Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-18 / 41. szám, kedd

Szlovákia népgazdaságának 1968. évi fejlődése (Folytatás az 1. oldalról) kedvezőtlen felhasználása, amely már 1967-ben megnyilvánult főként a készletek, valamint a félkésztermékek mennyiségének és a be nem fejezett építkezések számának gyarapodásában, 1968-ban is tovább folytatódott. 2. Ipari termelés Az ipari termelés az előző évihez viszonyítva tavaly 8 százalékkal növekedett. A feldolgozó iparágak fejlődése a múlt évben is valamivel lemaradt a nyersanyagalap fejlődése mögött. A nyerstermelés a közszükségleti iparban 5,2 százalékkal, áz élelmiszeriparban 4.3 százalékkal, a gépiparban 9 százalékkal, a bányaiparban 8,6 százalékkal, az energetikában 7,4 százalékkal, a kohóiparban 15,9 százalékkal, a vegyiparban 9 százalékkal, az építőanyagtermelő iparban 7,1 százalékkal növekedett. Szlovákia az ország ipari termelésében nem egész 23 százalékkal részesedik, míg az ipari termelés növekedéséből 36 százalékkal veszi ki a részét. A nehézipar, a vegyipar és az energetikai ipar nem teljesítette évi tervezett feladatait. Az ipari dolgozók száma a múlt évben 22 000-el, vagyis 4 százalékkal növekedett. Az egy dolgozóra eső átlagos kereset az iparban 5,6 százalékkal lett nagyobb és 1725 koronát ért el. A fizetések említett növekedése 1.4 százalékkal megelőzte a munkatermelékenység fokozódását. 1967-hez viszonyítva roszszabbodott a munkaidő kihasználása, és növekedett a túlórázás. Tovább tart a termelőeszközök kihasználásának stagnálása, a műszakok koeficiense 1,45. A piac nyomására 9 százalékkal több árut szállított az ipar a hazai piacra. A növekedés elsősorban a gépiparnak és a vegyiparnak köszönhető. Ezek az iparágak 15 százalékkal több árut adtak a piacra, mint az előző évben. Azonban sem ez a növekedés, sem a nagyobb behozatal nem tudta teljes mértékben kielégíteni a keresletet. A ruhaipar 5,4 százalékkal növelte a belpiaci szállításokat, a cipőipar azonban — a fokozott kivitelre törekedve — még anynyi árucikket sem adott a hazai piacra, mint 1967-ben. Az élelmiszeripari szállítások 8 százalékos növelése mennyiségileg lényegében kielégítette a piaci keresletet, azonban nem mondható ugyanez a termékek választékáról. 1967-hez viszonyítva a múlt évben 677 millió koronával nagyobb értékű élelmicikk került a piacra, ebből a húsra és hústermékekre 20 százalék, a baromfira és baromfitermékekre 20 százalék, a tejre és tejtermékekre 12 százalék, a malomipari termékekre és a tésztafélékre 7 százalék jut. 3. Helyi ipar és szolgáltatások A helyi ipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek 1968-ban az előző évinél 12 százalékkal nagyobb teljesítményt értek el. Egyes termelési ágazatok fejlesztésével javították a piacnak közszükségleti cikkekkel való ellátását. 1968-ban 1 milliárd 256 millió korona értékű szolgáltatást nyújtottak a lakosságnak, ami 1967-hez viszonyítva 8,1 százalékos emelkedést jelent. Jelentős fejlődést értek el a nemzeti bizottságok kisüzemei. 4. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés tavalyi eredményei az említett ágazat további konszolidációjának és stabilizálódásának újabb megnyilvánulásai. 1966 óta minden évben növekszik a bruttótermelés mennyisége mind a növénytermesztésben mind az 1. Beruházási építkezés és műszaki fejlesztés Szlovákia népgazdaságába 24,8 milliárd koronát fektettek be, ami 9 százalékkal több, mint 1967-ben. A beruházások intenzitása növekedett a vegyiparban, a gépiparban, az építő-, a özszükségletl és az élelmiszeriparban, valamint a mezőgazdaállattenyésztésben. Előzetes számítások szerint 1967-hez viszonyítva a növénytermelés eredményei 2,6 százalékkal, az állattenyésztési termelés eredményei pedig 0,6 százalékkal voltak nagyobbak a múlt esztendőben. A mezőgazdasági bruttó termelés egészében 1,6 százalékkal növekedett, az 1963—1967 évek átlagához viszonyított növekedés pedig 14 százalék. A növénytermelésben az előző évihez viszonyítva legkifejezőbben a gabona- és a burgonyatermesztés növekedett 270 000 tonnával (12 százalék), több gabona és 329 000 tonnával (25 százalék) több burgonya termett. A búza átlagos hektárhozama 31,1 q, az árpáé 26,5 q és a burgonyáé 143,3 q volt. Az említett növényekből ilyen magas hektárhozamokat Szlovákiában első ízben értek el. A nagyhozamú búzafajták (szovjet J részaránya a vetésterületben az 1967. évi 28,2 százalékról 1968-ban 70,2 százalékra növekedett. Kedvező hatással volt a műtrágya nagyobb mérvű felhasználása is. Tavaly 103 000 tonnával több műtrágyát használtak fel. Az állattenyésztési termelésben a baromfin és a juhon kívül tavaly tovább csökkent a gazdasági állatok állománya. Egy tehén évi átlagos tejhozama 201,6 literrel növekedett és 2207,4 litert ért el. összesen 1 milliárd 275 millió liter tejet, és 787 millió darab tojást termeltek. Húst élősúlyban összesen 351 000 tonnát vásároltak fel, ami 9,1 százalékkal több, mint 1967-ben. 5. Erdőgazdaság A 4,1 millió erdei köbméternyi faanyag kitermeléséből több mint negyedrész a viharok által kidöntött fára esik. A fakitermelést egészében teljesítették. A faanyag szállításának feladatait 99 százalékra valósították meg. Az erdők felújítását és az erdősítést 21 000 hektáron végezték el. 6. Építőipar A saját alkalmazottakkal elvégzett építési munkák értéke tavaly 13,4 milliárd koronát tett ki. Az előző évihez viszonyított növekedés 7,6 százalék. Az építőipari vállalatok lényegében teljesítették az építési munkák tervét, lemaradtak azonban az építkezések befejezésével. Az építőiparban az alkalmazottak átlagos száma •158 600, ami az előző évivel szemben 2,5 százalékos növekedést jelent. 1967-hez viszonyítva az átlagos keresetek növekedése 0,5 százalékkal megelőzte a munkatermelékenység emelkedését. A munkatermelékenység 5,4 százalékkal emelkedett, a növekedés üteme az előző évekhez viszonyítva lelassult. Az egy főre eső átlagos havi kereset 1927 korona volt. 7. Közlekedés és távösszeköttetés A közlekedési eszközök 175 500 000 tonna árut szállítottak. Ez 589 000 tonnával kevesebb, mint 1967-ben. A csökkenés a folyami közlekedés és a CSAD számlájára Irható. A vasút 1,8 százalékkal több ártrt szállított, mint 1967-ben. Pozsony és Párkány között 137 kilométeres pályaszakaszt elektrifikáltak. A villanyosított vasútvonalak hossza elérte a 733 kilométert. 1968 végén száz lakosra 9 telefon jutott, a növekedés egy év alatt 12,5 százalékot tett ki. A múlt év végéig 18 000 telefonigénylőt nem tudtak kielégíteni. 