Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-27 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1969. február 3-án A

jóváhagyta az államigazgatás rendezésének elveit a községekben és városokban. Ezeknek az elveknek az értelmében a helyi és városi nemzeti bizottságok mellett a kassai, lévai, nyitrai, Považská Bystrica-i, svidníki és zólyomi járásban kísérletileg körzeti hivatalokat létesítenek. A többi járásban egy vagy több körzeti hivatalt hoznak létre, hogy itt is kiértékelhessék tevékenységüket. Április elsején ennek a határozatnak az értelmében már 55 kerületi hivatal megkezdte tevékenységét. A sajtó, a rádió és a televízió már foglalkozott ugyan a kerületi hivatalokkal, megmagyarázta, milyen elvek szerint próbáljuk ki őket, ennek ellenére mégis sok a találgatás. Szerkesztőségünkbe is több ilyen tartalmú levél érkezett. Sokan attól tartanak, hogy a körzeti hivatalok létesítésével csökken a helyi nemzeti bizottságok hatásköre. Tisztázatlan kérdés, hol lesz a körzeti hivatalok székhelye s az is, milyen lesz a nemzeti bizottságokhoz való viszonyuk, nem alakul-e ki a nemzeti bizottságok egy további foka stb. Mielőtt választ adnánk a fenti kér- kenység elvi kérdéseiről. Arai pedig a désekre, hangsúlyozni kell, hogy álla- helyi önigazgatást — a községfejlesztést műnk föderatív rendezésében is a nem- és az ezzel összefüggő pénzügyi kérzeti bizottságok maradnak a szocialista déseket — illeti, a körzeti hivatalok államhatalom, közigazgatás és helyi ön- e téren csupán a helyi (városi) nemigazgatás szervei. Ezek szervezik a zeti bizottságok segítői lesznek és elKazdasági, kulturális, egészségügyi és vileg csak az alábbi feladatokat fogják szociális tevékenység tervszerű fejlő- végezni. dését, összhangba hozzák a társadalom 1. A helyi és városi nemzeti bizottszükségleteit a polgárok szükségletei- ságok szerveinek tárgyalására előkével, illetve érdekeivel és védik a polgá- szítik az alapanyagokat és elemzéserok jogait. ket. A Szlovák Szocialista Köztársaság 2. Segítenek más feladatok teljesítékormányának határozata értelmében a sénél, elsősorban a helyi önigazgatás kerületi nemzeti bizottságok 1969. jú- területén, továbbá a gazdaságszervelius 1-én befejezik tevékenységüket. Ez zési, valamint a művelődés-nevelési teazt jelenti, hogy Szlovákiában a nem- vékenység terén. zeti bizottságok rendszerét kétfokoza- 3. Együttműködnek a körzetükbe tartú irányítássá építjük át. Ebből a tozó többi állami szervvel a szocialista A ij,ji..i... ji Aranyhomok mellett egy teljasan automatizált központi betonkészítd üzemet létesítettek, amelynek évi kapacitása kb. 50 000 m5 beton. (CSTK — I. Dubovský felv.) KÖZELEBB A POLGÁROKHOZ Láthatáron a körzeti hivatalok szempontból kiindulva elkerülhetetlen, hogy a helyi nemzeti bizottságokat, mint az államhatalom és államigazgatás elsőfokú szerveit építsük fel, vagyis azt az elsőfokú ügyintézést, amelyet a járási nemzeti bizottságok végeztek, most a helyi nemzeti bizottságokra kellene átvinni. Ez természetesen megköveteli, hogy a helyi nemzeti bizottság szakképzett apparátussal rendelkezzék. Egy ilyen apparátusnak a felépítése valamennyi helyi nemzeti bizottság keretében nem lenne ésszerű és hatékony. Ezért szükséges több helyi nemzeti bizottság számára egy közös végrehajtó apparátus, a helyi (városi) nemzeti bizottság körzeti hivatala létesítése. Éppen ezért kezdtük meg a körzeti rendszerrel való kísérletezést. Egyúttal azt a fő célt követjük, hogy az államigazgatás közelebb kerüljön a polgárokhoz. A KÖRZETI HIVATALOK HELYZETE ÉS HATÁSKÖRE A jóváhagyott elvek meghatározzák, hogy a helyi, illetve városi nemzeti bizottság körzeti hivatalai azoknak az illetékes helyi, illetve városi nemzeti bizottságoknak a végrehajtó szervei, amelyek területünkön elsőfokú államigazgatást végeznek. Ebből a megállapításból az következik, hogy a körzeti hivatalok helyzetét és hatáskörét a helyi (városi) nemzeti bizottságoknak az államigazgatás szakaszán való helyzete és hatásköre határozza meg. Ez annyit jelent, hogy a kerületi hivatal az illetékes helyi, illetve városi nemzeti bizottságnak a hivatala. A körzeti hivatalok döntenek a polgároknak közvetlenül a törvényekből vagy más általános érvényű jogszabályokból adódó ügyeiben. Elsőfokú döntéseket hoznak majd, amelyeket a polgár — amennyiben nem ért egyet a döntéssel — az illetékes járási nemzeti bizottságnál megfellebbezhet. Gyakorlatilag tehát annak a tevékenységnek végzéséről lesz szó, amelyet ez Ideig a helyi nemzeti bizottságok végeznek és arról, amely eddig a járási nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozott. Hangsúlyozni kell, hogy a körzeti hivatalok a hatalmi és önigazgatási kérdésekben nem illetékesek. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kérdésekben a helyi (városi) nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom és önigazgatás szerveinek kizárólagos hatáskörük van, vagyis ezek fognak dönteni a gazdasági, kulturális és szociális tevétörvényesség sokoldalú érvényesítésében, a bűncselekmények megelőzésében, a köztársaság védelmi képességének megszilárdításában és a polgári jogok védelmében. Az elvek lehetővé teszik a körzeti hivataloknak, hogy a helyi (városi) nemzeti bizottságok nevében gazdaságigazgatási tevékenységet is folytassanak, például a kintlevőségek behajtását, a vagyongondozást, gazdasági számvitelt stb. Ám csak abban az esetben, ha a helyi (városi) nemzeti bizottság megteremti számukra a szükséges anyagi és káderfeltételeket. A KÖRZETI HIVATALOK SZÉKHELYE A körzeti hivatalok nagyobbrészt az ún. központi községekben lesznek. Székhelyük meghatározásánál elsősorban a település meglevő és távlati struktúrájának elemzéséből kell kiindulni, ezenkívül figyelembe kell venni a természetes és tervezett körzetesítést, Illetve ezen belül a gazdasági, kulturális, szociális és közigazgatási feladatokat. A körzeti hivatal székhelyét — az illetékes helyi (városi) nemzeti bizottságokkal való megegyezés alapján — a járási nemzeti bizottság határozza meg. Az illetékes járási nemzeti bizottságok tehát kötelesek előre megtárgyalni ezt a kérdést valamennyi érdekelt nemzeti bizottsággal. A döntés joga azonban a járási nemzeti bizottságé, hogy egyrészt érvényesüljenek a fenti követelmények, másrészt érvényesüljön a körzeti hivatalok fő célja: minél közelebb kerüljön az államigazgatás a polgárokhoz, s egyúttal ésszerű és hatékony legyen. A KÖRZETI HIVATALOK VISZONYA A NEMZETI BIZOTTSÁGOKHOZ 'A körzeti hivatalok és a helyi (városi) nemzeti bizottságok kölcsönös viszonya egyrészt a körzeti hivatalok, másrészt a nemzeti bizottságok helyzetéből adódik. Mint már említettük, a körzeti hivatalok az Illetékes helyi (városi) nemzeti bizottságok elsőfokú végrehajtó állami szervei, vagyis a körzeti hivatal (vezetőjének közvetítésével) alá vannak rendelve a körzetükbe tartozó valamennyi helyi nemzeti bizottságnak. Ez az alárendeltség elsősorban a nemzeti bizottságnak, mint az államhatalom közigazgatási és helyi önigazgatási szervének hatáskörébőladódik. A közigazgatási tevékenység a járási nemzeti bizottságokról nem a körzeti hivatalokra, hanem a helyi (városi) nemzeti bizottságokra megy át. A körzeti hivatal alárendeltsége a nemzeti bizottságoknak további rendelkezéséből is adódik. Például a körzeti hivatal évente legalább egyszer — jóváhagyás céljából — jelentést tesz tevékenységéről az illetékes helyi (városi) nemzeti bizottságnak. A most bevezetett kísérlet bizonyára a demokratikus ellenőrzés további formáit is megmutatja, amelyekkel a nemzeti bizottságok élhetnek. A körzeti hivatal a járási nemzeti bizottságoknak is alá van rendelve, vagyis kettős az alárendeltsége. A körzeti hivatal vezetőjét — a helyi (városi) nemzeti bizottság nyilatkozata alapján — a járási nemzeti bizottság tanácsa helyezi tisztségébe, illetve váltja le. Hasonlóképpen a járási nemzeti bizottság tanácsa határozza meg a hivatal dolgozóinak és a funkcionális helyeknek a számát, valamint a körzeti hivatal apparátusa béralapjának a keretét. A vezető fizetését úgyszintén a JNB tanácsa határozza meg, a többi dolgozó fizetésének a meghatározása azonban — a jóváhagyott béralap és a bérszabályok keretében — a körzeti hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozik. körzeti hivatalok létrehozásával tehát nem keletkezik semmiféle A

közbenső fokozat a nemzeti bizottságok rendszerében. A helyi (városi) nemzeti bizottságok továbbra is a szocialista államhatalom, a közigazgatás és a helyi önigazgatás szervei maradnak. Fölöslegesek azok az aggályok is, hogy a körzet székhelyén levő helyi nemzeti bizottság fölérendeltje lesz a többi helyi nemzeti bizottságnak. Az elvek világosan hangsúlyozzák, hogy a körzetben valamenynyi helyi nemzeti bizottságnak — hatáskör szempontjából — egyenlő a helyzete, és a helyi közigazgatással összefüggő jogkört kivéve továbbra is alá vannak rendelve az illetékes járási nemzeti bizottságoknak. Az elmondottakból kitűnik, hogy bár a közigazgatás elsőfokú szervei a körzeti hivatalok, a helyi (városi) nemzeti bizottságok plenáris üléseinek hatásköre nem változik. Ellenkezőleg: jogkörük, — tekintettel arra, hogy az elsőfokú ügyvitel egy része a járási nemzeti bizottságokról a helyi nemzeti bizottságokra megy át, - tovább bővül. A jövőben még inkább megnő a nemzeti bizottságok polgári aktívájának a jelentősége, hiszen ez a polgárok részvételének közvetlen formája az irányítás és a közigazgatás terén. Dr. JÁN KUCHARIČ, a Szlovák Belügyminisztérium dolgozója