Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-05 / 54. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! SZERDA 1969. március 5. BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 54. szám Ara 50 fillér Engedjék meg, hogy a CSKP Központi Bizottsága nevében üd­vözöljem önöket és tanácskozá­sukhoz sok sikert kívánjak. Sze­retnék köszönetet mondani azért • segítségért, amelyet egy olyan jelentfis szervezet, mint a szak­szervezetek nyújt pártunknak és pártunk politikájának. Ismételten biztosítani akarom Önöket afelűl, bogy a CSKP nem ismer más célt, mint a nép szolgálatát, és ebben látja munkája és léte értelmét. Azoknak a forradalmi harcok­nak, amelyeket a csehszlovák munkásosztály, a munkások és az értelmiség vívott, egyik legfőbb hagyománya a kommunista párt és a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom mélyen gyökerező kapcso­lata. Engedjék meg, hogy ezzel kap­csolatban ismét felidézzem 1948 februárját. Akkor a párt és a szakszervezetek egysége volt a dolgozó népnek a burzsoázia fe­lett aratott győzelme döntő té­nyezője. Február parancsa és ta­nulsága, valamint a munkásosz­tály hatalmáért folytatott harc egész Időszakának tanulsága az a tény, hogy a munkásosztály és a dolgozók csak akkor győzhetnek, ha őket a marxi—lenini párt veze­ti, amely forradalmi programjával helyesen juttatja kifejezésre a társadalom objektív szükségleteit és ezért ezt elfogadják a dolgo­zók, valamint a szervezeteik, kü­lönösen a szakszervezetek és ak­tívan továbbfejlesztik és érvé­nyesitik, mint saját programjukat. 1948 februárja mind a párt, mind a szakszervezetek számára a for­radalmi pátosz, inspiráció és a forradalmi tettek forrása. Ehhez tartozik az a kötelesség is, hogy elutasítsuk az olyan erők erkölcsi és politikai mentegetésére tett kí­sérleteket, amelyek február előtt, februárban és azután is a nép és a szocializmus ellen léptek fel. Az alapvető kérdés 1968 január előtt, január után és ma is úgy hangzik: hogyan lehet társadal­munk néhány év éta tartó válsá­gát áthidalni, hatékonyan és ide jekorán megfelelni azoknak az új feladatoknak, amelyek forradalmi utunkon felmerültek. A párt és a társadalom fokozatosan tudatára ébredt, hogy az alapvető megol­dás egyre sürgetőbb objektív szükségszerűség. Ez már bizonyos mértékig kifejezésre jutott a XIII. kongresszus határozataiban, de döntő lépésre csak januárban került sor. január volt számunkra a kivezető út ahhoz, hogy hatéko­nyabban és az egész társadalom széles körű és aktív segítségével megkezdje annak gyakorlati meg­valósítását, ami már kezdettől fogva pártunk célja volt, neveze­tesen az olyan modern és fejlett szocialista társadalom kiépítését, amely dinamikusan fejlődik, lé­pést tart a tudomány és a tech­nika fejlődésével, becsületesen helyt áll a világméretű verseny­ben, sajátjának vallja a cseh és a szlovák nemzet történelmi ha gyományalt, és biztosítja a polgá­roknak a demokratikus szabad­ság- és polgárjogokat. [Folytatás a 2. oldalon) Kennedy-fok — A tíznapos Föld körüli repülést végző Apollo 9. eddigi útjáról az ame­rikai űrhajózás vezetői a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkoz­tak. A német származású Werner von Braun, a huntsvil­le-i űrhajózási központ vezető­je a Kennedy-fokon tartott saj­tóértekezletén kijelentette, hogy az Apollo 9. sikeres űrre­pülése Igen megjavítja a sike­res Holdra-szállás kilátásait. Von Braun szerint valószínű, hogy szovjet részről is terve­zik a Holdra-szállást, de a szov­jet tudósok feltehetőleg az amerikaiakétól eltérő módszer­rel próbálják meg azt. Sámuel Philips tábornok, az Apollo-program irányítója sze­rint előfordulhat, hogy az ame­rikai űrhajózási hivatal elhagy­| NYUGAT-BERLIN 1 Ma ül ja az Apollo-program következő láncszemét, az Apollo 10. repü­lését, amelynek során az űrha­jóval a Hold felszínétől mind­össze 16 kilométerre levő pá­lyán kerülnék meg Földünk útitársát, s az Apollo 9. után mindjárt az Apollo 11. repülé­sére kerülne sor, két amerikai űrhajósnak a Holdra történő leszállásával. Kedden az űrhajósok máso­dik napja közép-európai idő szerint fél 12-kor kezdődött. A három űrhajós 9 órai alvás után ébredt fel. Az űrhajósok egyidőben aludtak. A keddi program keretében háromszor hajtottak végre pályamódosí­tást, kipróbálták az űrhajó rá­ké taszerkezetét. A parancsnoki fülkét tegnap még egyikük sem hagyta el. össze - MEGKEZDŐDÖTT A SZAKSZERVEZETEK VII. KONGRESSZUSA Szocialista célokért - demokratikus módon öt és fél millió dolgozó nevében # 1600 küldött a Kongresszusi Palotában £ A párt és a kormány vezetői a kongresszuson 0 A szakszervezet — érdekvédelmi szervezet # Elismerik a párt vezető szerepét (Tudósítónktól) — Tegnap délelőtt Prágában a j. Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában meg­kezdődött a szakszervezetek VII. országos kong­resszusa. Az üzemek, a vállalatok, a kísérleti intézetek, a hivatalok mintegy öt és fél millió dolgozóját ezerhatszáz küldött képviselt. Á kongresszusra a párt és a kormány, vala­mint a társadalmi szervezetek küldöttei ls el­jöttek. A CSKP KB küldöttségét A. Dubček elvtárs, a CSKP KB első titkára vezeti. A kül­döttség lúgjai között van: dr. G. H u s á k, az SZLKP KB első titkára, dr. L. Strougal, a CSKP KB cseh irodájának elnöke. A parlamenti küldöttséget dr. P. C o l o t ka professzor, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke vezeti. A küldöttség tagjai között van /. Smrkovský, a Népi Kamara elnöke, O. Cerník mérnök, S. Rázl mérnök és Š. Sádovský mérnök, a szövetségi kor­mány, illetve a cseh, valamint a szlovák kor­mány küldöttséqeit vezetik a kongresszuson. A Csehszlovák Nemzeti Front küldöttségét E. E r­b a n, az NF KB elnöke vezeti. A kongresszus megnyitása után a munkael­nökség megválasztására került sor, majd a kül­döttek jóváhagyták a napirendi javaslatot és megválasztották a kongresszusi bizottságokat. Ennek során a plénumnak több módosító javas­latról is döntenie kellett. Ezután K. P ol á č e k, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. IBeszédének rövidített szövegét a 3. oldalon kö­zöljük.) Karel Poláőek beszámolója után Alexander Dubček üdvözölte a kongresszust. A jelenle­vők a párt első titkárának beszédjét többször is tapsviharral szakították félbe. Dubček elvtárs üdvözlő szavai után a kongresszuson elnöklő R. P a c o v s ký megnyitotta a vitát. Dubček elv­társ után egy prágai üzem munkásnője szólalt fel. Impulzív módon demonstrálta, ezen a kong­resszuson megint bebizonyosodott, hogy a nép, a dolgozók és a párt egysége ma is olyan szi­lárd, mint amilyen a legnehezebb januárt és a még nehezebb augusztusi napokban volt. Most azonban már — és ezt nemcsak a prágai mun­kásasszony mondotta — a tetteken a sor. Az egységet nemcsak szóban kell demonstrálni, ha­nem tettekben is. A délután folyamán felszólalók többsége gaz­dasági kérdésekkel foglalkozott. Elsősorban a vállalatokról szóló törvényről és a vállalati ta­nácsok jogköréről esett szó. Alexander Dubček elvtárs beszéde 1 EGYESÜLT ÁLLAMOK | A megadott program szerint folytatja útját az Apolio 9. a nyugatnémet szövetségi gyűlés Kiesinger kancellár és a képviselők több mint a fele már megérkezett Nyugat-Berlinbe # 8000 rendőrt helyeztek készenlétbe az elnökválasztás napjára # Walter Ulbricht a bonni kormány provokációjáról Bonn — Nyugatnémet diákok hétfőn este tüntetést rendeztek Köln és Bonn közös repülőte­rén, tiltakozásul amiatt, hogy a nyugatnémet szövetségi gyű­lés elnökválasztó ülését Nyu­gat-Berlinben tartják meg. A tüntetés Időpontját úgy válasz­tották meg, hogy az egybees­sék több Bundestag-képviselő elutazásával, öt tüntetőt letar­tóztattak. A nyugat-berlini hatóságok egyes jelentések szerint 8000, más jelentések szerint 10 000 rendőrt helyeztek készenlétbe az elnökválasztás napjára. A Bundestag-képviselőknek már több mint a fele megérkezett Nyugat-Berlinbe a légifolyosó­kat használó angol, amerikai és francia polgári repülőgépe­ken. Egy amerikai katonai re­pülőgépen Kiesinger kancellár ls megérkezett Nyugat-Berlin­be. A nyugat-berlini angol, ame­rikai és francia helyőrség fo­kozott forgalmat bonyolít le a Nyugat-Berlint Nyugat-Németor­szággal összekötő fő autóúton, — jelenti a Reuter — hogy hangsúlyt adjanak a város sza­bad megközelítésére vonatkozó jogaiknak. Nyugati hírügynök­ségek szerint a katonai jármű­veket egy-két órára feltartóz­tatták, amikor az NDK terüle­tén folyó szovjet-német had­gyakorlatokban részt vett harc­kocsik és csapatok használták az utat. A légifolyosóban a köz­lekedés zavartalan, mindazon­által — az UPI jelentése sze­rint — szovjet vadászgépek a (Folytatás a 8. oldalon) Szaporodnak a kerek évfordulók a csehszlovákiai magyarok életében, hiszen 1948—49-ben keidtünk újraéledni magyar­ságunkban és emberségünkben. Ma húsz éve tartotta alakuló közgyű­lését a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szpvetsége — a CSEMADOK. Azok, akik ott voltak a CSEMADOK böl­csőjénél, bőségesen ellátják lapunkat visz­szaemlékező írásaikkal, tgy megkönnyí­tették, de meg is nehezítették helyzete­met, mert elkerülhetem a részletesebb le­írást, viszont valamit mégis ki kell ra­gadnom emlékeim közül. Az alakuló közgyűlésen megdöbbenve láttuk, hogy alig van itt maradt — külö­nösen az akkori káderfeltételeknek meg­felelő — értelmiségünk. Ez annál nagyobb hiba volt, mert olyan szigorú kikötések­kel indultunk, hogy szervezetünk csakis kulturális munkát fejthet ki. Kulturális munkát értelmiség nélkül! Azon a bizonyos márciusi napon sorban érkeztek a küldöttek Dél-Szlovákia járá­saiból. Elküldte képviselőit Tornóc, Kosút, Rimaszombat, Tornaija, Losonc, a vörös Fülek, Rozsnyó, Léva, Galánta, Komárom, a keleti végekről Királyhelmec és Nagy­kapos. Egyre jöttek az ismert arcok, a ré­gi harcosok, hogy akarjunk és tegyünk valamit a nemzeti öntudat, nemzeti kul­túránk feltámasztására, a szocialista em­ber nevelésére. Ha először megdöbbentünk is azon, hogy alig van értelmiségünk, akkor ma, húsz év után tisztelettel emlékezzünk ezekre a küldöttekre, ezekre az alapítók­ra, akiknek hite és akarása erőt adott az induláshoz. Múltjuk, iskolájuk, amin ne­velkedtek, az osztályharc szimpla formá­ja volt. A fekete-fehér, vagy ha akarjuk, a fehér-vörös egyszerű fogalma. Az egyik oldalon a kapitalista, a másik oldalon a proletár. A kizsákmányoló és a kizsákmá­LŐRINCZ GYULA: Fáklyaláng nyolt. Megszemélyesítve az egyik oldalon a Fekete báró, vagy báró Kuffner, a másik oldalon a kosúti sortűz áldozata, Zsabka Sanyi, vagy mások. A fogalmak differen­ciálása ilyen egyszerű az értékelésben és a célkitűzésekben is. Ilyen frontról ismer­tem és becsültem őket. Most bonyolultabb terepre léptek, s mivel nem volt más, ők vállalták. Nem maguknak, nem ma­gukért, hanem a jövőért, gyermekeikért. Ez az új nemzedék azóta felnőtt. És ha ma körülnézünk, és a húsz évvel ezelőtti helyzettel ellentétben azt mondhatjuk, hogy már van értelmiségünk, akkor azt is tudatosítanunk kell, hogy ez az értel­miség a kultúra terén botladozó lábbal elinduló apák és anyák önfeláldozó mun­kájából nőtt fel. Hány proletár szülő gyermekéből lett orvos, mérnök, tanító, tudományos dolgozó, művész, újságíró! Húsz évvel ezelőtt a kis vörös lángú fáklyát, amely a CSEMADOK jelvényén van, az ő szüleik gyújtották meg, hogy stafétaként adják tovább nemzedékről­nemzedékre, abban a reményben, hogy jó kezekből jó kezekbe kerül. Ötven éve kisebbségi sorsban élünk. Most végre kilátásunk van alkotmányjogi helyzetünk rendeződésére. Ez a CSEMA­DOK sokéves törekvéseinek realizálódását jelentené — jelentené egyben azt is, hogy az állami szervek a jövőben fokozott mér­tékben gondoskodnának a magyar nem­zetiségű lakosságról. Nem jelenti ez azonban azt, hogy a CSEMADOK feladatai csökkennének. Ere­deti célkitűzéseihez híven továbbra is fel­adata lesz a magyar, haladó, kulturális hagyományok ápolása, új, szocialista kul­túránk megteremtése, a nemzeti öntudat­ra való nevelés — ami nem elmagyaro­sítást jelent, hanem nemzeti létünk meg­őrzését —, a proletár internacionalizmus eszméjének ápolása — ami viszont magá­tól értetődően más nemzetek megbecsülé­sét jelenti és kiküszöböli a nemzeti elszi­getelődést. Oj politikai és társadalmi körülmé­nyeink az eddiginél nagyobb lehetőséget nyújtanak a CSEMADOK munkájához. A fáklya lángja már húsz éve ég, bízom benne, hogy az új fáklyavivők sikerrel haladnak tovább a megvilágított úton. A 24 OLDALAS M^/'EE m GAZDAG TARTALMABÓLs A Pipás — Bábi Tibor tárcája Szeretet és kötelesség — kontra paragrafus (6. oldal) 1869, a pozsonyi munkásmozgalom jelentős évének 100. évfordulója — Dr. Frank Vilmos írása Mi legyen a neve? — Lőrincze Lajos tanulmánya Jázmina — Rudnyánszky István algériai riportja • • • A VASARNAPI ÚJ SZÓ e heti számában indul az olvasók versenyel

Next

/
Oldalképek
Tartalom