1967-hez viszonyítva 31 700-zal több rádió- és 85 000rel több televízió vevőkészülék működött. ságban és a közlekedésben. Növekedtek a lakásépítési és az úgynevezett harmadik szférában eszközölt befektetések is. A szállítási kapacitások összpontosítása azonban ezeken a szakaszokon különféle okok miatt még nincs összhangban a társadalom szükségleteivel. Az iparban több új termelő kapacitásokat helyezlek üzembe, többek között a Kelet-szlovákial Vasműben, a vágsellyei Duslo-ban, a humenne! Chemloban, a párkányi papírgyárban és az eperjesi fagyasztóüzemben. A tudományos-kísérleti dolgozók száma tavaly 3000-rel növekedett és elérte a 28 000-et. A technika és a termékek minőségi színvonalának emelkedését számos tényező akadályozta; egyebek közt az irányítás, a munkaszervezés és a technológiai folyamatok progresszív elemeinek késedelmes bevezetése. 2. Belkereskedelem A máit évi kiskereskedelmi forgalmat a gyors növekedés jellemezte, főképpen a második félévben. Az állami és szövetkezeti kereskedelem 38 milliárd korona értékű kiskereskedelmi forgalmat ért el. A növekedés ütemére főképpen az ipari cikkek nagyobb mérvű váAz előző évhez viszonyítva a szlovákiai gazdasági szervezetek pénzügyi erőforrásai tavaly gyorsabban növekedtek, mint a teljesítmények. A teljesítmények volumene 120 milliárd koronát ért el, ami 1967-hez viszonyítva 11,6 milliárd korona (10,6 százalék) növekedést jelent. A bruttó jövedelem képzése 38,4 milliárd koronát ért el, és 12,2 százalékkal emelkedett. A nyers nyereség 2,2 milliárd koronával (15,3 százalék), a tiszta nyereség 1,4 milliárd koronával (14,8 százalék) növekedett. A pénzforrásoknak a teljesítményekhez viszonyított gyorsabb növekedése hatással volt a gazdaságosság emelkedésére is. 1968-ban a bruttó rentabilitás 16,1 százalékot a tiszta rentabilitás pedig 10,6 százalékot tett ki. A jövedelmezőség átlagos növekedése ellenére sok vállalatban nem hoztak létre elegendő anyagi eszközt az elosztásra, s vannak veszteséges vállalatok is. A pénzforrások képzésében előforduló egyenlőtlenséget az állami költségvetésből folyósított dotációval, vagy 1. A lakosság bevételei és kiadásai 1953 óta a lakosság pénzbevétele tavaly érte el a legnagyobb évi emelkedést. 1967-hez hasonlítva a bevételek 5,8 milliárd koronával (12,8 százalékkal) növekedtek. Ez elsősorban a munkabérek (11,6 százalék) és a mezőgazdasági tevékenységből eredő bevételek (19,7 százalék) emelkedésének köszönhető. Az egységes földmfivesszövetkezetek tagjainak bevételei 26 százalékkal emelkedtek. A szociális bevételek 20,3 százalékkal növekedtek az alacsony nyugdíjak és a családi pótlékok módosítása következtében. Táppénzre és a szociális gondoskodás juttatásaira 8,1 milliárd koronát fizettek ki. A bevételek emelkedésével egyidejűleg növekedtek a lakosság kiadásai. Vásárlásokra 14,9 százalékkal, a szolgáltatásokra 7,5 százalékkal többet adtak ki, mint az előző évben. A takarékbetétek összege 11,8 milliárd koronát ért el, és az év folyamán 13,1 százalékkal emelkedett. A betétek évi növekedése 19 százalékkal volt kisebb, mint 1967-ben. Az Állami Takarékpénztár tavaly 2 milliárd korona összegű kölcsönt nyújtott. 2. A foglalkoztatottság fejlődése Előzetes eredmények szerint a népgazdaság szocialista szektorában (az egységes földművesszövetkezetek nélkül) átlagosan nyilvántartott dolgozók száma tavaly 54 000-rel növekedett (3,8 százalék) és elérte az 1 480 000-et. Az alkalmazotti viszonyban levő nők száma 618 000 volt, 41 000-rel több, mint 1967 végén. Az alkalmazottak 41,8 százaléka nő. 3. Kiskereskedelmi árak és létfenntartási költségek 1968-ban a kiskereskedelmi árak tovább emelkedtek mind sárlása volt hatással. A termelőüzemek fokozott szállításai és a nagyobb behozatal ellenére a fogyasztók igénye nem volt megfelelően kielégítve. A piacon egyes árucikkekből tartós hiány mutatkozott. Hiánycikkek közé számít például az ágynemű, lakástextil, szőnyeg, bútor, hűtőszekrény, személygépkocsi stb. A kiskereskedelmi forgalom növekedésével nem tart lépést az üzlethálózat fejlesztése és személyzeti ellátása. 3. Külkereskedelem 1968-ban a külkereskedelmi forgalom az előző évhez hasonlítva 22,1 százalékkal növekedett. A behozatal 32,9, a kivitel pedig 9,3 százalékkal volt nagyobb. Külkereskedelmi forgalmunk 61,7 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Szlovákia az egész ország importjában 16,3 százalékkal, exportjában pedig 12,1 százalékkal részesedik. a vállalatok felettes szerveinek eszközeivel egyenlítették ki. A szlovákiai vállalatok mintegy 3,5 milliárd korona dotációt kaptak a bevétel kiegészítésére és 3,8 milliárd korona egyéb dotációt, beleszámítva a veszteségek kiegyenlítését. A pénzügyileg kiegyensúlyozott vállalatok az állami költségvetésbe mintegy 5,6 milliárd koronát utaltak át, a nemzeti bizottságok számára pedig 1,4 milliárd koronát. A különféle alapokba 4,9 milliárd koronát juttattak, ebből a dolgozók alapjába 650 millió korona jutott. A dolgozóknak fejenként mintegy 604 korona részesedést fizettek ki a gazdasági eredmények után, inig 1967-ben egy dolgozóra csak 527 korona jutott. A múlt évben lényegesen fokozódott az építkezési beruházások szétforgácsoltsága, és egyes ágazatokban fokozódott az anyagkészletek felhalmozódása. Az év kezdetétől az anyagkészletek mintegy 12,3 milliárd koronával növekedtek. központi ármódosításokkal, mind szabad árképzéssel. Az árak fejlődésének jelenlegi megfigyelésének eredményei szerint a kiskereskedelmi árak 1967-hez viszonyítva 1,2 százalékkal emelkedtek. A közétkeztetésben a kiskereskedelmi árak 2 százalékkal növekedtek. Legérezhetőbben a vendéglői árak emelkedtek, ahol tavaly újévtől bevezették a szabad árképzést. A szolgáltatások árai egy év alatt 1,1 százalékkal emelkedtek A kiskereskedelmi árak és a szolgáltatások árainak mozgása következtében 1968-ban növekedtek a létfenntartási költségek. 1967. évi átlagához viszonyítva tavaly évi átlagban a munkás-alkalmazotti háztartások megélhetési költségei 1,2 százalékkal, a szövetkezeti háztartásoké pedig 1 százalékkal emelkedtek. 4. Lakásépítés Tavaly 30 698 lakás építését fejezték be, ebből 13 328 szövetkezeti, 12 707 pedig családi ház volt. Egészében teljesítették a tervet, és az előző évhez viszonyítva 1850 lakással többet adtak át. A 12 200 épülőfélben levő szövetkezeti lakással szemben 57 400 szövetkezeti lakásigénylőt tartottak nyilván az év végén. Ugyanakkor 35 000 családi ház építése volt folyamatban, az egész lakásépítkezésben pedig 54 400 lakás. A lakásépítés átlagos ideje nem rövidült le, emellett az igények gyorsabban növekedtek, mint a lakások építésének befejezése. Az eddigi lakásépítkezés nem tudta lényegesebben megjavítani a lakáshelyzetet. 5. Egészségügy Az egészségügy fejlődését lényegében tavaly is az anyagitechnikai alap és az intézmények ellátottságának lassú növekedése határozta meg. Az egészségügyi intézményekben 34 230 agy álit rendelkezésre (2,6 százalékkal több, mint 1967-benJ. Ezer lakosra a kórházakban 6,6 ágy jutott. A múlt év végén 8608 orvosi hely volt, 322-vel több, mint az előző esztendőben. Egy orvosra 521 ember jutott az 1967. évi 537-tel szemben. Az előző évhez viszonyítva emelkedett a betegség és a balesetek okozta munkaképtelenség. A munkaképtelenség 4,58 százalék volt az 1967. évi 4,23 százalékkal szemben. 6. Iskolaügy Az óvodákba 117 071 gyerek van beiratkozva, 770-nel több, mint az előző évben. A kilencéves alapiskolák tanulóinak száma 791297 volt (1967-hez viszonyítva 11 200-zal csökkent j. A több műszakban történő tanulás csak igen mérsékelten csökken. A tizenötéves fiatalok elhelyezkedése tavaly is kedvezőtlenül alakult. Az év végéig 2164 tanuló, ebből 1721 lány nem volt elhelyezkedve. Számuk az összes tizenötéveseknek 2,3 százalékát teszi ki. Továbbra is nagy az érdeklődés a szakközépiskolák iránt, ugyanakkor csökken az érdeklődés a tanoncviszony iránt. A főiskolákon összesen 48 203 hallgató tanul, ebből 10199-ren foglalkozásuk mellett tanulnak. 7. Kultúra összesen 221 film, ebből 10 egész esti film készült el a múlt évben, tizenkettővel több, mint az előző évben. A mozikban 274 700 előadást tartottak (8600-zal kevesebbet mint 1967ben). Az előadásokon 31 400 000 néző vett részt, 875 000-rel több, mint ez előző esztendőben. A színházak 4825 előadást tartottak, a látogatás színvonala megfelelt az 1967. évinek. 246 újság 479 500 000 példányszámban jelent meg, a növekedés az előző évvel szemben 31 500 000 példány. 8. Szociális gondoskodás Ezen a téren növekedett a lakosság bevétele. A szociális gondoskodásra fordított összeg a táppénzzel együtt tavaly 8,7 milliárd koronát tett ki, ami 1967-hez viszonyítva 1,7 milliárd korona növekedést jelent. Táppénzre 1,2 milliárd koronát fizettek ki, családi pótlékra pedig 2,2 milliárd koronát. A járádékosok száma 726 000-re emelkedett (a növekedés 1967hez viszonyítva 3,8 százalék). A járadékosoknak 4,5 milliárd koronát fizettek ki. 9. Népszaporulat 1968 kedvezőtlen év volt a népszaporulat szempontjából. Csökkent a születések és emelkedett az elhalálozások aránya. Élve született 76 000 gyerek, ami 1500-al kevesebb, mint az előző évben. A terhességmegszakítások száma ezzel szemben ezerrel emelkedett és elérte a 34 000-et. A nyilvántartott terhességek egész számából 30,6 százalék terhességmegszakítással végződött. Kedvezőbb a fejlődés a házasságkötések terén, amelyek száma az előző évihez képest 1500-zal emelkedett és elérte a 34 000-et. Ezzel egyidejűleg emelkedett a válások száma is, mégpedig 3000-re. Minden száz házasságra kilenc válás jut. Az elhalálozottak száma 1967hez viszonyítva 2500-zal emelkedett és elérte a 38 000-et. A csecsemőhalandóság viszont csökkent. Ezer élve született gyermekből 22,9 halt meg az előző évi 25,4-del szemben, az újszülöttek halandósága pedig 13,8-i'e csökkent az 1967. évi 15-ről. A lakosság természetes szaporulata 38 000-re csökkent, ami 4000-rel kevesebb, mint 1967-ben. Annak ellenére, hogy ez a háború utáni évek legalacsonyabb szaporulata, Szlovákiára az egész ország természetes népszaporulatából 62,5 százalék jut. 1968 végén Szlovákia területén 4 501 000 ember élt. Ez a Csehszlovák Szocialista Köztársaság lakosságának 31,3 százaléka. II. Az anyagi értékek felhasználásának fő irányai III. A vállalatok jövedelmének helyzete !V. Az életszínvonal