Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1969-02-13 / 37. szám, csütörtök

A csehszlovák kommunisták sohasem térnek le a forradalmi úfró! Wilson miniszterelnök Somiban (Folytatás az 1. oldalról) amelyet alátámaszt Svoboda elvtárs köztársasági elnöknek a nagy tekinténye. Országunk körül világszerte nagy az izgalom — mondotta beszéde további részében Erban elvtárs. — Jó és rossz értelem­ben, barátaink és ellenségeink a legkülönfélébb véleményeket és nézeteket hangoztatják. Ez különösen a nemzetközi kap­csolatainkra és problémáinkra vonatkozik. Csehszlovákia népe történelme folyamán drágán megfizetett tanulságokat és ta­pasztalatokat nyert. Ezért a legnagyobb lelki felindulás ide­jén sem feledkeztünk meg ar­ról, hogy létérdekünk különbsé­get tenni a szövetségeseinkkel és barátainkkal fennálló félre­értések és viták, valamit azon antagonisztikus kapcsolatok között, amelyek közöttünk mint szocialista ország és az Impe­rializmus erői között állnak fenn. Ezért nálunk nem tud ér­vényesülni semmilyen szovjet­ellenes propaganda, amely ben­nünket elszakítani igyekszik szocialista szövetségeseinktől. Hűek maradunk kötelezettsé­geinkhez, amelyek erőt adnak nekünk hazánk megvédésére és szocialista gazdaságunk fejlesz­téséhe. Engedjék meg, hogy pártunk, annak vezetősége és Dubček elvtárs első titkár nevében biz­tosítsam önöket, hogy mi, csehszlovák kommunisták soha­sem térünk le a forradalmi szo­cialista útról és — amint ezt egyértelműen bebizonyítottuk a tavaly is — mindig a nemzet­közi kommunista- és munkás­mozgalom oszthatatlan, aktív része, megbízható támasza ma­radunk — fejezte be beszédét Erban elvtárs. Borisz Ponomarjov, az SZKP küldöttségének vezetője üdvöz­lő beszédében hangsúlyozta, hogy küldöttsége nagy érdek­lődéssel hallgatta meg Luigi Longónak, az OKP főtitkárá­nak bevezető beszámolóját, és elismeréssel fogadta azt, hogy nagyra értékeli a Szovjetunió sikereit a kommunizmus építé­sében és szerepét az imperia­lizmus elleni harcban. Az öt szocialista ország eb­ből az irányvonalból indult ki és sietett Csehszlovákia, a test­véri ország segítségére, amely­nek szocialista rendszerét a külföldi • reakciós imperialista körök által buzdított belső anti­szoclallsta erők fenyegették. Ma ezek az erők megfelelő lec­két kaptak és az SZKP felada­tának tartja a lehető legna­gyobb, sokoldalú segítséget nyújtani a CSKP-nak és a cseh­szlovák kormánynak azon Irányvonal megvalósításában, amely 1968. januárja után kez­dődött és amelyet továbbfej­lesztettek a CSKP KB novem­beri és további plénumainak határozatai. Ezen irányvonal célja, hogy megszilárdítsa a szocialista rendszert, gyors gazdasági javulást érjen el, emelje az életszínvonalat, fej­lessze és tökéletesítse a szocia­lista demokráciát Csehszlová­kiában. Az olasz és a külföldi küldöt­tek Ponomarjov beszédének Csehszlovákiáról szóló részét rendkívüli figyelemmel, de né­mán hallgatták meg. Egyetlen egyszer sem hangzott fel taps. Az OKP kongresszusának kedd délutáni ülésén az utolsó felszólaló Nguyen Lam, a Viet­nami Dolgozók Pártja küldött­ségének vezetője volt. (CSTK) A JUGOSZLÁV KOMMUNISTÁK PROGRAMJA Belgrád — A Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének Köz­ponti Bizottsága a múlt héten elfogadott és most nyilvános­ságra hozott határozatában, amelyet a márciusban össze­ülő IX. pártkongresszus egyik dokumentumaként nyilvános vi­tára bocsátott, lényegében „a szocializmus Jugoszláv útja" néven Ismert, s a többi szocia­lista ország gyakorlatától elté­rő társadalmi-politikai rendszer továbbfejlesztése mellett szállt síkra. A JKSZ ennek megfelelően a jugoszláv fejlődés további útját abban látja, amit „közvetlen szocialista demokráciának és önigazgatásnak" nevez. A dokumentum szerint „az önigazgatás fejlettségének fo­ka Jugoszláviában lehetővé te­szi, hogy a politikai rendszer egésze fokozódó mértékben megszabaduljon a politikai Kép­viselet hagyományos elemei­től", amit Jugoszláviában a „de­etatizálásnak" nevezett, s első­sorban a szövetségi állami szer­vek közvetlen irányító szerepé­nek csökkentését szolgáló fo­A ÜTÖ-ban Nixont lyamat magyarázataként szok­tak használni. A JKSZ kongresszusa elé ter­jesztendő okmány szükséges­nek tekinti az egész képvisele­ti rendszer továbbfejlesztését, s a kommunisták elé azt a fel­adatot tűzi, hogy „a parlamen­tekben a dolgozó emberek ér­dekeit képviseljék, ezeket az érdekeket, amennyire csak le­hetséges, közvetlen úton fejez­zék ki, ne pedig politikai kép­viseleteken keresztül". KADAR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, aki kedden tért haza szovjetunióbeli látogatásáról, a sajtó tudósítójának adott inter­jújában hangsúlyozta, hogy a szovjet vezetőkkel a Varsói Szerződés megerősítéséről, a KGST országok gazdasági együttműködéséről, valamint a kommunista és munkáspártok problémáiról tárgyalt. SPANYOLORSZÁGBAN a rend­kívüli állapot kihirdetése óta több mint ezer személyt vettek őrizetbe — jelentette be a Sza­bad Szakszervezetek Nemzetkö­zi Szövetsége Brüsszelben. BUDAPESTEN megkezdte tár­gyalását Magyarország és Nyu­gat-Németország vegyes bizott­sága a két ország 1969. évi árucseréjéről. A THAIFÖLDI NÉPPART győ­zött a vasárnapi parlamenti választásokban az ellenzéki Demokrata Párt fölött. Hivata­los jelentések szerint a válasz­tások alatt több incidensre ke­rült sor. Hét ember életét vesz­tette. GORTON ausztráliai minisz­terelnök március 31-lg látoga­tást tesz Washingtonban Nixon elnöknél. A hivatalos közlés szerint mindkét felet érdeklő kérdéseket vitatnak meg. A RHODESIAI fehértelepesek bíróságának esküdtszéke tízna­pi tárgyalás után bűnösnek mondta ki Ndabaningl Sithole tiszteletest, a Zimbabwe Afri­kai Nemzeti Unió egyik veze­tőjét. Sitholet azzal vádolják, hogy összeesküvést szőtt Ian Smith és a fehértelepes kor­mány másik két tagjának a meggyilkolására. A különös ebben a vádemelésben az volt, hogy a vádlott állítólag a bör­tönben szőtte az összeesküvést, mivel több mint négy éve bírói ítélet nélkül börtönben tartot­ták. ADAM KRUCZKOWSKI len­gyel külügyminiszter-helyetes a román külügyminisztérium meg­hívására Bukarestbe érkezett. A látogatás célja a két orszá­got kölcsönösen érdeklő kérdé­sek megbeszélése. KYÜSHÜ japán sziget déli ré­széből tegnap menet indult To­kió felé. A menetet, amelynek résztvevői Okinawa azonnali visszacsatolását követelik, a Szocialista Párt és más haladó szervezetek rendezik. Bonn — Harold Wilson brit miniszterelnök szerdán meg­kezdte kétnapos tárgyalásait Kiesinger kancelláral, és Brandt külügyminiszterrel. Nyu­gati hírügynökségek szerint a megbeszélések központi témája Anglia közös piaci belépésének kérdése lesz. Ezt egyébként a brit miniszterelnök rögtön a tárgyalások kezdetén hangsú­lyozta. Kiesinger kancellár ugyanakkor kiemelte a Wilson­kormány elszántságát a Nyu­gat-Berlinnel kapcsolatos bonni politika támogatásában. Mint már jelentettük, Wilson Nyu­gat-Berlinbe is ellátogat, ahol Bonn — Bonnban egyre ma­gasabbra csapnak a volt lisz­szaboni nagykövet, Müller-Ros­chach nevével kapcsolatos bot­rány hullámai. Olyan tények váltak ismeretessé, amelyek szerint a nagykövet 1941-42­ben magas tisztséget töltött be a hitlerista külügyminiszté­riumban és közvetlenül részt vett az árja faj tisztaságának védelmében elkövetett tömeg­gyilkosságok terveinek kidolgo­zásában. A bonni ügyészség kénytelen volt vizsgálatot Indí­tani a náci diplomata ügyé­ben. Sajtójelentések szerint az ügyet most átadták a náci bűn­cselekmények kivizsgálásával foglalkozó kölni hivatalnak. A mind erőteljesebben gyűrűző botrány ellenére a bonni kül­ügyminisztérium vezetői nem szándékoznak lemondani Mül­ler-Roschach szolgálatairól. NATO-lratlgyakorlat Törökországban Ankara — A Törökország dél­keleti részén fekvő Incirltk amerikai légitámaszpont körze­tében NATO-hadgyakorlat kez­dődött. Ez folytatása annak a közös hadgyakorlatnak, ame­lyet az Egyesült Államok és az NSZK a csehszlovák határ kö­zelében a közelmúltban tartott. Célja annak megállapítása, mennyi Idő alatt képesek Euró­pából ebbe a körzetbe átdobni a NATO rendelkezésére bocsá­tott amerikai csapatokat. Az NSZK-ből eddig hat da­rab „F—4—6 P hantom" típusú repülőgép érkezett a támasz­pontra egy szállítógép kíséreté­ben. Szerdán a támaszpont környékén légi deszant — gya­korlatot tartanak. beszédet intéz a város lakossá­gához. A nyugatnémet sajtó mind­ezek ellenére tartózkodóan ír a brit kormányfő látogatásáról. A Frankfurter Allgemeine töb­bek között arra figyelmezteti a szövetségi kormányt, vigyáz­zon, nehogy Anglia miatt elszi­geteltségbe kerüljön a nyugat­európai szövetségesek között. (CSTK) Bonn nem enged... Bonn — Von Hassel, a nyu­gatnémet szövetségi parlament elnöke tekintet nélkül a tilta­kozásokra és figyelmeztetések­re, március 5-re Nyugat-Berlin­be hívta össze az ún. szövetségi gyűlést, amely az NSZK új el­nökét választja meg. A parla­ment sajtőképvlselője bejelen­tette, hogy ezt a határozatot Kiesinger kancellárral, Brandt külügyminiszterrel, a parlamen­ti csoportok elnökeivel és Schütz nyugat-berlini polgár­mesterrel való beható tanács­kozás után hozták meg. (ČSTK) Csehszlovák katonai küldöttség Szófia — A csehszlovák had­sereg politikai főcsoportfőnök­ségének küldöttsége bulgáriai látogatását befejezve FrantiSek Bedfich vezérezredes vezetésé­vel tegnap Bukarestbe utazott. Vladimír Smtdke ezredes, a politikai főcsoport főnökének első helyettese az elutazás előtt kijelentette, hogy a látogatás összhangban áll a Varsói Szer­ződés tagállamainak a kölcsö­nös együttműködés megszilár­dítása érdekében kifejtett tö­rekvéseivel. ( CSTKJ Jugoszláv tiltakozás Belgrád — A jugoszláv kor­mány jegyzékben tiltakozott a bolgár kormánynál a bolgár sajtó és rádió jugoszláv- és ma­cedónellenes kampánya miatt — jelentette be a Jugoszláv Szövetségi Népi Szkupstinában Mtso Pavicsevtcs, szövetségi külügyi titkárhelyettes. Pavicse­vics közleménye szerint a ju­goszláv kormány a jegyzékben azon aggodalmát fejezte kl, hogy a jugoszlávellenes kam­pány negatívan befolyásolhatja a balkán: helyzetet. (CSTK) várják 13. Brüsszel — Mint már jelen­tettük, Nixon, az Egyesült Álla­mok elnöke a szovjet vezetők­höz intézett jókívánságaiban a világbéke megteremtéséért foly­tatott közös erőfeszítésekre szó­lított fel. Mint az AFP francia hírügynökség a szovjet főváros diplomáciai köreire hivatkozva megállapítja, Nixon