Új Szó, 1969. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1969-03-13 / 61. szám, csütörtök

A párt biztosítani tudja az állam progresszív fejlődését IFolvtatás a 3. oldalról) vei ezelőtt eldőlt. A dolgozó nép mákra összpontosult. Nagyra be- avatkozásunkat fokozott gondos- nyek szaporodnak, hanem egyre (Folytatás a 3. oldalról) dal mi kérdés, a társadalmunk sor­sáért viselt felelősség kérdése. Ezért pártunk a tömegtájékozta­tási eszközökben dolgozó tagjai­tól megköveteli, hogy mindenna­pos munkájukban a párt alapel­veihez és politikájához igazodja­nak. A tömegtájékoztatási eszkö­zök rendkívül fontos politikai és hatalmi eszközök. Államunkban a politikai hatalom kérdése 21 év­vel ezelfitt eldőlt. A dolgozó nép érdekeit képviselő kommunista párt ebben az államban senkivel sem szándékszik újból vitatkozni a politikai hatalom kérdéséről. Ide tartozik természetesen a tö­megtájékoztatási eszközökben gya­korolt hatás kérdése ls. Feltéte­lezzük, hogy e szavak megértésre találnak az e szakaszon dolgozó elvtársainknál, valamint a többi szocializmushoz hfi dolgozónál. A nemzetközi kapcsolatok és az ideológiai munka Pártunk politikájával szervesen összefügg a szocialista országok­hoz és a politikai pártokhoz fű­ződő párt- és állami kapcsolatok rendezése is. A novemberi hatá­rozat, s minden további pértdo­kumentum kifejezésre juttatta azt a félreérthetetlen, teljesen egyér­telmű álláspontot, amely teljes összhangban van mind pártunk in­ternacionális elveivel, mind nem­zeti s állami érdekeinkkel. Át akarunk hidalni minden félreér­tést, s fel akarjuk újítani a párt­jaink, s az országaink közötti bi­zalom és barátság légkörét. Pár­tunk tagjainak s polgártársaink­nak többsége megérti párt- és ál­lami politikánknak ezt az állás foglalását, és teljesen egyetért vele. Tény azonban, hogy még ma Is gyakran fordulnak elő zavaró jelenségek, amelyek e téren meg­nehezítik, sőt veszélyeztetik a helyzet rendeződését. A burzsoá propaganda minden módon nrra törekszik, hogy polgártársainkat szovjetellenes megnyilvánulásokra s magatartásra késztesse. A hazai antiszociallsták s a különféle op­portunisták is egy húron pendül­nek az antiszovjetizmus híveivel, s arra törekszenek, hogy a Szov­jetunió s más szocialista orszá­gok elleni szenvedélyeket felszít­sák, nacionalista hangulatokat s érzelmeket keltsenek. Ogy vélem, nem kell hangsúlyoznunk, hogy az ilyen magatartás ellenkezik pártunk s államunk politikájával, csorbát ejt a szocialista országok­hoz fűződő kapcsolatainkon, fe­szült helyzetet idéz elő, s min­den esetben csak ártalmas lehet. Ezeket a kérdéseket ezért pár­tunk szervezeteiben s a nyilvá­nosság előtt is állandóan a párt­dokumentumok szempontjából kell megmagyarázni, e téren meg­győző s politikai hatást kell gya­korolni, nyiltan szembe kell he­lyezkednünk a szovjetellenes hangulatokkal, s azoknak első­sorban a pártszervezetekben kell minél előbb véget vetnünk. Az e téren megnyilvánuló passzivitás káros, s ártalmasan befolyásolja a helyzetet. Ezzel szemben: ha minél előbb s teljes terjedelmük­ben felújítjuk elvtársi és baráti kapcsolatainkat, annál jobban szilárdítjuk államunk helyzetét, s biztosítjuk hazai problémáink megoldásának lehetőségét. Pártunk és társadalmunk általá­nos helyzete rendkívül nagy igé­nyeket támaszt az ideológiai mnn kával szemben. Meg kell monda­nunk, hogy e téren nagy fogyaté­kosságaink vannak, s hogy általá­ban ellankadt a párt ideológiai tevékenysége. Aggasztóan fogyaté­kos a párton belüli nevelés, ame­lyet sok helyen teljesen mellőz­nek. Ha mindehhez hozzászámít­juk a nyugati