Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-16 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

A havas-sáros, hatalmas udvaron vad vágtában közeledik Lázár, az eszményien szép férfi, vastag, földigérő birkabundában, melynek fehér­je, szinte úszik utána. A vadászházban két nő, Mária és Ilona várja, barátnők és ellenségek, furcsa érzelmekkel egymás és Lázár iránt. Hol segítik, hol kínozzák egymást, de mind­kettőnek van mit a másik előtt takargat­nia. A férfi vad indulatoktól űzve belép, hatalmas léptekkel méri az egyik, majd a másik szobát, ahol anarchista barátai várják ... Mindenki lélegzetviszafolytva áll: fel­vétel van. Jancsó Miklós, napjaink talán leghíresebb, de legvitatottabb magyar filmrendezője forgatja új filmjét, a fran­cia—magyar közös produkcióban készü­lő „Sirokkó"-t. A valódi vadászlak mellé épített díszlet-ház tele magyar és külföl­di újságírókkal, akik kíváncsiak a mun­kára. A készülő film érdekessége, hogy producere, s egyben férfi főszereplője jacques Charrier, Máriát pedig Marina Vlady alakítja. A 30-as évek elején ját­szódó drámai történet, mely a II. Sándor Számomra ezek megoldható színészi fe­ladatot jelentettek, de nem is hasonlí­tottak arra az emberre, aki valójában vagyok. Látja, szemüveget viselek: vagy vékony barna-keretest, vagy vastag feke­te keretűt, nagy üveggel. Nem divatból, szükségből teszem. Messzelátó lévén, szemüveg nélkül jóformán semmit sem veszek észre magam körül. Ugyanakkor még egyetlen szerepemben sem viseltem szemüveget. De ez csak egy a sok más példa közül. A valóságban a kacérság teljesen hiányzik belőlem, s természetem inkább a minden iránt érdeklődő gon­dolkozóé, mintsem a „magamutogató" asszonyoké. S talán három éve, hogy az első ilyen szerepet sikerült eljátsza­nom ... • Tulajdonképpen tehát, milyen sze­repeket szeretne alakítani? — Tömören: emberieket. Mondok ls egy példát. Csak a minap fejeztem be — jutkevles rendezővel — Moszkvában egy filmet, amely Csehov életének egy napjá­ba sűrítve, valóságos Csehov-életrajzot Marina Vlady ha nem szerepel a jelenet­ben, akkor is kilátogat a felvételekhez. Érdekli ennek a filmnek a születése. 1 -ts * , - - - v ' g - " >» i » zámmls^ - - i A Jugoszláv király megöletésére készülő, magyar földön kiképzett lázadók, forra­dalmárok és anarchisták táborában bo­nyolódik, érdekes jellemek életrekeltését teszi lehetővé. Alighanem éppen ez vonzotta a két nagynevű külföldi csillagot, hogy részt és szerepet vállaljon a film születésé­ben. Legalábbis ezt vettem ki Marina Vlady szavaiból, akivel a napi felvételek be­fejezése után hosszasan elbeszélgettem. — Nem titkolom, hogy ma már csak a jó, vagyis a nekem tetsző és engem érdeklő szerepekért élek. Őszintén szól­va, pályám kezdetén ez nem így volt. Mi­vel mondhatnám még ismeretlen voltam, ki voltam szolgáltatva azoknak, akik is­mertté tehettek, s nem a saját, hanem az 6 ízlésük szerint kellett Játszanom. Ez azt jelentette, hogy hosszú-hosszú éve­kig, pályakezdésem Idején a szerepek kény szerzubbonyában éltem, s sokszor szinte erőszakot kellett vennem elképze­léseimen, amikor beléptem a műterem­be. Néhány esztendeje azonban megvál­toztak a lehetőségeim. Elég ismert szí­nésznő vagyok már ahhoz, hogy válogat­hassak, s azóta kizárólag olyan filmek­ben szerepelek, melyek Jómagamnak is tetszenek... O Mit jelent ez a filmek lényegére szűkítve? — Azelőtt baba voltam a filmekben. Ártatlan vagy vásott; öntudatra ébredő, vagy ébredt; kegyetlen és kacér, vagy szerelmes és gyengéd; vagy én voltam a megtestesült szexuális csábítás, nő, aki után mindenki vágyott, mint az „özön oíz után"-ban, a vadóc ártatlanság, a „Boszorkány"-ban, vagy a sportoló „ki­hívás" például az Jírban" című filmben. moud el. Ebben a filmben Csehov sze­relmesét, Likát, az ihlető, de talán soha meg nem kapható asszonyt alakítom. A színészi feladatban éppen az vonzott, hogy míg a „Sirály"-t játszottuk, vala­mennyi történelmi hitelű eseményt is el­játszottuk. Nem hiszem, hogy színész számára ennél izgalmasabb feladat le­hetne, annál is inkább, mert nem is kis Jelentőségű klasszikusról és nagyszerű színdarabról van szó. Ilyen szerepekért őszintén és igazán tudok lelkesedni. • fis a jancsá-jilmben játszott sze­rep? — Ez ls érdekes, akár a film. A sej­telmesség és titokzatosság — mely néha megdöbbentő, de az is lehet, hogy meg­botránkoztató jelenetekben nyer majd kifejezést — rendkívül mély szellemi ós filozófiai mondanivalót takar. Éppen ezért vállaltam el ezt a szerepet, mert úgy gondoltam, bogy mindaz, ami a sze­rep mélyén szunnyad, megnövekedett ambícióimnak Is „megér egy misét", Te­hát ez ls olyan szerep, amit szívesen vállaltam, vállalok és alakltok. % Könnyű ilyen szerepeket találni? — Nem, cseppet sem könnyű, de eddig még sikerült. Ahogy elkészülünk a „Si­rokkó"-val, Olaszországba utazom, ahol Marco Ferrari a „Méhkirálynö" világhí­rűvé vált rendezője vár. Vele forgatom következő filmemet, a Nyugat-Európában rendkívül népszerű bestsellerből, mely­nek szerzője Anna Langfus, gondolom, Kelet-Európában sem ismeretlen. A film cfme „Barbara nővér". Meséje egy sike­res asszony élettörténete, akit mindenki irigyel, de akinek megvan a maga rej­tett. s kínzó tragédiája. A sztori alap­bÍBR... hangulata drámai, de a rendező vidám hangvétellel szeretné megcsinálni. Le­galábbis legutoljára, amikor találkoztunk, így tervezte. Hogy azóta mí minden tör­tént, azt csak Rómában fogom megtud­ni. Ha kész leszek ezzel a filmmel, va­lamikor a nyár végén, vagy ősz elején, ebben az évben még egy filmben válla­lok szerepet, de erről még kissé korai lenne konkrétan beszélni. Alighanem ez lesz az első amerikai filmem. A tervek szerint francia témából, francia földön, de angol nyelven forgatjuk egy amerikai rendezővel, akiben nagyon bizom és re­mélem, hogy nem hollywoodi tucat-árut fog készíteni . .. • Miért hangsúlyozza annyira az „amerikai film" szót? — Mert engem európai színésznőként könyveltek el, sőt újabban egy jobbolda­li lap „tipikus kelet-európai színésznő­nek" nevezett. Ez a megjegyzés aligha­nem arra utalt, hogy annak idején szere­peltem a csehszlovák—francia „Árban", majd a francia—román „Ismeretlen csillag"-ban, vagy a szovjet „Vázlatok egy rövid elbeszéléshez" című filmben (párizsi forgalmazói címén „Lika, Csehov szerelme") és most a magyar—francia „Sirokkő"-ban. Őszintén szólva, büszkén vállalom ezeket a filmeket, mert a ma­guk nemében, idejében és helyén min­degyik igen jelentős alkotás volt, s ami a legfontosabb, megtaláltam bennük mindazt, amit keresek. Az annyira hang­súlyozott „amerikai-film" válasz a fran­cia gúnyolódásra, de az aggodalom hangja is: vajon a színészi lehetőségek szempontjából ugyanazt jelentl-e majd számomra az amerikai film mint az eu­rópai? Nos, ezt a kérdést, csak a Jövő döntheti el... Arcán nincs festék, púdernek sem lá­tom a nyomát. Bőre hófehér, csodála­tosan finom. Hat nyelven beszél a nem­zetközi forgatócsoport tagjaival. A fel­vételekre akkor ls kijár, ha ő nem sze­repel a jelenetekben: érdekli a film szü­leťése. Mint kolléga eszményi, mint partner kiváló. Mindig jókedvű, egysze­rű, mindenkihez kedves. A forgatócso port kedvence. Bizonyos emberi és művészi nagyság nélkül nem tud ilyen lenni az ember . FENYVES GYORT>Y Jacques Charrier - a II. Són dor király ellen lázadók egyik vezére - vastag, földigérő birkabundában, a „Sirokkó" felvételei közben. Mellette Jancsó Miklós rendező és az egyik francia újságíró-színész szereplő,.. • ANTONIONI NEVA­DÁBAN. A neves olasz rendező amerikai produk­cióbon készíti legújabb filmjét „Zabriskie Point" címmel. Zabriskie Point egy sivatagi magaslat, a film cselekményének szín­helye. Két fiatal, egy fiú és egy leány, az ame­rikai diákmozgalmak kö­zepette összekerül egy harminc feletti férfival ­s innen a história a jól ismert szerelmi háromszö­gek vonalán halad tovább. Amiben több, az részben a diákmozgalmakkal Kap csolatos politikai tartalma és tömegeket megmozgató szuper-jelenetei. A harmin con felüli férfit Rod Tay­lor alakítja, a többi sze replő az egyetem színját szóinak fiatal amatőréiből került ki. • DULCINEA - GINA LOLLOBRIGIDA. Francia­olasz—nyugatnémet kopro dukcióban film készül Cer vantes életéről. „A király szerencselovagja" a Don Quijote keletkezése köré csoportosítja a klasszikus­sá vált író életének ese­ményeit. A nagy érdeklő­déssel várt film főszere­peit Horst Buchholz (Cer vantes), Gina Lollobrigida (Anrva-Dulcinea) és Jósé Ferrer (a király) alakítják. • PUSKIN, VAGY KE MAL-FILM? Veljko Bula jics neves jugoszláv film rendező, alighogy befe jezte a „Neretvai csata" forgatását, máris újabb két tervvel állt elő. Puskin életéről a szovjet filme­sekkel, Kemal Atatürk éle téről pedig a török mű­vészekkel közösen szeret­ne filmet készíteni. Mind­két film forgatókönyvét nemzetközi írócsoport, ola­szok, jugoszlávok, szovje tek és törökök írnák, s mindkét film forgatására külön kormányközi szerző­dés megkötése után kerül ne sor. A két film a nagy­szabású látványosságra épülne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom