Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-05 / 30. szám, szerda

IRODALOMRÓL — KÖNYVEKRŐL Egy kamaszlány vallomásai Palotai Boris: Zöld dió BESTSELLER LETT SZOLZSENYICIN ÚJ MŰVE Az Ivan Gyenyeszovics egy napja című megrázó kisregény egy csapásra világhírűvé lett szerzőjéről, Alekszander SzolzsenyicLirői az utóbbi egy-két esztendőben alig hallottunk valamit. Elhallgatásának okait töviről hegyire, legalább is hivatalos forrásokból, nem ismerjük. így csak sajnálattal vehetjük tudomásul, nogy ez az író, akit annak idején a kritika Tolsztoj Leóhoz hasonlított — új kötetekkel nem jelentkezik. Pontosabban: nálunk nem jelennek meg új művei. Egy regénye ugyanis tavaly nyár óta több nyugat-európai könyvkiadó gondozásában nyomdafestéket látott. Nem tudjuk, hogy Az első kör kézirata hogyan jutott el a határokon túlra, de így is fel kell figyelnünk nem kis visszhangjára. A REPORTÉR 4. számában /van Sobotka tollából recenzió számol be a bestsellerré vált mű nagy sikeréről. A hatszáz olaalas könyv a cikkíró véleménye szerint a huszadik század világirodalmának csúcsalkotásai közé tartozik és szerzőjének mesteri tudása az orosz klasszikus regény nagyjai hagyományainak forrásaiból merít. Miről szól ez a regény? 1949-ben játszódik le Moszkva környékén egy sztálini börtönben, ahol mintegy 280 tudós, egyetemi tanár, akadémikus és technikus raboskodik. Berija biztonsági szolgálata főleg azért juttatta őket ide, mert a háború alatt német hadifogságba estek és ezáltal „megbízhatatlanokká" váltak. Tudományos feladatok megoldásán munkálkodnak és sorsuk lényegesen jobb, mint a szibériai munkatáborokban. Ezeknek az embereknek dilemmája abból ered, hogy tisztában vannak vele — a rájuk bízott tudomán-yos feladatok jelentős részének megoldása jelhasználható a terroruralom megerősítésére. Ezen az erkölcsi háttérén rajzolja meg Szolzsenyicin a kényes kérdést eltérően kezelő és eldöntő alakjainak sorát. Ezen túlmenően érzékeltetni tudja, hogy ebben a légkörben nemcsak a személyi kultusz rendszerének áldozatai elé tornyosulnak fogas kérdések, hanem bebörtönzőik is — kezdve Abakumtól, a biztonságügyi minisztertől, egészen a börtön utolsó őréig — nemegyszer rettegnek. A tudományos feladatok megoldása ugyanis határidőhöz van kötve és nemteljesítését ők sem „ússzák meg szárazon". Furcsa, paradox helyzet alakul ki tehát, amikor a hatalom gyakorlói jobban jelnek, mint áldozataik, aiktknek eszétől, képességeiktől végső soron függnek. A recenzens kiemeli azt a szolzsenyici gondolatot, hogy az embert emberré csak a becsületesség, mások szeretete és megbecsülése teszi. Nagy elismeréssel szól a mű nyelvi gazdagságáról, művészi és lélektani mélységéről is. ÚJ FOLYÓIRAT: A TRIBÚNA Január 15-i dátummal, a közismert nehézségek leküzdése után, megjelent a CSKP KB cseh irodájának TRIBÚNA elnevezésű új ideológiai és politikai hetilapja. A lap élén Oldfich Snestka, a Rudé právo volt főszerkesztője áll. Az első számban nemcsak a vezércikk váltja ki figyelmünket, amely a januári politika szellemében a párt erőinek megfontolt, de következetes egyesítésére ösztönöz, hanem a szerkesztőség nyilatkozata is. A nyilatkozatban a többi között leszögezik, hogy a lap igazi vitafórummá akar válni a marxizmus—leninizmus ideo lógiájának és elméletének védelmében. Valóban a vitaanyagok képviselik ennek az első számnak gerincét. Miloš janda Az egység problémái című cikkében nagyon sokoldalúan közelíti meg például az egység elérése mikéntjének igen fontos kérdését, anélkül, hogy vulgarizálná azt. Jan Smíšek pedig nemcsak szenvedélytől mentes megalapozottsággal, hanem egyben érdekesen ts elemzi Antonín Novotný személye kapcsán a politika és a hatalom konkrét összefüggéseit és főképp gyakorlásának negatív vetületeit. A cseh olvasó elé első ízben kerül bővebb kivonatban Kádár Jánosnak, az MSZMP első titkárának 1968. november 28-i beszéde, illetve a beszédnek az a része, amely a kétfrontos harc igényéről szólva, vonatkoztatható az