burzsoá propaganda erős nyomását, a szélsőséges cso­portok, irányzatok befolyását, va­lamint tömegtájékoztató eszkö­zeink fogyatékosságait, nyilvánva­ló, hogy éppen e téren határtala­nul sok munka vár ránk. Az esz­mei egységesítés szükségessége s a helytelen nézeteknek a párt esz­közeivel való kiküszöbölése pár­tunkban s rajta kívül is megkö­veteli, hogy e téren különöskép­pen fokozzuk tevékenységünk ha­tékonyságát. Elméleti frontunk alig segít pártunknak abban, hogy a burzsoá ideológiával foly­tatott küzdelemben kiharcolhassa a marxi—lenini elmélet elismeré­sét. A különböző fokú pártiskolák is csak csekély mértékben tesznek eleget küldetésüknek a mai igé­nyekhez viszonyítva. Ideológiai munkánkat nem értelmezzük úgy, hogy eifugultan veszi védelembe a mostanában hozott párthatáro­zatokat. Ellenkezőleg, az ideoló­giai tevékenység elegendő helyet biztosit a tudományos gondolko­dásmódnak s a tudományos mun­kának mind a társadalomtudomá­nyok terén, mind pedig a polili kai elgondolások terén. Pártunk tagjai és pártonkívüli polgártár­saink közül sokan nem tudnak mit tenni a problémák óriási mennyiségével. Ezt tudatosítva nemcsak a szavahihető s részle­tes tájékoztatás rendszerének kl dolgozása szükséges, hanem na­gyon sok kérdésnek feldolgozása is, hogy a lakosságot alapos tájé­koztatásban részesíthessük. A központban, de a kerületi és a járási bizottságokban is mérlegel­ni kell az ideológiai munka terén jelenleg fennálló helyzetet, kl kell dolgozni a párttagok marzi— lenini szellemű nevelésének rend­szerét, a pártsajtó eszmei hatásá­nak módszereit, és oda kell hat­ni, hogy minden tömegtájékoztató eszköz s más intézmények is részt vegyenek ebben a tevékenység­ben. Az emberek figyelme jelen­leg főleg az időszerű politikai problémákra összpontosul. Ezzel kapcsolatban tudjuk, hogy a he­lyes vagy a helytelen állásfogla­lás a marxi—lenini tanítás is­meretének színvonalától, s a kel­lő tájékozódás képességétől függ. Minden pártszervnek fokozott fi­gyelmet kell e kérdésnek szentel* nie. Sok évzáró taggyűlésen is ilyen vélemények hangozttak el. Figyelmünk középpontjában a gazdasági kérdések álljanak Központi Bizottságunk legutóbbi — decemberi plenáris ülésén — gazdasági kérdésekkel foglalko­zott. A nálunk lezajlott politikai események háttérbe szorították a CSKP KB s az SZLKP KB decem­beri ülésén hozott határozatokat. Márpedig nyilvánvaló, hogy pár­tunk szerveinek s szervezeteinek fokozott mértékben kell foglal­kozniuk a termelés problémáival és a gazdasági kérdések megoldá­sával. Ez a követelmény ma már gyakran hangzik el a munkahe­lyeken, és ezt örömmel vehetjük tudomásul, nemkülönben azt ls, hogy nagyon sok évzáró taggyű­lésen a saját munkahelyen felme­rülő gazdasági problémák megol­dásának lehetősége állt a vita kö­zéppontjában. Örömmel kell tudo­másul vennünk s támogatnunk is kell a Felső-Garam-menti üzemek­nek a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója alkalmából kife­jezésre juttatott kezdeményezését, és azt a tényt Is, hogy sok üzem­ben kötelezettségeket vállalnak, s intézkedéseket javasolnak gaz­dasági helyzetünk kedvezőbbé változtatása érdekében. Figyel­münknek hovatovább ezekre a kérdésekre kell összpontosulnia. Január elején Dubnicán beszél­tünk róluk a szlovákiai üzemi pártbizottságok elnökeinek ta­nácskozásán. E téren ez idén Is számos probléma megoldása vár ránk, ami egyaránt vonatkozik a gazdasági reform általános elgon­dolásainak kiegészítésére, s a rendeződést célzó gyakorlati in­tézkedésekre is. Végérvényesen meg kell nldanunk, milyenek le­gyenek gazdasági kapcsolataink az