Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-28 / 50. szám, péntek

NIXON RÓMÁBAN A csehszlovák katonai küldöttség visszatért Moszkvába Moszkva — A Martin Dzúr vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter vezette csehszlovák katonai küldöttség a Szovjetunióban tett körútja után szerdán visszatért Moszkvába. A csehszlovák küldöttség körútja során ellátogatott KeletSzibériába, Irkutszk és Bratszk városokba. A küldöttség tagjai megtekintették e városok nevezetességeit, megismerkedtek fejlődésük távlataival, ellátogattak az ottani ipari üzemekbe és találkoztak a dolgozókkal. Beszélgetésen vettek részt a New York — A Szovjetunió új nagyfontosságú javaslatot tett az ENSZ-ben a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében. Az agresszió fogalma meghatározásának kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-bizottságban, amelyet az ENSZközgyűlés 22. ülésszakán alakítottak, a szovjet delegáció új határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben kifejti a fegyveres agresszió, mint az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény pontos meghatározását. Tervezetének kidolgozásakor a szovjet kormány tekintetbe vette az afroázsiai országok nagy csoportjának javaslatait is. Elvi jelentőségű a szovjet tervezetnek az a tétele, amely megállapítja, hogy az erőszak alkalmazása valamely állam álKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a győri Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozóinak nagygyűlésén mondott szerdai beszédében többek között foglalkozott az' NSZK-nak azzal a provokációs tervével, amely szerint Nyugat-Berlinben akarják megtartani az elnökválasztó szövetségi gyűlést. Ezzel kapcsolatban kijelentette: Üdvözölnénk, ha a nyugatnémet kormánykörükben felülkerekedne a józanság és eltekintenének ettől a lépéstől. Tudomásul kell venniük a valóságot, le kell mondaniuk az egyedüli képviselet CSÜTÖRTÖKÖN a nyugatnémet Schlesswig-Holstein tartomány és a dán Jütland tartomány területén íjiegkezdődött a NATO legújabb hadgyakorlata, amelyben nyugatnémet, angol és dán egységek vesznek részt, mintegy 14 000 katona és tiszt. bajkáli és az uráli katonai körzet parancsnokságának képviselőivel. A csehszlovák küldöttséggel együtt visszatért Moszkvába Szokolov hadseregtábornok, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese és Ogarkov vezérezredes, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főnökének első helyettese, akik a csehszlovák küldöttséget kísérték, valamint FrantiSek Sedláček vezérőrnagy, a moszkvai csehszlovák nagykövetség katonai attaséja. tal merényletet jelent más államok népeinek társadalmi és politikai vívmányai ellen, s öszszeegyeztethetetlen a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének elvével. Az agresszió új szovjet meghatározása értelmében a bűncselekmény legsúlyosabb és legveszélyesebb, világkonfliktussal fenyegető formája a fegyveres agresszió, mindenekelőtt a nukleáris, baktérium, vegyi vagy bármely hiás tömegpusztító fegyverek alkalmazása. Cshikvadze szovjet delegátus kijelentette, hogy nem ismerhetnek el semmiféle területi hódítást vagy olyan előnyt, amelyet fegyveres agresszió segítségével szereztek. Bonn — Nixon amerikai elnök és a nyugatnémet kancellár tárgyalásain, valamint a két ország külügyminiszterei, Rogers és Brandt megbeszélései során Bonnban elsősorban az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti párbeszéd kérdésével foglalkoztak. Kiesinger és Nixon véleménycserét folytatott az atomsorompő-szerződésről ls. Nixon bejelentete, hogy a szerződést az Egyesült Államok hamarosan ratifikálja, Kiesinger viszont megismételte Bonn Ismert aggályait a szerződéssel kapcsolatban. A délelőtti tárgyalások után Nixon elnök a nyugatnémet parlamentbe ment, és rövid beszédet mondott. Kiesinger kancellár este Nixon és kísérete tiszteletére vacsorát adott, amelyen tovább folytatták az általános eszmecserét. Az amerikai elnök csütörtökön ltárora és fél órás villámlátogatásra Nyugat-Berlinbe repült. Az amerikai elnököt, akinek társaságában Nyugat-Berlinbe érkezett Kiesinger nyugatnémet kancellár és Brandt külügyminiszter is, Klaus Schütz nyugatberlini főpolgármester üdvözölte. Nixon válaszában az amerikaiak Nyugat-Berlin „megvédésére" vonatkozó elkötelezettségéről, az amerikaiak és a nyugat-berliniek egységéről beszélt. Nyugat-Berlint a „szabad világ előretolt bástyájának" nevezte, amely mindenkor az Egyesült Államok figyelmének középpontjában áll. Az amerikai elnök és Kiesinger kancellár ezután ellépett a felsorakozott amerikai katonai egységek előtt és megszemlélte a Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai helyőrség mintegy 3000 főnyi alakulatát. Ezután a gépkocsisor elhagyta a repülőteret és elindult a város felé, amelynek utcáit az amerikai elnök látogatása idején megerősített rendőri alakulatok őrizték, hogy megakadályozzanak minden Amerika-ellenes tüntetést. Ennek ellenére az útvonal mentén, ahol az elnök kíséretével elhaladt, Amerika-ellenes tüntetők csoportjai gyülekeztek és helyenként hógolyókkal árasztották el a kocsisort. Több helyen összetözésre került sor a rendőrséggel is. Nixon nyugat-berlini látogatása idején 22 tüntetőt tartóztatott le a rendőrség. Richard Nixon elnök kíséretével tegnap 16 óra után Nyugat-Berlinből a római Ciampino repülőtérre érkezett. A repülőtéren Giuseppe Saragat elnök, Rumor miniszterelnök és más olasz vezető személyiségek üdvözölték. A repülőtérről az üdvözlő beszédek elhangzása után Nixon kíséretével az elnöki palotába, a Quirinálba hajtatott. Megérkezése után négyszemközti megbeszélést folytatott Saragat elnökkel. A tárgyalások további folyamán jelen voltak a két küldöttség tagjai, az olasz miniszterelnök és a két ország külügyminiszterei is. Olasz hivatalos körök eddig hallgatnak arról, hogy Nixon milyen kérdésekről tárgyalt Rómában. Feltételezik azonban, hogy elsősorban a Szovjetunió képviselőivel folytatandó megbeszélésekről volt szó. Este Saragat díszvacsorát adott az amerikai elnök és kísérete tiszteletére. Interpelláció Rumor olasz miniszterelnökhöz Olasz kommunista vezetők — köztük Luigi Longo, a párt főtitkára, valamint Enrico Berlinguer főtitkár-helyettes — szerdán este a képviselőházban Interpellációt intéztek Rumor miniszterelnökhöz és Pietro Nenni külügyminiszterhez Nixon amerikai elnök római látogatása ügyében. A kommunista képviselők egyebek között azt követelték a kormánytól, hogy a vietnami háborúról folytatandó eszmecsere során világosan fejtse ki a maga önálló álláspontját, tekintettel azokra a hírekre, amelyek szerint az amerikaiak állítólag a VDK bombázásának felújítására készülnek. MÁR NEGYEDIK HETE tart az Ir Köztársaságban a javító munkások országos sztrájkja, amely eddig mintegy kétmillió font kárt okozott. ALEKSZEJ KOSZIGIN szovjet miniszterelnök csütörtökön a Kremlben fogadta Stefan Jedrychowski lengyel külügyminisztert. Jedrychowski a szovjet kormány vendégeként tartózkodik hivatalos látogatáson a Szovjetunióban. ÖT NAPRA betiltották a Correio da Manha brazil ellenzéki lapot, mert közölte a letartóztatott személyek névjegyzékét, és vezércikkében élesen bírálta Costa e Silva marsall rendszerét. AZ SZKP Központi Bizottságának meghívására szerdán Moszkvába érkezett Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Apró Antal, a magyar kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. NIXON elnök azt javasolja a Republikánus Pártnak, hogy a párt nemzeti bizottsága új elnökévé Rogers Morton képviselőt, Maryland állam kongreszszusi képviselőjét nevezzék ki. RAWALPINDIBEN, Pakisztán ideiglenes fővárosában Adam Malik indonéz külügyminiszterrel folytatott megbeszélésekről közös közleményt adtak ki, amely szerint a két ország kölcsönös kapcsolatainak szilárdítása érdekében a pakisztáni külügyminiszter Indonéziába látogat. AZ AMERICAN AIRLINES légitársaság 15 000 alkalmazottja szedán éjfélkor bérsztrájkba lépett. 12 PHANTOM-típusú amerikai repülőgép vesz részt jövő hónapban a norvég hadsereg hadgyakorlatán. A BRIT GÉPIPARI KERESKEDELMI VÁLLALATOK EGYESÜLETE áprilisban egy szakértőkből álló csoportot küld Csehszlovákiába, hogy előadásokat tartsanak a csehszlovák minisztériumokban a vállalatok és szakomberek számára a brit gépiparról. MOSZKVÁBAN szerdán lerakták Nagyezsda Krupszkaja, a bolsevik párt alapító tagja, Lenin felesége és munkatársa emlékművének alapkövét. TÖBB MINT SZÁZ DIÁK sebesült meg csütörtökön reggel a kyotói egyetem területén a szélsőséges baloldali és a mérsékelt diákok összetűzése során. A CIPRUSI DOLGOZÓ NÉP PARTJÁNAK (AKELj Központi Bizottsága ötödik ülésén határozatot fogadott el, amely megállapítja, hogy a ciprusi kérdés csak akkor oldható meg, ha a görög és a török fél egyaránt kölcsönös megértést és jószándékot tanúsít. A plénumon bejelentették, hogy 1970 márciusában összeül a párt XII. kongresszusa. NEW JERSEY-ben szerdán egész napon át folyt a verekedés, amelynek végén a négerek oldalán harcoló diákok elfoglalták az egyik adminisztrációs épületet. Hasonló megmozdulások voltak Kaliforniában, Chicagóban, Oregonban és Texasban. LEZUHA/.-egy F-4 Phanton típusú amerikai harci repülőgép egy Szöultól délre fekvő katonai támaszpont közelében. A gép szétrombolt két lakóházat, mind a két pilóta szörnyethalt. Kádár János elítélte az NSZK provokácios terveit jogáról, a fennálló határok revíziós terveiről. A Német Szövetségi Köztársaság semmilyen körülmények között sem juthat közelebb ahhoz, hogy NyugatBerlint bekebelezze. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy Európa fele szocialista, hogy a szocialista országok minden agresszív lépést visszautasítanak, viszont minden józan kezdeményezés meghallgatásra talál náluk. Megválasztották az OKP Központi Bizottsága vezető szerveit Róma — Az Olasz Kommu- Longo főtitkárt és Berlinguert, nista Párt Központi Bizottsága a főtitkár első helyettesét. Az és a Központi Ellenőrző Bízott- előző Politikai Bizottsággal ság tegnapi együttes ülésén szemben csak egy változtatást megválasztotta az új 9 tagú Po- hajtottak végre, mégpedig Torlitikai Bizottságot, a 7 tagú tit- torella kerületi titkár került kárságot, kinevezte az egyes Pechioll helyére, osztályok vezetőit és a pártsaj- Az Unitá igazgatójává Carlo tó főszerkesztőit. Pajettát nevezték ki. A RinasciA Politikai Bizottságba töb- ta című elméleti hetilap élére bek között beválasztották Luigi Pavolinit nevezték ki. Ml AZ AGRESSZIÓ? Fontos szovjet kezdeményezés az ENSZ-ben IC mm 1969. II. 27. 'ülönös érzés fog el, amikor a Nixon—Kiesinger tanácskozásról rendezett bonni sajtóértekezleten készült jegyzeteimet böngészem. Van miben válogatnom. Hangzatos szavak ..., a végén az az érzésem, hogy elég lett volna egy rövid közlemény: Nixon és Kiesinger eszmecserét folytatott „a mindkét felet érdeklő kérdésekről". Ez viszont túlzott egyszerűsítés lenne, elvégre Nyugat-Németország az Egyesült Államok partnere, s Bonn különpolitikát igyekszik folytatni. Viszont az a benyomásom, hogy az „alapokról", az „életszükségletről", a „bizalomról", az „egyetértésről" hangoztatott fellengős szavak úgy hatnak, mint valamilyen mondatból kiragadott absztrakt szófoszlányok. Ám ez a tájékoztatási rendszer velejárója — a közvéleményt szavakkal árasztják le, hogy így kendőzzék el a megbeszélések tartalmát és lényegét. Bonni óhajok... Nixon elnök bonni megbeszélései során nem juthatott messzemenő megállapításokra. Egyrészt nem ls ez volt bonni útjának a célja, másrészt az idő rövidsége miatt sem lehetett szó másról, mint általános eszmecseréről, amit politikailag szépítve „tour de horizont"-nak neveznek. Nixon európai körútjának sok állomása van, túl sok probléma vár megvitatásra, s ezért már kezdetben hangoztatták, hogy jószolgálati küldetésről van A R EL C ISA Rí BONNI TÁVIRATAIC II, ERŐSÍT N i X O N f ii szó, s az amerikai elnök többet akar hallani, mint mondani. Bonnban a kellőnél ls több alkalma volt hallgatásra. Szerintem az a legfontosabb, hogy éppen a nyugatnémet fővárosban adta tudtul: az amerikai—szovjet kapcsolatokban a konfrontációt feladva el szeretné kezdeni a tárgyalásokat. Ugyanakkor megismételte, hogy eleve tanácskozni fog a nyugateurópai szövetségesekkel. E szavai gyógyírként hatottak Bonnra, mely semmitől sem tart annyira, mint attól, hogy Washington és Moszkva minden lehetséges megállapodása Bonn rovására megy. Nem alaptalanok ezek az aggodalmak, csupán logikus következményei az eddigi irreális nyugatnémet politikának. Bonn maga akarta eldönteni — s a múltban ez sikerült is" —, miről és hogyan tárgyaljon az Egyesült Államok és a Szovjetunió. Nixon minden kétséget kizáróan kifejtette Bonnban, hogy az amerikai—szovjet párbeszédben nem hagyja megkötni kezét. Kiesinger és Brandt ezt ugyan megkísértelte azzal a javaslattal, hogy az amerikai— szovjet tárgyalások csomagtervébe vegyék be Németország egyesítése és Nyugat-Berlin kérdését. Nixon ezt nem fogadta el feltételül. Nixon nyugat-berlini útját Bonnban a nyugatnémet politika támogatásának tartják. Néha ez protokolláris kérdés, de én Inkább azt állítom, hogy nem mint „a szövetségi köztársasághoz tartozó" városzrészt, hanem mint amerikai katonai igazgatás alatt álló várost kereste fel Nyugat-Berlint. Szavakkal mit sem lehet változtatni azon a tényen, hogy a repülőtéren elsőként az amerikai parancsnok üdvözölte az amerikai elnököt. ... és amerikai realitás Nixon még alelnök korából nagyon jól tudja, hogy a nagyhatalmak felelőssége egészen más, mint a kis- és középállamoké. Nixon kezében nagy hatalom van, de ez a hatalom Nixont is uralja. Ez elől még a legerősebb amerikai elnök sem bújhat kl, ugyancsak nem térhet ki a felelősség elől sem. Az európai civakodás vagy támogatás csak részben fékezheti vagy támogathatja az amerikai politikát. Ettől eltekintve, az Egyesült Államoknak még mindig gondot okoz a vietnami háború, s belpolitikai problémái sem oldódtak meg. A Nixon-látogatás hatása alatt a napokban sok nyugat-európai fővárosban, Bonnban is a nagy felbuzdulás közepette megfeledkeznek erről. Másként nem is történhetett volna — Bonnban az NSZK és az Egyesült Államok kapcsolatának kérdései nem kerültek napirendre. Megvitatásukat elodázták, majd később és alsóbb szinten tárgyainak róluk. így aztán most nem hozták szóba az amerikai csapatok nyugatnémetországi állomásozása költségeinek deviza-kiegyen Illéséhez való nyugatnémet hozzájárulást, a kereskedelmi és más kapcsolatokat. Valószínű az a feltevés, hogy Bonn messzemenő előzékenységet fog tanúsítani Washingtonnal szemben azért, hogy bebizonyítsa: sokkal jobban megbízik az Egyesült Államokban most, mint a közelmúltban. Abban azonban nem vagyok biztos, vajon hosszúéletű-e a sokat hangoztatott bizalom. Azt hiszem, ez inkább a bonni külpolitika lélektani fogása. Bonnban feszülten várták, hogy Nixon sürgetni fogja a szövetségi kormányt, írja már alá az atomsorompó-szerződést. Bonn tavaly még feltételezte, hogy Nixon elhatárolja magát a szerződéstől, s az NSZK-nak talán nem is kell majd aláírnia. Am az amerikai elnök ismételten hangoztatta azt az elhatározását, hogy mielőbb ratifikálni kívánja az atomsorompó-szerződést, s kiengesztelésül megígérte Bonn-nak, hogy e kérdésben még amerikai—nyugatnémet „csúcskonzultáciőkat" tartanak. Az amerikai elnök bonni és általában nyugat-európai útja nagyszerű taktikai húzás. Elődei ugyanis szívesebben hívták Washingtonba a politikusokat. Nixon azt a benyomást keltette, hogy a távol-keleti háborús elkötelezettség ével után az Egyesült Államok megint Európa iránt érdeklődik. Az ünnepélyes látogatások és a „figyelmes hallgatás" után azonban a mindennapok politikája fog következni. Majd csak ezek után lehet megítélni Nixon bonni és nyugat-európai útjának eredményeit. Csak az az egy valami bizonyos, hogy Nixon a saját pozícióját erősítette meg ezzel a látogatásával.