Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-20 / 16 . szám, Vasárnapi Új Szó

Látogatás egy érdekes iskolában Mindezt azért említettük, hogy jobban megétrsük az Érsekújvári Közgazdasági Szakiskola küldetésének rendkívüli jelentőségét. Ez az iskola ugyanis a nemzeti bizottságok részére képez ki fiatal szakkádereket — méghozzá nagyon sokoldalú szakkádereket. De erre majd később térünk ki részletesen. Először talán nézzük meg, kiket vesznek fel az iskolába. Mivel iskolánknak két tagozata van (egy négyéves és egy továbbképző), így egyrészt a kilencedik osztályt elvégzett, másrészt az érettségivel rendelkező fiatalokat vesszük fel — mondja Róbert Lévai, az iskola igazgatója. — A kilenc osztályt végzett tanulók számára iskolánk négyéves, míg az érettségivel rendelkezők három szemeszter után szereznek szakérettségit. A négyéves tagozat befejeztével növendékeink üzemgazdálkodásban, később azonban az irányító szerveknél, valamint a szolgáltató üzemekben: a javítókban, a tisztítókban, a lakásgazdálkodásban, és a házkezelőségeken helyezkednek el. Lehetnek továbbá a nemzeti bizottságok szakosztályvezetői stb. Ezt a tagozatot csak lányok látogatják ... A továbbképző tagozat sikeres elvégzése után a fiatalok az államigazgatás alkalmazottai lesznek. Elhelyezkedhetnek a bíróságon, az államügyészségen, és természetesen a nemzeti bizottságokon is. S hogy az említett helyeken valóban helyt is állhatnak, arra a továbbképző tagozat kötelező tantárgyaiból is könnyen következtetünk. A három szemeszter alatt a növendékek tanulnak politikai gazdaságtant, üzemszervezést, könyvelést és statisztikát, csehszlovák jogot, községirányítást, pszichológiát és szociológiát, és ami ugyancsak nagyon fontos: gyors- és gépírást. Ezenkívül bevezették neth kötelező tantárgyként az iskolán a szlovák konverzációt is, hogy a tanulók tökéletesítsék szlovák nyelvtudásukat, mivel a szlovák nyelvre munnájukban elengedhetetlen szükségük lesz. Sidó Zoltán igazgatóhelyettes, szlovák szakos tanár azt is elmondta, hogy szükséges lenne a magyar osztályokban bevezetni a szlovák szaknyelv kötelező tanítását. Ennek a tanulók főleg a kereskedelmi levelezésben vehetnék nagy hasznát. A fiatalokat a szlovák nyelv nagyon érdekli, amit az is bizonyít, hogy a nem kötelező szlovák konverzációt minden tanuló szívesen látogatja, sőt, egy felmérés során az is kiderült, hogy éppen a szlovák nyelv az egyik legkedvesebb tantárgyuk. Az iskola pedagógusai szerint a tantárgy megkedvelése szavatolja a szlovák nyelv tökéletes elsajátítását. Nagy súlyt helyez az iskola a növendékek gyakorlati felkészítésére is. Az első évfolyamból a tanulók néhány napot különböző nemzeti bizottságokon töltöttek. Egyelőre minden szakosztályban külön ismerkedtek meg a munkával. A nemzeti bizottságok dolgozói nagyon elismerően nyilatkoztak a növendékek felkészültségéről. A második évfolyambeliek már hetente két napot gyakorlati munkával töltenek. A szakérettségi megszerzéséhez gyakorlati problémákat is ki kell dolgozniuk és meg kell védeniük, s természetesen érettségizniük kell jogszabályzatból is. Talán mondani sem kell. hogy mindhárom szemeszter alatt milyen zsúfolt a tanterv mind a tanulók, mind pedig a pedagógusok számára. Ezért az utóbbiak véleménye szerint tanácsos lenne a jövőben a továbbképző tagoNemzeti bizottságaink egyik régi fájó pontja a megfelelő káderek hiánya. Főleg a helyi nemzeti bizottságok vezető dolgozói nem rendelkeznek a beosztásukhoz szükséges iskolai végzettséggel. Ez a kérdés ma különösen időszerű, hiszen a KNB-k megszűnésével a járási és a helyi nemzeti bizottságok jog- és hatásköre lényegesen megnövekszik, így annak ellenére, hogy az elmúlt évek során sok lelkes funkcionárius, illetve nemzeti bizottsági dolgozó szerzett gazdag tapasztalatokat az aktív munkában, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szlovákiai városi és helyi nemzeti bizottságok dolgozóinak, funkcionáriusainak kvalifikációjáról szóló statisztikát. A megkövetelt főiskolai végzettséggel a dolgozóknak csupán 4,3 százaléka, középiskolai végzettséggel pedig 45,6 százaléka rendelkezik. Ezeken a nemzeti bizottságokon mintegy 3000 olyan dolgozót is találunk, akinek csak alapiskolai végzettsége van... Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet a járási nemzeti bizottságokon, melyeknek dolgozói csupán 18.3 százalékban rendelkeznek az előírt főiskolai, s 93,2 százalékban a megkövetelt középiskolai képesítéssel. Mit mutat a nemzeti bizottságok dolgozóinak szakképesítéséről szóló statisztika? • A szlovák nyelv a legkedvesebb tantárgyuk • Nagy súlyt fektetnek a növendékek gyakorlati felkészítésére • Mikor lesz négy szemeszteres a felépítményű tagozat? # Főzni és varrni is tanítják a lányokat • Minden tanuló hajtási jogosítványt is kap • Hamarabb építik fel az áj iskolát vagy kibővítik a régit? 1 VARRNI IS TANULNAK A LÁNYOK. .. zatot négy szemeszteresre változtatni. Annál is inkább, mivel a háromszemeszteres rendszer azt eredményezi, hogy februártól szeptemberig kevesebb a pedagógusok óraszáma. Ezért kénytelenek az iskolán externista tanerőket alkalmazni, s ez gyakran kedvezőtlenül hat a munka állandósága szempontjából. Elbeszélgettünk az iskola nö-' vendékeivel is. Az ógyallai általános iskolán érettségizett Bozsaki Elvira nagyon szerencsésnek érzi magát azért, hogy erre az iskolára jelentkezett. Kötelező gyakorlatát a Komáromi VNB-n végezte, s ott is szeretne végleg elhelyezkedni — vagy a pénzügyi vagy az ipari osztályon. Legkedvesebb tantárgya a jog... A naszvadi Győré Edit elmondotta, hogy a gyakorlaton egyelőre van mit tanulniuk a nemzeti bizottságok régi alkalmazottjaitól. A négyéves tagozat hallgatói közül egyesekre talán üzemi konyhák vagy a szabóságok vezetését bízzák majd, éppen ezért a politechnikai oktatás keretében a főzés és varrás mesterségét is el kell sajátítaniuk. Nem lepődtünk meg tehát, amikor az egyik speciális tanteremben fehérkötényes lányok fogadtak bennünket. Ebédet főztek: bablevest, rizsfelfújtat és sósrudat. Utána az ebédet a szomszéd teremben feltálalták és elfogyasztották ... Egy másik tanteremben varrógépek zaja ütötte meg fülünket. A lányok éppen blúzt varrtak. Az előző órán pedig szoknyát készítettek... A gyakorlati oktatás érdekessége az is, hogy az iskola mindkét tagozatán a növendékek gépkocsivezetői jogosítványt is szereznek. Ugyancsak a gyakorlati oktatás keretében kötelező hazai és külföldi tanulmányi kirándulásokon is részt vesznek, valamint a harmadik évfolyamban sítanfolyamot rendeznek. Egyszóval: nagyon sokoldalúan képzett emberek lesznek az iskola növendékei. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a nagy jelentkezési szám lehetővé teszi a tanulók legjobbjainak kiválogatását. Az érdeklődés az iskola iránt óriási. A szakképzett káderek képzésének fontosságát már a bevezetőben említettük. Ennek ellenére az iskola csak nagyon korlátozott számban vehet fel növendéket. Az ok: helyiséghiány. Jövőre ugyanis már két műszakban fognak tanítani. Az elkövetkező években azonban még a kétműszakos tanítás sem lesz elegendő. Szükséges lenne tehát az iskola épületének kibővítése, melyet az igazgató véleménye szerint hozzáépítéssel vagy ráépítéssel lehetne megoldani. Az épület kibővítésének szükségessége még annak ellenére is indokolt, hogv 1972-re tervezik egy új iskola felépítésének megkezdését. Az új iskola átadásáig ugyanis a helyiséghiány elkerülhetetlen problémákat okozhat. Kivált, ha az iskola felépítése el is húzódna. Az iskola épületének kibővítését csak akkor lehetne elkerülni, ha az új iskolát a tervezettnél korábban építenék fel. Az iskola internátusa azonban az elkövetkező években is elegendőnek bizonyul majd. Az Érsekújvári Közgazdasági Szakközépiskola vezetősége reméli, hogy az illetékesek segítségükre lesznek a problémáik megoldásában. Ehhez mi csak annyit teszünk hozzá, hogy az iskolán látottak és a mai követelmények figyelembevételével ennek az ügynek mindennemű támogatását csak helyeselhetjük. FÜLÖP IMRE SZAKKÁDEREIT NEVELIK