Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-15 / 63. szám, szombat

HČTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Szuezi tüzek A hét mozgalmas külpolitikai eseményei között a Szuezl­csatorna partjón több mint 100 kilométeres fronton leját­szódott tüzérségi párbajok azért ls domináltak, mert úgy látszik: újabb, veszélyesebb szakaszába lépett a megoldat­lan közel-keleti viszály, s ha az ENSZ és a nagyhatalmak nem lépnek idejében közbe, az egész térség lángba borul­hat. Az e heti egyiptomi—izraeli tüzérségi párbajoknak több halálos áldozata volt,és az egyiptomi vezérkari fő­nök is életét vesztette. Tovább fejlesztjük sokoldalú kapcsolatainkat Közlemény Oldfich Černík moszkvai látogatásáról 0 A bizonytalanság légkörében Eskol miniszterelnök halála után a közvélemény izgatottan várta, ki lesz a kormányfő, ki áll a rendkívül bonyolult hely­zetben a Tel Aviv-i kormány élére, s vajon enyhébb vagy keményebb kurzust fog-e követ­ni Eskol irányvonalánál. A mér­sékeltebb irányzat reménye na­gyon halványnak tűnt. A kato­nai vezetőknek ugyanis olyan nagy beleszólásuk van az ál­lam irányításába, hogy á mi­niszterelnök személye mellettük eltörpül. Ezt láttuk a mérsé­keltebb politikára hajló Eskol esetében is. Olyan izraeli po­litikus viszont még nem akadt, aki egyéniségével, diplomáciai képességeivel háttérbe tudná szorítani a tábornokokat. így aztán a héten hivatalába beiktatott Golda Meir új mi­niszterelnöktől nem is hangzott meglepetésként az a kijelenté­se, hogy kormánya elődje poli­tikáját jogja követni. Novem­berig. Ugyanis ekkor lesznek parlamenti választások Izrael­ben, s ha a munkáspártok nem mozgósítják tömegeiket, a szél­sőségesek kellemetlen megle­petést okozhatnak a béke hívei­nek. Nem mintha sokan lenné­nek — Izraelben is többségben vannak az arabokkal való bé­kés megegyezés hívei —, de túl hangosak és „rámenősek", s így már több alkalommal felbo­rulással fenyegették a kormány egyensúlyát. 9 Arab összefogás? f KNSZ-megfigyelők jelentése szerint a vasárnapi párbajt egyiptomi részről leadott ágyú­lövések indították el. Az EAK nem cáfolta Odd Bull tábornok megállapítását, viszont teker­vényes logikával azt igyekezett bizonyítani, hogy a Szuezi-csa­torna túlsó, Izraeltől megszállt partján gyors ütemben katonai állásokat és táborokat építenek, ez pedig Kairó szerint agresz­sziónak minősülő cselekmény, s az egyiptomi tüzérség így ag­ressziót próbált visszaverni. Nem vitás, hogy Izrael a megszállt arab területeken va­ló berendezkedésével Ingerli az arab államokat. Bármilyen biz­tonsági és egyéb okokkal ls magyarázza, az arabok azt lát­ják benne, hogy Tel Aviv szen­tesíteni akarja az 1967-es vil­íámháborúban hódítással szer­tett területek bekebelezését. Izrael nem hajlandó vissza­vonulni eredeti határai mögé, az arab államok viszont nem hajlandók egyöntetűen elismer­ni Izrael államot, s biztosíté­kot adni a palesztinai gerillák váratlan és idegesítő rajtaüté­sei ellen. Vagyis nem tud vége szakadni annak a circulus vitio­susnak, amely immár két éve gátolja a béke visszatérését e térségbe. Az ENSZ és a nagy­hatalmak közvetítő szerepének eddig vajmi kevés eredménye volt. Nagyon valószínű, hogy a Jarring-misszió dolgavégezetlen­sége miatt, az ENSZ támogatá­sát élvezve a négy nagyhata­lomnak kell erélyesen odahat­nia, hogy megszűnjék a közel­keleti válsággóc. De hogyan? 