Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-02 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1969. március 2. A NAP kel: 8.24, r.V"igS2lk: 17.30 őrakor. A HOr.D '•: :1: 15.30, nyugszik: 5.53 ftcnkor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük LUJZA — ANKZKA nevfi kedves olvasóinkat. • 1817-ben ízületeit ARANY JÁNOS kOltfl, Pe.öíl pályatársa, a magyr. visrses epika legkiowcii:tl(5bb miivelője (+1817). f) 1C24ben született BKI5SICH SMETANA cseb zaaassciső, a cseh zene legncgyobb kezdeményezője (+1£")4). íä 1859 ben született SOI.OM ALEJCHEM jelentős xsldó íré (+1918). • 1319-ba» Moszkvában ezen c. napon kezdődött a IIK lutCínacionálé alakuló kongreszsxnsa. Javaslatéi bírálatok Olvasóinktól hetenkíat lüisb levetet kapunk, amelyektoa Javaslatokat tesznek k3

!-!nKJS rovatok Indítására, kütéaJíéla cikkek kfizlésóre. Mt' eia egyezer megírtuk a i • a, mennyire örülünk m 8tleieknek és jnTaslataknoV, ftriíttdl azonban sxeretnénlt aai is hozzátenni, hogy aluli) (jjrlk elképzelés megvalôsltč%« !ekar tétlen. Egyik kassal aéveifiaS szemrehányást. tett, hogj Kissi közöltünk arról a sxfitísxuä-. ről* cikket, akit ügy kodvalt gyerekkorában. M6«ik ajvasénk azért nelfextel vtak, mert nem tudtuk neki kikeresni a klgyóméreg-keri&iskciialemmel foglalkozó fatm.tíi M-*zöit hírt. Mésnk -.lasami' ugyanazt szeretnék I£ti>l .t3 Oj Szóban, mlat a töfebi *ti» vák, cseb és magyar tagban együttvéve. Sajnos, o sek elvan kívánságok, amelyeket Ir-RÍobb akasatunk mellett sem iflijesltbetünk. Munkánknak írúat nyos keretet szab az ts. bogy az Oj Szó politikai Er.|>!lap. Valamennyi fijságnak megvan a profilja, és ezen beiül Igyekszik kielégíteni az elvtasök Igényeit. Nem kívánhttja senki, hogy egy bizonyos tfcvjedalmü lapban megtalSIja tritdBZt, BmK tucatnyi más közöl., Igy természetese,< t.ltólg akadnak majd olyanod, a&ik a szerkesztőség minden igyekezete ellenére ls más t&f 'rJmat, más elrendezést, máj VÉpsfcet stb. várnak az Oj SxAiút, Ezak száma azonban jelentéktelent. Ezúttal mégis róluk irtunk néhány szót, talán ez ls hozzájárul ahhoz, hogy legkúzele Ili) a kéréseik reálisabbak, teljesíthetők legyenek. Gyakran kapunk szčBtvchányást azért is, mert olyiEü feírefyet, érdekességeket k'l^Hlnk, amelyeknek valódiságét kétségbe vonják. Igy veit sa legfitóbb a fecsegésl vt!ágv»kordot felállító 42 évre ztäilch| férfival. Sokau axt siewotnék, ha ellenőriznénk r fcír valódiságát. Sajnos, etre aines lehetőségünk, hiszen « szerkesztőségünkbe naponta 4rkexő t több száz hir egy türeáéiaének az ellenőrzése is iicpnlíat veane igénybe. Igy fctfnyieleuek vagyunk elhinni a (^ügynökségeknek sokszor {Jbst.itlennek tűnő jelentéseit Í3 ás magelégedni azzal, hogy a lagya|ószínfitlenebbnek tlmi <!olgokat nem közöljük. Akkor viszont fennáll annak a Icüntüsége, hogy másnap szerarsbányp levelet kapunk, bogy a töübt újságban közölt örrfoit 53ség miért maradt kl «3 Sj Szóból. Ogy hisszük azeufcíia, hogy ez a probléma nem clyan veszélyes. Lapunk következő számában közöljük Bábi Tibor A cipás eimfi tárcáját, Lányakcaľs — asszonyoknak címen versss összeállítást találnak sólnk. Közöljük Vas Gorában Raftvailatás eimfi elbeszélését, Írunk a pozsonyi m>mk£5:n«igalom századik, jubllctiiii lnjhrtdnlójérói. A SZERKS««Tt>&äS Hamis dilemma A vita idestova egy esztendeje folyik. Akkor kezdődött, amikor tavaly áprilisban a párt akcióprogramja világosan leszögezte: K demokratikus önkormányzat megteremtése érdekében a vállalatoknál megalakulnak a dolgozók tanácsai. Azóta sok minden történt. Olyan dolgok, amilyenekre nem számítottunk, amelyek tevékenységünknek nemegyszer határokat szabnak, amelyeket gyűjtőnéven realitásnak nevezünk. Ilyen realitás például, hogy vannak szövetséges országok, amelyek a dolgozók tanácsait a revizionizmns megnyilvánulásának tartják. Ennek ellenére is több vállalatnál megalakultak a dolgozók tanácsai. Ezeket hivatalosan egy ideig a „kísérleti" jelzővel látták el. Experimentumnak tartják őket. Ilyen kísérlet például a plzeiii Skoda Müvekben működő tanács, amely tevékenysége során az ország legnagyobb gépgyárában már igazgatót ts választott. A vállalatok zömében azonban napjainkban még a „megalakítsuk? — ne alakítsuk meg?" kérdéspár foglalkoztatja az embereket. A vállalatokról szólő törvény kidolgozási folyamatát szemlélve és a szakszervezeti vezetők véleményét tanulmányozva örömmel állapíthatjuk meg, hogy mégiscsak megalakulnak majd mindenütt a vállalati tanácsok. Szükség lesz rájuk, főleg azért, hogy a „társadalmi tulajdon" fogalmát a dolgozók ezután már ne elvont fogalomként, hanem konkrét viszonyként értelmezzék. Vajon mivej érvelnek azok, akik úgy vélik, hogy a vállalati tanácsok szükségtelenek? A direktív irányítási rendszer emlőin nevelkedett gazdasági vezetők ezrei így teszik fei a kérdést: vagy demokrácia, vagy fegyelem. Más szóval: vagy megalakulnak a dolgozók által demokratikusan választott tanácsok (és akkor továbbra sem lesz fegyelem), vagy nem alakulnak meg — és akkor a fegyelem megteremtéséhez meglesznek a feltételek. Hamis ez a dilemma! Elsősorban azért, mert a szocialista épités eddigi húszegynéhány évének tapasztalatai azt bizonyítják: akkor lazult meg a fegyelem, amikor legjobbau dühöngött a direktív irányítás, amikor mindenható volt a centrum. Országos, vállalati és üzemi viszonylatban egyaránt. A társadalmi vagyon sorsa iránti közömbüsség akkor mélyült el, amikor beszéltünk ugyan a közösségi érdekről, de az anyagi érdekeltség semmibe vevése miatt a dolgozó, az egyén saját érdekét a társadalmi érdektől igen távolinak látta. A vállalatokról szólói törvény értelmében a tanácsoknak jelentős jogkörük lesz. Vajan milyen lesz ez a jogkör? Vajon mit érint? Semmi esetre sem az igazgptó és a többi felelős gazdasági vezető operatív, mindennapi tevékenységét. A vállalati tanácsnak elsősorban a koncepciók kérdésekben lesz komoly beleszólási joga. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy egy-egy nagyvállalat távlati tervének, beruházási és fejlesztási koncepciójának a kidolgozásához hozzáértő emberek szükségesek. Tehát a tanács tagjainak is — amellett, bogy a dolgpzók érdekeit politikailag is képviselik — hozzáértő embereknek Kell lesniük, akik szükség esetén a színvonalas opponens szerepében isi fel tndnak lépni ax Igazgatósággal saemben. Ax Ilyen vállalati tanács kétségkívül színvonalasan képviselheti a dolgozók érdekeit. Anélkül,, hogy szfik látókört lenne, anélkül, hogy ne gondolna a halnapra.,A közéleti szenvedéllyel ás jó szaktudással megáldott vállalati tsmücstagok Igy a tényleges demokrácia támaszai lehetnek,, de egyúttal a fegyelem megszilárdításáért is sokat tehetnek. TÖTH MIHÁLY Európai szernleűton A nypgati világ látványost eseménye Nixon amerikai elnOk európai bemutatkozó látogatása. Az amerikai sajtó feltűnően hangoztatja Nixon kilencnapos európai látogatásának udvariassági, ceremoniális Jellegét, bár nem hallgatja el, hogy a főbb nyugat-európai metropolisokban tett látogatása során Nixon a legidőszerűbb világpolitikai kérdésekről ls beható eszmecserét folytat felelős államférfiakkal, s előtérben szerepelnek az európai—amerikai együttműködés erősítésének kérdései. Washington eleve tartózkodik minden állásfoglalástól, mivel a látogatás, Illetve a tárgyalások eredménye kétes. Nem véletlenül lett Nixon körútjának első állomása Brüszszel, a NATO székhelye. Az elnök maga is hangoztatta, hogy „a

