Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-26 / 72. szám, szerda

A rimaszombati pi I zen i tt ft Rimaszombat „Gömörország" fővárosa. E mondat három szóeleme közül csupán a város neve hivatalos. A „Gömörország" kifejezés egyetlen térképen, egyetlen lexikonban sem szerepel, s így a fővárosi rang is a képzelet játéka csupán. Ezekután a „Rimaszombati pilzeni" cím sem hökkent meg annyira, s nincs semmi akadálya annak, hogy bővebben kifejtsük, amit a merész cím tömören kifejez. A közép-szlovákiai kisváros nemrég kapta a sörgyárat. Az alig két-három éve üzemeié vállalat helyiségein, csarnokain, pincéin Boros Zoltán vegyészmérnök kalauzol végig, s mikor kezet fogunk és elbúcsúzunk, én is elmondhatom magamról, úgy-ahogy értem a sörgyártás technológiáját és folyamatát. Boros Zoltán Rimaszombatban érettségizett, vegyészmérnöki tanulmányalt Pozsonyban végezte, s a diploma megszerzése után a laboratórium alkalmazottja lett. Most azon kesereg, hogy rövidesen be kell egy esztendőre rukkolnia, s megkezdett munkája félbemarad, aminek nemcsak ó maga, hanem talán a munkahelye is kárát látja. Kezdöfizetése 1400 korona, nőtlen, naponta utazik be a közeli Jánosibői, ahol szülei laknak. Szabad idejében a nemrég alakult Természettudományi Társaság összejöveteleire jár el, nagyon tetszik neki a CSEMADOK mellett működő társaság, mert alkalma van a kisváros magyar nemzetiségű értelmiségének egy részét megismerni. Eddig ugyan csupán a bemutatkozáson estek át, de a perspektívák mindenképpen reményre jogosítanak. A pozsonyi vegyészmérnökül kb. 160 hallgató fejezte be tavaly, Boros Zoltánnal együtt a tanulmányait, ezeknek kb. tíz százaléka magyar gimnáziumokban érettségizett. A fiatal mérnök tiszteli az igazgatót, mert a sörgyár igazi szakember irányítása alá került, akinek egész élete összefügg a sörgyártással, nagy tapasztalatokkal rendelkezik, s állandóan szemmel tartja a fejlődést. A laboratórium tulajdonképpen nem boszorkánykonyha. Én azt hittem, hogy itt dől el, milyen új sörfajták kerülnek a piacra, milyen újdonságokkal lepik meg a fogyasztót. A valóságban Itt „csak" ellenőrző munka folyik, de azért szó van arról ls, hogy esetleg tizenhat és hüszfokos barna sört gyártanak majd. Mennyi ennek a valószínűsége? A laboratórium vezetője Ľuba Királyová mérnöknö. Szerinte nem éppen kifizetődő kísérletezni Ilyen magas szesztartalmú sörökkel, mert a piacon sincs irántuk megfelelő kereslet, s az előállítási költségek is drágák. Az eddigi tapasztalatok szerint például a tizes fogy a legjobban, már a tizenkettes iránt sincs olyan érdeklődés, mint gondolnánk. Boros Zoltán bemutat lana Paulíkovának is, aki mikroszintű megfigyeléseket végez a sörgyártás folyamatában részt vevő anyagokon. A fiatal technikus Selmecbányán végezte el a vegyipari szakközépiskolát, s mindössze negyedéve dolgozik a sörgyárban, de tetszik neki a munka, bár a fizetése lehetne éppen magasabb is. Tulajdonképpen rajta ls múlik, hogy a rimaszombati sör nem okozott sohasem megbetegedéseket. A gyár hetes, tizes és tizenkettes világos, és tizes barna sört hoz forgalomba. Nyugatnémet és svéd gépek alkotják felszerelését, s az üzem korszerűnek, szépnek, tisztának mondható. A sörgyártás egyik legalapvetőbb és legfontosabb kelléke a víz. A címben „Rimaszombati pilzeni"ről írunk. Mi a különbség a valóban kiváló rimaszombati, s a világhírű pilzeni sör között? Két tényező közrejátszfisa. A pilzeni sör a világ talán legpuhább, sörgyártásra legalkalmasabb vizéből készül. A bajor sört viszont egészen „kemény" vízből csinálják. A rimaszombati a kettő között van, sőt, egészen közel áll minősége a pilzenihez. Innen ered aztán a jó minôeég, a kiváló íz. A másik tényező a tradíciókon alapul. A pilzeniekről fölösleges szót ejtenünk, évtizedek, sőt, évszázadok óta gazdagítják tudásukat, tapasztalataikat a sörgyártómesterek, s ezeket a műhelytitkokat meg is őrzik, a rimaszombati sörgyártásnak viszont nincs még hagyománya. Boros Zoltán mosolyogva teszi hozzá: — Nem is akarjuk utánozni a pilzenit! Mi rimaszombati sört akarunk gyártani, sajátos zamatút, ki szeretnénk fejleszteni egy sajátos sörtlpust. A sör minőségét persze a tárolás ideje is meghatározza. A hetven napig „érlelődő" ital nem lehet vízízű és gyenge minőségű. Rimaszombatban ügyelnek erre is. A hír gyors szárnyakon száll. Érdeklődnek Magyarországról és Jugoszláviából is a „Gömör" nevű sör iránt. Nemrég hallottam rimaszombatiaktól, hogy Salgótarján és Rimaszombat között érdekes cserekereskedelem jön létre: a rimaszombati sört salgótarjáni, a magyar borokat rimaszombati, e célra megnyitott üzletekben fogják árulni. Az ötlet nagyszerű de nem tudok róla, hogy megvalósult volna. Érdekes, hogy a sörgyárnak nincs saját sörözője. Érdeklődtem a „Tompá"-ban, ahol azt felelték, hogy akkor lenne értelme Ilyen vendéglátóüzemet létrehozni, ha ott a gyár sehol másutt nem kapható különlegességeit fogyasztaná a vásárló. Nem ismerem alaposabban és mélyebben a helyi problémákat, de azt hiszem, nem lenne meddő vállalkozás létrehozni egy különleges sörözőt. Hány város rendelkezik vele, és nincs olyan máris hírneves és jóminőségű készítményeket előállító gyára, mint a rimaszombati! Annál is inkább, mert a mértékkel fogyasztott sör mindenkinek egészségére válik; tudnunk kell, hogy 1 liter sör 420 kalóriát tartalmaz. (Hasonlításképpen: a tej 680, az almaié pedig 540 kalória értékű.). A sörben azonkívül fellelhető a B-vitamin csoport valamennyi tagja, s részben a D-vitaminok is, nem beszélve az annyira lényeges fehérjékről, cukrokról ... A sörgyárban járva számtalan gondolat villant föl bennem. Mennyi ideig tartott, amíg DélSzlovákiát is iparosítani kezdték, amíg Rimaszombat is gyárakat, köztük sörgyárat kapott! S most, hogy termel az új létesítmény, nemcsak azért dicsérik, mert munkalehetőséget biztosít a helyi és környékbeli „jó palócoknak", hanem azért is, mert a „Gömör" sör öregbíti a város jóhírnevét. Egy kis túlzással talán azt is állíthatnánk, hogy a szlovákiai sörök egyik legkiválóbbika a rimaszombati. Megérte felépíteni a gyárat? Igen! Végül, de nem utolsósorban: a rimaszombati sör még nagyobb hasznot hozna, ha megfelelően reklámoznák. Tudom, hogy nehézségek varinak a sörélesztő beszerzése körül, s Igy a gyártandó mennyiség e nyersanyag függvénye. De azért gondoljuk csak el: ha Svédországban vagy Olaszországban Ilyen lehetőségek, ilyen kiváló áru állna a gyár tulajdonosai rendelkezésére: máris bővítenék, máris reklámoznák külföldön, máris lennének speciális boltjaik. Erre a fejtegetésre könnyen lehetne így válaszolni: mérsékeltebb hanggal! Ami késik, nem múlik, eljön mindennek az ideje. Ez talán igaz. De sürgetni azért mégiscsak lehet, sőt kell ls. Annál is inkább, mert ez már nemcsak egy város, hanem talán egész „Gömörország" ügye. BATTA GYÖRGY A háttérben hatalmas felhőkarcolók, az előtérben roskadozó kunyhók — Igy ábrázoltuk falragaszokon az ötvenes évek elején a kapitalizmust. Akaratlanul is ez a kép jut az ember eszébe, amikor a bratislavai Prior Áruházba igyekszik. A városnak végre van egy impozáns épUlete. Sajnos, alig hogy elkészült, tövében ott találjuk a falusi búcsúra emlékeztető sátrakat. Érthető, hogy a Kő téren levő zöldségesbódékat ideiglenesen itt helyezték el, de az már sehogy sem érthető, hogy a „maszekok" is itt árulják koronás gyűrűiket, a rágógumit, a csecsebecséket, sálakat, sapkákat, melltartókat. Ne haragudjék a világ, de ez sehogy sem járul hozzá tővárosunk esztétikájához. Csodálkozunk rajta, hogy a városi nemzeti bizottság nem tesz semmit a „sátorosok" eltávolftása érdekében. —ozo— ~ JOGI TANÁCSADÓ A családi pófEék az új rendezés után A családi pótlékra vonatkozó előírások 1968. július 1-től kezdődő hatállyal megváltoztak. Most már lényegében azonos előírások vonatkoznak a munkaviszonyban dolgozókra, az EFSZ dolgozó tagjaira és dolgozóira és az egyénileg gazdálkodókra. (L. aTt. 1968/88, 1968/ 89, 1968/92, 1968/95 sz. törvénymódosításokat és végrehajtási hirdetményeket J. A családi pótlék összege a dolgozók említett mindhárom csoportjában azonos: 1 gyermekre 90 korona, 2 gyermekre 330 korona, 3 gyermekre 680 korona, 4 gyermekre 1030 korona és minden további gyermekre 240 koronával több. Ojdonság továbbá az az előírás is — ugyancsak mind a három csoportban — hogy az olyan gyermekek esetében, akiket a társadalombiztosítási véleményező bizottságok rokkantnak ismertek el és állandó gondoskodást igényelnek testi vagy lelki fogyatékosságuk, betegségük miatt, a családi pótlékhoz még havi 150 korona különpótlékot is folyósítanak, feltéve, hogy a gyermek nincs intézetben és nem élvez saját maga rokkantjáradékot. Ezen különpótlékot az említett igazolás alapján lehet kérelmezni a munkaadó nemzeti biztosítást bizottságánál. Mint Ismeretes, a családi pótlék magasabb összege nagyrészt magában foglalja az adókedvezményt is, mivel egyidejűleg további törvényes rendelkezések úgy módosították a munkabéradóról, a mezőgazdasági és a lakosság bevételének megadóztatásáról szóló előírásokat, hogy több gyermekről való gondoskodás esetében is az adó kiszámításánál csak egy eltartott gyermeket vesznek figyelembe. Ismeretes továbbá az a rendelkezés is, hogy a családi pótlékra 1968. július 1-től kezdődő hatállyal igényük van az özvegyi járadékot élvező dolgozó nőknek is, mert a fentebb említett újabb rendelkezések szerint 1968. július 1-től kezdve a gyermek árvajáradéka már nem zárja ki a családi pótlékra való igényt és így mind a kettő jár. A hozzánk intézett levelekből kitűnik, hogy főként a kisebb üzemek, nyilván az előírások nehezebb áttekinthetősége miatt, nem vették tudomásul ezen jelentős, az özvegyi nyugdijat élvező dolgozó nők sorsát megkönnyítő előírást. Ezzel szemben az említett új rendezés szerint a gyermekről gondoskodó rokkantsági, öregségi vagy szociális járadékot élvező személyeknek még abban az esetben is, ha nyugdíjuk folyósítása mellett tovább dolgoznak, csak nevelési pótlékra j výchovné] van igényük. A nevelési pótlék összege szintén azonos az említett három csoportban: a rokkantjáradékos A gyerekek együtt maradnak A POZSONYI Járásbíróság tárgyalóterméből először egy csinos fiatalasszony lépett ki. A folyosón mindjárt mellé szegődött egy fiatalember. Eközben kilépett a teremből egy rokkant öreg, végül pedig egy körülbelül harmincéves férfi, aki két gyereket vezetett. Az egyik kilencéves lehetett, a másik elsősnek látszott. A kisebbik hirtelen megtorpant, körülnézett a folyosón és aggódó tekintetét az apjára szegezte. — Apu, hol hagytuk anyukát? — Az apa szótlanul vállat vont. — Nem tudom — szólt végre közömbösen. A rokkant öregember hihetetlen gyorsasággal megfordult és szemrehányóan Igy szólt: — Miért nem mondod meg neki az igazatl — Aztán az unokájához hajolt és magyarázni kezdett: — Tudod, az anyád más apukát talált... Elment vele. — Visszajön még anyuka? — kérdezi a gyerek. — Nem! Nem jön vissza, mert nem szeret minket. — És miért nem szeret? Senki sem válaszolt, szótlanul mentek az utcán. — Nagyapa nem mondott neked igazat — súgta az idősebbik testvér az öccsének. — Anyunak szeretője van. Ezt Luba néni mondta nekem... de — és most szájéra tette az ujját — senkinek egy szót seml Értetted? Megálltak a szakszervezetek székháza közelében. A rokkant öreg botjára támaszkodva a fiatal ember szemébe nézett, aztán megszólalt: — Hát, Jánoskám, tetszik, vagy nem tetszik, Jancsikát viszem. Nagyapja vagyok, anyjuknak az apja, három évig szenvedtem vele... A gyerekek apjukra néztek, apjuk meg komor tekintettel az utca felé bámult, de olyan lélektelenül, mintha semmit sem látna a járókelők sokaságából. A két gyerek feszült figyelemmel várt. Mi lesz? Beleegyezik apu, hogy Jancsikát elvigye nagyapa? A kisgyerek borzongva emlékezett vissza arra a három évre, amikor egyetlen kedves szót sem hallott, senki meg nem simogatta. Az egykori királyi katona unokáján is a katonás „kemény iskolát" akarta érvényesíteni, s arra gondolt, hogy ily módon jobban felkészíti őt az élet nehézségeire. — Nagyapa hiába akarja, én nem megyek — tört ki az idősebbik kisfiúból az engedetlenség, és apja mögé húzódott. Erre megszólalt a gyerekek apja is. — Nem adom, apa, nem adhatom, még akkor sem, hogyha most rosszban válunk él egymástól. Az após arcán görcsös fintor fut végig. Szótlanul megragadja Jancsika kezét s botjára támaszkodva siető léptekkel rángatja öt a villamos felé. A gyerek sir s igyekszik szabadulni. Az apa nem akar tiszteletlent]) viselkedni apósával szemben, mértéktartóan ellenkezik vele. Az öreg hangoskodással és a régi katonaszótár segítségével igyekszik uralni a helyzetet. — Jancsika, ne menj vele — kiált a kisebbik testvér. — Adok én nekedl — szól az öreg és fenyegetésre emeli botját. — Ne érjen hozzá, mert elfogy a türelmem — kiált fel a vő és az ápósához lép. A járdán egyre nagyobb a kíváncsiskodók csoportja. Éppen megállt a villamos, s az após most ki akarja használni az alkalmat, erősen tartja a gyerek kezét s hagyja, sodorja őket magával a felszálló tömeg. Az apa a kicsi Péterrel tanácstalanul áll az út szélén. A villamos megindul. Péterke sír. — Vigyen az ördög, a gyerekért úgyis elmegyek — mondja az apa. — Apu, hiszen itt vagyok —• szólal meg Jancsika. — Végigszaladtam a villamoson és a másik végén leugrottam. AKKOR GYERÜNK, minél gyorsabban, nehogy utolérjen — mondják a gyerekek és szorosan fogják apjuk kezét. MARTIN KRISS esetében egy gyermekre 140, kettőre 330, háromra 680, négyre 1030 korona, és minden további gyermekre 240 koronával több, más -járadékos (öregségi, szociális stb.) esetében a nevelési pótlék azonos összegű, csak az 1 gyermek esetében eltérő és 90 koronát tesz ki havonta. A családi pótlék egyaránt jár mind a saját, mind az örökbe fogadott gyermekre, a házastárs Ilyen gyermekeire, éspedig az Iskolakötelezettség ideje alatt tekintet nélkül arra, hogy a gyermeknek van-e és milyen összegű saját bevétele jáltalában a gyermek 15. életévéig). Az iskolakötelezettség befejezése után az új előírások szerint már nem a gyermek 25, hanem 26 éves koráig jár a családi pótlék, ha a gyermek saját havi btto bevétele nem haladja meg az 500 koronát ja törvénymódosítás előtt ez az összeg 200,— korona volt) és a gyermek tanulmányaival vagy előírt gyakorlattal rendszeresen készül jövendő hivatására, továbbá abban az esetben is, ha a gyermek betegség, testi vagy lelki fogyatékosság miatt tartósan munkaképtelen, hacsak ezen okból nem élvez rokkantjáradékot. A gyermekkel a fenti értelmezésben azonos elbírálás alá esik az unoka, a testvér, a házastárs testvére is, ha a dolgozó közvetlenül tartja el és valamilyen okból nem a szülő részesül a családi pótlékban. A gyermek saját jövedelmének magyarázatát a fent idézett törvényes rendelkezések tartalmazzák. Több olvasónk panaszkodott, hogy néhány EFSZ az ingyenes internátusi ellátásban részesülő gyermekeikre nem folyósít családi pótlékot, Ez az eljárás helytelen, mert a munkaviszonyban levőknél a Tt. 1968/95. sz. hirdetmény 2. paragrafusa, az EFSZ-ben dolgozóknál a Tt. 1968/92 sz. hirdetmény 20. paragrafusa értelmében a gyermek említett havi btto 500 ko- -y ronás bevételébe, amely kizár- ' ná a családi pótlék folyósítását, nem szabad beszámítani: az illetékes előírások alapján folyósított ösztöndíjakat, kivéve ha ezeknek munkabér, 111. keresetmegtérítési jellegük van, a hivatására készülő ifjúság anyagi ellátásáról szóló előírások értelmében nyújtott ingyenes internátusi ellátást, kosztot és felruházást; a főiskolások esetében a szünidő alatti katonai kötelezettségek teljesítésekor nyújtott ellátást, a gyermekekre folyósított tartásdíjat, a gyermek keresetét a tanítás befejezése és a következő Iskolaévi tanítás megkezdése közötti időben, ha a gyermek tanulmányait megszakítás nélkül folytatja ugyanazon vagy más iskolán, nem lehet beszámítani a tanulmány befejezését követő iskolát szünidőben nem állandó jellegű foglalkozásból szerzett keresetet, nem lehet beszámítani az 4 olyan keresetet sem, melyet az Ipari tanuló vagy a hivatására készülő ifjú üdülési szabadsága alatt vállalt munkával szerzett, továbbá nem lehet beszámítani a tanulónak az iskola által szervezett, az Iskola által megrendelt (kiadott), vagy az iskola beleegyezésével végzett munkájával szerzett keresetét, végül nem lehet beszámítani a gyermek alkalmi kisegítéssel vagy munkaviszonyon kívüli munkatevékenységgel szerzett keresetét. Az olyan EFSZ-tanulók keresetét, akik munkaegységgel jutalmazó EFSZ-ben dolgoznak, a munkaegység tervezett összege és a természetbeni járandóságok értéke szerint kell kiszámítani a havonta elért munkaegységek száma szerint. Az Igy megállapított összeghez hozzá kell számítani a tanuló esetleg más forrásból származó bevételét, de nem lehet tekintetbe venni a fent felsorolt kizáró eseteket. < Dr. FÖLDES JÖZSEF