állam föderatív átszervezése ntán, s össze kell állítanunk és működésbe kell hoznunk a föde­ráció gazdasági gépezetét. Fokoz­nunk kell a gazdaságreformmal kapcsolatos munkálatok ütemét, mákra összpontosult. Nagyra be­csüljük a politikai aktivitást, amely azonban nem leplezheti azt a felelősséget, amelyet pártunk szervezetei s tagjai viselnek a gazdasági eredményekért s ax anyagi termelés növeléséért. Mindnyájan tudjuk, hogy attól függ polgártársaink további anya­gi helyzete, fejlődésünk további lehetősége, hogy miként tudunk megbirkózni termelési-gazdasági problémáinkkal, másrészt a gaz­dasági helyzet rendkívül erősen befolyásolja az ország lakossá­gának politikai gondolkodásmód­lát. Helytelen tehát, ha a sarkala­tos gazdasági problémák megoldá­sával kapcsolatban politikai kam­pány indul és terjed, mint aho­gyan ez a vállalatokról szóló tör­vénnyel összefüggésben megtör­tént. Ez a törvényjavaslat a szo­cialista társadalom számos sarka­latos problémáját érintette, pél­dául a szocialista tulajdon kérdé­sét, valamint azt, hogy az állam milyen befolyást gyakoroljon a vállalatokra, érintette továbbá a tervszerű gazdálkodás elveit, a párt ezzel összefüggő vezető sze­repét stb. Ha ezt a törvényjavas­latot a felelős párt- és kormány­szervek nem vitatnák meg kellő­képpen, úgy különféle körök ígér­getésének eszközévé válhatnak. A szóban forgó törvényt éppúgy, mint a gazdaságreform terén szük­séges többi intézkedést, s a gaz dasági életünkbe szükséges be A legközelebbi időben a legfon­tosabb feladatok szerintünk a kö­vetkezők: 1 Következetesen kell tökéle­• tesitniink pártunk pozitiv programját úgy, mint ahogyan azt a CSKP KB novemberi határozata, valamint a CSKP s az SZLKP későbbi plenáris ülésein hozott határozatok január utáni politi­kánk eredményeként juttatták ki­fejezésre. Ez a program megmu­tatja népünknek a mai helyzetből kivezető utat, a társadalmunkban megnyilvánuló válságos jelensé­gek kiküszöbölésének irányát, és sarkalatos társadalmi prohlé­máink megoldásának jövőbeni le­hetőségeit. 2 Rendszeres politikai munká­• val meg kell szilárdítanunk pártunk eszmei és akcióegységét. A párton belüli demokráciát és a szólásszabadságot kibontakoztatva pártunk minden szervezetét s minden tagját rá kell vezetnünk az alapszabályzat, elsősorban a demokratikus centralizmus elvei következetes tiszteletben tartásá­ra. Az adott problémák tisztázása után a pártfegyelem növelésével arra kell vezetnünk pártunk tag jait, hogy következetesen védjék meg pártunk politikájának elveit. Felelősségre kell vonnunk azokat a párttagokat és funkcionáriuso­kat, akik az említett elvek ellen vétenek. 3 A párton beliil s a rajta kl­• vül gyakorolt politikai befo­lyással ki kell küszöbölnünk a konzervatív-szektás, valamint az antiszocialista s a jobboldali-op­portunista nézeteket és szempon­avatkozásunkat fokozott gondos­sággal kell előkészítenünk, és a teljes felelősség tudatában mérle­gelnünk. A politikai és gazdasági helyze­tünkkel kapcsolatos problémák nagyon szorosan összefüggnek. A problémák e két kategóriájára kell ezért összpontosulnia minden pártszervünk figyelmének. Amint politikai téren ismételten s első­sorban a CSKP KB novemberi ple­náris ülésén hozott határozatok­hoz térUnk vissza, úgy gazdasági téren is gyakran kell visszatér­nünk a decemberi plenáris ülésen hozott határozatokhoz, * a bennük feltüntetett feladatokat a párt­szervezetekben s a munkahelye­ken konkrétan kell részleteznünk. Még egy kérdésre szeretnék fi­gyelmeztetni. A múlt év folyamán elértük azt a most is fennálló helyzetet, hogy az állam minden szerve megvédi polgártársainkat az esetleges törvénysértések ese­tében. Ez helyes s feltétlenül szükséges is. Ügyelni fogunk arra, hogy nálunk tartósan meghono­sodjék a törvényesség tiszteletben tartása. Figyelmeztetnünk kell azonban az érem másik oldalára, a törvény más értelmére is vagy­is arra, hogy polgártársainknak a magatartásra vonatkozó kötele­ző előírásként kell a törvényeket tiszteletben tartaniuk. Tény azon­ban, hogy nemcsak a polgártár­saink biztonságát, éleiét és vagyo­nát veszélyeztető bűncselekmfi­A legfontosabb feladatok tokát. Ez más szóval annyit je­lent, hogy legfelsőbb szerveink határozatai értelmében kell küz­delmet folytatnunk pártunk poli­tikájának következetes tisztelet­ben tartásáért. 4 Egész társadalmunkban meg • kell szilárdítanunk a párt vezető szerepét. Ez egyaránt vonatkozik a tömegszervezetekre, az államhatalmi szervekre, a nép­gazdaságra, de különösen a tö­megtájékoztatási eszközökre. A kommunistáknak minden téren jobb munkát kell végezniük. El kell érnünk, hogy a párt irány­vonalához s a pártszervek hatá­rozataihoz ingazodjanak. Ily mó­rion el kell érnünk, hogy pártnnk tagjai s funkcionáriusai a társa­dalmi élet minden szakaszán fel­merülő alapvető fontosságú kér­désekben egységes magatartást tanúsítsanak. 5 Rendszeresen együtt kell • működnünk a becsületes és a szocializmushoz hű pártonkívü­li polgártársainkkal, meg kell őket nyernünk az együttműködés­nek s a döntésekben való részvé­tcinek, hogy így elérhessük a dolgozók többségének felzárkózá­sát pártunk politikája és konk­rét célkitűzéseink köré. 6 Re kell fejeznünk államunk • föderatív átszervezését, s a föderációról szóló alkotmánytör­vény értelmében teljesen ki kell építenünk nemzeti szerveinket. Ezzel egyidejűleg oda kell hat­nunk, hogy a csehszlovák állam egysége ne gyengüljön, hogy meg­szilárduljanak a csehek és a szlo nyek szaporodnak, hanem egyre gyakoribbak a népgazdaságunk terén előforduló különféle mes­terkedések és különféle vétségek azok ellen a törvények ellen, amelyek államunkat s politikai rendszerét védik. Szükséges te­hát, hogy e téren is határozottan követeljék a törvények tisztelet­ben tartását. Erre való tekintettel szilárdítanunk kell azokat az ál­lami szerveket, amelyek államunk, a törvények s a közrend tisztelet­ben tartásáról gondoskodnak, szi­lárdítanunk kell tehát a közbiz­tonsági szerveket, az államügyész­ségeket, az igazságszolgáltatási szerveket, és segítséget kell nyúj­tanunk hadseregünk tökéletesíté­sében is. Az említett szakaszokon dolgozó kommunistákra nagy fe­lelősség hárul, és akad még sok minden, ami eddigi tevékenysé­günkben tökéletesíthető lenne. A legutóbbi hat hónap alatt sok megpróbáltatáson mentünk ke­resztül. Ogy vélem, hogy pártunk akkor is megállta helyét, jóllehet a különböző szakaszokon még mindig sok a fogyatékosság, s még mindig sok feladat megoldá­sa vár ránk. Elegendő lehetősé­günk van azonban arra, hogy saját erőnkből oldjuk meg azokat a feladatokat, s elegendő erőnk van arra is, hogy sikeresen meg­birkózzunk velük. Az a fontos, hogy pártnnk minden szervében és szervezetében s minden fokon jói és egységesen tevékenykedjék. vákok s a nemzetiségi kisebbsé­gek közötti kapcsolatok. 7 A pártszervezetek figyelmét • arra kell összpotosítanunk, hogy munkahelyükön megoldják a mindennapi problémákat, külö­nösen az anyagi termelés terén felmerülő gazdasági problémákat, úgy, mint ahogyan azt a CSKP KB, az SZLKP KB decemberi ple­náris nlésén hozott határozatok, valamint a szövetségi kormány s a Szlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya programjának ér­telmében szükséges. 8 Az SZLKP Központi Bizott­• ságában, valamint kerületi és járási bizottságaiban s alap­szervezeteiben ki kell dnlgoztti az ideológiai munka s a párt nevelőmunkája rendsxerét, mert ez pártunk eszmei egyesítésének egyik feltétele. 9 Pártunk tagjainak s polgár­• társainknak meg kell ma­gyarázni a testvéri szocialista pártokhoz s országokhoz, de kü­lönösen a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat. A nemzeti büsz­keség s a nemzeti öntudatosság érzését egybe kell kötnünk azzal a gondolattal, hogy nemzeteinket internacionális testvériség tűzi egymáshoz. Ezzel kapcsolatban ki kell küszöbölnünk a káros szovjetellenes irányzatokat és befolyásokat. Nem újak azok a feladatok, amelyekről most beszélünk. Még­is úgy vélem, figyelmünk s mun­kánk homlokterébe kell őket ál­lítanunk, hogy jó jóvőt remélve, derűlátással vezethessük társadal­munkat a szebb holnapok felé. és Szlovákiának tevőleges hozzá­járulását az említett célú orszá­gos munkálatokhoz. Elő kell ké­szítenünk az 1971—1975-ös évekre szóló ötéves terv javaslatát, s azon belül meg kell jelölnünk a szlovák gazdaságra háruló felada­tokat. Mindennek keretében szá­mos törvényerejű intézkedést kell foganatosítanunk, jóvá kell pél­dául hagynunk a vállalatokról s a vállalkozásról szóló törvénye­ket, rögzítenünk kell a gazdasági szabályokat stb. Nem várhatunk azonban az ez­zel összefüggő elgondolások s kérdések végérvényes kidolgozá­sára. Mindnyájan tudjuk, hogy gazdaságunk számos mutatója kedvezőtlen, s a negatív tünetek nem csökkennek, hanem egyre nagyobb mértékben észlelhetők. Számos olyan kérdés megoldásá­ra adódik alkalom, amelyben a kommunisták s a pártonkívüli dolgozók haladéktalanul hozzájá­rulhatnak a helyzet kedvezőbbé változtatásához. Ilyen kérdések például: a munkaidő kihasználása, a dolgozók távolmaradása munka' helyükről, a munkafegyelem meg­szilárdítása, a személyes felelős­ség a munkáért, a munkarend­szer, az új építkezések határide­jének betartása, a többműszakos munka, a fejlesztési alap felhasz­nálása, az adminisztrálással ösz­szefüggő költségek, a késztermé­kek minőségével összefüggő prob­lémák stb. Nagyon sok kérdést azonnal, közvetlenül az üzemekben oldhat­nak meg, s így kedvezőbbé vál­toztathatják gazdaságunk helyze­tét. Ez a párt-, a szakszervezeti és a gazdasági szervek azonos kötelessége. Aligha lehetünk elé­gedettek a jelenleg sok munkahe­lyen uralkodó állapotokkal. Üze­mi pártszervezeteink munkája is túlnyomórészt politikai problé­Tanácskozott az SZLKP Központi Bizottságának plénuma (Folytatás az 1. oldalról) A Husák elvtárs beszámolóját követő vitában elsőként MILOS LEHOTSKÝ elvtárs szólalt lel, s rámutatott, milyen érdeklődéssel beszélnek az üzemekben, a szo­cialista vállalatokról szóló tör vényjavaslatról. Sok helyütt rá mutatnak annak helytelenségére, hogy különösen — ami a bútor­gyárakat illeti — nagy nemzeti vállalatok kiváltságos helyzetben vannak, ami szerfölött előnyte­len. Kedvezőtlenül hat a termelő­szövetkezetekre, amelyek ez idén csak 30 százalékát kapták a ta valy számukra kiutalt fa nieny­nyiségének. SAMO FALŤAN elvtárs a belpo lltikai helyzetét <-szletezte, hang súlyozva, hogy pártunknak foko­zott politikai aktivitást keli kifej­tenie, konkrét feladatokat kell ki­tűznie, de minden formalitást mel­lőzve kel] társadalmunk megmoz­dulásainak élén állnia. PAVOL STEVCEK elvtárs a kul turális-ludoinányos politikai dol­gozók politikai elkötelezettségéről beszélve hangsúlyozta, hogy a ja­nuári események eszmei téren je­lentősen befolyásolják egyes sze­mélyek politikai tevékenységét és magatartását. A vita folyamán dr. Gustáv Hu­sák, az SZLKP KB első titkára megindokolta az SZLKP KB elnök­ségében, titkárságában szüksiges változásokat. Az SZLKP KB elnök­sége azt javasolta a plenáris ülés­nek, hogy mentse fel az SZLKP KB elnökségében betöltött funk­ciója alól MÁRIA SEDLÁKOVÁT, az SZSZK munkaügyi és népjóléti miniszterét, STANISLAV LUPTÁK iparügyi minisztert és KOLOMAN BOOA minisztert, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottság elnö­kéi. Javasolta továbbá, hogy mentsék fel az SZLKP KB titká­raiként titkársága tagjaiként be­töltött tisztségük alól STEFAN SADOVSKÝT, az SZSZK miniszter­elnökét és JOZEF ZRAKOT, az SZSZK miniszterelnök-helyettesét. Dr. Husák a felmentett funk­cionáriusoknak köszönetet mon­dott eddigi tevékenységükért. A délutáni órákban JOZEF ZRAK elvtárs, az SZLKP KB el­nökségének tagja irányította a tanácskozást. A vitában felszólaló VILIAM ONDRKÁŠ elvtárs a Kysuca kör­nyékén megtartott évzáró taggyű­lések eredményeit ismertette. Ezt követve LUBOMlR STROU­GAL elvtárs, a CSKP KB végre­hajtó bizottságának tagja, a CSKP KB titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta a kommunisták különösen a föderalizálás megva­lósulása után vált időszerűvé, mi­vel pzzel összefüggésben tárgyi­lagosan és a lehető legnagyobb megfontoltsággal meg kell olda­nunk egyebek között a hatásköri kérdéseket. A szónok beszélt ar ról, hogy Szlovákiában — a cseh országrészekhez viszonyítva •— po­litikai szempontból lényegesen konszolidáltabb a helyzet. Beszédének további részében foglalkozott az elmúlt évek elem­zésével, azzal, miért oly lassú a bürokratikus centralizmus felszá­molás.-!, miért késik az ún. köz­vetlen pártirányítás megváltozta­tása, amely szubjektív és nem kvalifikált beavatkozásokat ered­ményezett a múltban. Nem elha­nyagolható ugyanakkor, hogy a párt vezető szerepe meggyengült. A végtelenségig nem halaszlhat­juk cl a pártkongresszus megtar­tását — hangsúlyozta a további­akban —, majd elemezte: a párt­nak rclül kell vizsgálnia a XIII. kongresszus utáni tevékenységét és ennek alapján keli kidolgoznia az új dokumentumokat — Nem tűrhetjük tovább ax ideológiai dezorientációt, mivel ezzel azok élnek vissza, akik en­nek alapján meg akarják nehezí­teni a párt munkáját s akiknek minddadig könnyebb lesz a mun­kájuk, amíg ez a tájékozatlanság tartani fng. STEFAN MIKULCIK elvtárs ré­mutatott a jelenlegi bonyolult po­litikai helyzetben megnyilvánuló szélsőséges nézetekre. Hangsú­lyozta, hogy minden kommunistát és pártonkíviilit meg kell nyer­nünk a párt politikájának, de egyben aggodalmát fejezte ki a múltban elkövetett hibák megis­métlődésének lehetősége miatt. JÜL1US TURCEK elvtárs, az SZLKP KB tárgyalási rendjére tett javaslatról tájékoztatta a jelen­levőket. STEFAN SÁDOVSKÝ elvtárs fel­szólalásában több olyan problé­mát sorolt fel, amelyekre pár­tunknak jelenleg fokozott figyel­met kell fordítania. Ilyen kérdés véleménye szerint a demokratikus centralizmus s a párton belüli de­mokrácia következetes tiszteletben tartása, nemkülönben a párt ve­zető szerepének megszilárdítása is. Ezzel kapcsolatban figyelmez­tetett a közelmúltban előfordult szocialistaellenes megnyilvánulá­sokra. például a népi milícia el­leni kirohanásokra és a különbö­ző antiszocialista csoportok, pél­dául a K—231 tevékenységére. Felszólalása végén részletesen elemezte a szlovák ás a cseh gazdasági élet fejlődésére jellem ző különbségeket és az ezzel ösz­szefüggő problémákat. Az elnökség (avaslatára a plé­num tagjai titkos szavazással az (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom