Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-21 / 68. szám, péntek

Közlemény a szövetségi kormány üléséről 50 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Tanácsköztársaság (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa csü­törtökön délután Budapesten a parlament kongresszusi termé­ben ünnepi ülést tartott a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 50. évfordulója alkal­mából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Je­nő, a minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Kállai Gyula, az Országgyű­lés elnöke. Az elnökségben foglalt helyet továbbá a szovjet, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK, a román párt- és kormánykül­döttség vezetője, a jugoszláv kormányküldöttség vezetője, va­lamint Pavel Beljajev űrhajós ezredes, a Szovjetunió Hőse. Az ünneplő közönség sorai­ban foglaltak helyet az évfor­duló alkalmából érkezett kül­földi párt- és kormányküldött­ségek tagjai, azok a külföldön élő magyar veteránok, akik az MSZMP Központi Bizottságának meghívására látogattak Buda­pestre. Az ülésen részt vett a budapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője is. Az ünnepi ülést Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke nyitotta meg. Ez­után Kállai Gyula, az ünnepi ülés szónoka lépett a mikrofon­hoz. Beszédében kifejtette, hogy a Magyar Tanácsköztársaság történetének objektív értékelé­sét nemcsak a nyílt ellenforra­dalmi, nacionalista és reformis­ta irányzatok tették lehetetlen­né, hanem felbecsülhetetlen ká­Izrael tiltakozik a négy nagyhatalom értekezlete ellen rokat okozott a személyi kul­tusz Időszakának szubjektivista szemlélete is, az az Időszak, amikor átmenetileg beárnyé­kolták a Magyar Tanácsköztár­saság emlékét. 1956 után az MSZMP nagy figyelmet szentelt a nagy történelmi esemény ér­tékelésének s felelevenítette az olyan nagy harcosok és forrra­dalmárok emlékét, mint Kun Bé­la, Landler Jenő, Szamuely Ti­bor és mások. Az ünnepi ülésen résztvevő csehszlovák küldöttséget Samo Faltan, a CSKP Központi Bizott­ságának tagja, a szövetségi mi­niszterelnök-helyettes vezeti. Beszédében méltatta a Magyar Tanácsköztársaságot és megem­lítette, hogy a nemzetközi harci egység kifejezője volt az is, hogy cseh és szlovák munká­sok ezrei harcoltak a magyar vörös hadseregben. A Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi hatásának megnyilvánulása volt, a Szlovák Tanácsköztársa­ság kikiáltása Eperjesen. A Ma­gyar Tanácsköztársaságot lever­ték ugyan — mondotta, de ta­pasztalatai gazdagították a nemzetközi munkásmozgalmat, és megmutatták, hogy nem min­den esetben fegyveres harc eredményeként kerül a hatalom a munkásság kezébe. Befejezé­sül kijelentette, hogy a cseh és a szlovák nép figyelemmel kí­séri azokat az eredményeket, amelyeket a magyar dolgozók érnek el, és további erőfeszí­téseket tesz arra, hogy a né­peink között állandóan erősöd­jenek az internacionalista kap­csolatok. Az évforduló alkalmából a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa 964 személynek kitün­tetést adományozott a Tanács­köztársaság idején kifejtett te­vékenységük elismeréséül. Az évfordulóról országszerte meg­emlékeztek. (Folytatás az 1. oldalról) támaszt a trón jövőjével kapcso­latban. Arab körökben olyan feltevések kaptak szárnyra, hogy Husszein esetleg londoni száműzetésbe vonul. Jordániai körökben erélyesen cáfolják a Husszein távozásával össze­függő híreket. Újabb izraeli—jordániai tűzpárbaj Teľ Aviv-i jelentés szerint csütörtökön reggel az izraeli és jordániai erők tűzpárbajt vívtak a Beisan-völgyében. Időközben az izraeli sajtó azzal vádolta a jordániai felet, hogy tüzérségi tűzzel és aknavetőkkel támadta a népes völgyet. Kairó — Az Al Ahram szuezi tudósítója