válasza megerősíti azt a korábbi véle­ményt, hogy Washington erő­feszítéseket kíván tenni a Moszkvával folytatandó „hasz­nos párbeszéd" kialakítására. Brüsszelben nagy várakozás előzi meg Nixon tervbevett eu­rópai útját, aki február 24-én meglátogatja a NATO központ­Ját és beszédet mond a tanács ülésén. Brüsszelben azt várják, hogy beszédében megerősíti majd a választási kampány so­rán kifejtett elképzeléseit az Egyesült Államok és a NATO kapcsolatainak szorosabbra fű­zéséről, továbbá nem feledkezik meg arról az ígéretéről, hogy az Egyesült Államok a jövőben nagyobb figyelmet fog szentel­ni európai szövetségeseinek és azok véleményének. M ég mindig friss élmé­nyem a belgrádi Űjév. Színes villanykörték ez­rei világították meg éjfélkor a Terazije teret, Belgrád központi terét és főutcáit. Vidám csopor­tok dallal és a Jellegzetes kolo­tánccal üdvözölték az új év el­ső perceit. A jókívánságok, a csókolózás és baráti ölelések közepette megfeledkeztek a múlt év rossz élményeiről, s az otthoni és külföldi szebb jövő­be vetett hit melege árasztotta el a Jókedvű embereket. A szebb Jövőbe vetett hit a lugoszláv nép éltetője. A Je­lenlegi politikai helyzetből ered, mert csak a vak nem lát­ja, hogy az ország sok minden­ben előbbre jutott. Haladást ér­tek el a gazdaságban és a po­litikában is. Hadd beszéljenek a számok: a tavaly kitermelt termékek általános értékét 105,5 százalékos indexszám fefezi kl, s e növekedésben legnagyobb az ipar részaránya. Kétévi pan­gás után az ipari termelés hat százalékkal fokozódott. Igaz, különféle ágakban különféle eredményeket értek el, de lé­nyeges az, hogy a gumi- és ci­pőipar kivételével 1967-hez ké­pest valamennyi iparág terme­lése nőtt. A földművesszövet­kezetek termelése ls egy szá­zalékkal nagyobb volt, viszont a magángazdálkodóké 1967-tel szemben 4 százalékkal csök­kent. Jugoszlávia tavaly 98 or­szággal tartott fenn gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, s 36 országgal 81 szerződést kötött. A legtöbb szerződést Ma­gyarországgal, továbbá Lengyel­országgal, a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Ausztriával és Franciaországgal kötötte. Igaz, Jugoszlávia általános kereske­delmi mérlege nem a legkedve­zőbb, de bíznak benne, hogy az Ipari termelés jelenlegi fejlő­dési ütemének megtartása mel­lett sikerül orvosolniuk a kül­kereskedelem passzív mérlegét. Sikerült meggátolni a munka­nélküliek számának növekedé­sét, s intézkedéseket foganato­sítottak, hogy a fiatal szakem­berek állást kapjanak az üze­mekben. A januári és februári napok mozgásba hozták az ország po­JI RÍ JAKUUBEK belgrádi levele Jugoszlávia a pártkongresszus és a választások előtt Utikai életét. Utolsóként befe­jeződött a Boszniai és Herce­govinái Kommunisták Szövetsé­gének köztársasági kongresszu­sa, s most folyik a köztársasá­gi pártkongresszusok és a két autonóm szocialista terület (Ko­szovo és a Vajdaság J konfe­renciái eredményeinek a fel­dolgozása. A könyvkereskedé­sek kirakataiban megjelentek a JKSZ IX. pártkongresszusán elő­terjesztendő dokumentumok ter­vezeteit tartalmazó brosúrák. Mintegy tíz dokumentum a po­litikai, gazdasági és kulturális élet valamennyi területét, a pártmunka több szakaszát fel­öleli, s kiterjed a JKSZ alapve­tő átszervezésére. Egy közös vonásuk van: Javaslatokat tar­talmaznak az önigazgatási rend­szer tökéletesítésére és Javítá­sára valamennyi területen, a de­mokrácia és a demokratikus kapcsolatok