Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-15 / 63. szám, szombat

HČTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Szuezi tüzek A hét mozgalmas külpolitikai eseményei között a Szuezlcsatorna partjón több mint 100 kilométeres fronton lejátszódott tüzérségi párbajok azért ls domináltak, mert úgy látszik: újabb, veszélyesebb szakaszába lépett a megoldatlan közel-keleti viszály, s ha az ENSZ és a nagyhatalmak nem lépnek idejében közbe, az egész térség lángba borulhat. Az e heti egyiptomi—izraeli tüzérségi párbajoknak több halálos áldozata volt,és az egyiptomi vezérkari főnök is életét vesztette. Tovább fejlesztjük sokoldalú kapcsolatainkat Közlemény Oldfich Černík moszkvai látogatásáról 0 A bizonytalanság légkörében Eskol miniszterelnök halála után a közvélemény izgatottan várta, ki lesz a kormányfő, ki áll a rendkívül bonyolult helyzetben a Tel Aviv-i kormány élére, s vajon enyhébb vagy keményebb kurzust fog-e követni Eskol irányvonalánál. A mérsékeltebb irányzat reménye nagyon halványnak tűnt. A katonai vezetőknek ugyanis olyan nagy beleszólásuk van az állam irányításába, hogy á miniszterelnök személye mellettük eltörpül. Ezt láttuk a mérsékeltebb politikára hajló Eskol esetében is. Olyan izraeli politikus viszont még nem akadt, aki egyéniségével, diplomáciai képességeivel háttérbe tudná szorítani a tábornokokat. így aztán a héten hivatalába beiktatott Golda Meir új miniszterelnöktől nem is hangzott meglepetésként az a kijelentése, hogy kormánya elődje politikáját jogja követni. Novemberig. Ugyanis ekkor lesznek parlamenti választások Izraelben, s ha a munkáspártok nem mozgósítják tömegeiket, a szélsőségesek kellemetlen meglepetést okozhatnak a béke híveinek. Nem mintha sokan lennének — Izraelben is többségben vannak az arabokkal való békés megegyezés hívei —, de túl hangosak és „rámenősek", s így már több alkalommal felborulással fenyegették a kormány egyensúlyát. 9 Arab összefogás? f KNSZ-megfigyelők jelentése szerint a vasárnapi párbajt egyiptomi részről leadott ágyúlövések indították el. Az EAK nem cáfolta Odd Bull tábornok megállapítását, viszont tekervényes logikával azt igyekezett bizonyítani, hogy a Szuezi-csatorna túlsó, Izraeltől megszállt partján gyors ütemben katonai állásokat és táborokat építenek, ez pedig Kairó szerint agreszsziónak minősülő cselekmény, s az egyiptomi tüzérség így agressziót próbált visszaverni. Nem vitás, hogy Izrael a megszállt arab területeken való berendezkedésével Ingerli az arab államokat. Bármilyen biztonsági és egyéb okokkal ls magyarázza, az arabok azt látják benne, hogy Tel Aviv szentesíteni akarja az 1967-es vilíámháborúban hódítással szertett területek bekebelezését. Izrael nem hajlandó visszavonulni eredeti határai mögé, az arab államok viszont nem hajlandók egyöntetűen elismerni Izrael államot, s biztosítékot adni a palesztinai gerillák váratlan és idegesítő rajtaütései ellen. Vagyis nem tud vége szakadni annak a circulus vitiosusnak, amely immár két éve gátolja a béke visszatérését e térségbe. Az ENSZ és a nagyhatalmak közvetítő szerepének eddig vajmi kevés eredménye volt. Nagyon valószínű, hogy a Jarring-misszió dolgavégezetlensége miatt, az ENSZ támogatását élvezve a négy nagyhatalomnak kell erélyesen odahatnia, hogy megszűnjék a közelkeleti válsággóc. De hogyan? 9 Egyezkedés vagy diktátum? A négy nagyhatalom közelkeleti erőfeszítéseit a szovjetország kezdeményezően támogatja. Javaslata mind a megszállt arab területekről való izraeli kivonulást, mind Izrael állam arab részről történő elismerését felöleli. A szenvedélyessé hevült arab—izraeli gyűlölet azonban olyan fokra hágott, hogy aligha beszélhetünk józan megfontolások lehetőségéről. A négy nagyhatalom — noha mind hangoztatja, hogy érdeke a békés közel-keleti rendezés — sem helyezkedett azonos álláspontra. Eban izraeli külügyminiszter nemrégen Washingtonban kilincselt, hogy további pártfogókat szerezzen Izraelnek, Favzi, Nasszer elnök külpolitikai tanácsadója meg Londonban tárgyalt, hogy Anglia szüntesse be Izrael fegyverrendeléseinek leszállítását, ám udvarias, de elutasító választ kapott. A nagyhatalmak közti nézeteltérések ellenére egyet határozottan leszögezhetünk: jelenleg egyiknek sem érdeke, hogy Közel-Keleten veszélyes háborús tűz üssön kí. Ha a szemben álló feleket nem sikerül rávenniük a békés kiegyezésre, nyilván nem marad más hátra, minthogy az egyetemes világbéke érdekében bizonyos diktátummal kényszerítsék őket a béke megőrzésére. Ez persze nem jelentene tartós megoldást, hanem csak a tűz kitörésének visszaszorítását. LŐRINCZ LASZLO Újabb rekordok dőltek meg Blagonravov akadémikus az Apollo 9. útjáról New York — Az Apolla 9. űrhajó repülése során több új rekordot állított fel. Az űrhajó és a Szaturn 5. rakéta harmadik foka volt az eddigi legnehezebb mesterséges test, mely a Föld körül keringett. Az űrhajózás történetében első ízben fordult elő, hogy két űrhajós az egyik űrhajóból a másikba ment át keringés közben. Először találkozott az űrben két olyan amerikai űrhajó, melynek fedélzetén emberek voltak. Az összekapcsolt két űrtest 54 óra 47 percig keringett együtt. Első ízben próbáltak ki az űrben olyan kabint, melynek felépítésénél nem számítottak a Földre való visszatéréssel. A holdkompot nem látták el hőszigetelő pajzzsal, és Igy nem bírta volna ki azt a magas hőt, mely J az űrtestet leszállás közben éri. Az űrhajózás történetében 9. először történt meg, hogy egyszerre három ember tartózkodott szabadon a világűrben. Végül pedig az Apollo 9. kísérlete t volt az eddigi legdrágább űrkísérlet az amerikai űrhajózás történetében. A költségek 240 millió dollárra rúgnak. A repülés alapvető célját — a Holdra való leszálláshoz szükséges készülékek felülvizsgálását — a három amerikai űrhajós teljesítette. Az Apollo 9. kísérlete bebizonyította, hogy a Földön nem számíthatók kl előre azok a nehézségek, melyekkel az űrhajósok repülés közben találkoznak — állapította meg a Komszomolszkaja Pravda. A. A. Blagonravov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája űrkutatási bizottságának elnöke a moszkvai Pravdának adott interjújában aggodalmait fejezte ki, hogy vajon megoldották-e teljesen az Apollo biztonságának problémáját. Blagonravov felveti, mi történnék, ha esetleg az űrhajó nem találkozna a holdkomppal. Majd megjegyzi, hogy a külföldi lapok néha fölöslegesen dramatizálják az eseményeket. A világűr még nincs felkutatva, és minden újabb lépés a világűr meghódításában kockázatot Jelent. (ČSTK) Moszkva — Oldfich Cerník, a CSKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, miniszterelnök március 13-án hivatalos látogatást tett Moszkvában. A csehszlovák miniszterelnököt fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, majd tárgyalt A. N. Kosziginnal, a Minisztertanács elnökével, N. K. Bajbakovval, az Állami Tervbizottság elnökével és N. N. Inozemcevvel, az Állami Tervblzottság kollégiumának tagjával. A tanácskozásokon csehszlovák részről részt vett Václav ValeS miniszterelnök-helyetes, FrantiSek Vlasák, tervezésügyl miniszter, Zdenék Šedivý, a tervezésügyi miniszter helyettese és Vladimír Koucký csehszlovák nagykövet. A tárgyaló felek megvitatták a két ország gazdasági együttműködésének továbbfejlesztését, a szakosítás elmélyítését és a tudományos-műszaki együttműködés problémáit. A tárgyalófelek foglalkoztak a Szovjetunió és Csehszlovákia kölcsönös kapcsolatainak más kérdéseivel is. A két ország képviselői kijelentették, hogy továbbra is fejleszteni kívánják együttműködésüket politikai, ideológiai és kulturális téren a testvéri barátság szellemében, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Mindkét fél kifejezte hűségét a Varsói Szerződéshez. A nemzetközi problémákra vonatkozó véleménycsere során a tárgyalófelek elsősorban az európai biztonság kérdéseinek szenteltek figyelmet. Megerősítették, hogy folytatják azt az irányvonalat, amelyet valamennyi szocialista ország követ, melynek célja a béke megőrzése. Ezenkívül a tárgyalófelek megvitatták a távol-keleti helyzetet, elítélték a kínai egységbontók provokációs akcióit. A szovjet—csehszlovák tárgyalások szívélyes baráti légkörben folytak le. (ČSTK) Végéhez közeledik a JKSZ kongresszusa Belgrád — Belgrádban péntek reggel óta három épületben üléseznek a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének kongreszszusl bizottságai. A hét bizottságban folyó vita pénteken is élénk, érdemleges és bíráló volt, s e bizottságok munkacsoportjainak nincs könnyű feladatuk, hogy a vitában elhangzott észrevételeket feljegyezzék és összhangba hozzák a kongresszusi határozatok javaslataival. A gazdasági-társadalmi kapcsolatok fejlesztésével foglalkozó bizottságban például, ahol az önigazgatás bevezetéséről folyik a vita, 58 észrevétel hangzott el a határozati javaslattal kapcsolatban. A bizottságok tárgyalását számos hazai és külföldi laptudósító kíséri figyelemmel. A legélénkebb vita három bizottságban folyik: a JSZK szocialista fejlesztéséről és a JKSZ feladatairól tárgyaló bizottságban, a JKSZ átszervezéséről, valamint a nemzetközi kapcsolatokról tárgyaló bizottságokban. Tegnap, a késő délutáni órákban ismét összeült a kongreszszus plénuma, hogy Jóváhagyja a bizottságokban megtárgyalt záródokumentumokat. Az egyenjogúság és a szuverenitás alapján folytatott nemzetközi együttműködés fejlesztésének elve érvényes a gazdasági kapcsolatokra is — jelentette ki Torna Granfil, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottság ülésén. Emlékeztetett arra, hogy Jugoszlávia politikai és gazdasági érdekei nem engedik meg, hogy az egyeduralom és a megkülönböztetés elvén alapuló gazdasági tömörülés tagja legyen. Ehelyett Jugoszlávia, saját gazdasági és politikai érdekeit tartva szem előtt, együttműködik ezekkel a csoportosulásokkal. Ez az egyenjogú együttműködése a világ valamennyi országára és területére kiterjed, s a jövőben egyre szükségesebbé és reálisabbá válik. Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke tegnap délelőtt fogadta a kongresszuson résztvevő román küldöttséget, amelyet Emil Bodnaras, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Végrehajtó Bizottság tagja vezet. Tito elnök baráti beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival. • * I Kínai jegyzék a Szovjetunióhoz Peking — A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma csütörtökön jegyzéket Juttatott el a Szovjetunió pekingi nagykövetségéhez amelyben tiltakozik a kínai felségterület Ismételt megsértése ellen. A kínai jegyzék szerint az Usszuri-folyón történt határincidens óta szovjet részről több provokációra került sor. A Francia Kommunista Párt hetilapja, a Francé Nouvelle egyik legutóbbi számában megpróbál magyarázatot találni a szovjet—kínai határprovokációra. A lap véleménye szerint az összetűzés szorosan összefügg a Kínai Kommunista Párt kongresszusi előkészületelvei. Peking a határincidens kapcsán módját ejtette a közvélemény felháborításának a Szovjetunió ellen, sikerült elterelnie a tömegek figyelmét az áldatlan belpolitikai viszonyokról, s ugyanakkor igazolni a hadvezetés egyre növekvő hatalmát az országban. Nem lehet kételkedni abban sem — folytatja eszmefuttatását a lap —, hogy a határviszály összefügg bizonyos nemzetközi eseményekkel. Egyrészt a berlini kérdéssel, másrészt Kína megpróbálja megmérgezni a légkört a kommunista pártok küszöbönálló világkongresszusa előtt. Nem szólva arról, hogy most, amikor a Vietnamban kialakult helyzet megkövetelné az imperialistaellenes front szilárd egységét, Kína zavaros vizekben halászik. (ČSTK J Az Apollo 9. legénysége a Guadalcanal repülőgép-anyahajén: Schweickart (jobbról), Scott és a balszélen McDIvitt. (Telefoto: ČSTK — UPI) FIDEL CASTRO csütörtökön beszédet Intézett az ifjúsághoz és a diákokhoz. Többek között kijelentette: a kubai ifjúság sohasem került ellentétbe a forradalmi mozgalommal, s ez a helyes politikai vonalvezetésnek köszönhető. VISSZAÉRKEZETT MOSZKVÁBA a Komszomol küldöttsége, amely A. Csesznavlcsuszinak, a Komszomol Központi Bizottsága titkárának vezetésével négy napot töltött Kubában. COSTA E SILVA elnöke vezetésével ülést tartott Brazília Biztonsági Tanácsa. Az ülésen 95 képviselőtől vonták meg mandátumét, s fosztották meg tíz évre politikai jogaitól. A KOMMUNISTA PÄRTOK világkongresszusa előkészítő bizottságának megnyitó ülésére 33 pártküldöttség érkezett Moszkvába. Későbbi jelentések szerint ez a szám tizenöttel emelkedett. KALR WIENAND, a nyugatnémet parlament szociáldemokrata frakciójának titkára pénteken kijelentette, ha a szociáldemokratákon múlna, az atomsorompó-egyezmény aláírása nem ütközne akadályba. A GIBRALTÁRI kérdésről akar tárgyalni a közeljövőben Anglia kormánya. Az elképzelések szerint Gibraltár NATOtámaszponttá válna spanyol önrendelkezéssel, viszont a NATO Angliát bízná meg a támaszpont igazgatásával. A LIBANONI HIVATALOK jóváhagyták a Csehszlovák—Libanoni Társaság statútumát. A társaság célkitűzése a kőt ország közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok elmélyítése. Dr. HABSBURG OTTÖ számára botrányosan végződött az a közvéleménykutatás, amelynek Ausztria legnépszerűbb személyiségeit kellett megállapítania. Az utolsó osztrák császár fiát a kétezer megkérdezett közül mindössze 3 százaléka ismeri el. Az amerikai szenátus ratifikálta az atomsorompó-szerződést Washington — Az amerikai kongresszus tegnap ratifikálta az atomsorompó-szerződést. A ratifikáció mellett 83-an szavaztak, ellene 15-en. Miután a szenátus ratifikálta az okmányt, még Nixon elnöknek is alá kell írnia. Az amerikai kormány képviselői a ratifikáció után kijelentették, hogy Nixon elnököt nem kötelezi semmilyen előírás, amely kitűzné, meddig kell az okmányt aláírnia. Lehetséges, hogy • megvárja, amíg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ls Így tesz. A szerződést eddig tíz ország ratifikálta és 84 ország írta alá. Franciaország és Kína nem vett részt a szerződésre vonatkozó tárgyalásokon és nem is szándékszik aláírni. (ČSTK) A De Gairlle—Kiesinger tárgyalás visszhangja Párizs — „A bizalmatlanság részben eloszlott, az ellentétek azonban megmaradtak" — ezzel a címmel közölt tudósítást a De Gaulle—Kiesinger találkozó első napjáról a párizsi Figaro. Minden jel arra mutat, hogy a francia—nyugatnémet kapcsolatok továbbra is csak „formálisak maradnak" állapítja meg továbbá a lap. Ma a két állam kölcsönös kapcsolatai az NSZK-nak sem a bel-, sem a külpolitikájában nem játszanak olyan szerepet, mint egy évvel ezelőtt. Az NSZK azonban el akarja kerülni a szakítást Franciaországgal. Ezért remélhető, hogy a párizsi tárgyalások eloszlatják a kölcsönös bizalmatlanságot. A párizsi lapok kommentárjai és tudósításai kiemelik De Gaulle-nak azt az állítását, hogy Franciaország nem válik kl az Atlanti Szövetségből és elismert az amerikai csapatok Jelen' létének szükségességét az NSZK-ban. (ČSTK)