szerint továbbra is feszült a helyzet a csatorna­övezetben, ahol Izrael a homok­viharok ellenére folytatja csa­patmozdulatait. Az első vonalak mögött állítólag nagy erőket vonnak össze. Az Al Ahram csütörtöki szá­ma szerkesztőségi cikkben fog­lalkozik azzal a jelentéssel, hogy az Egyesült Államokban 120 izraeli pilóta kap jelenleg kiképzést. Az egyiptomi lap megállapítja, hogy Nixon poli­tikája Izrael expanziós törekvé­seit támogatja. Az egyiptomi lap ezúttal első ízben támadta Nixon politikáját, fűzte az Al Ahram cikkéhez megjegyzés­ként az UPI hírügynökség. A Biztonsági Tanáss illése New York — Tegnap összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa a namibial kérdés megvitatására. Namibia a volt Délnyugat-Afri­ka eredetileg népszövetségi mandátum alapján dél-afrikai közigazgatás alá került. Bár az ENSZ-közgyűlés még 1966-ban megvonta a Dél-afrikai Köztár­saságtól a mandátumot, a pre­toriai kormány mindezideig nem hajtotta végre a határozatot, sőt kegyetlenül üldözi az ország függetlenségi mozgalmát. Kolumbia, Nepál, Pakisztán, Paraguay, Szenegál és Zambia határozati javaslatot nyújtott be, melynek értelmében a Biz­tonsági Tanács felszólítaná a dél-afrikai kormányt, adja meg Namíbiának a függetlenséget. Javaslat a halálbüntetés eltörlésére (Folytatás az 1. oldalról) (ČSTK) — A csehszlovák kor­mány csütörtökön Oldrich Cer­ník elnökletével ülést tartott. A miniszterelnök és a nem­zetvédelmi miniszter tájékoztat­ta a kormány tagjait a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti tárgya­lásairól. A kormány helyesli az európai népekhez intézett és az össz-európai tanácskozás gon­dolatát támogató felhívást. A felhívással kapcsolatos felada­tok végrehajtásával a külügy­minisztert bízta meg. A tanácskozás további részé­ben a kormány a csehszlovák népgazdaság eddigi fejlődésével (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista országok s a nyu­gat-európai országok egyaránt ér­dekeltek abban, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ne jus­son atomfegyverekhez. Több nyu­gat-európai ország pozitívan fog­lalt állást az egyezmény becikke­lyezése kérdésében, s mindez arra utal, hogy ők is szem előtt tartják az előbb említett aggasztó tényál­lást. Reméljük, hogy amennyiben Csehszlovákia ratifikálja az atom­sorompó-egyezményt, ez a tény más európai országok magatartá­sát is kedvezően befolyásolja. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya annak tudatá­ban javasolja az atomsorompó­egyezmény ratifikálását, hogy Csehszlovákia ezzel nemcsak gya­korlatilag járulna hozzá a szóban forgó rendkívül nagy jelentőségű nemzetközi egyezmény életbelép tetéséhez, hanem egyben újfent ki­fejezésre juttatná kormányunk s népünk óhaját s arra irányuló tö­rekvéseit, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság aktív szerepet vállaljon a nemzetközi kapcsola­tokban. A képviselők ján Marko mér­nök, külügyminiszter tájékoztató beszámolója s az azt követő vita után egybehangzóan azt javasol ták, hogy a Szövetségi Gyűlés fe­jezze ki egyetértését a Moszkvá­ban, Washingtonban és Londonban 1H68. július elsején aláírt atomso rompó-egyezménnyel. Ján Marko külügyminiszter ez ntán a budapesti tanácskozásról szólt. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete megbeszélé­seinek lefolyása és eredményei összhangban állnak a csehszlovák fél elképzeléseivel, és ez a részt­vevő összes partnerek közös sike re — mondotta. Nem arról van szó, hogy a szo­cialista országok azonnal reagál­nának a NATO-tagállamok foko zott katonai és politikai aktivitá­sára, aminek az elmúlt év második felétől kezdve vagyunk tanúi. A foglalkozott. A lakásépítés te­rén mutatkozó nehézségekkel kapcsolatban a kormány elé ter­jesztették azt a jelentést, amely a Jugoszláv cégek csehszlová­kiai lakásépítési feltételeit tar­talmazza. A tervek szerint 1969 —1973-ban közel 15 000 lakást építenek fel. Tekintettel az új államrende­zésre a kormány érvénytelen­nek nyilvánította 1963. évi ha­tározatát a bányabiztonsági kor­mánybizottság létesítéséről, és egyidejűleg megbízta a minisz­terelnököt, hogy a CSSZK és az SZSZK kormányával állapodjon meg e tevékenység irányításá­ról és koordinálásáról. Varsói Szerződés tagállamainak nemzetvédelmi miniszterei már a Politikai Tanácskozó Testület múlt év márciusában megtartott szófiai ülésén utasítást kaptak a katonai okmányok kidolgozására. Az elfő gadott okmányok a Varsói Szerző­dés fegyveres erői irányító szer­veinek tökéletesebb szerkezetét, valamint a leiszerelés minőségi javítását és a védelemre fordított összegek hatékonyságának foko­zását célozzák. A felhívás az összes európai nemzetekhez, hogy nyújtsanak ke­zet egymásnak, szándékunk őszin­teségét bizonyítja, azt, hogy bé­kés úton akarjuk megoldani a vi­tás kérdéseket. Látnunk kell a kíméletlen való­ságot. Véleményünk szerint a szo­cialista országoknak és a Varsói Szerződés védelmi tömörülésének számítania kell a világ fejlődésé­ben bekövetkezhető minden eshe­tőségre, és minden pillanatban ké­szen kell állnia arra, hogy meg­felelő szinten és azonnal elhárít­hassa az esetleges katonai agresz sziót. A szocialista országok kifejezés­re juttatták mély meggyőződésü­ket, miszerint az európai bizton­ság alapvető kérdése, hogy ne ke­rüljön sor változásra Európa sta­tútumában. Korparancs, hogy az európai országok kormányai sem­mi olyat ne tegyenek, ami tovább fokozhatná a feszültséget a vilá­gon és Európában. A Varsói Szerződés tagállamai kormányainak felhívása az euró­pai országokhoz teljes mértékben megfelel a csehszlovák külpoliti­ka érdekeinek és törekvéseinek. Ahogyan a kormány már 19S9. ja­nuár 30-i nyilatkozatában hangsú­lyozta, hajlandó a békés együtt­élés alapján iejlsszteni az együtt­működést a nyugat-európai orszá­gokkal. A kormány kapcsolatokat akar teremteni, és megbeszélése­ket akar folytatni ezeknek az or­szágoknak a kormányával az eu­rópai kapcsolatok és az együttmű­A kormány jóváhagyta a dip­lomáciai kapcsolatok felvételét az Elefántcsontpart Köztársa­sággal éS Ecuadorral. A kormány jóváhagyta, hogy a Szovjetunió konzulátust léte­sít Brnóban és Karlovy Varyban, mivel Brno mint kiállítási vá­ros rendkívül fontos központ, Karlovy Varyban pedig sok a gyógykezelést kereső szovjet vendég.' Tekintettel a föderatív rende­zésre a kormány olyan intézke­déseket fogadott el, amelyek le­hetővé tesznek bizonyos válto­zásokat a kétoldalú kormány­közi bizottságok csehszlovák részének összetételében. A kormány jóváhagyta a nyolctagú Szövetségi Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Bizott­ság összetételét ls. ködés javításának lehetőségéről, ideszámítva a biztonság megszilár­dítását is. Előkészítünk olyan javaslatokat és konkrét intézkedéseket is, ame­lyek révén a csehszlovák külpoli­tika aktívabban részt vehet az össz európai tanácskozás összehí­vásának támogatásában. Az, hogy a Politikai Tanácskozó Testület egy nap alatt befejezhette munkáját, a nemzetvédelmi minisz­terek és a közös parancsnokság sok havi munkájának eredménye, és hozzájárul a tagállamok kül­döttségeinek intenzív munkája, amelyek a külügyminiszterek ve­zetésével elvégezték a magyar elv­társak által előkészített javaslat végső formáját. A mi álláspontunk reális volt, és az összes jelenlevS partnerek megértésével találko zott. A Politikai Tanácskozó Testület budapesti ülésén e szerv által el fogadott elv alapján Alexander Dubček elvtárs elnökölt, és ennek kétségkívül nagy jelentősé­ge volt egyrészt a szövetségesek­kel való együttműködés fejlődésé­ben és elmélyítésében, másrészt az elfogadott okmányok súlyának szemnontjából. A Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete ülésének eddi­gi visszhangja megfelel az elfoga­dott okmányok jelentőségének. Ha e=yes nyugati sajtókban ma a csalódásnak adnak hangot afe­lett, ho^y nem került sor semmi­féle szenzációra — különösen Csehszlovákia körül —, amit szí­vesen hallottak volna, akkor ez a csalódás jogosult. Az ülést nem szenzációk megvitatása céljából tartottak. A Budapesten elfogadott Intéz kedéssk a Varsói Szerződés tagál lamai számára nem jelentenek semmiféle korlátozást, ellenkező­lei; az egyes tagállamok nagyobb mértékben vesznek részt az irá­nyításban — mondotta Marko kül­üüyminisztsr dr. František Kriegel képviselőnek, aki bővebb tájékoz tatást kért a Varsói Szerződés Po litik?i Tanácskozó Testületének mabeszé'éseirfil. A miniszter az egyik kérdésre kijeleitaite: a csehszlovák fegyve­res erőknek az ország határain kí­vül való bevetéséről Budapesten egyáltalán nem tanácskoztak. a létesítését. Ezt a javaslatot az­zal indoko'ja, hogy míg a szlová­kiai ellenállási harcosoknak BO­SO százaléka partizánokból és az SZNF résztvevőiből tevődik össze, a cseh ellenállási harcosok 30 százalékát például a volt politikai foglyok jelentik. A legtöbben a partizánharcokban és a cseh fel­kelésben vettek részt, igazságot tehát, hogy külön szervezetük le­gyen. Az alapszabályok szerint az or­szágos szövetség központi bizott­ságában a nemzeti szövetségeket 28 cseh és 28 szlovák tag, 11 cseli és 11 szlovák póttag fogja képvi­selni, az ellenőrző bizottságban pedig B—fi tag foglal helyet. Az országos szövetség elnöki székébe Szlovákia részéről dr. S. Falfant, a Cseh Köztársaság részé­ről j. Ilušeket jelölték. —km— KÖZÉLET DR. PETER COLOTKA profesz­szor, a tudományok kandidátusa, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Josef Smrkovský, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke, a Népi Kamara el­nöke, Karel Poláček, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának el­nöke tegnap a Mladá Boleslav-i Gépkocsigyárba látogatott. ONDREJ KLOKOČ, az SZNT el­nöke tegnap fogadta a hodoníni és a senicai járás dolgozóinak küldöttségét. I. SZ. KUZNYECOV bratislavai szovjet főkonzul tegnap látogatást tett Anton Tažkýnál, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizott­ságának elnökénél. EV2EN ERBAN, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizott­ságának elnöke tegnap fogadta Naumo Gellát és Augasttn Donias állami díjast, a Román Szocialis­ta Köztársaság Írószövetségének hazánkban tartózkodó képviselő­jét. (Folytatás az 1. oldalról) Csehország történetében is volt olyan időszak, amikor a halál­büntetést eltörölték, mégpedig a felvilágosult II. József alatt. Az első világháború előtt és a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulá­sa utáni években a halálbüntetést csak rendkívüli esetekben alkal­mazták. 1918-tól 1933-ig Csehszlo­vákiában kilenc személyen haj­tották végre a halálos ítéletet. Mennyire szembetűnő a különb­ség az előző adat és az 1948— 1952-es időszak adata között, ami­kor csak az állami bíróság íté­letei alapján (a politikai perek­ben) 178 személyt végeztek ki. A további években a halálos ítéle­tek száma csökkenő irányzatú volt. 1962-ben tizenegy, 1963-ban három, 1964-ben hat, 1965-ben ket­tő, 1866-ban öt és 1967-ben há­rom elítélten hajtották végre a halálos ítéletet. |. Novotný docens, a Károly Egyetem jogi karának előadója, s egyben a Kriminológiai Kutató­intézet igazgatója, aki ugyancsak |elen volt a sajtóértekezleten, an­nak a véleményének adott kife­jezést, hogy szocialista jogren­dünkben, pontosabban: a bünte­tő törvénykönyvben ismét különb­séget kellene tenni a közönséges bűnözők és a politikai foglyok között. A Békevédők Csehszlovákiai Bi­zottsága és a kérdéssel foglalko­zó szakemberek véleménye sze­rint a halálbüntetés legnagyobb hátránya az, hogy szükség esetén végrehajtása után már nem lehet meg nem történtté tenni vagy bármiképpen is jóvátenni. Legyen bármilyen tökéletes ls a rehabili­tációs törvény, az ártatlanul ki­végzettek életét már soha senki sem tudja visszaadni. A szocialis­ta állam a halálbüntetés eltörlé­sével demonstrálhatná mélyen emberi filozófiáját, és az ember­rel, az élettel szembeni méltó ál- • lásfoglalását. A halálbüntetés he- | lyett fel lehetne újítani a huszon­öt-, illetve a húszéves szabadság­vesztésre szóló Ítéleteket. A bi- j; zottság javaslatában az első hely­re teszi a halálbüntetés eltörlését jj a politikai bűncselekményekkel kapcsolatban azzal a céllal, hogy a jövőben már ne kerülhessen # sor jóvátehetetlen jogsértésre. i Ism) Újjászervezés előtt az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Az Antifasiszta Harcosok Szö­vetsége mai formájában befejezte tevékenységét. A szlovákiai szö­vetség kongresszusát követően a cseh szövetség március 25 én és 26-án tartja meg első alakuló kongresszusát, majd a cseh és a szlovák nemzeti szövetségből megalakítandó országos szövetség első kongresszusára március 27-én és 28-án kerül sor. Az Antifasiszta Harcosok Szö­vetsége országos szervének prob­lémáiról a tegnap Prágában meg­tartott sajtóértekezleten (. Hűsek, a szövetség jelenlegi elnöke tá­jékoztatott. Hangsúlyozta, hogy noha a legfontosabb követelmény a jövőben is a szövetségek egy­ségének megőrzése, a cseh szö­vetség állásfoglalása bizonyos szervezési kérdésekben egyelőre eltér a szlovák szövetség állás­foglalásától. Helyes-e az egyes szervezetek megalakítása vagy sem? Míg erre a kérdésre a szlovákiai szövet­ség a cseh szövetségtől eltérő vi­szonyai következtében tagadó vá­laszt adott, a cseh szövetség négy szervezet létesítését javasolja: a külföldi ellenállási harcosok, a felszabadult politikai foglyok, a cseh partizánok, valamint a cseh felkelés résztvevői és a hazai el­lenállási harcosok szervezetének Felelősségteljesen az egészségügyi problémákról Két miniszter egy asztalnál # Az általános kérdésekben egységesen % Emelik az egészségügyi dolgozók fizetését Tegnap délelőtt Bratislavában fontos munkaértekezletet tartott az Egészségügyi Tanács, melyen részt vett dr. V. VICek, cseh egész­ségügyi miniszter, dr. V. Zvara docens, Szlovákia egészségügyi minisztere, valamennyi helyettes és számos vezető beosztásban levő egészségügyi dolgozó. Elsősorban a két minisztérium munkájának egybehangolásáról, a pénzügyi alap megosztásáról, a bérpolitiká­ról, a gyógyszerek regisztrációjá­ról stb. tárgyaltak. A délutáni órákban sajtótájékoztatóra került sor. Amint kitűnt, ar egészségügy terén nagyon sok a megoldásra váró probléma. Ezek közé tarto­zik a bérpolitika, javulást már a közeljövőben várhatunk. Eddig a középkáderek, a technikai dolgo­zók fizetését emelték, a követke­zőkben a határvidékeken dolgo­zók fizetését — átlagban a kö­zépkádereknél 900 koronával, az orvosoknál 1000 koronával — eme­lik, s végül, körülbelül ez év szeptemberében, októberében sor kerül a többiek fizetésének ren­dezésére is — átlagban 800 ko­ronával. Szükséges, hogy megol­dást nyerjenek a munkakörülmé­nyekkel, a három műszakkal, a készenléti szolgálatokkal, az élet­körülményekkel is a lakásproblé­mával kapcsolatos kérdések is. Fontos továbbá, hngy nagyobb te­kintélyük legyen a higiénikusok­nak a törvény ugyanis megfelelő, de átültetése a gyakorlatba szin­te lehetetlen. —ozo— Külpolitikánk célja a békés együttműködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom