Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-04 / 53. szám, kedd

Négy falu az Egyetértésben NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt, amikor az érsekújvári járásban kísérletképpen megkezdték a kisebb gazdasági egységek összevonását, talán még a szakemberek közül sem mindenki hitte, hogy ez a szakosítás rövid tdön belül számottevő eredményt szül. Mi tagadás, úgy tették mérlegre a dolgot, hogy az egyesítéssel ugyan jobb lehetőségeket teremtenek a valóban nagyüzemi termeléshez, de ugyanakkor a problémák Is növekednek, ha korábbi versenytársak, nem egy színvonalon gazdálkodó szövetkezetek egyesülnek. Mindezeket figyelembe véve is négy szövetkezet összevonásából megalakult az Egyetértés. Libád, Béla, Sárkány és Gyiva szövetkezete együttesen Is csak 2448 hektár földet mondhatott magáénak, tehát országos viszonylatban még igy ls csak közepes szövetkezet létesült. Tegyem mindjárt hozzá, hogy csupán nagyságát tekintve közepes, termelési eredményeivel már az élvonalba tört. Már ott tart, hogy az egy hektárra eső termelés értéke meghaladja a 11000 koronát, ami megköze Utőleg kétszerese az 1965-ben elért termelés értékének. Az a tizenegyezer korona hektáronként pedig az érsekújvári járásban a jók legjobbjai közé emeli őket. Ezt az eredményt még értékesebbé teszi az a tény, hogy termelötalajuk minősége a járási átlagot sem éri el. De hadd térjek vissza ahhoz a gondolathoz, hogy az egyesítés nagyságával arányosan több lett-e a gond, a probléma. — Tartalmában több és nagyobb — magyarázza Pathó Imre mérnök, a szövetkezet elnöke —, de ez nem jelenti azt, hogy a megoldásuk nehezebb, mint régebben külön-külön volt. Hogy miről is van szó? Vegyük talán azt, hogy a négy szövetkezet egyesítésével lényegesen megnövekedett a valóban nagyüzemi termelés lehetősége. Amire az 500—700 hektáros szövetkezetek képtelenek voltak, az a lehetőség az egyesítéssel már önmagát kínálta. De hogyan oldják meg ezt az Igényes — a vezetőség részére feladatnak is nevezhető — lehetőséget? A komáromi járásban a gazdaságok nyílt szakosítása mellett döntöttek, az érsekújváriLiar a zárt szakosítást próbálták ki. Hogy melyik a jobb? Ki hogyan válaszol rá. Pathó elvtárs pl. így: — A cigány ls a maga lovát dicséri. Nekünk ez mutatkozott ígéretesebbnek és nem is csalódtunk. A MAGYARÁZAT: 2448 hektár föld már elég nagy terület ahhoz, hogy a szövetkezet az éghajlati viszonyoknak megfelelően kialakítsa szakosított gazdálkodását. Zártan szakosítottat. Vagyis gazdasága keretében mindent termel, amire szi kség van egy összehangolt gazdálkodásban, amire megvannak J kedvező feltételek, illetve amilyen terménynek és termüknek maradéktalanul biztosítani tudja a piacot. A 2448 hektáron tehát zárt szakosítást fejlesztettek kl, er;3 késztette őket a jelenlegi árpolitika. Vagyis az állattenyésztésből értékesített valamennyi árut kezdettől fogva helyben termelik, tenyésztik. Sem alapanyagot, sem félkész árut nem vásárolnak. Egyik esetben Itt, a másikban ott fizethetnénk rá. De ez csak egyik része a dolognak. Szakosították ők az állattenyésztést a négy, Illetve taost már egy szövetkezet keretében. Ogy fejlesztették kl az álla tenyésztő telepeket, hogy ^gy-ögy tenyészcsoport lehetőleg egy helyre kerüljön. Ehhez, amennyire az már lehetséges, hozzálgazodik a vetésforgó, hogy minél kevesebb legyen a izállítás. És az eredmények? Hozott-e va.amlt az egyesítés a termelés növelésében és a jövedelemben, s ezzel párhuzamosan a költségek csökkentésében. A termelés adatai egyértelműen az egyesítés célszerűségét bizonyítják. Különösen az állattenyésztésben. 1965-ben pl. még csak 1848 liter volt az évi tejhozam tehenenként, 1967-ben már 2532 liter. Igaz, hogy tavaly már csak 2343 liter tejet fejtek egy-egy tehéntől, de ezt a csökkentést — mondhatnám — év közben betervezték. Ugyanis a tejtermelés minimális hasznot hozott, s a számítások azt bizonyították, hogyha a teheneknek tervezett abrak bizonyos részét a sertéseknek adják, akkor jobban Járnak. Egyébként is a sertéshúsból nagy a kereslet. Nekik pedig olyan sertésállományuk van, amely Jó alap a gyors hústermelésre. Itt is segített a szakosítás. 1965-ben 11,6 malacot választottak el, kocánként, tavaly már 16,4 malacot. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az 1965-ös átlagos 30 dekás napi súlygyarapodással szemben tavaly már 53 dekagramm volt az átlag, láthatjuk, hogy a sertéshús termelése megkétszereződött. PERSZE nemcsak a termelést növelték lényegesen a négy szövetkezet egyesítése óta, hanem ezzel, ha nem is egészen arányosan, a szövetkezet jövedelme ls több lett. Néhány év alatt az is megkétszereződött. Nem állíthatom, hogy pontosan Ilyen arányban emelkedett a szövetkezeti dolgozók keresete. De ezzel kapcsolatban érdemes néhány szót szólni. 1965-ben az egy hektárra eső árutermelés értéke 3278 korona volt, 1968-ban már 6274 korona. Tavaly egy állandó dolgozó évi keresete meghaladta a 22 000 koronát, 8 millió 881 ezer koronát osztottak el a tagok között, a korábbi évben pedig 8 millió 515 ezer koronát. Ezt a két számot azért tartom fontosnak, mert ha a termelés értékét összehasonlítjuk, akkor a múlt évben kiosztásra került összeg a korábbihoz viszonyítva kevés. 1967-ben ugyanis 23 millió 159 ezer korona volt a termelés értéke, tavaly pedig 27 millió 102 ezer korona. Nos, a csaknem ötmillió koronás különbség ellenére a tagoknak kifizetett összeg között csak 506 ezer korona a különbség. Miről árulkodnak ezek a számok? Látszólag arról, hogy a tagok keresete nem emelkedik arányosan a termeléssel, Illetve a bevétellel. Hallgassuk meg, mi erről a szövetkezet vezetőinek a véleménye. — A mezőgazdaságban a termelés még mindig az Időjárás függvénye. A kevésből nehéz, vagy talán nem is lehet takaré koskodnl. Ha biztonságosságra törekszünk, akkor erre a gazdag esztendő adja a legjobb alkalmat. Akkor kell takarékos kodnl, amikor van miből. Tavaly volt miből. Ezért „mindössze" 4,3 százalékkal többet osztottak el a tagok között, mint 1967-ben. De a takarékalapon 3 millió 701 ezer koronát hagytak. S a szövetkezeten belüli forgalmi tőkére 3 millió 517 ezer korona jutott. Gazdaságunk fejlesztéséhez aligha lesz szükségük bankhitelre, s négy-öt hónapig a munkaegységek díjazása sem okozna gondot, még akkor sem, ha addig egy fillért sem bevételezne a szövetkezet. De erről szó sincs, hiszen az eladási ütemtervet az állattenyésztés rendszeresen teljesíti. Szerettem volna mellőzni a sok adatot. Ám a számok bizonyító ereje mégis arra kényszerltett, hogy papírra vessem őket. Jó úton halad az Egyetértés. A fejlődést, a biztonságot leginkább bizonyító tényezők biztosítása már törvénnyé vált a szövetkezetben. TETSZETT NEKEM ez a négy faluból egyesített szövetkezet. Nem homokvárat, hanem szilárd gazdaságot építenek, valahogyan úgy, mintha örök lekötelezettjel lennénk a földnek. De befejezésként hadd mondjam még el azt, amivel adós maradtam. Több, nagyobb-e a gond az Egyetértésben. Igen, több, mélyenszántóbb a gond, nem kevés a probléma. De így együttesen könnyebben oldják meg a legnehezebbeket ls. Mert az Egyetértésben a név fedi a valóságot. HARASZTI GYULA llflllllffl Rejtélyes navigációk Három tudományág, a biológia, az elektronika és a technika egyesüléséből nagy reményekre jogosító új tudományág született: a bionika. Az új tudományág művelői, a bionikusok beiratkoztak a természet iskolájába azzal a céllal, hogy leiderítsék az élő világ jelenségeinek okait, kiismerjék mechanizmusukat, majd pedig a tanultakat alkalmazzák a technikában. Az élő szervezet sajátos „műszaki megoldásai" állnak érdeklődésük kSzéppontjában, s ha ezeket a műszaki megoldásokat nem ls lehet lemásolni teljes egészükben, törvényszerűségeik megismerése feltétlenül hasznára válhat a korszerű technikának. Az állatvilág, különösen a rovarok, a madarak és a hidegvérűek világa még számtalan titkot rejteget. Tájékozódóképességük, egyes érzékszerveik hatótávolsága, érzékenysége, a külvilágból érkező információk gyors felfogása sokszor megdöbbentő és még gyakran titokzatos. Ezeket a titkokat feszegetik a bionikusok, jobbára sikerrel, néha azonban egyelőre holtpontra jut a „rejtvénymegfejtés". A navigáció állatszakértői Az úttalan utakon közlekedő jármüvek vezetői a tengeren és a levegőben műszerek segítségével ellenőrzik és biztosítják a megszabott útvonal megtartását. Ez a navigáció, a navigálás. Ismeretes, hogy a navigációs műszerek alapja valamilyen fizikai Jelenség. A tájoló acéltüje például a földmágnesség hatására áll be megközelítően észak-dél irányba. Más navigációs műszerek működése ismét már fizikai alapokra épül. A ma ismert és navigálásra hasznosítható fizikai jelenségeket nagyrészt az állatok ls felhasználják tájékozódásra, éspedig különálló műszerek nélkül, a szervezetükbe beépített, sokszor meghökkentően érzékeny, már felderített, vagy még mindig titokzatos szerveik segítségével. Jól áttekinthető és tanulságos táblázathoz Juthatunk, ha egy kimutatás első hasábjában feltüntetjük a navigálásra alkalmas fizikai jelenségeket, a második hasábban a szóban forgó fizikai jelenség emberi, a harmadik hasábban pedig az állatvilágban való alkalmazását. Érdemes lenne tételről tételre végighaladni ezen a táblázaton, hogy megvizsgáljuk, mit derített fel eddig a bionika az állatok navigálási képességeiről és a navigáció különféle fajtáiról. Ez azonban túlságosan hosszú elemzést követelne. Egy kis ízelítő Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, vegyünk figyelembe néhány fizikai alapot s keressük, hogyan tudja azt felhasználni az ember. Illetve miként érvényesül az állatvilágban. Tudjuk, a levegőben létezik visszhang. A vak emberek ezt — különleges készülékek segítségével — már hasznosítják és nagy Jelentősége van a visszhangnak akkor is, amikor a hajók ködben szirénáznak. A denevérek a visszhangok segítségével orientálódnak. A vízbein terjedő visszhangot a tengeralattjárók elhárítására szolgáló hanglokátorok, illetve mélységmérő készülékek segítségével hasznosítjuk, az állatvilágban pedig a delfinek tájékozódnak eszerint. A navigálásra alkalmas további fizikai alap az ún. csillag-navigáció, a csillagképek felismerése. Ez különösen az űrrakéták önműködő irányításában vált be, de használják az énekes- és valószínűleg más madarak ls. Az égi kompasz alapja a levegőben terjedő poláris fény, s hasonlóképpen a méhek, hangyák ls eszerint orientálódnak. Vajon hol hasznosak az Infravörös sugarak? A technikában egyebek között az önvezérlésű célravezető rakétákban, az állatvilágban pedig a kígyók életében. A tehetetlenség felismerése alapján szerkesztették meg a glrotront, azaz hangvlllás girokompasrt és a gyorsulásmérőt, nagy hasznuk van belőle azonban a kétszárnyúaknak ls. És végül Itt van még két fizikai alap: egy Ismeretlen, amelyek alapján az angolnák, a fókák, a rénszarvasok és háziállatok tájékozódnak és a földmágnesség, amelyet az ember iránytű formájában hasznosít, az állatvilágban azonban nem Ismerjük alkalmazását. A hosszútávú navigáció titka Néhány állat hosszútávú navigációjának titkát a kutatók még a mai napig sem derítették fel. Ezek az állatok számítanak a legrejtélyesebbek közé. A rénszarvasok 800—1000 kilométeres utakat tesznek meg táplálék keresése közben. Az alaszkai szőrmés fóka mintegy 12—13 000 kilométerre úszik le Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén. Amint a fókakölykők Kalifornia meleg vizében eléggé megerősödtek, a hímekkel közösen a következő tavaszon felúsznak az alaszkai vizekre. Az angolnák Európa partvidékeiről a Sargasso-tenger egy bizonyos pontjára vándorolnak petéiket lerakni. Az ivadékok ezután visszaúsznak Európa partvidékeire, itt megtalálják a folyó torkolatát, felúsznak az ár ellen és mint kifejlett angolnák érkeznek meg oda, ahonnan őseik elindultak. De hogy ezek az angolnák az úttalan és jeltelen óceán ezer és ezer kilométerein hogyan találnak el a Sargasso-tengerből Európába — erre a kérdésre ma még senki sem tud válaszolni, mint ahogy Ismeretlen még a fókák, a rénszarvasok és egyes háziállatok hosszútávú navigációja is. A lazacok tájékozódóképessége Egészen rendkívüli a lazacok tájékozódóképessége. Ezek a halak a folyókba torkolló patakokban kelnek ki az ikrából. Utána a folyón át a tengerbe jutnak; itt több ezer kilométeres utat tesznek meg, majd évek múlva, Iváskor ugyanabba a patakba térnek vissza, ahol meglátták a napvilágot. Szülőhelyüket akkor ls megtalálják, ha a folyóba több patak ömlik és mindegyik patak Ikráző hely. Kimutatták, hogy a lazacokat szaglásuk vezeti vissza lkrázó helyükre, amely valamely ott levő szerves anyagtól sajátos egyéni szagot kapott, önmagában ez a roppant finom szaglóérzék is ámulatra méltó, de még rendkívülibb, hogy miként tájékozódnak több ezer kilométeres útjuk során a tengerben, ahol szaglásuknak vajmi kevés hasznát veszik. Lennie kell te-, hát még valamilyen „belső órájuknak", „belső iránytűjüknek" ls, amelynek segítségével pontosan navigálhatnak. Melyik ez a szerv és mi a mechanizmusa? — ma még nem tudjuk ... Hihetetlenül érzékeny szaglás A lazacok rendkívül érzékeny szaglószervével kapcsolatban szólnunk kell röviden magáról a szaglásról is. Mai Ismereteink szerint a szaglás vegyi folyamat eredménye. Az anyagról levált lllatmolekulák jutnak az orr nyálkahártyájára, ahol gyorsan oldódnak, s az ezzel együtt járó vegyi folyamat Ingerli az idegvégződéseket. A bionikusok szerint azonban a szaglásnak ezt az elméletét felül kell vizsgálni, mert egyes jelenségeket nem lehet többé a vegyi elmélettel magyarázni. Kísérletek bizonyítják, hogy az éjjeli lepkék, például az éjjeli pávaszem szaglása szinte hihetetlenül érzékeny. Egy befogott nőstényt dróthálóval fedtek le, s nem sokkal később már száznál több pávaszem lepte et a hálót. Az elfogott hímeket megjelölték, s különböző távolságra vitték őket. A hím pillangók javarésze, az egyik közülük még 12 kilométer távolságról ls visszatért a nőstényhez. Ezt a Jelenséget már nem lehet a szaglás klasszikus elméletével megmagyarázni. Mágneses navigáció A fentiekben említettük, hogy a földmágnesség alkalmazásával az állatvilágban nem találkozunk. Egy amerikai fizikus szerint azonban a madaraknak is van „Iránytűjük". Hosszú évekig kísérletezett galambokkal, és megállapította, hogy a postagalamboknak valamilyen mágneses érzékük van, s ez teszi lehetővé, hogy a Föld mágneses tere alapján tájékozódjanak. Kísérleteiben a galambok szárnyához könnyű fémdarabokat erősített, s ezek hatására a galambok navigációs képessége felmondta a szolgálatot. Az a galamb, amelyre vaslemezt erősített, 103 fokkal tért el a helyes Iránytól, a rézlappal felszerelt galamb pedig 84 fokkal. Ez idő szerint tehát nem állíthatjuk határozottan, hogy a földmágnesség hatással volna a madarak navigációjára. Azt azonban sikerült igazolni, hogy a madarak érzékenyek az ipari, technikai mágnesség néhány fajtájára. Sok megfigyelés bizonyltja például, hogy a nagy villamos erőművek közelében a galambok elvesztik tájékozódóképességüket, és a kisugárzás forrása felé közelednek. Ennél többet ma még nem tudunk, de a bionikusok bizonyára feltárják a madarak iránytűjének mibenlétét. • HÍDÉPÍTŐ TRAKTOR Franciaországban nemrégiben sikeresen kipróbálták az AMX 30 jelzésű katonai páncélkocsit, amely néhány percen belül felépít rövidebb fesztávú hidat. Gyakorlatilag lánctalpas traktorról van szó, amely emelőgépczettel van felszerelve. Az utóbbi akár 22 méter széles folyót vagy egyéb mélyedést át tud hidalni. A képen a járművet látjuk egy 50 tonna súlyú hídkunstrukcióval.