augusztus utáni csehszlovákiai viszonyokra. Ezenkívül a iap megemlékezést közöl fi. Luxemburgról és K. Liebknechtről abból az alkalomból, hogy ötven évvel ezelőtt gyilkolták meg őket a német ellenforradalmárok. Figyelmet érdemel az időközben elhunyt Josej Krosnáfnak, pártunk régi harcosának és egyik vezető funkcionáriusának ebben a számban közölt vitajelszólalása, amelyet a CSKP Központi Bizottságának tavalyi novemberi ülésén mondott el. Az új cseh államiságról Stanislav Rázl, a Cseh Szocialista Köztársaság miniszterelnöke Ír a címoldalon. Az anyag ismeretében úgy látjuk, hogy a Tribúna elősegítheti a mind ez ideig tisztázatlan kérdések megvitatását, a hasznos dialógus kialakítását. A PERGÖTÜZBEN MAGYARORSZAGI KRITIKÁJA Hetvenesztendős jubilánsunknak, Egri Viktornak „krónikás regényét", a közelmúltban, a Madách Könyvkiadó gondozásában megjelent Pergőtűzben-X a magyarországi kritika is méltatja. Legutóbb a MAGYAR NEMZET Vasárnapi könyvespolc rovatában olvastunk róla A. G. szigjnóval megbecsülésről tanúskodó bírálatot. A recenzens már elöljáróban leszögezi, hogy ennek a műnek első részét (Márton elindul) negyven évvel ezelőtt ismerte meg, amikor ez a regény Felkél a nap címmel jelent meg első ízben. Arra nem utal, hogy nálunk jó néhány évvel ezelőtt éppen ez a körülmény váltotta ki Fábry Zoltán nemtetszését. Ezt sajnálatosnak tartjuk, mert elvi síkon érdekelne bennünket, hogy a magyarországi bíráló miként tekint egy-egy regény átdolgozásának jogára, megengedhetőnek avagy megengedhetetlennek tartja-e ezt a lépést. A recenzió szerzője különben a többi között leszögezi: „Az eseményekben gazdag, vaskos regény egyik Jő érdeme, hogy éreztetni tudja a történelmi feszültség fokozódását... Bs ha tán nem is olyan mélységgel, mint a valóban korszerű műfaj, a kisregény legjobb művelői, de képet ad Bálint Márton belső életéről, vívódásairól, töprengéseiről ts." Kis kritikai éllel vezeti be a következő pozitív töltetű mondatot: „Ha nem is mentes a regény néhány fellengzősebb kitételtől, észre lehet venni, hogy akt a Pergőtűzben második „kőnyvé°-t írta, drámákon nevelődött. At is élt sok drámát és írt is többet, köztük »kényes« témájúakat, bátrakat". Végül nemcsak e könyv, hanem az egész életmű alapján arra a következtetésre jut, hogy Egri Viktor a hét „x" ellenére „fiatal lelkű ember" ma is. (g. !•) NAGY SIKERŰ MŰSOROS DÉLUTÁN UBVARDŰN A Nagyváradon született és Hiúságában Kassán újságlráskódó Palotai Boris írói pályáját az akkoriban Körtvélyesen élő Lesznai Anna támogatásával kezdte meg. A haladás eszméinek elkötelezett Lesznai Annának és baráti körének köszönhető, hogy az új gondolatokra fogékonyan, fenntartás nélkül ő is vállolt a a kisebbségi sorsban élők harcát egy emberibb világ és egy igazságosabb társadalmi rend kivívásáért. A húszas években két verseskötete, a Tavaszí áradás H926) Kassán, a Valaminek a vegén (1929) Budapest an jelenik meg. Elbeszélésekkel ls próbálkozik, majd három ifjúsági regénye kerül kiadásra Budapesten — Péter (1934), fűlika (1937), julika és az ötödik osztály (1939) —, ős ezek a több nyelvre lefordított friss hangú kötetei megmozgatják a magyar ifjúsági regényirodalom állóvizét. A világháború idején és az ötvenes években Palotai Boris riportokat, elbeszéléseket ír, egy tucatnál több könyvével mindig újból és újból felfigyeltet magára a humánum iránt érzékeny szemléletével és ironikus, csipősen gunyoros hangjával. Elbeszélései, melyek az országépítés témakörét érintik, kitapogatják a jót éppúgy, mint e társadalom eresztékeiben megbújó, nehezen megfogható ártalmasat és visszahúzót. Megrajzolja a Dunai Vasműnél dolgozó új embereket, novellákat, filmforgatókönyveket és egy „munkásregényt" ír, melyben kritikai érzékét óhatatlanul eltompítja az előírt lelkendezés, a kort annyira jellemző „kincstári" szemlélet, a társadalmi hasznosságnak a művészet kárára hangoztatott elve. Izmosodó tehetsége szerencsére nem tűri soká a tiszta látást elhomályosító irodalmi doktrínákat, és megszabadulva a kötelező lelkendezés parancsától, az „irodalmi kényszerzubbonytól", az 1958ban megjelent és nagy kritikai vihart kavart Keserű mandulában már meghamisítatlan arculattal áll elénk — az elsők között, akik feltárni és elemezni kezdték mindazt a rosszat és embertelent, ami a személyi kultusz esztendeiben a szocializmus tiszta eszméiben és humanizmusában bízók életét elkeserítette és elviselhetetlenné tette. Írói pályája negyedik évtizedében a szenvedélyesen érdekA Szlovák Filharmónia február első pozsonyi bérleti estjén valóban különleges műsorral örvendeztette meg hallgatóságát. Ladislav Slovák Bach V. Brandenburgi versenyével nyitotta meg a hangversenyt. A csembalószólót Zuzana Ružičková adta elő. A prágai művésznő megragadó muzikalitással kezeli hangszerét, előadásában a hallgató azonnal természetes adottságként fogadja el a csembaló dinamikai skáláját, mert a művésznő megadja azt a bizonyos súlyt, amit a barokk zene szerkezete megkíván, és amellett korunk érzésvilágával telített, tehát valójában modern interpretációban részesít. A legélvezetesebb perceket a második tétel nyújtotta, amelyben a három szólóhangszer (hegedű: Bohdan Warchal, fuvola: Vladtslav Brunner) zenekari kíséret nélkül játszik, a saroktételekben ugyanis a vonóskar kissé elnyomta a csembaló természeténél fogva tompított hangerejét. Richard Strauss zenekari kísérete „Négy utolsó dalát" Alžbeta Svobodová tolmácsolta. „Richard Strauss költő és muzsikus egyszerre — mondotta Romáin Rolland. — Ez a két természet együtt él benne és mindegyik uralkodni próbál a másikon. Az egyensúly gyakran elvész, de ha az akarat megőrzi, akkor a két erő egyesülése lödő, éles szemű riporter és bátor hangú elbeszélő mesterré, írásművésszé érik, s erről évről évre szaporodó köteteiben ad tanúságot. A madarak elhallgattak (1962 j és A férfi (1964) elmű regényeiben már nem csupán mesterségbeli tudásával, könnyed és csillogó elbeszélő művészetével bilincsel le, hanem elmélyült emberábrázoló tehetségével, gazdagodó eszmei világával is. A háború és a fasizmus, az embertelenség és megaláztatás hálójában vergődő hőseiről lényegesen meggyőzőbben és nagyobb hitellel tud számot adni. Irásművészete eszközeiben is fajsúlyosabbá válik, anélkül, hogy az elmélyültebb esztétikai felfogás nehézkesebbé tenné az életközelségtől hevített, sokrétűen színes, meleg emberi hangját. Legújabb könyvében, az elmúlt esztendő végén megjelent Zöld dióban is korszerű témát taglal: vajon a válások, a felbontott házasságok következtében széteső családi élet miféle válságokat okoz a felnövekvő ifjúság életében? Az érettségi előtt álló kamaszlánynak sorsa aligha kapnia meg olyan mélyen, ha Palotai Boris moralizálna, csak szociális problémát látna a témában, s azt pedagógiai elvek alapján elemezné. Szerencséra a választott énforma elébe vág mindennemű nevelői célzatosságnak és tételességnek. Palotai Boris elragadó temperamentummal éli bele magát fiatal hősnője gazdag érzelmi és gondolati világába, szívével és szellemével vesz részt problémáiban, kamaszos hevülettel gyötrődik és lázad vele, kalandjaiban és kudarcaiban oly varázsos azonosulással követi, hogy a süldőlány vallomásai életközelségükkel egy egész nemzedéket jellemeznek. Egy fél év történetét foglalják össze Kati vallomásai, amelyekben a mai kamaszlányok érzelmi világa, korai szerelmi tapasztalatai minden szépítgetés nélkül oly megragadó természtességgel tárulnak fel, hogy szívünkbe zárjuk ezt az okos, önállóan gondolkodó fiatal teremtést. Növekvő érdeklődéssel és rokonszenvvel kísérjük sorsát, komolyan aggódunk érte, amikor sajnálkozásból odaadja szüzességét egy félszeg kamasznak, viselnie kell ballépése következményeit, s átesik a műtéten, mint úgyszólván valamenynyi lánypajtása. Nem tudjuk rendkívül intenzív hatásokat hoz létre". Strauss intenzív hatású dalait Alžbeta Svobodová finom egyszerűséggel, Ízléssel és szívvel adta elő. A műsor kiemelkedő eseménye Bartók „Zene húros- fis ütőhangszerekre és cselesztára" című alkotásának előadása volt. A nagy Bartók-ópusz ezúttal először hangzott el a bratislavai hangversenydobogón. A mű a legnehezebb karmesteri feladatok közé tartozik. Ladislav Slovák természetesen és folyékonyan beszéli a mai muzsika nyelvét, ami koncepciójának biztos támasza volt. A művet elhitető erővel vezette. Világosan értelmezte a kezdő fúgatételt, amely halk, sejtelmes Indulással izgalmas kibontakozásban jut fel az emocionális csúcspontra, hogy aztán lassan visszahulljon a kezdet pianlszszimo szférájába. Formát öltött a harmadik rész félelmetes, misztikus természeti képe, az éjszakai monológ dermesztő magánya. Milyen jellemző a bartóki humánumra a gondolatmenet, ahogyan a világos, derűs színezetű Fináléban elosztja a vigasztalan, sötét éji látomást. Filharmóniánknak ez volt első „Zene"-tolmácsolása, a produkciót éppen ezért mind a karmester, mind a zenekar részéről igen jelentős művészi teljesítménynek kell minősítenünk. HAVAS MÁRTA balléjjése miatt elitélni, hiszen talpig becsületes ember, szlvvel-lélekkel vágyódik szeretet után, s azt hiszi, hggy azt megtalálja a küretet végző, nála négy évtizeddel idősebb, szerencsétlen házaséletet élő orvos szerelmében. Féltjük a lányt és fellélegzünk, amikor a válóper tárgyalásánál kiborul előtte a házastársak életének szennyes pokla, és megriadva visszamenekül a korban és életstílusban hozzáillő Tamáshoz. Palotai Boris ezt a történeti keretet, az átlagon felüli, értékes és tehetséges kamaszlánynak érzés- és gondolatvilágát természetesen a mag« gazdag élettapasztalataival és okosságával tölti meg. Elfogadjuk az áttételes közlési módszert, mert pompásan beleéli magát e kamaszlány sorsába, és pazarul megifjodva szólal meg emberré érő hőse sajátosan egyéni, jóízű kamasznyelvén. Mint említettem, Palotai Borisnak sikerült a kamaszságnak és ébredésnek terheiről minden pedagógiai célzat nélkül vallania, s ennek tulajdonitható, hogy kimondatlanul is érezhető az intés: több szeretettel és nagyobb megértéssel, főleg pedig előítéletek nélkül kell törődnünk az új nemzedékkel, amelynek gyermekkora és ifjúsága tele van nehezen elkerülhető buktatókkal és érzelmi válságokkal. A kisregény okossága, humoros nyelvi öltögetésekkel párosuló hangvétele sziporkázóan szellemes, s bár akadnak üresjáratai, fáradt oldalai, egészében lebilincselő, igen értékes olvasmány. EGRI VIKTOR Eredménnyel kecsegtető összefogás A CSEMADOK füleki szervezetének színjátszói ismét nagy feladatra vállalkoztak. Vállalkozásukat a Kovosmalt üzemi klubja hathatósan támogatja. A füleki műkedvelő csoport egyik része betanulja Zerkovits híres operettjét a Csókos asszony-t. A darabot Szlossziar Pál rendezi. A címszerepet a fiatal Gyetvai Erszébetre bízta. A fiatalok mellett azonban szerepet kaptak a gárda idősebb tagjai is. Az operett bemutatására februárban kerül sor. A múlt évi Szabadság-szerelem című daljáték színrevitele után ez évben újabb sikerre van kilátás. A színjátszók másik csoportja Čapek a Fehér kór című színművének betanulásán faradozik. A fUlekiek ezzel a darabbal kívánnak az Idei komáromi Jókainapokon fellépni. SÚLYOM LÁSZLÓ ORFEUSZ AÜSZÁU. A napokban mutatta be a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színház Tennessee Williams: Orfeus( alászáll című darabját. Képünkön: Mária KráfoviCová és Štefan Kvietlk, a darab főszereplői. M. BorodáCová felvétele — ČSTK A közelmúltban a CSEMADOK helyi szervezete nagy sikerű műsoros délutánt rendezett az űj udvardl kultúrházban, ahol mintegy 1600 lelkes néző tapsolta meg a színvonalas rendezvény előkészítőit és közreműködőit. A műsor első részében Bodó Győző lsmartette Udvard 700 éves történelmi múltját, ezután a helyi Iskola növendékei léptek fel Vadkerti Gizella tanítónő vezetésével, s ennek keretén belül kegyelettel adóztak Udvardl Szabó János emlékének, aki 33 évig tevékenykedett a faluban, mint pedagógus. (Németh Izabella leveléből) Egy különleges hangverseny