9 Egyezkedés vagy diktátum? A négy nagyhatalom közel­keleti erőfeszítéseit a szovjet­ország kezdeményezően támo­gatja. Javaslata mind a meg­szállt arab területekről való iz­raeli kivonulást, mind Iz­rael állam arab részről történő elismerését felöleli. A szenvedé­lyessé hevült arab—izraeli gyű­lölet azonban olyan fokra há­gott, hogy aligha beszélhetünk józan megfontolások lehetősé­géről. A négy nagyhatalom — noha mind hangoztatja, hogy érdeke a békés közel-keleti ren­dezés — sem helyezkedett azo­nos álláspontra. Eban izraeli külügyminiszter nemrégen Wa­shingtonban kilincselt, hogy to­vábbi pártfogókat szerezzen Iz­raelnek, Favzi, Nasszer elnök külpolitikai tanácsadója meg Londonban tárgyalt, hogy Ang­lia szüntesse be Izrael fegy­verrendeléseinek leszállítását, ám udvarias, de elutasító vá­laszt kapott. A nagyhatalmak közti nézet­eltérések ellenére egyet hatá­rozottan leszögezhetünk: jelen­leg egyiknek sem érdeke, hogy Közel-Keleten veszélyes háborús tűz üssön kí. Ha a szemben ál­ló feleket nem sikerül ráven­niük a békés kiegyezésre, nyil­ván nem marad más hátra, minthogy az egyetemes világ­béke érdekében bizonyos dik­tátummal kényszerítsék őket a béke megőrzésére. Ez persze nem jelentene tartós megol­dást, hanem csak a tűz kitöré­sének visszaszorítását. LŐRINCZ LASZLO Újabb rekordok dőltek meg Blagonravov akadémikus az Apollo 9. útjáról New York — Az Apolla 9. űr­hajó repülése során több új re­kordot állított fel. Az űrhajó és a Szaturn 5. rakéta harmadik foka volt az eddigi legnehezebb mesterséges test, mely a Föld körül keringett. Az űrhajózás történetében első ízben fordult elő, hogy két űrhajós az egyik űrhajóból a másikba ment át keringés közben. Először talál­kozott az űrben két olyan ame­rikai űrhajó, melynek fedélze­tén emberek voltak. Az össze­kapcsolt két űrtest 54 óra 47 percig keringett együtt. Első ízben próbáltak ki az űrben olyan kabint, melynek felépí­tésénél nem számítottak a Föld­re való visszatéréssel. A hold­kompot nem látták el hőszige­telő pajzzsal, és Igy nem bírta volna ki azt a magas hőt, mely J az űrtestet leszállás közben éri. Az űrhajózás történetében 9. először történt meg, hogy egy­szerre három ember tartózko­dott szabadon a világűrben. Vé­gül pedig az Apollo 9. kísérlete t volt az eddigi legdrágább űrkí­sérlet az amerikai űrhajózás történetében. A költségek 240 millió dollárra rúgnak. A repülés alapvető célját — a Holdra való leszálláshoz szükséges készülékek felülvizs­gálását — a három amerikai űr­hajós teljesítette. Az Apollo 9. kísérlete bebizonyította, hogy a Földön nem számíthatók kl előre azok a nehézségek, me­lyekkel az űrhajósok repülés közben találkoznak — állapí­totta meg a Komszomolszkaja Pravda. A. A. Blagonravov akadémi­kus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája űrkutatási bizottsá­gának elnöke a moszkvai Prav­dának adott interjújában aggo­dalmait fejezte ki, hogy vajon megoldották-e teljesen az Apollo biztonságának problé­máját. Blagonravov felveti, mi történnék, ha esetleg az űrha­jó nem találkozna a holdkomp­pal. Majd megjegyzi, hogy a külföldi lapok néha fölöslege­sen dramatizálják az esemé­nyeket. A világűr még nincs felkutatva, és minden újabb lé­pés a világűr meghódításában kockázatot Jelent. (ČSTK) Moszkva — Oldfich Cerník, a CSKP Központi Bizottságá­nak elnökségi tagja, miniszter­elnök március 13-án hivatalos látogatást tett Moszkvában. A csehszlovák miniszterelnököt fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, majd tárgyalt A. N. Kosziginnal, a Minisztertanács elnökével, N. K. Bajbakovval, az Állami Tervbizottság elnö­kével és N. N. Inozemcevvel, az Állami Tervblzottság kollé­giumának tagjával. A tanácsko­zásokon csehszlovák részről részt vett Václav ValeS minisz­terelnök-helyetes, FrantiSek Vlasák, tervezésügyl miniszter, Zdenék Šedivý, a tervezésügyi miniszter helyettese és Vladi­mír Koucký csehszlovák nagy­követ. A tárgyaló felek megvitatták a két ország gazdasági együtt­működésének továbbfejleszté­sét, a szakosítás elmélyítését és a tudományos-műszaki együttműködés problémáit. A tárgyalófelek foglalkoztak a Szovjetunió és Csehszlovákia kölcsönös kapcsolatainak más kérdéseivel is. A két ország képviselői