Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-30 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

nagy labdarúgó klubok háza tá­ján évekkel ezelőtt felvetődött, hogy a BEK-nél a KEK-nél és a „társainál" érdekesebb küz­delemsorozat szükséges, hogy újra megteljenek a lelátók. Nyolc év­vel ezelőtt Santiago Barnabeu, a Real Madrid mindenható elnökének a ve­zetésével azon fáradoztak, a szakem­berek, hogy két éven belül kiírják az európai szuperligát, amelyben össze­sen 16 csapat venne részt. Barnabeu és társai álma nem vált valóra. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a szuperliga gondolatát telje­sen elvetették. Az a törekvés, amely, mintegy másfél évtizeddel ezelőtt^ kezdődött, ma is él. Gondoljunk csak. a tavalyi szuper-küzdelmekre, amely­ben a Real Madrid, az olasz Interna­zionale, a brazil Santos, az argentin Racing és az uruguay-i Penarol vett részt. A világ leghíresebb labdarúgó szak­emberei és a legnagyobb klubok ve­zetői között évek óta dul a a szópár­baj. A pro és kontra vélemények csa­tája még ma sem zárult le, de' bizo­nyosak lehetünk abban, hogy az idő azoknak kedvez, akik a szuperliga mellett törnek lándzsát. Ez még akkor, is valószínűnek látszik, hogyha Sir Stanley Rous, a FIFA kétségtele­nül nagy tekintélynek örvendő elnö­ke az elmúlt évben, ha nem is telje­sen egyértelműen, a szuperliga ellen foglalt állást. . — Szerintem egy ország labdarú­gásának az alapja a saját bajnoksá­ga.— mondotta. ,— Ha évenként ki­mentenénk a bajnokokat, a legmaga­sabb szintű hazai küzdelemsorozat­ból, megkárosítanánk a nemzpti baj­nokságot. A kérdés: az Eurőpábaj­nokság. vagy ahogyan divatosan ne­vezik a szuperliga, érdekessége nye­reség lenne-e? Az is előfordulhatna, hogy egyes országokban erősen hát­ráltatná e sportág fejlődését. Ennek ellenére azt mondom, hogy előbb vagy utóbb létrejön a bajnokok Eu­rópa-bajnoksága. Kontinensünkön nincsenek távolságok, az utazás nem jelentene problémát. Sok vitás kér­dést kell még tisztázni amíg elérke­zik az ideje a szuperliga kiírásának. A hazai bajnokságból egy vagy két csapatot kiszakítani valóban nem len­Ncm kétséges, hogy Pelé első számú szenvedélye a labda­rúgás. Ez igaz, de csak részben, mert van valami, helyeseb­ben valaki, aki még jobban leköti a fekete brazil gyöngy­szem figyelmét. Kislányárúi, Cristina Kellyröl van szú, aki nemrég töltötte be második életévét. Pelé nemcsak a fut­ballpályán emelkedik ki messze társai közül, hanem, mint családapa is a iegpéldásabbak közé tartozik. Nem iszik, nem dohányzik, nem adja oda nevét olcsú reklámfogások­ra. Nagyon szereti családját, minden szabad idejét otthon, szerettei között tölti el. S ha Pelé néha-néha panaszkodik arra, hogy a labdarú­gás túl sok idejét foglalja le, ezt csak azért teszi, mert kevesebbet láthatja kislányát. Érdekes módon a brazilok bálványa ezzel akarja indokolni lemondását a mexikói vi­lágbajnokságon való részvéteiről. A felkészüléssel járö háromhónapos távollét — mondja — annyira elviselhetet­lennek tűnik számára, hogy inkább nem is vesz részt a világbajnokságon. „Kislányom végűi már meg sem fog is­merni. Ahányszor visszatérek valahonnan, mindig meglep új szavakkal, kifejezésekkel, s a dolgokról és az emberek­ről alkotott különös véleményével. Bármennyi ajándékot ls hozok neki, mindig nagyon szomorú, amikor azt látja, hogy elmegyek, tizek azok a pillanatok, amikor pokolba kívánom az egész futballt" — mondja Pelé. ne helyes. Ám az újdonság hívének képviselői erre is megfelelő érvekkel rendelkeznek. Azt modják, hogy a bajnokok vasárnap