Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-19 / 66. szám, szerda

Amíg megszámlálnak bennünket... Húrom hónappal ezelőtt, 1968. december 1-én az Állami Statisztikai Hivatal a csehországi rokycanyi járásban és Kassán, illetve a Kassa környéki falvakban próbanépszámlálást tartott Feltehetnénk a kérdést: — Miért volt szükséges erre a kísérletre, hiszen 1970-ben az egész országban népszámlálás lesz? válaszért dr. Zdenék Jurčekhez, a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályvezetőjéhez fordultam. „Bevetik" a számítógépet — Már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy a népszámlálást, főleg az adatok feldolgozását korszerűsíteni kellene. Amint ismeretes, az eddigi adatfeldolgozás lyukkártya-rendszeres technika segítségével történt. A legközelebbi, sorrendben az ötödik, népszámlálás alkalmával azonban már „bevetjük" az elektronikus számítógépeket — tájékoztat bevezetőül dr. Jureőek, majd így folytatja: — A nagy teljesítményű önműködő számítógépek felhasználása lényeges változást jelent az adatfeldolgozásban. Mielőtt azonban ezt az újítást a gyakorlatban alkalmaznánk, kísérletképpen próbanépszámlálást tartottunk, amelynek során ellenőrizhetjük a kidolgozott módszertani eljárást és a szervezés helyességét. Kassának friss adatokra volt szüksége — Milyen szempontok alapján választották a kísérleti népszámlálás színhelyéül a rokycanyi és a kassai járást? — A rokycanyi járás jellegzetes cseh vidéki terület, ahol a népszaporulat nem emelkedő Inkább csökkenő irányzatú. Kassát azért választottuk, hogy felmérjük egy rohamosan fejlődő város demográfiai alakulását. Egyébként a Kassai Városi Nemzeti Bizottság indítványozta, hogy a népszámlálást náluk végezzük. Kassa esetében ennek a kísérleti népszámlálásnak abból a szempontból is nagy a jelentősége, hogy az ottani közigazgatási szervek friss adatokat szereznek a város fejlődéséről, a lakáshelyzetről és a lakosság szociális Összetételéről. A népszámlálás, pontosabban a nép-, lakás- és házszámlálás végeredményét ez év harmadik negyedében hozzuk nyilvánosságra. Részleteredmények már eddig is vannak. Hat kérdéscsoport Dr. jureček ezután megmutatja a próbanépszámlálás alatt használt számlálólapot, s a lap kitöltésével kapcsolatos utasítást. A számlálólap hat kérdéscsoportot tartalmaz. Az első csoportban a lakással kapcsolatos kérdésekre ad választ a lakástulajdonos — pl. a lakás nagysága, a lakbér összege, mellékhelyiségek, milyen fűtésű a lakás, van-e vízvezeték stb. A további kérdéscsoportok a lakóházak (családi házak), a személyek, a közös háztartások, valamint a munkába járás adataira vonatkoznak. A számlálólap bevezető fejezetében az Állami Statisztikai Hivatal közli a megszámlált személlyel, hogy a felvett adatok kizárólag statisztikai célokat szolgálnak. A számlálóbiztosoknak az adatokat titokban kell tartaniuk. Az ÁSH arra is figyelmezteti a lakosságot, hogy a számlálólapot pontosan és az igazságnak megfelelően töltse ki. Téves adatok tudatos bejegyzése büntetendő. A számlálólaphoz kiadott magyarázatban megtalálható a nemzetiség meghatározása is. íme: „Nemzetiségen értjük ahhoz a nemzethez való tartozást, amelynek kulturális és munkaközösségével a megszámlált személy