elmélyítésére, az itt élő nemzetek és nemzetisé­gek egyenfogú együttélésé­nek biztosítására a társa­dalomirányítás etatlkus-bü­rokratikus formál utolsó csökevényeinek felszámolására. Nagy és felelősséggel járó fel­adatok ezek, de a JKSZ dolga, hogy keresse a vezetés és de­mokratikus Irányítás jobb for­mált és módjait, hogy a társa­dalmi rendszer és szervezés megfeleljen az adott helyzet kö­vetelményeinek. További tavaszi nagy ese­mény: a választások. A válasz­tások fő „szervezője" a Jugo­szláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége, melynek keretében valamennyi politikai és társa­dalmi szervezet részvételével ún. nyilvános jelölő értekezle­teken szemelik ki a képviselő­ket, akik csak ezután lépnek fel a nyilvános választási gyű­léseken, ahol a választók sze­mélycseréket is javasolhatnak. Jugoszlávia politikai aktivitá­sa a jelenlegi nemzetközi hely­zetben és a külpolitikai kap­csolatokban ls megnyilvánult. Tito elnök temesvári látogatása és Ceausescu román államfővel folytatott megbeszélései, Míke Spilfaknak, a szövetségi végre­hajtó tanács elnökének francia­országi látogatása és magas rangú francia államférfiakkal folytatott tárgyalásai, ezt köve­tően budapesti látogatása, az EAK és Marokkó külügyminisz­terének jugoszláviai látogatása, Kocsa Popovics algíri látogatá­sa — mindez azt bizonyítja, hogy a jugoszláv külpolitika az év elejétől rendkívüli aktivitást fejt ki. A tárgyalások során a jugoszláv fél éreztette, hogy különleges érdeke a közel- és közép-keleti feszültség enyhíté­se, a vitás kérdések békés meg­oldása — a nagyhatalmák be­avatkozása nélkül, az egyenlő­ség, a szuverenitás, a nemzeti integritás és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek tisz­teletben tartása alapfán a va­lamennyi országgál való együtt­működés. Szem előtt tartva eze­ket az elveket, különösen nagy jelentőséget tulajdonit az el nem kötelezett országok aktív politikájának, mert olyan erőt lát bennük, amely egyes nagy­hatalmák együttműködésével elő tudja segltent a nemzetközi feszültség enyhülését és a béke fenntartását. Jugoszlávia az említett alap­elvek betartása alapján szíve­sen együttműködik a szocialista országokkal. Ezt bizonyítják például a Jugoszláv—román kapcsolatok. Tito és Ceausescu a legutóbbi három évben hat­szor találkozott, s megvitatta a legidőszerűbb problémákat. Alekszandar Grlicskov, a szö­vetségi végrehajtó tanács tagja részt vett a KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi berlini ülésszakán, és konstruktív ja­vaslatokat tett e szervezet to­vábbi tevékenységére. Minde­nekelőtt rámutatott arra, hogy a gyakorlatban ts tiszteletben kell tartani a KGST keretében együttműködő országok gazda­sági rendszereiben levő különb­ségeket. A jugoszláv—szovjet gazdasági kapcsolatok ls jól alakulnak, s a jó szocialista együttműködés példájául szol­gál a dunai dzserdapi duzzasz­tógát építése, amelyben főként Jugoszlávia és Románia, a Szov­jetunió pedig szállításokkal vesz részt. Frázis volna, ha azt írnánk, hogy a JKSZ március 11-én kezdődő IX. kongresszusa és a tavaszi parlamenti választások a politikai aktivitás csúcsát fog­ják jelenteni. A kongresszus és a választási gyűlések alkalmul szolgálnak a sikerek és kudar­cok mérlegelésére, annak meg­gondolására, vajon az év eleje óta vitatott feladatok ős irány­elvek összhangban vannak-e a való helyzettel és jó távlatokat nyltnak-a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom