Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-27 / 73. szám, csütörtök

Gond és terv o Míma Könyvkiadóban Beszélgetés Hubík István főszerkesztővel A csehszlovákiai magyar könyvkiadás január elsejétől új szakaszába lépett. Ez évben már Madách Könyvkiadó néven működik az eddig fióküzemként tevékenykedő ma­gyar szerkesztőség. Önálló könyvkiadónk kulturális éle­tünk egyik jelentős tényezője. Munkakörülményei és tevé­kenysége általános érleklődésre tarthat számot. A kiadó gondjairól és terveiről Hubík István főszerkesztőnél ér­deklődtünk. A beszélgetés fontosabb részeit alább közöl­jük: S Z Ü LÖK, N E V E LŐ K FÓRUM A — Lassan fél év telt el azóta, hogy az önálló Ma­dách Könyvkiadó tevékeny­kedik. Kérem, foglalfa ösz­sze az eltelt időszak tanul­ságait. — Az eltelt Időszak jó részét a (még mindig be nem feje­zett) szervezés hihetetlenül ne­héz, bonyolult munkája töltöt­te ki. 1956 elejétől, vagyis a Csehszlovákiai Magyar Könyv­kiadó megszűnésétől tizenhá­rom esztendőn át a magyar ki­adónak csak a magva — te­hát a mindenfajta könyvkiadás gerincét tevő irodalmi szerkesz­tőség — maradt meg mind kompakt egység. Ez, vezető szerkesztővel, majd főszerkesz­tővel az élén, tizenhárom-tizen­flt emberből állt. Az önálló kiadó szervezését az irodalmi szerkesztőséggel szorosan együttműködő, tehát a könyv elkészítésében közvetlenül részt vevő szervek — a képszerkesz­tőség, műszaki szerkesztő­ség, termelési osztály — fel­építésével kellett kezdenünk. De mindez együttvéve hol van még a teljes önálló kiadótői! A hatvannyolcas év második felében, illetve nagyobbára csak az utolső negyedben sor került a gazdasági részleg, a tervosz­tály, kereskedelmi osztály, sze­mélyzeti osztály, általában a szoros értelemben vett admi­nisztráció felépítése. Egyes osz­tályok még foghíjasak, de lé­nyegében rövid időn belül be­fejeződik a szervezés. — Ismert tény, hogy min­den tevékenységhez lega­lábbis minimális elhelyezés szükséges. A Madách Könyv­kiadó tevékenységét nagy­ban gátolja a nem megfele­lő munkahely. Erről mi a véleménye? — Az olvasókkal együtt a könyvkiadó dolgozói is öröm­mel vették tudomásul az önál­ló magyar könyvkiadó létreho­zását! Vívmány ez, a csehszlo­vákiai magyarságot megillető fontos művelődési centrum, melynek komoly küldetése van mind a nemzetiség életén be­lül, mind pedig kifelé, a nem­zetek közötti hídépítés magasz­tos, szép munkájában. Csak­hogy! Az örömbe igen hamar nagy adag üröm vegyült. Az előbb a szervezésről beszélve új osztályokat, részlegeket stb., említettem. De a szárazon, gé­piesen hangzó szavak mögött mindenütt emberek vannak, ér­ző, gondolkodó, dolgozni tudó és dolgozni akaró emberek. Vagyis a saját lábára állított csehszlovákiai magyar könyv­kiadás újszülött Intézményének, a Madách Könyvkiadónak kibő­vült keretét új embereknek kell betölteniük. Azonban semmiféle varázslat sem képes rá, hogy 13 ember helyére beszorítson 32 embert. Előállt az a fonák helyzet, hogy a csehszlovákiai magyar könyvkiadás közel két évtizede alatt a kiadó dolgozói soha nem dolgoztak még olyan mostoha körülmények közt, mint most, az önálló magyar könyvkiadó létének első hónap­jaiban. — Milyen könyvek jelen­nek meg a közeljövőben? KULTURÁLIS HM • Tito Gobbi rendezi a zü­richi operában a jövő évadban a Toscát. Gobbi maga is sze­repelni fog az előadáson: Scar­pla szerepét énekli • A modern művészetek londoni intézete müvészroboto­kat mutat be új kiállításán. A bemutatott „művészek": I. C. T. 1900; Calcomp 563; I. B. H. 770; Siemens 2002. Egy japán robot a klasszikus „haiku"-stílusban Ir verseket; az amerikai robot szén rajzoka t készít, társa op­— Rövidesen megjelenik új kiadásban Karel Capek szatiri­kus regénye, a Harc a szala­mandrákkal, valamint Hašek nagysikerű szatíráiból egy tes­tes kötet, mely Az elhagyott latrinán címet viseli. Április elejére várható Egri Viktor új háborús regénye, az Agnus Dei. Itt említem meg, hogy a Ma­dách Könyvkiadó — mint ta­valy — ez idén is saját könyv­sátorral képviselteti magát a budapesti könyvhéten. — Nemcsak nálunk, ha­nem világszerte megfigyel­hető, hogy a könyvkiadók sorozatokat Indítanak, s így elégítik kl az olvasók igé­nyét. A Madách Könyvkiadó­nak ezzel kapcsolatban ml a terve? — A sorozatok indítása pél dányszámemelő tényező, s a Jől szerkesztett, helyes érzék­kel összeállított sorozat alkal­mas eszköze az elért optimá­lis példányszám megtartásá­nak. A nyilvántartott tagokra épített, mondhatni, klasszikus sorozatok (MKBK, VBK, IK) mellett vannak egyéb soroza­taink is, illetve bizonyos kiad­ványainkkal beléptünk magyar­országi partnereink bevált so­rozataiba. Ilyen például a Mó­ra Ferenc Könyvkiadó kedvelt „Csíkos" sorozata, amelyben el­sősorban leányregények jelen­nek meg. 1970-től évről évre négy krimink jelenik meg az Európa Könyvkiadó Zsebkönyv­tár-sorozatához hasonló külső­ben. Voltaképpen sorozatnak foghatók fel nagy példányszá­mú Zikmund—Hanzelka kiadvá­nyaink Is, vagy az egyre tet­szetősebb, de azonos formátum­ban és köntösben napvilágot látó verses köteteink. Termé­szetesen a sorozat indításnak is megvannak a korlátai. Nem vagyunk (és nem lehetünk | szakosított kiadó, évi 35—40 kiadványunk több témacsoport {és számos alcsoport) között oszlik meg, némely témacso­port állománya mindössze egy könyv, és semmilyen sorozatba nem illik bele. Tervünk mégis, hogy egy-két éven belül növel­jük sorozataink számát, s egy szép leporellósorozattal gon­doskodni kívánunk legkisebb­jeink olvasni-, illetve nézeget­ni valójáról. — Milyen a kapcsolatuk a hazai, de elsősorban a külföldi, magyar könyve­ket megjelentető kiadók­kal? — Nincs ugyan jogszabály, mely megállapítaná, hogy ma­gyar nyelvű szépirodalmat az országban csakis ml adhatunk kl, a Madách Könyvkiadó — mint az egyetlen csehszlovákiai magyar kiadó — mégis mono­polhelyzetben van. Ez a mono­polhelyzet, természetesen, nem előjogok halmaza, hanem er­kölcsi kötelesség. Más szlová­kiai kiadók is adnak ki ma­gyar szépirodalmat, eredetit, fordítást egyaránt, esetleg kö­zös kiadásban a hasonló profi­lú magyarországi partnerrel. Sokszor általános gazdasági szempontok teszik ésszerűvé ezt: például Illusztrált könyv­art kompozíciókkal lepi meg né­zőit; a nyugatnémet komputer klasszikus stílusú zeneműveket komponál; mindegyikükön túl­tesz azonban angol társuk, amely a Macbeth egyik szerepé-t játssza el. Müvészkedő gé­pek ... • A Figaro Littéraire egy ed­dig ismeretlein Turgenyev-no­vellát közöl, amelyet a magá­val tehetetlen Író 1883-ban mon­dott tollba — francia nyelven — Vlardot énekesnőnek. A szö­veget eddig elveszettnek hitték, és csak most, Turgenyev szülei­ről van sző, s egyszerre lehet elvégeztetni mind a szlovák, mind a magyar változat nyom­dai munkáit. Néha a vállalat anyagi szempontjai célszerűsf­tlk a dolgot, s melyik vállalat mondana le a törvényes kere­tek közt elérhető, jogos ha­szonról?! De előfordult már, hogy más (profil szerint ille­tékes) kiadót megjárt érdemes kézirat végül is elkerült (vagy visszakerült) hozzánk, s mi nem mérlegelhettük, hogy rá­fizetünk-e a kiadásra. — Köztudomású, hogy a két ország között érvényben lévő egyezmény alapján közös könyvkiadást folytatunk több magyarországi könyvkiadóval. Ennek keretében évente újab­ban már vagy kétszáz könyvet hozunk be, s ellenszolgáltatá­sul ugyanolyan értékben szál­lítjuk kiadványainkat Magyar­országra. Partnereink készsége­sek, módot adnak rá, hogy könyveinkkel belépjünk sikeres sorozataikba, ami néhány eset­ben a példányszám ugrásszerű emelkedését eredményezi. A közös könyvkiadás tehát nem­csak kulturális küldetést telje­sít, hanem erősítheti anyagi bázisunkat ls. — Végezetül, de nem utolsósorban kíváncsiak va­gyunk a gazdasági mutatók­ra ts. Milyen a megjelent könyvek átlagos példány­száma, milyen javulás vár­ható e téren, mit tesznek a javulás, tehát a minél több olvasó megszerzése érdeké­ben, és ami a legfontosabb — vajon megél-e önálló ma­gyar könyvkiadónk? — A könyvkiadás sem zár­kózhatlk el a mlndinkábbb elő­térbe Jutó gazdasági szempon­tok érvényesítésének követel­ménye elől, s itt nagy a sze­repe a példányszámnak. A pél­dányszám eleve megmondja, hogy egy könyvre ráfizet-e a kiadó vagy sem. Csakhogy a nyomdaköltségek rohamos nö­vekedésével a ráfizetés — kl­fizetődés határvonala ls egyre feljebb emelkedik, s például mlg két-három évvel ezelőtt egy több színben Illusztrált gyermekkönyvből megnyugtató volt a tízezres példányszám, ma nagyon ls lehangoló, s egy­szerűen nem lehet kiadni a könyvet. A mi átlagunk az ex­port jóvoltából nyolcezer kö­rül mozog (a hazai az egyez­ret sem éri el), s ennek a pél­dányszámnak a mérlege nem bírná fenntartani az önálló ki­adót. A kormányszervek szá­moltak ezzel a ténnyel, s álla­mi támogatásban részesítik a magyar könyvkiadást. Mit te­szünk ml a javulás érdekében? A ml hazai piacunk ugyan a példányszám lényeges emelhe­tősége szempontjából árányta­lanul kisebb, mint a szlovák és cseh kiadók piaca, de azért még akad itt is kiaknázni valő. Propagandistáink útján piacku­tatást végzünk, egyúttal igyek­szünk felfrissíteni, s ezáltal nö­velni sorozatkiadványaink tag­állományát. Tovább fejlesztjük a magyarországi kiadókkal fennálló kapcsolatainkat is. — Megél-e önálló magyar kiadó? Hiszem, hogy a hazai piac kiaknázásának, a közös könyvkiadás továbbfejlesztésé­nek és a méltányos állami tá­mogatásnak hármas pillérére támaszkodva megél. Megél, mint elsősorban szellemi érté­keket produkáló intézmény, mint a sző igaz értelmében vett könyvkiadó, és — a gaz­dasági tényezőket is szem előtt tartva — nem hagyja elsikkad­ni a könyvkiadás eredeti kül­detését. Hublk elvtárs, olvasóink ne­vében köszönjük a beszélge­tést, és további tevékenységük­höz sok sikert kívánunk! SZILVASSY JÓZSEF tésének 150. évfordulója évében került elő egy családi levél­tárból. • Húsz év alatt csaknem megkétszereződött az Egyesült Államokban a népszerű isme­retterjesztő művek forgalma: 1945-ben nem egészen hetven­millió dollár, 1946-ban több mint négyszázötven millió dol­lár értékű ismeretterjesztő ki­adványt adtak el. A kiadott is­meretterjesztő művek kilenc­venöt százalékát különben mindössze négy nagy kiadóvál­lalat jelentette meg. A készségek A KÉSZSÉGEK kialakulása viszonylag könnyen figyelem­mel kísérhető. A szakemberek már a század elejétől fogva sok alapos elemzésre támaszkodó kísérletet dolgoztak ki s ezek segítségével vizsgálták a kész­ségek fejlődését. A szülőknek és nevelőknek ajánlatos lenne ezt a problémát közelebbről ls megismerniük, mert a készsé­gek elsajátítása folyamán a gyermekek többféle nehézség­be ütköznek, amelyeken — ha ismerjük az okot — könnyen átsegíthetjük őket. Köztudott, hogy minden gyer­mek a maga egyéni, sajátos módszerével tanul. Az egyik gyermek például gyors felfogá­sú, de ijedős s ezért gyakran hibázik. A másik felfogása ne­hézkesebb, de az elsajátított anyag alkalmazásában csak na­gyon ritkán téved. Van olyan típusú gyermek is, aki könnyen és gyorsan tanul, de ugyanilyen gyorsan felejt is. Tehát minden gyermeknek más­más a tanulási módszere. Ha a gyermek először fog hozzá valamilyen művelet el­végzéséhez, akkor ezt rendsze­rint örömmel és készséggel te­szi, mindent latba vet, hogy te­vékenysége Jól sikerüljön. Így rendszerint Jó eredményt ér el. Sokszor a gyermek maga is csodálkozik, hogy a számára eddig szokatlan tevékenység korántsem olyan nehéz, mint ahogy azt elképzelte. A jól el­végzett munka eredményezte élmény azzal magyarázható, hogy a gyermek csekély telje­sítményre számított, s kezdet­ben a kisebb eredmények is nagy örömmel töltik el. Ám később, ha ez a művelet meg­szokottá válik, lankad a gyer­mek lelkesedése, a munkával szembeni igényessége s így az eredmény Is nem ritkaság, hogy elégtelen. A kezdeti sikerek azt ered­ményezik, hogy a gyermek ar­ra a megállapításra jut, neki már minden jól megy, elsajá­tított mindent, amit kell. En­nek következtében azonban csökken a figyelme s munká­ját szórakozottabban, azaz rosz­szabbul végzi, mint kezdetben. A tanítók gyakran találkoz­hatnak ezzel a jelenséggel. Ezért a pedagógus jól teszi, ha a tanulók készségét kezdetben nem teszi próbára, azaz a gyermekek teljesítményét, a frissen elsajátított anyag tar­tós rögzítését, alapos begya­korlását megelőzően nem érté­keli. Az elhamarkodott ellenőr­zés ugyanis nem ad tiszta ké­pet a tanuló tudásáról, már­csak azért sem, mert a taní­tó vagy túl Jól vagy túl rosz­szul értékeli a tanulók munká­ját. A SZÜLŐKNEK ezzel kapcso­latban tudatosítaniuk kell, hogy gyermekük teljesítménye a tanulást illetően nem lehet mindig egyformán nagy. Ha lát­juk, hogy a gyermek túlságo­san örül a kezdeti, minden na­gyobb erőfeszítés nélkül elért sikernek, a szülőknek a gyerek korai örömét mérsékelniük kell. Viszont ha látják, hogy a gyer­meket a kudarcok túlságosan lehangolják, esetleg kétségbe­ejtik, a problémákat beszéljék meg vele baráti alapon. A gyer­mek minden bizonnyal nagyon hálás lesz, ha megtudja, hogy a kezdeti könnyű sikereket kö­vető kudarcok másoknál is be­következnek, ez tehát nemcsak az ő „bűne". Ha ezt megértet­tük vele, jelentősen megrövidít­hetjük az átmenetileg csökkent teljesítmény időszakát. Valamely készség elsajátítá­sának gyakorlásánál előfordul­hat, hogy a gyermek teljestímé­nye egy ponton megállapodik. Ezt szaknyelven „plateau-nak" nevezzük. Ezt a jelenséget egyébként mindenki tapaszta­latból ls Ismerheti. A tanulás­ban válságos időszakot idézhet elő, mely gyakran elkedvetle­níti a diákokat. Néha aggoda­lom is merül fel, hogy a gyer­mek talán elérte teljesítőképes­sége végső határát s további gyakorlás árán sem ér el jobb eredményt. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a tanuló kedvét szegi s feladja a továb­bi „harcot". Az említett jelenség észreve­hetően jelentkezik különösen a zongora- és hegedűtanulásnál. kidlokífosci Előfordul, hogy a gyermek rá­döbben, hiába gyakorol, nem jut tovább, szinte egy helyben topog. A szülők helyesen cse­lekszenek, ha ilyenkor felvilá­gosítják a gyermeket, hogy ez csak átmenet s meg kell őt győznünk arről, hogy továbbra is szigorúan kell gyakorolnia, mert csak Így érhet el ered­ményt. Ez esetben nagyon fon­tos, hogy a jelentéktelen ered­ményeket Is kiemeljük s meg­dicsérjük érte a gyermeket. HA A TANLTÖ észreveszi, hogy a tanulók többsége elérte azt a bizonyos plateau-t, ügyel­nie kell arra, hogy a tantár­gyat vonzóbbá, a magyarázatot pedig érdekessé, színessé te­gye. A tanító erőfeszítése és kitartása kiváltképp az idegen nyelvek tanításában fontos. A plateau-t egyébként többféle ok előidézheti. Ha a gyermek va­lamit rosszul tanult meg, ez akadályozza a továbbjutásban; más esetekben kiválthatja ezt a tanítás túl gyors irama is. Bizonyos készségek elsajátí­tásában azért következik be ez a látszólagos holtpont, mert megvan a teljesítmény maga­sabb színvonala elérésének fel­tétele. Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek ezt a pontot "kö­vetően már más módszerekkel kell fokozni a teljesítményét, hogy ismét eredményeket ér­hessen el. A gyakorlatokat Illetően ter­mészetes, hogy csak a gyakor­lás folytatásával lehet Jobb eredményt elérni s a teljesít­ményt fokozni. A gyakorlatok sikerének feltétele a tevékeny­ség következetes ismételtetése. A gyakorlás eredményességé­nek görbéje annál meredekeb­ben Ível felfelé, mennél egysze­rűbb az a művelet, melyet a gyermeknek el kell sajátítania. Ez fordítva is érvényes. Pél­dául, ha az idegen nyelvek ta­nulásában a tanuló eredményei nem olyan szembetűnők, mint egy könnyebb tantárgyban, a lassú haladás nem feltétlenül a gyermek hibája, hanem a tan­tárgy természetéből ls adódhat. A TANOLŰ nem számíthat minden tantárgyban azonnal gyors előrehaladással. A telje­sítmény, az előbbrejutás több­nyire attól függ, akar- e elérni jobb eredményeket. A gyermek­nek tudatosítania kell, hogy a nagyobb teljesítmény elérése érdekében gyakorolnia kell. Ha ennek tudatában van, köny­nyebben ér el sikereket ls. Ha hiányzik erős akarata, szándé­ka, akkor hiába Ismétli akár százszor is az anyagot, csupán elenyésző eredményeket érhet el. A kudarcok szintén elkedvet­lenítik a tanulókat, s ennek kö­vetkeztében csökken a teljesít­ményük. Ezzel szemben a siker s az ebből fakadó élmény ser­kentőleg hat a gyermekekre s a teljesítmény növekedését eredményezi. Feltétlenül szükséges a gyer­mek figyelmét Időnként felhív­ni arra, milyen sokat haladt a tanulásban, s igyekezete gyü­mölcsöző volt. A nevelőnek el­sősorban úgy kellene nagyobb teljesítményre buzdítani növen­dékeit, hogy számon tartja és elismeri sikereiket, kellőkép­pen értékeli az elért eredmé­nyeket és csak ezután figyel­meztet tárgyilagosan a hibákra és a mulasztásokra. A gyermek igyekezetével szemben tanúsí­tott közöny szinte megbocsát­hatatlan pedagógiai baklövés. Az eredményesség természe­tesen függ a tanítás és gya­korlás helyes módszerétől ls. Ügyelni kell arra, hogy se a tanulás, se a gyakorlás ne un­tassa a gyermeket. Gyakran elég egy jelentéktelen változta­tás és a gyermek érdeklődése Ismét fölébred. RÁMUTATTUNK már arra, hogy a tanulási folyamat min­den gyermeknél különböző; egyéni tényezők határozzák meg: a gyermek született haj­lamai, Idegrendszerének felépí­tése, illetve környezete, tapasz­talatai és a nevelés. A készsé­gek kialakításában valamennyi felsorolt tényező egyformán hat, s így Jobbára a szülők és nevelők pedagógiai érzékétől, művészetétől függ, hogy min­den egyes gyermeknél a lehető legjobb eredményt érjék el. DR. M. VALLAŠEKOVÄ

Next

/
Oldalképek
Tartalom