Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-16 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

L_ A britek fehér négerei % Modern gettók a brit birodalomban 9 Vallásháború vagy politikai küzdelem? £ Ahol csak háztulajdonosok választhatnak 9 Felekezeti válaszfalak egy modern társadalomban A

z angol megszállás alatt álló Észak-Írországot hivatalosan Ulsterként emlegetik. Belfast, Ulster tartomány központja megdöbbentő ellentétek városa. Széles útvonalak jellemzik, s a 400 ezernyi lakosnak mintegy 1400 acre luxuspark és szabad térség áll rendelkezésére. Minden sarkon van vendéglő - délelőtt tíztől este tízig tartanak nyitva, de ritkán látni részegeket. Belfast a munkanélküliek, o gettók és a külvárosi bérházak városa, ugyanakkor - a régi történelmi gyökerű vallási türelmetlenség ellenére - a munkásosztály erősödő egységének a városa. Könnyű felismerni a különbségeket közte és egy hasonló angliai iparváros között. Reggelente elnéztem a munkásokat, amint a szigorúan elkülönített protestáns és katolikus gettókból siettek munkahelyükre — gyárakba és a Harland and Wolff cég hajógyárába. Munkások, tisztviselők egyaránt ételhordóval mentek. A KANTIN Sean Morrissey, a Rank nagysütöde munkásainak képviselője így nyilatkozott: „Magammal viszek ebédet. Nem engedhetem meg magamnak, hogy a kantinban nyolc penceért vásárolják kenyeret. On talán azt hinné, olcsóbban jövünk ki, mert a kantin az üzem kenyerét árulja. Mások sem engedhetik meg maguknak, hogy a kantinban étkezzenek. Seon még a szerencsésebbek közé tartozik. A tartomány legjobban fizetett munkásai. A pékségben az átlagbér 18 font sterling. Valaha csak 13 vagy 14 font volt, de a szakszervezet béremelést harcait ki. Észak-Írországban vannak olyan foglalkozási ágak, amelyekben 3—4 fonttal kisebb bért fizetnek, mint Angliában, viszont a létfenntartási költségek épp olyan nagyok. A munkaügyi minisztérium adatai szerint a férfiak átlagos heti keresete Angliában 21 fant 7 shilling 6 pence, Észak-Írországban csak 18 font 7 shilling 5 pence. A Belfast Corporation autábuszkalauzának alapbére 12 font 8 shilling 7 pence. Miivel az ír családok elég népesek, nagyon nagy szükség van a túlórázásra. Eddie Spence jegykezelő tiszta keresete néha a heti 19 fontot is eléri, de ez 75 órás munkahét eredménye. — Dolgoznom kell, hisz három gyermekem van - mondotta. A külvárosban szerény házban laknak. — Ez az egyetlen ház, mely elérhető volt. Ötszáz fontba került. Száz fontot készpénzben fizettünk le, a többit heti egyfontos részletben törlesztjük. Ha megkeresem a heti 17 fontot, 14-et a feleségemnek adok belőle... Gyakran 75 árát dolgozom. Vannak, afcik heti 100 órát dolgoznak. Az ember reggel hétkor kezdi és délután háromkor végzi. Aztán este megint nyolckor kezdi és éjfélkor végzi... A statisztikai adatok nem mutatják kl. hány balesetet okoznak a „túlterhelt* sofőrök. KATOLIKUSOK Vannak, akik azt hiszik, Írország a papok kezében van, aztán itt, Ulsterben egyszerre megdöbbennek. A másfél millió lakosságnak egyharmada katolikus, da sokkal kevesebb papot láttam itt, mint a nem katolikus Angliában. Egész idő aJatt csak három apácával találkoztam. A nagy katolikus kisebbség ellenére csak egy republikánus jutott be a Westminsterbe, míg az unionisták (protestáns konzervatívok) közül tizenegy. Az ifjú írek büszkén hangoztatják, hogy nem utánozzák az angolokat, ám a belfasti kereskedelmi centramban éppen annyi cowtooy-oadróg és miniszoknya látható, mint a londoni Oxford Streeten. Az az érzésem, hogy Belfastban rövidebbek a miniszoknyák (talán hosszabb az ír lányok lába?) és egyes fiúk hihetetlenül elegánsaik fekete öltönyeikben, szép nyakkendővel. Érdekes különbséget figyelhetünk meg. A fiatalok sok könyvet vásárolnak, különösen tudományos könyveket. Az oktatási rendszer nagyon fejlett, igen magas színvonalúak a különféle katolikus iskolák. - A tisztelendő atyák szigorúak. Tudják, hogy máskülönben egy római katolikus aligha találna tisztességes foglalkozást — mondta egy főiskolás. Madge Davison 18 éves gyorsírónőtől hallottam: - A fiatalokat az iskolából gyakran valamilyen kiképző központba küldik. Írországban hosszú sorok állnak a munkahivatalok előtt. A fiatalok gyakran bármit is kitanulnak, ha helyet találnak ... AZ ÉSZAK ÍRORSZÁGI LONDONDERRYBEN ÖSSZETŰZTEK AZ EGYENLŐ POLGÁRJOGOKÉRT KUZDO KATOLIKUSOK ES A PROTESTÁNSOKAT PARTOLÖ RENDŐRÖK. DERRY KÜZD A VALLÁS! MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLEN Aki az észak-írországi Londonderryben lakik, és protestáns, egy nappal esküvője előtt megkaphatja egy új lakás kulcsát Ha azonban az illető rómaii katolikus, örülhet Ha valamilyen külvárosi romlakás kulcsát nyomjók a kezébe, ha csak nem akar a végtelenségig várakozni. A protestáns könnyen munkához jut, a katolikussal megtörténhet, hogy egyáltalán nem kap munkát. Derryben sok a katolikus — a városnak 36 049 katolikus és 17 695 protestáns lakosa van. Érthetetlennek tűnhet, de ennek a városnak nem lehet katolikus elöljárósága, viszont aki ismeri az Unionista Párt (konzervatív) ravaszságát, egy cseppet sem csodálkozik rajta. Ennek a pártnak egy katolikus sem lehet a tagja. Angliában minden felnőttnek van választójoga, nem úgy Észak-Írországban. Csak a háztulajdonosok választhatnak feleségestül. Meg aztán minden kereskedelmi társaságnak hat szavazatra van joga. A katolikusoknak riem lehet saját házuk, s igy választójoguk sincs. 1964-ben Derryben 19 870 felnőtt katolikus közül csak 14 325 választhatott (beleértve a kereskedelmi társaságok 257 szavazatát is). Ezzel szemben 10 573 protestáns közül 9235-nek volt választójoga (beleértve a társaságok 905 szavazatát). Am még ezt sem tartják elengedőnek a protestánsok fölényének biztosítására. A városnegyedeket jellegük szerint kiváltságokkal ruházzák fel. A katolikus vagy nacionalista szavazatokat „koncentrálják", s így gyakran meddők maradnak. A déli negyedben, ahol 10 130 nacionalista és 1260 unionista volt, a nacionalisták nyolc mondátumot kaptak o városi tanácsban, az északi negyedben pedig, ahol 2356 nacionolista és 4355 unionista volt, az unionisták kaptak nyolc mondátumot A városházán a toryk rendezkednek be. 1964 áprilisában a városi tisztviselőktől kezdve a parkörökig minden tisztséget protestánsok szálltak meg. - A vallási gátak a múlt csökevényei. Sok opportunista kihasználja oz utcai összecsapásokat és mesterségesen szítja a vallási ellentéteket. Erős radikális mozgalom bontakozik ki. Reméljük, egyszer leküzdjük a vallási különbségeket. Sok politikailag öntudatos ember arra törekszik, hogy a vallási ellentétek osztályellentétekké változzanak. Tiltakozó tömegmozgalmat szervezünk a lakásviszonyok a munkanélküliség és a korrupció ellen" — hangoztatta Matt O'Leary úr, a házépítési akcióbizottság eJnöke. ROSSZ SZOMSZÉDSÁG Egy ház lakói a belfasti városházáról kihivatták a lakfelügyelöt, mert az egyik lakó pelenkákat szárított az erkélyen. Szabályellenes volt, a felügyelő leszedette a száradó pelenkákat A többi szomszédasszony továbbra is az erkélyen teregetett ki. Ök protestánsok, őket nem érintik oly szigorúan az előírósok. Csak azt az egyet..., mert katolikds. Margarett Geary is abban a társasházban lakik. - Mind protestánsok laknak ott, egyetlen katolikus család kivételével. A szomszédok pokollá tették a katolikus asszony életét. „Nem akarunk itt katolikusokat látni!", írták ajtajára, a gyerekeivel pedig senki sem akart játszani az udvaron. Sirva járt hozzám. Mélyen együttéreztem vele. Végül elköltözött. Szeretném, ha katolikusoknak és protestánsoknak egymás mellé utalnának ki lakásokat, hogy megtanulják az együttélést, megférjenek egymással. Ez az óhaj Belfastban nagyon messze van a megvalósulástál. Betty Sinclair, a belfasti szakszervezeti tanács titkára mondta: - Az itteni gettórendszer éppen olyan rossz, mint a dél-afrikai apartheid. A látogatók ott fehéreket és feketéket láthatnak egymástól elválasztva. Itt nem olyan szembetűnő, de legalább annyira káros a lakosság megoszlása. HARCBAN A SZÉLSŐSÉGESEKKEL Lilian Murphy asszony Dundonald Viliágé város peremén kétszobás lakást bérel 3 font 5 shilling 6 penceért — Új házakba és lakásokba költöztetnek, de a gettók még mindig megmaradtak. Csak kissé összekevertek bennünket 00

B Äf! Észak-ífoiszggi ráfija 1 A Carnaville telepen a lakosság jobban összekeveredett. Itt Mureen McReady asszonytól derűsebb dolgokat hallottam. - Nincsenek nehézségeim. A protestánsok és a katolikusok kölcsönösen látogatják egymást, s általában jól kijönnek egymással. A telep alumíniumházakbál áll, általában heti két font két schilling két pence lakbért fizetnek. Az átlagbérek itt 14 font körül mozognak, s az életért bizony meg kell küzdeni. - Azt hiszem, az emberek megértik egymás problémáit. A lányom protestáns, a barátja katolikus, mégis nagyon jó barátok - mondja McReady asszony. Meggyőződésem, hogy a munkásosztályon belül gyorsan megszűnnének a vallási ellentétek, ha a szemben álló frakciók egymás közvetlen szomszédságában élnének. Egyébként nogy szó, amit McReady asszony mondott, legalábbis itt, ÉszakÍrországban, ahol a vallási ellentétek enyhítésére törekvő Terence O'Neill miniszterelnököt Wylle tiszteletes egy ájtatosságon ,, ahoghilli nyálkás kétfejű varangyosbékának" nevezte .. . A szakszervezeti mozgalomban egyetlen kisebbséggel szemben sem érvényesül megkülönböztetés, s az egység alapján nagy haladást érnek el. - Amikor az imperialisták brutálisan kettészakították Írországot, minden IS évnél idősebb protestáns fegyvert kapott. Ez vérontáshoz vezetett a lojálisok és a republikánusok között. Az 1956 és 1966 közti kampányban azonban végleg kudarcot vallott a republikánusoknak az a törekvése, hogy fegyverrel szabadítsák fel Észak-Írországot az angol uralom alól; most társadalmi és politikai küzdelmet vívnak, és felkarolják a lakosság mindennapi követeléseit. Ügy véljük, ez az út vezet a szabad és egyedül szocialista Írország megteremtéséhez - mondja Betsy Sinclair, és James Conollyt, az ír munkásosztály nagy marxista vezérét idézi, aki annak idején kijelentette, hogy a „közös kizsákmányoltság nyomása a protestáns munkásokat lelkes lázadókká, a katolikusokat a polgári és vallási szabadságjogok legőszintébb védelmezőivé teheti, s mindkettőjükből kialakithatja az egységes szociáldemokráciát." SOK AZ AKADÁLY EZEN A HOSSZÚ ÉS NEHÉZ ÚTON. TALÁN EGYSZER MÉGISCSAK LEOMLANAK A VÁLASZFALAK. mmsBBsgmmzmBP^'mím