z európai egyensúlyt biztosító" NATO további erősítéséről fog tárgyalni, arról, hogy azí érdekelt nyugat-európai államok nagyobb mértékben vegyék ki részüket a közös védelemből, Illetve a vele járók kéltségek fedezéséből. Mindig kellemetlen, ha: további érvágást kívánnak az államkincstártól, most azonban felettébb kínos, hogy akkor kívánják nagyobb terhek és áldozatok vállalását az „egyesült Európától", amikor abban legnagyobb a széthúzás. Franciaország a Nyugat-európai Unió munkájában tanúsított passzivitásával, Illetve bizonytalan időre történt visszavonulásával, félreérthetetlenül éreztette, hogy továbbra is igényt tart európai vezető szerepre, és szembehelyezkedik minden olyan kezdeményezéssel, amely a francia álláspont aláásását jelentené (Anglia becsempészése a Közös Piacba, a közel-keleti kérdés eltérő megítélése). A tábornok-elnöknek és a párizsi angol nagykövetnek titkos tárgyalásairól elterjedt hírek, — melyek szerint De Gaulle hajlandó lenne Angliát partnerként elismerni egy, a Közösi Piac és at NATO feloszlatása után kialakuló európai közösségben, ha Anglia garanciát adna az amerikai befolyás teljés kiszorítására, — méginkább felzaklatták a kedélyeket. London most felháborodottan tiltakozik az állítólagos kacsahír ellen, s minduntalan hangoztatja a „különleges angol— amerikai viszonyt", anjit Nixon sem felejtett el kiemelni az angol fővárosban. A francia—amerikai viszony alakulásán aligha változtatnak Nixon és De Gaulle udvarias tárgyalásai. Washington hiába kecsegteti Párizst új politikával* a tábornok-elnök állásfoglalása egy kérdésben merev: amerikai befolyástól mentes Európát akar, amelyben a franciákéi lenne a prímszerep. Am. Itt van még a bennl állana Katonailag és gazdaságilag nem lebecsülendő pantnere az Egyesült Államoknak, s az európai vezető szerepre tartott igényét nem szajkózza oly nevetségesen, mint De Gaulle. N yiugat - N é me t ers zég tekintélyét újabban a márka rendkívüli megerősödése ls öregbítette. A bonni állam azonbaa veszélyes partner egy Washingtonnal szövetséges „egyesült Európában". Jól-rosszul leplezett revansista terveivel ugyanis az európai béke útjában áll, s nemcsak egyes szocialista országokat veszélyeztet, hanem a második világháború eredményeinek felülvizsgálása ürügyén bármelyik szövetségesével is viszálya támadhat. Ezenkívül — mint a legutóbbi nyugat-berlini viszály is mutatta — bármikor kellemetlen akadályokat gprdíthet a szovjet—amerikai közeledés útjába. Nixon- útjának eredményességéről nyilván nem fognak ódákat zengeni. Ám az elnök közvetlen kapcsolatok révén pontosabb képet alkothat magának az európai helyzetről, s ennek megfelelően alakíthatja az USA jövőbeni politikáját. Külpolitikai főtanácsadójának, Kisslngernek kijelentéseiből vélve, Washington sokkal diplomatikusabb. módszereket fog alkalmazni Európában is, mert ai diktálás régi merev politikája annyira elavult, hogy mindenütt csődöt mond, s erre a Fehér Házban is rájöttek. LÖRINCZ LASZLO -- _ • f Jj, , í" "í VV Silll s Ü síl mÉsäň^ Egy kép Nixon elnök európai körútjáról. Az amerikai eUiökfl: Harold Witson angol miniszterelnök fogadta a londoni' repülőtéren. (CSTK — külföldi képszolgálat J Zsákutcába jutbttak a vietnami helyzet békés rendezéséről folytatott púrizs* tanácskozások. A háború folytatódik... Ez volna az eljenség.. .?• (ypi felv.) A fövő évi sívilágbafnokságra készül a Magas-Tátra. Kiszélesítik és úffáépítlk az egész Tátrát átfogó műutat, átvágják a veszélyes útszakaszokat, új oölgyhidakat építenek, új burkolatot kap az út. Mlnéez kb. 580 mtlltó koronába kerül. Az építők télen ls dolgoznak, fele nleg támfalakkal látják el a töltést. (G. Bodnár felv. — CSTKJ Atlanti artistaygyrtöksécj Nixon, Wilsonnak: „iá, majd értesítjük"