kijelentették, hogy továbbra is fejleszteni kíván­ják együttműködésüket politi­kai, ideológiai és kulturális téren a testvéri barátság szel­lemében, a marxizmus—leniniz­mus és a szocialista internacio­nalizmus elvei alapján. Mindkét fél kifejezte hűségét a Varsói Szerződéshez. A nemzetközi problémákra vonatkozó véle­ménycsere során a tárgyalófe­lek elsősorban az európai biz­tonság kérdéseinek szenteltek figyelmet. Megerősítették, hogy folytatják azt az irányvonalat, amelyet valamennyi szocialista ország követ, melynek célja a béke megőrzése. Ezenkívül a tárgyalófelek megvitatták a távol-keleti hely­zetet, elítélték a kínai egység­bontók provokációs akcióit. A szovjet—csehszlovák tárgyalá­sok szívélyes baráti légkörben folytak le. (ČSTK) Végéhez közeledik a JKSZ kongresszusa Belgrád — Belgrádban pén­tek reggel óta három épületben üléseznek a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének kongresz­szusl bizottságai. A hét bizott­ságban folyó vita pénteken is élénk, érdemleges és bíráló volt, s e bizottságok munka­csoportjainak nincs könnyű fel­adatuk, hogy a vitában elhang­zott észrevételeket feljegyezzék és összhangba hozzák a kong­resszusi határozatok javaslatai­val. A gazdasági-társadalmi kapcsolatok fejlesztésével fog­lalkozó bizottságban például, ahol az önigazgatás bevezetésé­ről folyik a vita, 58 észrevétel hangzott el a határozati javas­lattal kapcsolatban. A bizottságok tárgyalását szá­mos hazai és külföldi laptudó­sító kíséri figyelemmel. A leg­élénkebb vita három bizottság­ban folyik: a JSZK szocialista fejlesztéséről és a JKSZ felada­tairól tárgyaló bizottságban, a JKSZ átszervezéséről, valamint a nemzetközi kapcsolatokról tárgyaló bizottságokban. Tegnap, a késő délutáni órák­ban ismét összeült a kongresz­szus plénuma, hogy Jóváhagyja a bizottságokban megtárgyalt záródokumentumokat. Az egyenjogúság és a szuve­renitás alapján folytatott nem­zetközi együttműködés fejlesz­tésének elve érvényes a gazda­sági kapcsolatokra is — jelen­tette ki Torna Granfil, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tag­ja a nemzetközi kapcsolatok­kal foglalkozó bizottság ülésén. Emlékeztetett arra, hogy Jugo­szlávia politikai és gazdasági érdekei nem engedik meg, hogy az egyeduralom és a megkülön­böztetés elvén alapuló gazdasá­gi tömörülés tagja legyen. Ehe­lyett Jugoszlávia, saját gazda­sági és politikai érdekeit tartva szem előtt, együttműködik ezek­kel a csoportosulásokkal. Ez az egyenjogú együttműködése a világ valamennyi országá­ra és területére kiterjed, s a jö­vőben egyre szükségesebbé és reálisabbá válik. Joszip Broz Tito, a JKSZ el­nöke tegnap délelőtt fogadta a kongresszuson résztvevő román küldöttséget, amelyet Emil Bod­naras, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, a Végrehajtó Bi­zottság tagja vezet. Tito elnök baráti beszélge­tést folytatott a küldöttség tag­jaival. • * I Kínai jegyzék a Szovjetunióhoz Peking — A Kínai Népköz­társaság külügyminisztériuma csütörtökön jegyzéket Juttatott el a Szovjetunió pekingi nagy­követségéhez amelyben tiltako­zik a kínai felségterület Ismé­telt megsértése ellen. A kínai jegyzék szerint az Usszuri-fo­lyón történt határincidens óta szovjet részről több provokáció­ra került sor. A Francia Kommunista Párt hetilapja, a Francé Nouvelle egyik legutóbbi számában meg­próbál magyarázatot találni a szovjet—kínai határprovokáció­ra. A lap véleménye szerint az összetűzés szorosan összefügg a Kínai Kommunista Párt kong­resszusi előkészületelvei. Pe­king a határincidens kapcsán módját ejtette a közvélemény felháborításának a Szovjetunió ellen, sikerült elterelnie a tö­megek figyelmét az áldatlan belpolitikai viszonyokról, s ugyanakkor igazolni a hadveze­tés egyre növekvő hatalmát az országban. Nem lehet kételked­ni abban sem — folytatja esz­mefuttatását a lap —, hogy a határviszály összefügg bizonyos nemzetközi eseményekkel. Egy­részt a berlini kérdéssel, más­részt Kína megpróbálja meg­mérgezni a légkört a kommu­nista pártok küszöbönálló vi­lágkongresszusa előtt. Nem szólva arról, hogy most, amikor a Vietnamban kialakult hely­zet megkövetelné az imperia­listaellenes front szilárd egysé­gét, Kína zavaros vizekben ha­lászik. (ČSTK J Az Apollo 9. legénysége a Guadalcanal repülőgép-anyahajén: Schweickart (jobbról), Scott és a balszélen McDIvitt. (Telefoto: ČSTK — UPI) FIDEL CASTRO csütörtökön beszédet Intézett az ifjúsághoz és a diákokhoz. Többek között kijelentette: a kubai ifjúság so­hasem került ellentétbe a for­radalmi mozgalommal, s ez a helyes politikai vonalvezetés­nek köszönhető. VISSZAÉRKEZETT MOSZKVÁ­BA a Komszomol küldöttsége, amely A. Csesznavlcsuszinak, a Komszomol Központi Bizottsága titkárának vezetésével négy napot töltött Kubában. COSTA E SILVA elnöke veze­tésével ülést tartott Brazília Biztonsági Tanácsa. Az ülésen 95 képviselőtől vonták meg mandátumét, s fosztották meg tíz évre politikai jogaitól. A KOMMUNISTA PÄRTOK vi­lágkongresszusa előkészítő bi­zottságának megnyitó ülésére 33 pártküldöttség érkezett Moszkvába. Későbbi jelentések szerint ez a szám tizenöttel emelkedett. KALR WIENAND, a nyugat­német parlament szociáldemok­rata frakciójának titkára pén­teken kijelentette, ha a szo­ciáldemokratákon múlna, az atomsorompó-egyezmény alá­írása nem ütközne akadályba. A GIBRALTÁRI kérdésről akar tárgyalni a közeljövőben Anglia kormánya. Az elképze­lések szerint Gibraltár NATO­támaszponttá válna spanyol ön­rendelkezéssel, viszont a NATO Angliát bízná meg a támasz­pont igazgatásával. A LIBANONI HIVATALOK jó­váhagyták a Csehszlovák—Li­banoni Társaság statútumát. A társaság célkitűzése a kőt or­szág közötti kulturális és gaz­dasági kapcsolatok elmélyíté­se. Dr. HABSBURG OTTÖ számá­ra botrányosan végződött az a közvéleménykutatás, amelynek Ausztria legnépszerűbb szemé­lyiségeit kellett megállapítania. Az utolsó osztrák császár fiát a kétezer megkérdezett közül mindössze 3 százaléka ismeri el. Az amerikai szenátus ratifikálta az atom­sorompó-szerződést Washington — Az amerikai kongresszus tegnap ratifikálta az atomsorompó-szerződést. A ratifikáció mellett 83-an sza­vaztak, ellene 15-en. Miután a szenátus ratifikálta az ok­mányt, még Nixon elnöknek is alá kell írnia. Az amerikai kormány képvi­selői a ratifikáció után kije­lentették, hogy Nixon elnököt nem kötelezi semmilyen elő­írás, amely kitűzné, meddig kell az okmányt aláírnia. Le­hetséges, hogy • megvárja, amíg a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa ls Így tesz. A szerződést eddig tíz ország ratifikálta és 84 ország írta alá. Franciaország és Kína nem vett részt a szerződésre vonatkozó tárgyalásokon és nem is szán­dékszik aláírni. (ČSTK) A De Gairlle—Kiesinger tárgyalás visszhangja Párizs — „A bizalmatlanság részben eloszlott, az ellentétek azonban megmaradtak" — ez­zel a címmel közölt tudósítást a De Gaulle—Kiesinger találko­zó első napjáról a párizsi Fi­garo. Minden jel arra mutat, hogy a francia—nyugatnémet kap­csolatok továbbra is csak „for­málisak maradnak" állapítja meg továbbá a lap. Ma a két állam kölcsönös kapcsolatai az NSZK-nak sem a bel-, sem a külpolitikájában nem játszanak olyan szerepet, mint egy évvel ezelőtt. Az NSZK azonban el akarja kerülni a szakítást Fran­ciaországgal. Ezért remélhető, hogy a párizsi tárgyalások el­oszlatják a kölcsönös bizalmat­lanságot. A párizsi lapok kommentár­jai és tudósításai kiemelik De Gaulle-nak azt az állítását, hogy Franciaország nem válik kl az Atlanti Szövetségből és elisme­rt az amerikai csapatok Jelen' létének szükségességét az NSZK-ban. (ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom