toknál tett látogatása folyamán megismerkedett az alakulatok harci felkészültségével, gyakor­lataival, az új haditechnikával, valamint a katonák életével. Vasil Való vezérőrnagy, a kö­zépső katonai körzet parancs­noka tájékoztatta a vendégeket a körzet alakulatainak helyze­téről, harcképességéről és az államhatárok védelméről. České Budéjovicében Ludvík Svoboda és a nevezett közéleti személyiségek első útja a légi haderő alakulatához vezetett. Az ünnepélyes fogadtatás és a díszőrség felvonulása után a vendégek megtekintették a szu­perszonikus repülőgépek piló­táinak gyakorlatozási berende­zését, a pilóták különféle fel­szereléseit, a legújabb repülőgé­peket és a laktanyákat. Megis­merkedtek az alakulatok harci és politikai felkészülésének eredményeivel is. A beszélgetés folyamán a köztársasági elnök elismerőleg nyilatkozott a csehszlovák légi haderő felkészültségéről és kö telességteljesítéséről. A látoga­tás befejeztével a pilóták bemu­tatták harci gyakorlataik egy részét. < A köztársasági elnök és a cseh kormány miniszterelnöke délután a Týn nad Vltavou-i ka­tonai alakulatokat látogatta meg, ahol a katonák taktikai gyakorlatokat mutattak be. A harag nem jó tanácsadó — tartja egy régi szólás-mondás, ami lénye­gében azt jelenti, hogy az ember óvakodjék attól, hogy magatartását, tet­teit áz érzelmek szabják meg. Minden fel­nőtt ember tudja, hogy ebben milyen sok igazság van. Az ember rendszerint saját tapasztalatai alapján jut el annak felis­meréséig, hogy gyakran kerül bonyodal­makba, nem kívánt helyzetbe éppen az által, ha forró fejjel csinál valamit, akár öröm érte, akár bosszúság okozta indu­latok hatása alá kerülve cselekszik. Ára lia így van ez az ember egyéni életében, mennyivel inkább érvényes akkor a tár­sadalmi életre és tevékenységre, hogy az emberek tetteit ne az érzelmek, az in­dulatok, hanem az ész, az értelem ha­tározza meg. Hogy az ember mindenkor képes legyen arra az önkontrollra, hogy fel tudja mérni magatartásának, cseleke­deteinek társadalmi kihatásait és követ­kezményeit. A CSKP Központi Bizottsága elnökségé­nek nyilatkozata az utóbbi napokban tör­tént eseményekkel kapcsolatban, amellett, hogy különféle rendszabályok életbelép­tetését helyezi kilátásba. Ismét az embe­rek józanságára, megfontoltságára, fele­lősségtudatára apellál. Arról van szó, hogy a fel-fel újuló politikai válságok már olyan veszélyes állapotot teremtenek, hogy társadalmunkat és az egész orszá­got a katasztrófa szélére sodorják. Ezt a katasztrófát és a szinte periodikusan is­métlődő politikai válságokat megakadá­1 Ő Z A N ÉSSZEL lyozni, azoknak elejét venni, nemcsak a rendszabályok következetes érvényesíté­sét jelenti, hanem egyben az emberek megóvását attól, hogy ilyen akciókba so­dorhassák őket. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ebben a helyzetben az emberek magatartását a Józan ész, az értelem határozza meg, s így az ilyen vál­ságokat elkerülhetjük. Érzelmek? Indulatok? Közismert, hogy a mostani krízist mi váltotta ki, illetve ml volt az az ügy, mely módot adott arra, hogy egészen az elvakultsákig felkorbá­csolja az indulatokat. Igaz, hogy a sport­rajongók, a szurkolók lelkesedése vagy elkeseredése, vagyis az indulataik, ha győ­zelemről vagy verességról van szó, szinte nem ismer határt. Csakhogy — és ez « mérvadó — más dolog a pályán, vagy a tévé előtt drukkolni s az indulatokat sza badjára engedni és megint más dolog eze­ket az indulatokat meglovagolni, határo­zott politikai élt és célt adni, s az orszá­got az egyik óráról a másikra a katasztró­fa szélére rántani. Aki csak egy kissé is ismeri a tömegpszichózist, az nagyon is jól tudja, hogy ehhez nem kell különö­sebb művészet, de felelősséget vállalni és nem engedni a súlyos következményeket áthárítani egy ország népére, — ez vol­na a kérdések kérdése. Lám, így búvik ki a felelőtlenség, az anonimitás s így válik nyilvánvalóvá, hogy működnek olyan erők, melyek képesek volnának a népet egy katasztrófába lökni. Már pedig ez az, amivel a leghatározot­tabban szembe kell szállni, mert a nép­pel, a nép sorsával ne hazardírozzon sen­ki sem. Az ország népe rendre és nyuga­lomra vágyik. Dolgozni és élni akar, s a népakaratnak érvényesülnie kell. BATKY LASZIO

Next

/
Oldalképek
Tartalom