Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-26 / 48. szám, szerda

Dubček elvtárs beszéde Színvonalas munkát, jó tájékoztatást Tapasztalatok évzáró párttaggyűlésekről Alexander (Folytatás az 1. oldalról) Akkor hatalmas népi töme­gek hozzájárulásával öt nap alatt sikerült az annak Idején tetőző kormányválság alkotmá­nyos megoldása, és megalakult a megújhodott Nemzeti Front új kormánya. Ezzel egyidejűleg, éspedig 1945 májusa után egy további, még súlyosabb össze­csapásra került sor, melynek folyamán a munkásosztálynak s népünk széles rétegeinek lét­érdekei ütköztek a burzsoázia érdekeivel. Klement Gottwald, akinek tevékenysége elválaszt­hatatlanul összefügg a februári eseményekkel, akkor a követ­kezőt mondotta: „Február leg­fontosabb eredményét annak a lehetőségnek pozdorjává zúzá­sában kell látnunk, hogy a reakció hazánkon belüli erői ki­eszközölhessék a kapitalizmus helyreállítását... A reakciónak ma már nincs arra lehetősége, hogy saját belső erőivel Idéz­hessen elő fordulatot s állít­hassa vissza a kapitalizmust." Ezekre az eseményekre visz­szaemlékezve ismét köszönetet szeretnék mondani a kommu­nisták százezreinek, akik áldo­zatkész munkájukkal szilárdan megalapozták februári győzel­münk feltételeit. Különösen azoknak szeretnék köszönetet mondani, akik részt vettek a nemzeti szabadságharcban, s abban a küzdelemben, amelyet köztársaságunk szocialista Irányzatért, az új köztársaság felépítéséért és Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióképes­ségének megszervezéséért foly­tattunk. Most, amikor visszaemléke­zünk a februári napokra, évfor­dulójuk alkalmából tudatosltjuk, hogy a februári győzelmet a kommunistáknak s a velük vállvetve küzdő munkásoknak, parasztoknak, értelmiségiek­nek, s köztársaságunk szocia­lista és demokratikus gondol­kodású polgárainak köszönhet­jük. Kötelességünknek tartjuk, hogy nagy elismeréssel gondol­junk minden becsületes demok­ratára, a nemzeti bizottságok, a szakszervezetek tagjaira, s mindazokra a hazafiakra, akik megértették a februári napok­ban, hogy a nép s a munkás­osztály oldalán a helyük. Mun­kájukat olyan hagyománynak tekintjük, melyet büszkén val­lunk magunkénak, s felelőssé­günk tudatában készek va­gyunk megvédésére és kibonta­koztatására. A februári eseményekkel most és mindenkor szervesen függ össze a munkásosztály fegyveres alakulatának — a né­pi milíciának — létrejötte. A népi milícia azért jött létre, hogy megvédje az előrehaladást a maradiságtól, hogy megvédje a munkásosztály s a dolgozó nép érdekeit a burzsoázia el­leni küzdelemben. A népi milí­cia fennállásának mostani ér­telmét abban látjuk, hogy ha­zánkban a szocializmus felvirá­goztatásáért kell síkraszállnia. Gondoljunk az akkori jelszóra: Előre, egy lépést sem hátrál Ma nemcsak azoknak kívánunk sok szerencsét, akik annak ide­jén a népi milícia bölcsőjénél álltak, hanem azzal a felhívás­sal fordulunk a milícia minden tagjához, hogy a februári ese­mények szellemében mindenkor legyenek készenlétben azok el­len a reakciós erők ellen, ame­lyek hazánkban akadályokat gördítenek a szocializmus fel­virágoztatásának útjába. Csehszlovákia Kommunista Pártja 1948 februárja után a dolgozók óriási bizalmát és te­vőleges támogatását élvezve lé­pett a szocializmus építésének útjára. Már több ízben félreért­hetetlenül megmondtuk, hogy az eltelt húsz év alatt megtett utunk nem volt könnyű, s nem volt mentes a viszályoktői, a tévedésektől, s a hibáktól sem. A nehézségeket az objektív és a szubjektív tényezők egész so­ra idézte elő. Többek között az akkori nemzetközi feltételek, a hidegháború légköre, a szocia­lista országépltés problémáinak bonyolultsága s ismeretlen vol­ta, nemkülönben a tapasztala­tok hiánya is. Nem lepleztük a szocialista elvek eltorzítását sem, aminek különösen az öt­venes években lehettünk tanúi. Am a szocializmus építésé­nek február utáni szakaszát kí­sérő, valamint ütemét, terjedel­mét s módozatait befolyásoló számos nehézség ellenére ls ki­jelenthetjük, hogy sikerült meg­oldanunk döntő fontosságú fel­adatainkat, s elérnünk legfon­tosabb céljainkat, úgy, mint ahogy azt a munkásosztály s a többi dolgozók óhajtották. Az emberek millióinak áldozatkész munkája nagy horderejű gazda­sági, politikai s társadalmi vál­tozásokat eredményezett, vég­érvényesen megszüntette az osztályjellegű kizsákmányolást. Kimagasló sikereket értünk el a tudomány s a kultúra felvi­rágoztatásában, s népünk széles rétegei művelődésének terén is. A szocializmus aránylag rövid idő alatt tartósan s mélyen gyökeret vert társadalmunk­ban. Ezért mindenkor elutasítot­tuk, s most is elutasítjuk a pár­tunk korábbi tevékenysége hi­telének rontására irányuló kí­sérleteket, s egyben azokat a kísérleteket is, melyeknek célja azoknak a rehabilitációja, akik a februári események előtt, azok folyamán s utánuk is né­pünk s a szocializmus ellen léptek fel. Aki nálunk a szocia­lizmusért száll síkra, aki tuda­tosítja a mai tényállást és a január utáni politikánk elmé­lyítését célzó törekvéseinket, annak azt is tudatosítania kell, hogy mindezt pártunk s hazánk dolgozóinak évtizedes törekvé­sei készítették elő és tették le­hetővé. Január utáni politikánkat semmi esetre sem értelmezzük úgy, hogy tagadjuk a korábbi fejlődést vagy öncélúan kere­sünk más utakat, amelyeken megtalálhatjuk az egyetemes érvényű mintaképet. Az volt és most is az a célunk, hogy meg­oldjuk hazánk további szocialis­ta felvirágoztatásának problé­máit. Ez azonban természetesen nem a mi sajátosságunk. A kommunista mozgalomban min­denkor rendszeresen keresték és jelenleg is keresik a további előrehaladás útját. Ez az útkeresés természete­sen nem lehet mentes minden problémától és nehézségtől, sőt hibák is lehetnek kísérőjelensé­gei. Ügyelnünk kell arra, hogy minél kevesebb legyen a hiba, s le kell vonnunk belőlük a tanulságot. Ugyanakkor elvileg el kell utasítanunk azoknak a törekvéseit, akik önbírálatunk­ra akarnák alapozni politikai platformjukat, az elkövetett hi­bákat nyilvántartják s eltúloz­zák, akik tagadják január utáni fejlődésünket vagy egész két évtizedes fejlődésüket, s nem a hibák helyrehozását célozzák, hanem azokat pártunk s a szo­cializmus elleni fegyverként használják fel. Nem könnyű az a helyzet, amelybe napjainkban pártunk és hazánk jutott. A januárban rendkívül feszült politikai lég­körből ugyan sikerült kijut­nunk, de ez még nem jelenti az említett feszültség kialaku­lása okainak kiküszöbölését, s azt sem, hogy létrehoztuk a szocializmus további megszilár­dításához és kibontakoztatásá­hoz szükséges pozitív munka feltételeit. Az említett okokat abban kell látnunk — és ezt már a KB januári ülésén is megmondottuk —, hogy pár­tunk múlt év novemberében jó­váhagyott irányvonala ellen olyan ellenzéki politikai áram­latok szervezkednek, amelyek nyomást gyakorolnak a pártra, s az a céljuk, hogy kilátásta­lan helyzetbe sodorjanak ben­nünket. Ezért ismét hangsú­lyozni szeretném, hogy a szél­sőséges irányzatok, de különö­sen a legnagyobb veszélyt je­lentő antiszocialista és jobbol­dali erők elleni harc, s ezzel egyidejűleg a merevség s a bal­oldali szektásság elleni harc — mint ahogyan azt a novem­beri határozat következetesen s céltudatosan javasolja, s a párt­tagok s polgártársaink túlnyo­mó többsége támogatja — dön­tő fontosságú politikai helyze­tünk rendeződése érdekében. Elvtársak! A szocializmus feltételét a dolgozó nép s az e népet veze­tő kommunista párt alkotó jel­legű törekvéseiben kell lát­nunk. Szocialista társadalmunk felvirágoztatásában kezdemé­nyezően s egyenjogúan kell részt yennle társadalmunk min­den rétegének, mindkét nem­zetünknek, s a hazánkban élő nemzetiségeknek. Ennek felté­tele s követelménye, hogy eb­Itóit a folyamatban a munkás­osztályé legyen á vezető sze­rep, mivel olyan társadalmi erőt képvisel, amely a legna­gyobb felelősséget viseli ha­zánkban a szocializmus felvi­rágoztatásáért. Pártunk minden tagjának fél­reérthetetlenül tudatosítania kellene, hogy csak akkor se­gíthet a pártnak, ha a maga munkahelyén sietteti az előre­haladást, megnyeri s megszer­vezi az embereket annak a gya­korlati munkának megfelelően, amelyre társadalmunknak most annyira szüksége van. Legfőbb ideje, hogy hozzálássunk az említett, de különösen a gaz­dasági feladatok gyakorlati megoldásához. Hiba lenne, ha a mostani nehézségeink köze­pette tunyaság, mozdulatlanság hatalmasodna el rajtunk, s így képtelenek lennénk szocialista társadalmunk felvirágoztatásá­ra. E téren le kell küzdenünk a gondolkodásmód merevségét, ki kell küszöbölnünk a dogma­tikus eljárások csökevényeit, s az emberek kezdeményezésé­nek, a tudományos és műszaki előrehaladásnak, az elméleti és kulturális tevékenység kibon­takoztatásának szabad teret kell nyitnunk. Elvtársak! Hazánkban nem törekedhe­tünk másként a szocializmus felvirágoztatására, mint úgy, ha összefogunk a világ szocia­lista erőivel. Határozott szán­dékunk, hogy a Szovjetunióhoz s a szocialista társadalom töb bi országához fűződő kapcsola­tainkat felújítsuk, kibontakoz­tassuk s elmélyítsük, úgy, hogy ezzel a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységét támogas­suk. Mai találkozónk a népi milí­cia kiváló egységeinek s tag­jainak kitüntetésére is alkal­mat adott. Ez nemcsak azt a tényt juttatja kifejezésre, hogy pártunk mindenkor a népi milí­cia mellett állt és áll, hogy el­utasítja a fennállása ellen Irá­nyuló indokolatlan kirohanáso­kat. Nagyra becsüljük a népi milíciát, amely honvédelmünk szerves részeként áldozatkész, öntudatos és fegyelmezett ma­gatartásával tavaly is bebizo­nyította azt a fontos szerepet, amelyet hazánk szocialista rendszere megszilárdításának érdekében vállalt. Meg vagyok róla győződve, hogy a népi mi­lícia ezentúl is támogatja a CSKP Központi Bizottságának január utáni politikáját, és harcra készen szembeszáll mindazzal, ami meggátolhatná pártunkat a szocializmus felvi­rágoztatására irányuló törekvé­seiben. Tisztelt Elvtársak! Megbízunk fejlett és dolgos népünkben, nemzeteinkben s a kommunistákban, hogy minden erejüket latba vetve megtesz­nek minden tőlük telhetőt an­nak érdekében, hogy tovább haladhassunk azon az úton, amelyre léptünk. önöknek s egész népünknek sok sikert kívánok további szo­cialista országépítésünk érde­kében végzett munkájához. A kelet-szlovákiai kerület me­zőgazdasági üzemeiben az utób­bi két esztendőben — a kerü­leti pártbizottság céltudatos mezőgazdasági politikájának következtében — kedvező vál­tozások következtek be. Jelen­tősen emelkedett a termelés színvonala, s javult a termelő­üzemek gazdasági helyzete. Az elmúlt esztendőben pél­dául a jelentős hasznot hozó állati termékek termelése terén is komoly sikereket értek el a kerület mezőgazdasági üzemel. Míg 1967-ben tehenenként 1706, tavaly már 2062 literes fejési átlagot értek el. A szocialista üzemek még ennél ls többet, 2223 liter tejet fejtek tehenen­ként. A járások közül az iglói 2466, a kassai 2367 és a tőkete­rebesi 2362 literes átlaghoza­mot ért el. A sertésállomány fejlesztése és a tojástermelés terén, a ne­hézségek ellenére szintén elő­rehaladás mutatkozik. Az EFSZ-ek és az állami gazdasá­gok 1967-ben kocánként átla­A kelet-szlovákiai kerületben eddig több mint ezer pártalap­szervezet tartotta meg évzáró taggyűlését. Ezek előkészíté­sét és lefolyását értékelte a mi­nap az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának elnöksé­ge­A homonnai járásban egysé­ges irányelveket dolgoztak ki az aktivisták részére, a tőkete­rebesi és svidníki járási párt­bizottság előzetesen felülbírál­ta az évzáróra előkészített anyagot. A poprádi járási párt­bizottság úgy segített az alap­szervezeteknek, hogy az egyes szektorok szerint mintaprog­ramtervezetet adott ki tekin­tetbe véve a helyi körülménye­ket. A rozsnyói járási pártbi­zottság rendszeres párthíradót ad ki, melyben állást foglal az időszerű problémákhoz. A beszámolók bevezetőként általában a január utáni politi­kai helyzet alakulásával foglal­koznak és egyértelműen támo­gatják a párt novemberi határo­zatának megvalósítását. Számos évzáró gyűlésen el­hangzott az a bíráló megjegy­zés, hogy a központi szervek­ben korábban megnyilvánuló egyenetlenség kedvezőtlenül hatott a párttagokra, s ez kü­lönösen az ideológiai nevelő­munka és a párton belüli kér­dések rendezése körül volt érezhető. Ezeken a helyeken hangsúlyozták a párt vezető szerepe megszilárdításának szükségességét. Nem kerülték el az évzárók résztvevőinek figyelmét a helyi, sajátos problémák sem. Nagyra becsülhető az a tény, hogy az alapszervezetek tagjai nem vo­nakodtak saját hibáik feltárá­sától és felszámolásától. Ez po­zitív tényként könyvelhető el. Mérlegre került a politikai, gazdasági élet minden szaka­sza. Csaknem minden évzáró fog­lalkozott a párt ideológiai mun­kájának helyzetével. Egyértel­műen szükségesnek tartják e munkaszakasz színvonalának emelését a párt egységének megerősítése érdekében. Vi­szont legtöbb esetben nem mu­tattak rá, milyen formában-és módon érhető ez el. Sok he­lyen elégedetlenségüket fejez­ték ki a pártoktatással, s az eddigi oktatási rendszert el­avultnak minősítették. Ezen a szakaszon sok a ten­nivaló. Éppen ezért a kerületi bizottság ideológiai osztályai a legkülönbözőbb szakemberek és politikusok bevonásával igen alapos előkészületeket tesz a plenáris ülés elé terjesztendő s a kerület ideológiai problé­gosan 12,8, tavaly már 13,4 ma­lacot neveltek fel. Az iglói já­rásban 16,8, a poprádiban 15,5 malac a kocánként! átlag. A kerület egyik legrégibb és legjobb szövetkezete, a Bolyi EFSZ, tavaly 180 tehéntől átla­gosan több mint 3400 liter te­jet, s kocánként 20 malacot ért el. A kerület tyúkállományában — amely az előző évhez viszo­nyítva a termelési ágazatok át­építése következtében több mint 176 ezerrel csökkent — tyúkonként tavaly 158,8 tojást, 3,5-del többet értek el, mint az előző évben. A bátfai járásban 200,4, a nagymihályiban 197,4 a tyúkonkénti tojáshozam. A szövetkezeti évzáró tag­gyűlések s az állami gazdasá­gok gazdasági mérlegel azt Iga­zolják, hogy Kelet-Szlovákia szocialista mezőgazdasága az elmúlt évben jelentős előreha­ladást ért el az általános gaz­dasági konszolidálódás útján. A kassal járásban például — ahol csupán egy EFSZ ráfizeté­máival foglalkozó beszámoló összeállítására. A vita kerületszerte élénk volt, de akadtak olyan helyek is, ahol a vitázók helyett a kérdezők voltak túlsúlyban. A párton belüli és sajtón, rá­dión keresztüli tájékoztatást illetően csaknem egységes a vélemény: nem kielégítő. Igen sok alapszervezetben panasz­kodnak, hogy késve kapják az információkat a politikai hely­zetről, ami gyakran tanácsta­lansághoz vezet. Másrészt kifogásolják ac olyan tájékoztatásokat, ame­lyek zűrzavart idéznek elő az emberek, a párttagok körében. Konkrétan néhány televíziós adást, újságcikket bíráltak, me­lyekben a kommentátorok, szer­zők részéről kétértelmű meg­jegyzések hangzanak el. Az ig­lói járás néhány alapszerveze­tében kérték, hogy a megté­vesztő, nem világos és hazug híresztelések terjesztői ellen következetesen lépjenek fel az illetékes szervek. A kommunisták általában örömmel nyilatkoztak a födera­tív államjogi rendezésről, a nemzetiségek helyzetét szabá­lyozó törvényről, de mindez egymagában még nem oldja meg a problémákat, konkrét munkára van szükség. Az új pártvezetőség megvá­lasztása az eddig megtartott év­zárók több mint 70 százalékán titkos szavazással történt. Az eperjesi, Kassa-városi, tőkete­rebesi járásokban ez a válasz­tási forma meghaladja a 80 szá­zalékot is. Nyilvános választás­ra többnyire a bártfai, homon­nai, kassai, rozsnyói és varan­nói járásokban került sor. Az új pártvezetőségekben javult a nők képviselete. Az évzáró gyű­léseken eddig 34 új tagot vet­tek fel a pártba. Kerületszerte nagyon sok ja­vaslat, kérés hangzott el a fel­sőbb szervek címére is. Nagyobb következetességet, megfontolt, de rugalmas politikát, széle­sebb körű tájékoztatást igé­nyelnek a kommunisták. A klrályhelmeci és nagykapo­si körzet gyűlésein újból kér­ték a királyhelmeci járás visz­szaállítását. Kifogásolták, hogy az erre vonatkozó kérelmükre sehonnan sem érkezett válasz. Sok helyen kérték a nők fog­lalkoztatottságának rendezését. A kerületi pártbizottság el­nöksége általában kedvezően értékelte az évzárók lefolyását, s megállapította, hogy a CSKP és az SZLKP KB novemberi és decemberi plenáris üléseinek szellemében folynak. /kulik J ses — a szövetkezetek 38,7 mil­lió koronával túlszárnyalták a tervezett bruttó jövedelmet, és több mint 30 millió koronát fi­zettek ki a tagoknak. A tőkete­rebesi járásban az EFSZ-ek a tervezett bruttó jövedelmet több mint 45 millió koronával szár­nyalták túl, s az évzáró gyűlé­seken 37,4 millió koronát fizet­tek ki a tagoknak. Ebben a Já­rásban a munkaegységek átlag­értéke — a természetbeni já­randóságokon kívül — 24,54 ko­ronát tesz ki. A zétényi szövet­kezetben 36, a Zemplínske Hra­dište-iben 33, a kistárkányiban, a lelesziben 30, a bodrogmezei­ben 28 koronát fizettek egy-egy munkaegységre. Ebben a járás­ban egyetlen ráfizetéses szövet­kezet sincs. A tőketerebesi járás legjobb áľami gazdasága a bodrogszer­dahelyl, amely tavaly 2,5 millió korona terven felüli nyereség­gel zárta az évet, a királyhel­meci 1,7 millió és az újlaki 700 ezer koronás terven felüli tisz­ta jövedelmet ért el. Kerületszerte nagy előkészü­letek folynak a legrégebb, 20 éves EFSZ-ek jubileumi ünnep­ségeire, melyek mindegyike Igen jelentős gazdasági ered­ményekkel dicsekedhet. —ik Kelet-Szlovákia mezőgazdasági sikerei

Next

/
Oldalképek
Tartalom