belső kapcsolatban van, s amelyikhez jelentkezik. A felnőtt személyek és azok, akik nem tartoznak a lakástulajdonos családjához, személyesen nyilatkoznak nemzetiségi hovatartozásukról, a kiskorúak nevében pedig azok törvényes gyámjai nyilatkoznak. A kiskorú gyermekek nemzetiségét a szülők nemzetisége szerint jegyzik fel, s ha a szülők más-más nemzetiségűek, akkor a kiskorú nemzetiségét — a szülők megegyezése alapján — a szülök egyikének nemzetisége szerint jegyzik fel. Egy megszámlált személy csak egy nemzetiséget írhat be. A megszámlált személyeket a számlálóbiztos nem befolyásolhatja olyan értelemben, hogy más nemzetiséget írjanak be, mint amelyhez saját maguk jelentkeznek. Az anyanyelv különbözhet a bejelentett nemzetiségtől." Az ÁSH az 1970. évi népszámlálás adataitól sokat vár, olyan értelemben, hogy egyes közigazgatási területek, városok, járások statisztikai adatai pontosabb képet nyújtanak majd II mégis tovább tunulunU

1

1 Beszélgetés az iskolaudvarban Hogyan oldják meg a lakáskérdést a galántai járásban A tervezett 400 helyett 678 építkezési engedélyt adtak ki # Üzemelnek a helyi nemzeti bizottságok téglagyárai # A legtöbb kavicsot a Vág medréből nyerik # A Trnavai Magasépítő Vállalat nem elégíti ki az igényeket # A kerületi szervek döntését nem helyeslik R

égen hallottam annyi elismerő, dicsérő szót egy Iskolában mint a minap Ógyallán. Kint álltunk a márciusi napsütésben a mezőgazdasági gépjavító iskola udvarán. Vagy nyolcan vettek körül. Arról kérdezgettem őket, hogy érzik magukat az iskolában. Először a csicsói Boros Feri válaszol. — Hát nem minden órán egyformán. Némelyiken bizony izzadunk. Csak az a szerencsénk, hogy jók a tanítóink, türelmesek. — Természetesen a műhelyben sokkal jobban eltelik az ldö, — egészíti ki osztálytársát a telédi Medvék jóska. — Meg aztán a mesterekkel közben beszélgetni is lehet. — Elégedettek-e a műhely felszerelésével? — Elég jól berendezett ez a hosszú csarnok — mutat a hatalmas épület felé Szőköl Gyula, aki Bényből jött ide — de azért nem egészen olyan, mint a gépállomásé. — No, csak ne panaszkodjunk, —• szól közbe az apácaszakállasi Beke Sanyi, — mert ha olyasmit tanulunk, ami náluk jobban megvan, akkor átvtsznek oda bennünket és ott gyakorolunk, tanulunk. Valamikor az ő műhelycsarnokuk is a gépállomás tulajdona volt. Két éve működik itt az iskola, az első és a második osztályokban csaknem kétszáz fiatal fiú tanul. Körülbelül idejük felét töltik az iskolapadban, a másik felét a műhelyben. Néha persze az elméleti oktatásra is a gépek közelében kerül sor. Nem mindennapi ez az ftyy«llal iskola. Kiváló tzak'nrfäerek oktatják a fiúkat elméletre és gyakorlatra egyaránt, ezt már abból is megállapíthattuk, amit a 16—17 éves fiúkról a városban mondtak. Kisebb-nagyobb üzemzavaroknál gyakran szakavatott kézzel nyúlnak az átutazók kocsijának motorjához. Igaz, hogy akiket erre a gépjavító Iskolára küldött valamelyik EFSZ, állami gazdaság, vagy gépállomás, azok már korábban tanúbizonyságát tették, hogy a szakma szerelmesei. Nem találomra küldték őket, hanem azért, mert jövő szakembereiket látják bennük. A fiúk az igyekezettel, a szorgalommal kapcsolatosan pedig — mintha csak összebeszéltek volna, — igy nyilatkoznak: — Hiszen oda, azokhoz megyünk vissza, akik ideküldtek bennünket, ök fizetik értünk az internátust és a leglényegesebb talán az, hogy az ő pénzükön magunknak tanulunk. C nyilatkozat után már értc hető, hogy a tanítók és a mesterek ls elismeréssel adóznak a fiúk szorgalmának, igyekezetének. Jó az együttműködés a tanítók és a mesterek között is. És aminek a pedagógusok örülnek, jó a fegyelem az iskolában, a műhelyben és az Internátusban ls. Erről a szőgyéní Turcsik Imre azt mondja a lehető legtermészetesebb egyszerűséggel: — Hát rendnek lenni kell. Érdeklődöm a 10—18 éves a lakásállományról, a foglalkoztatottságról és a népmozgalomról. Az iveket mindenki saját maga tölti ki 1970-ben a népszámlálást az egész köztársaság területén 50 000 számlálóbiztos végzi majd. A népszámlálás fő módszere az ún. önszámlálás lesz, tehát az íveket a megszámlált személyek töltik ki. A jövő évi népszámlálás lebonyolítása komoly előkészületeket igényel. Dr. Jurecek beszélgetésünk során többször hangoztatta, hogy a népszámlálás eredményei akkor a leghasználhatóbbak, ha az összesített adatok válóban az objektív helyzetet tükrözik. Ezért rendkívül fontos a számlálóbiztosok és a felülvizsgálók jó kiválasztása. Fontos, hogy az emberek megértsék a számlálólap kérdéseit. (Már most felhívjuk az illetékes hivatal figyelmét arra, hogy a magyar nyelvű számlálólapok közérthetőségére külön gondot kell fordítani, mert a téves és homályos fordítás a népszámláláskor sok zavart okozhat. A népszámlálás előkészületeiből a nemzeti bizottságok ls kiveszik részüket. 1970 elején megkezdődik az ún. topográfiai előkészítés. A nemzeti bizottságok összeállítják a lakásés a lakóházjegyzékeket. A népszámlálási közegek a számlálókörzetekről pontos helyrajzi leírást kapnak. A népszámlálás 1970. december 1-én kezdődik és egy hétig tart. Nagy munka, tetemes befektetés Nagy gondot kell fordítani a vidéki, elsősorban a falusi népszámlálás alapos előkészítésére. A helyi nemzeti bizottságoknak erre a munkára megfelelő embereket kell bevonniuk, akik szükség esetén pontos felvilágosítást tudnak nyújtani. 1970. december l-e még meszsze van. De a népszámlálás előkészítésére már az idén gondolni kell. Ez nagy munkát és tetemes anyagi befektetést igényel. De manapság,, amikor a gazdasági, sőt a politikai döntésekhez is nélkülözhetetlenek a statisztikai adatok, az ilyen befektetés végeredményben kifizetődő. SOMOGYI MÁTYÁS fiúk örök problémája, a zsebpénz iránt. Kíváncsiságomat az is növelte, korábban megtudtam, hogy a gyerekek már olyan konkrét munkát is végeznek, amelyért pénzt kap az iskola. Nos, hát a zsebpénz: Boros Feri szerint: — Nem olyan sok a stipendium, hogy gondot okozna az elköltése. Az elsősök 30—40, a másodikosok 40—70 koronát kapnak havonként. Ez még az utazásra is kevés. Apropó, az utazás. Hetenként hazafutnak a fiúk. Nem ls anynyira a honvágy, mint valami más miatt vállalják az utazást. Nem panaszkodnak ugyan az Internátusra, illetve az üzemi kosztra, csak egyszerűen mondják, hogy: — Két kiflitől és egy csésze kávétői szédül az ember feje az órákon. Sokan már meg se isszák a reggeli kávét, megunták. jó, ha van kéznél egy kis hazai. Azt is hozzáteszik: — Meg aztán a vasárnapi ebéd, otthon. És hát valami aprópénz mindig kikerül, ha már egyszer otthon van az ember. Jó hallgatni ezeket az olajos ruhás fiúkat. Ezek ugyanis, akikkel Itt az udvarban találkoztam, ezen a napon „mflhelyesek" voltak, s ilyenkor a munkaruha Járja. Ja, a munkaruha és a szabad szombat. A mühelyeseknek elvész a szabad szombat. Ebbe nehéz beleszólni, az Iskola vezetői blzoTársadalmunk egyik legsürgősebb megoldásra váró kérdése a lakáskérdés. Ezt L. Svoboda elvtárs, köztársaságunk elnöke újévi beszédében külön kiemelte, s felhívta a nemzeti bizottságok figyelmét arra, hogy kövessenek el mindent a kérdés mielőbbi megoldása érdekében. A felhívás élénk visszhangra talált, s a lakáskérdés megoldása valóban minden járásban, városban és községben az állandó „napi rendi pontok" közt szerepel. Az újságok hasábjain is egyre-másra olvashatunk a problémáról, illetve a megoldást segítő javaslatokról. A Galántai Járási Nemzeti Bizottság tervezési osztályán megtudtuk, hogy a járás területén is elsősorban az önsegélyű lakásépítéssel, vagyis a családi házak építésével járulnak hozzá a probléma megoldásához. Tavaly például a tervezett 400 helyett nem kevesebb, mint 687 építkezési engedélyt adtak ki. Az elmúlt év folyamán 416 család költözött be új otthonába, az elkezdett építkezések száma pedig 1229 volt. A galántai járás a téglát a bazini Nyugat-szlovákiai Téglagyártól kapja. A jobb ellátás érdekében azonban egyes községekben a helyi nemzeti bizottságok ún. mezei téglagyárakat létesítettek, melyekkel főleg a helyi igények kielégítéséhez járulnak hozzá. A Nádszegi HNB téglagyára évente 800 000, a nagymácsédi 600 000, a nagyfödémesi 500 000 téglát készít. Ez a megoldás kitűnő ötletnek bizonyult, ezért folyamatban van további téglagyárak létesítése. Egyes községekben salaktéglát is készítenek. Pl. Nagyfödémesen évente 25 000 darabot, Jókán 20 000, Pusztafödémesen 15 ezer és Tallóson 10 000 darabot. Cementcserép készítésével is foglalkoznak a járás némely községeiben. Így pl. Farkasdon évente 60 000, Királyréven 60 ezer, Negyeden 25 000 és Felsőszeliben 20 000 darab cementcserép készül... Az építkezéshez szükséges kavicsot egyrészt a Vág medréből, másrészt az egyes községek kavicsbányáiból nyerik. Vághosszúfalu évente 60 ezer köbméter, Szered 30 000 nyára jobban tudják, miért kell ennek így lennie. Lehet, hogy már keresik is a megoldást. Csakhát vannak még előírt szabályok. Az egyik jól megtermett tanuló úgyszólván az egész beszélgetés alatt hallgatott. Most ő kérdez. — Nem ismeri véletlenül a nagymegyeri szövetkezetet? Engem onnan küldtek, oda megyek vissza. — Úgy tudom, néhány év óta kiváló gazdasági eredményeket érnek el. De miért kérdi? k^áosolyog, de nem olyan Igaziból. Ogy mintha valamit a mosoly mögé akarna rejteni. Cipője orrával mintákat rajzol a földre, de nem sokáig bírják a hallgatást a fiatalok. Egyikük, ha Jól emlékszem, egy ógyallal fiú megszólal: — Az apja Nagymegyeren agronómus, — mondja, majd Morvay Tibi felé fordulva megkérdezi: — Csak nem szégyelled magad, hogy te nem agronómus, hanem csak mezőgazdasági gépjavító leszel? A pillanatnyi általános derültség után komolyra fordítják a szót. Morvay kezdi. — Tanulni sose késő. És nekem egyelőre tetszik ez a szakma. Lehet, hogy később még Jobban megszeretem. Majd szellemesein megjegyak köbméter, Farkasd 20 000 köbméter és Szenckirályfa szintén 20 000 köbméter kavicsot szolgáltat a járás területén folyó építkezésekhez. A családi házak építését többnyire a helyi nemzeti bizottságok irányítása alatt álló helyi gazdálkodások kőművescsoportjai végzik, de szombat- és vasárnaponként az egyéb üzemekben dolgozó kőművesek és más szakemberek is segítenek a családi házak építőinek. Sokkal rosszabb a helyzet a háztömböket építő építővállalatokkal. A Trnavai Magasépítő Vállalat pl. csak 1970 májusára ígéri annak, a Szereden épülő, 32 lakásegységes háznak az átadását, melyet már ebben az évben be kellett volna fejeznie. Ezzel a vállalattal a galántái járásnak igen rossz tapasztalatai vannak. Ennek ellenére a kerületi szervek Intézkedése értelmében a jövőben a galántai járás elsősorban a Trnavai Magasépítő Vállalatra lesz utalva, mivel a Nyitrai Magasépítő Vállalat már nem vállal megrendeléseket a galántai járápban. Helyette a dunaszerdahelyi járás építkezési igényeit fogja kielégíteni. A kerületi szerveknek ezzel a döntésével a Galántai JNB már csak azért sem ért egyet, mert a nyitrai vállalat munkájával mindig elégedett volt. Ráadásul közelebb esik Galántához, mint a nagyszombati. A kerületi szervek egyébként nem kérték ki döntésükhöz a Galántai JNB illetékeseinek a véleményét. A nyitrai vállalat a múlt évre 273 lakás átadását tervezte, s helyette 342-t adott át. Túllépte a múlt évre tervezett építkezések megkezdését is — 128 helyett 368 lakás építését kezdte meg. A nagyszombati vállalat nem is tervezte egyetlen lakás átadását sem a múlt évre. Ezzel szemben a tervezett 123 helyett 195 lakás építését kezdte meg. Ezenkívül a Galántai Járási Építővállalat Jelent komolyabb segítséget a járás lakáskérdésé^nek megoldásában. Ez a vállalat tavaly 68 lakást adott át, s újabb 44 lakás építésébe kezdet

t- FÜLÖP IMRE — Hát nem könnyebben elviselhető az, ha az őrvezető

1 bői egyszer generális lesz, mint megfordítva? Nagyon kusza gondolatokat kellene papírra vetnem, ha az ezt követő megjegyzéseket akarnám rögzíteni. Hiszen 16— 18 éves fiúk „politizálását" könnyen lehet megmosolyogni; mert mióta fogalom lett a szó, hogy politika, azóta így, ilyen nyílt szókimondással még nem csináltak politikát. Pedig..-, (bár csinálnának a — politikusok). Ojra az Iskolára, meg a tanulásra terelődik a szó. örülnek a fiúk, hogy szakmájuk lesz; .s a gépkocsivezetői jogosítványt is megszerzik. Egyikük azonban azt is megjegyzi: — Kár, hogy ebből az iskolából nincs út a továbbtanulás felé. Ezt elvégezzük és kész. — Dehogy kész — vágja rá a másik. — Hiszen kl tiltjá meg nekünk, hogy ne tanul

1 Junk ki például villany- éš vízvezetékszerelőknek, vagý másnak is. Crre rábólintanak, igen, ta^ nulni fognak, kell á technikai-műszaki tudás a faluban is. Ráadásul itt még mindig több lesz a szakember munkája, épül, fejlődik, iparosodik, s városlasodik a falu. Talán éppen a jövőnek, a jö vőjüknek ez a felmérése és tisztánlátása eredményezi ff talságukat meghazudtoló ny galmukat, magabiztosságukat. Esetleg az Iskola vagy az otthon? Persze az se kizárt, hogy valamennyi együttesen. HARASZTI GYULA