a hazai bajnok­ságban küzdenének, szerdánként pe­dig a szuperligában. A legnagyobb érv, hogy egy-egy szuperverseny rendszeresen fenntartaná a futbalra­jongók érdeklődését, ambicionálná a csapatokat az alaposabb felkészülés­re. A nemzeti bajnokságban is ösztö­nösen hatna, mert a szuperligába va­ló bekerülés nemcsak erkölcsileg je­lentene sokat egyes kluboknak, ha­nem anyagilag is. A szuperliga ellenzői kontra-érve­ként azt hozzák fel leggyakrabban, hogy az új versengési forma a nem­zeti bajnokságokat másodrendűvé so­rolná. A másik érv; csak a legjobb európai csapatok számára jelentene ez előnyt, a többiek hátrányos hely­zetbe kerülnének, valamint a nemze­ti válogatottak mérkőzéseit is korlá­tozni kellene éppen a sűrített prog­ram miatt. Korai lenne még jósolni, hogy meg­valósul-e a szuperliga, vagy nem. Az bizonyosnak látszik, hogy valamit tenni kell a labdarúgás vezetőinek a sportág iránt megnyilvánuló egyre nagyobb érdektelenség megszünteté­séért. Hogy ezt a szuperliga hozza-e meg, vagy valami más, az a jövő tit­ka. A óvilágban már régen meg­honosodott labdarúgás eddig nem tudott „lábra kapni" az Egyesült Államokban. Ameri­kai sportemberek alig egy-két éve kezdték meg a futball népszerűsítését, megalakult a profiliga s megkezdte a fut­ballmérkőzések közvetítését a televízió is. De az első közvetítés meg lehetősen komikusan zajlott lei A TV-nézok meglepetéssel és bosszankodással tapasztal­ták a képernyő előtt, hogy a nagy reklámmal beharangozott Toronto—Pittsburg mérkőzés minduntalan félbeszakadt. Va­lami ártatlan fault után, de néha anélkül is, újra és újra összeestek a játékosok, akik pedig makk egészségesnek látszottak. Ilyenkor — aho­gyan szokás —, a játékvezető odaszaladt, a játék megállt, a televízió azonban nem, s a „kényszerszünetben" rendsze­resen következtek a reklámok: ez a villanyborotva a legjobb, ezt a hajszeszt s ezt a pipa­dohányt vegye Ön is. Időköz­ben, úgylátszik a sérült játé­kos rendbejött, a mérkőzés to­vább folyt, a legközelebbi rej­télyes balesetig. A dolog valószínűleg véget ért volna a szurkolók mérgelő­désével, ha a játékvezető nem fecsegi el, hogy ő maga be­szélte rá a labdarúgókat, hogy terüljenek el a pályán. Igaz, a játékvezetőt is utasították, hogy minél gyakrabban sza­kítsa meg a mérkőzést a hir­detések beillesztése kedvéért. A labdarúgás első amerikai híveit. gazdasági okokból „traktálják" a mérkőzés leg­izgalmasabb pillanataiban is reklámokkal. A profiligának az elmúlt évadra körülbelül 1 millió dollárt adott a CSB te­levíziótársaság azzal a felté­tellel, hogy minden mérkőzé­sen legalább 14 reklámszöveg bemondására legyen lehető­ség. A labdarúgó-vezetőktől szo­rongatott bíró néhány nappal később ugyan visszavonta ki­jelentését, de már késő volt, mert közben egy plttsburgi já­tékos is nyilatkozott. „A mér­kőzés előtt valóban bejött az öltözőbe a játékvezető, s négyszemközt, mindegyikük­nek külön külön elmondta, hogy 9 percenként sípol majd s akkor minél többen feküd­jünk le a földre." Egy toron­tói kanadai újság megértéssel kommentálja a füttybotrányt: „Mit akarnak a futballistáktól meg a bírótól? Csak ugyanazt csinálták, amit előttük már megtettek a kosárlabdában, a baseball ban és a jégkorong­ban, tehát a fontosabb sport­események alkalmával is. Csak annyi a különbség, hogy a futballisták beszéltek róln. Hát Ilyen problémák is akad­nak a gyermekcipőben járó amerikai labdarúgásban! B 13 szoros holland bajnok Ajax Amsterdamról van sző, amely Párizsban a labdarúgó BEK ne­gyeddöntőjének harmadik mér­kőzésén „kiütéses" győzelmet aratott a kényelmes, öreg sztárok csapata, a Benfica Lisszabon ellen, és most az elődöntőben a csehszlovák bajnok Spartak Trnavával találkozik. Az Ajax sikereit angol edzőknek kö­szönhette; közülük is mindenekelőtt Jack Reynoldsnak, aki 1959-ben tör­tént visszavonulásáig rekordidőn át, 35 évig irányította Hollandia első szá­mú csapatát. Reynolds után több an­gol edző váltogatta egymást az Ajax élén, de egyik sem tudott gyökeret ereszteni. Míg azután nemrég a klub elnöke Jaap Van Paraag merész újí­tással holland edzőt. szerződtetett, a volt Ajax játékos, a most negyvenegy éves Rinus Mlchels személyében. Mű­ködését eddig általános megelégedés kíséri. Valahányszor saját pályáján játszik az Ajax, mindig tömve a stadion. A közönség kedvence Johan Cruyff, a szélvészgyors és bombalövő váloga­tott középcsatár, akit néhány évvel ezelőtt a Dukla elleni BEK-mérkőzé­ben is alkalmunk volt látni. Cruyff csodláatos futballista — álla­pították meg a francia lapok a pári­zsi Benfica elleni harmadik mérkő­zés után. A 22 esztendős, atlétikus képzettségű, kiváló labdaérzékü kö­A csodálatos Cruyff csapata. Álló sor, balról jobbra: Vaszo­vlcs, Pronk, Groot, Suurbier, Bags, Van Dui­venbode, Guggol­nak: MuIIer, Swart, Cruyff, Nunniga és Ket­zer. zépcsatárt — aki játékával és lobogó hajával is a Manchester United nagy­szerű labdarúgóját, Bestet juttatja eszünkbe — az egekig magasztalja a francia sajtó és a győzelem fő része­sének tartotta. Cruyff szinte azt csi­nált a Benfica vedőkkel, amit akart. A kiváló játékos népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy ami-, kor nemrég esküvőjét tartotta, 50 000 lelkes labdarúgó-rajongó köszöntötte az ifjú házaspárt Amszterdam utcáin. A híres Di Stefano, aki jelenleg az argentin Boca Juniors szaktanácsadó­ja, olyan szándékkal járt legutóbb Európában, hogy megpróbálja meg­szerezni az argentinok számára Hol­landia legjobb labdarúgóját (Cruyff 1967 és 1968-ban az év labdarúgója lett Hollandiában). Cruyff azonban hű maradt Hollandiához és az Ajaxhoz. Cruyffon kívül Sjaak, Keiser, Nun­niga és Swart alkotják, a csatársort, jól összekovácsolt ötösfogatként. Az „idősebb" generációhoz tartozik Bals kapus, valamint a fedezetek, Groot és Mtlller. Két külföldi játékosa is van az Ajaxnak: a svéd Danielsson és a jugoszláv Vaszovics. Az utóbbi ko­moly „pillére" a védelemnek, hiszen köztudott, hogy a holland bajnok hátsó alakzatai nem érik el a csatá­rok színvonalát. Az Ajaxnak lelkes szurkolótábora van. Párizsba a Benfica elleni mér­kőzésre majdnem annyian kísérték el a csapatot — több mint 30 000-ren tették meg az utat Amszterdamból a francia fővárosba — mint amennyi Trnavának a lakossága. A „szlovák Rómába" is ezrek kísérik el a hol­land bajnokot, mert Hollandiában nemcsak a tulipánok virágzanak, ha­nem az optimizmus is. Nem titkolják: a döntőbe akarnak jutni. Ehhez azon­ban bizonyára egy-két „szava" lesz a Trnavának is. Az oldalt összeállította: TOMI VINCE vasíimpi ÜJSZÚ | Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkesiti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Qyuia. Szerkesztőség: Bratislava Gorkil utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. Journal Kiadó­hivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenskoho 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi l3j Szá negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hitlapszolgálat Előfizetéseket elfogad minden posta­hivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná eipedicia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom