Új Szó, 1969. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1969-02-11 / 35. szám, kedd
Pályaválasztás előtt... EZEKBEN A HETEKBEN szinte minden érdekelt családban előtérbe kerül a pályaválasztás előtt álló gyermek további sorsának kérdése. A sorsdöntő elhatározást sok mérlegelés, íejtörés, gond előzi meg. Közeledik a választás ideje ... Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának tájékoztatása szerint az idei tanévben végző alapiskolásoknak március 15-lg kell eldönteniük, hogy milyen iskolában szándékoznak továbbtanulni, illetve milyen szakmát választanak. A kilencedik osztály diákjai jelentkezési ívüket az Iskola igazgatójának adják át, legkésőbb március 15-ig. Az űrlapon kétféle középiskolát s egy ipari szakmát tüntethetnek fel. Az utóbbit arra az eshetőségre, ha a középiskolai felvétel nem sikerülne. Amennyiben a tanuló olyan középiskolát választott, ahol tehetségvlzsgát ls követelnek (Iparművészeti, képzőművészeti középiskola, az egészségügyi Iskola fogászati laboi-ns, Illetve rehabilitációs szaka, konzervatórium, pedagógiai Iskola), a jelentkezési íven ezt nevezi meg első helyen. Az alapiskola igazgatósága a Jelentkezési íveket a tanulókról készített komplex értékeléssel és véleménnyel együtt március 31-ig továbbítja az űrlapon első helyen feltüntettt középiskolába. A komplex értékelés rendkívül fontos, ezért szükséges, hogy a pedagógusok felelősségük teljes tudatában nagy körültekintéssel végezzék. Abban az esetben, ha a jelentkezési ívek száma aránytalanul meghaladná a középiskola irányszámát (azt a mennyiséget, amely az illetékes középiskolába felvehető), az Iskola Igazgatója a szülők beleegyezésével a jelentkezési kérelmet április 30-ig továbbítja az ívben a második helyen feltüntetett középiskolába. Az Ipari tanuló szakmákba jelentkezők íveit az iskolák a székhelyüknek megfelelően az illetékes járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályára küldik A TANULÓK képességüknek és érdeklődési körüknek megfelelően nyerhetnek középiskolai felvételt. Az iskolaigazgató a felvételi bizottsággal a fentebb említett komplex értékelés, az alapiskola nyolcadik osztályos és a kilencedik osztály első félévi bizonyítványa, az alapiskola igazgatójának véleménye és a felvételi vizsga eredményei alapján dönt. Azok a pályázók, akik a kilencedik osztály befejeztével a megfelelő szakban gyakorlatot szereztek, s a felvételi vizsga felvételeinek eleget tettek a többi tanulóval szemben előnyben részesülnek. A középiskolák első évfolyamába felvételi vizsgára meghívást kaphatnak azok a tanulók, akik a kilencedik osztály növendékei vagy már eredményesen befejezték az alapiskolát, egészségi szempontból alkalmasak a továbbtanulásra, illetve sikeresen átestek a tehetségvizsgán, (a már említett iskolák esetében). Valamennyi középiskolában kötelező lesz az írásbeli felvételi vizsga, mégpedig tanítási nyelvből és matematikából. Azok a tanulók, akik a kilencedik évfolyamban sikerrel szerepeltek a matematikai vagy fizikai olimpián, csak a tanítási nyelvből tesznek írásbeli felvételi vizsgát. Az alapiskola tananyagát felölelő vizsgatételeket a középiskola igazgatói az Oktatásügyi Minisztérium utasításai alapján állítják öszsze. A felvételi bizottság szóbeli vizsga útján is meggyőződhet a pályázó tudásáról, különösképpen abban az esetben, ha szembeötlő különbség mutatkozna a felvételi vizsga eredménye és tanuló alapiskolai előmenetele közt. Ezenkívül az egyes Iskolák sajátosságai szerint a tanulók egy vagy két tantárgyból szóbeli vizsgát tehetnek. AZ ÍRÁSBELI felvételi vizsgák a középiskolákon (ahol nincs előírva a tehetségí vizsga) május utolsó hetében, mindig keddi napon 9 órai kezdettel lesznek. Azokban a középiskolákban, ahol a Jelentkezőknek tehetségvizsgát kell tenniük, ennek április negyedik hetében, kedden, az írásbeli felvételi vizsgákat megelőzően vetik magukat alá. A tehetségvizsga a kérelmezett iskola sajátosságának felel meg. Például a képző- és iparművészeti középiskolákban rajzból, modellezésből tesznek vizsgát, hogy felmérjék tehetségük fokát. A pedagógiai középiskolákban a zenei, a testi és képzőművészeti adottságokat, illetve a helyes kiejtést állapítják meg. Azon tanulók, akik a tehetségvizsgán nem feleltek meg, kérvényüket az illetékes iskola igazgatója a Jelentkezési íven feltüntetett második helyre továbbítja május 8-ig. Az írásbeli felvételi vizsgán megfelelt, de helyszűke miatt elutasított tanulók jelentkezési kérelmét az Iskola — a szülők hozzájárulásával — továbbíthatja azokba az iskolákba, ahol vizsonylag kevés a jelentkező. Ezen Iskolák jegyzékét a kerületi nemzeti bibizottságok május 15-ig megküldik az egyes iskoláknak. A tanulók ez esetben nem tesznek újból írásbeli vizsgát. Az egyes ipari szakmák ötéves, érettségivel végződő tanulására jelentkező fiatalok kérvényét az alapiskola igazgatója a járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályára küldi. Az általános műveltséget nyújtó középiskolák, valamint a dolgozók középiskolája utolsó évfolyamának tanulói — amenynyiben szakközépiskolában kívánják folytatni tanulmányaikat — kérvényüket az érettségi bizonyítvánnyal június 20-lg nyújtják be az illetékes szakközépiskolákba. A jelentkezési Ivek Indokolt esetekben később, augusztus 13-ig is benyútjhatók. Az általános középiskolában érettségizett tanulók nem vesznek részt írásbeli felvételi vizsgán, hanem csak szóbeli vizsgát tesznek az iskola jellegének megfelelő szakból. BEFEJEZÉSÜL szeretnénk megjegyezni s főképp a tizenötévesek figyelmébe ajánlani, hogy általában többet ér az olyan Iskola vagy szakma, mely tárt kapukkal várja a jelentkezőket, mint a divatosabb, látszatra vonzóbb s jó kereseti lehetőségeket ígérő, de túltelített pálya. —y m — Mire készül a FIPRESCI? A filmújságírók és kritikusok Világszerte nagyrabecsült nemzetközi szervezete, a FIPRESCI a közelmúltban fontos munkát végaett, amikor megkezdte a „szlmpozlon", vagyis kerekasztal-konferencia sorozatának megrendezését. Az első Ilyen konferenciára, mintegy 20 ország filmújságíróinak jelenlétében, 1967 őszén került sor Stockholmban, s a téma „A skandináv filmgyártás Jelenlegi helyzete" volt. A múlt év januárjában Budapesten már 23 ország képviselői gyűltek egybe, akik a második konferencián a „Mai magyar film" problematikájával Ismerkedtek. A harmadik találkozón Taskentban — melyre negyven országból érkeztek képviselők — a „Közép-ázsiai szovjet köztársaságok filmművészete" szerepelt napirenden. A következő konferenciát Luganóban rendezik 1969 májusában, ahol a korábbi tálálkozőkhoz hasonlóan, vetítésekkel egybekötve a „Fesztiválok válságának okal"-ről lesz szó. Valamennyi konferencia anyaga nemzetközi kiadási egyezmény keretében később könyv formájában, három nyelven — franciául, angolul és oroszul — jelenik meg. Ogy értesültünk, hogy máris folynak a tárgyalások a Luganót követő konferencia témájáról és színhelyéről: a FIPRESCI vezetői azt szeretnék, ha ezen „A mai Japán filmművészet"-ről tárgyalhatnának; a konferencia színhelyéül Tokiót, Kyodot vagy Oszakát, Japán filmgyártó központjait javasolják. Japán részről érdeklődnek a terv Iránt. —I— IMII 17: VOLGYZÁROGÁT-REKORDOK Napjaink ugrásszerűen növekvő elektromos energia igényével párhuzamosan, gombamódra szaporodnak az egész világon a vízi erőmüvek. Az energianyerés és tárolás mellett fontosabb feladat az ivóvíztárolás, árvízvédelem, folyók vízmennyiségének kiegyenlítése, alacsony vízállás esetén a vízmélység növelése, öntözés, Ipart vízellátás és folyóknak hajózhatóvá tétele. 1900 körül az egész világon körülbelül még csak ezer völgyzárógát volt. 1960-ban már több mint nyolcezer működöttI A legnagyobb völgyzárógátak A völgyzárőgátaknak köztudomás szerint három főrészük van: a gát, a tárolómedence és az erőmű. Ennek a három alkotóelemnek az alapján szokták sorolni is a világ legnagyobb vízi létesítményeit. A legimponálóbb méret a gát magassága. Az épülő szovjet Ingurszkaja-gát 301 méter magas lesz, tehát felülmúlja az Eiffel-torony magasságát. A már megépült legmagasabb gát a svájci Grandé Dixence: 284 méter mérettel. A legmagasabb gátak azonban általában nem tartoznak a legnagyobb térfogatúak közé. Ilyen szempontból az Egyesült Államokbeli Ford Peck gát tartja a rekordot 100 millió köbméteres tömegével. Az épülő Asszuáni-gát 50 millió köbméteres teste ma már nem tartozik a ritkaságok közé. Beton mennyiségben az Egyesült Államokbeli Grand Coulee-gát vezet, mely 8 millió köbméter betonjával a világ legnagyobb betonépítménye. Köbtartalma közel háromszorosa a gizeht piramis 2,7 millió köbméteres tömegének. A legnagyobb mennyiségű vizet tároló völgyzárógátak Afrikában vannak. A Rhodézia és Zambia határán épült Karibagát tároló medencéjében 180 milliárd köbméter víz van. A legnagyobb vízfelületű tárolómedence viszont a Volta-völgyzárógát (Ghana), amely 8500 négyzetkilométeres terjedelmével egyben a világ legnagyobb alapterületű mesterséges tava (a Balatonnál például 14-szer nagyobb). A legtöbb energiát szolgálttató vízierőműveket olyan vízbő folyókon találjuk, ahol nagy duzzasztási magasságot lehet elérni. A legnagyobb köztük a bratszki vízierőmö, az Angara folyőn, 4.5 millió kilowatt teljesítményével. Völgyzárógót-tipusok A völgyzárógát-típusok mindig a helyi körülményekhez idomulnak. Ha a völgy partjait szilárd kőzet alkotja, akkor legtöbbször íves gátat készítenek betonból. Bizonytalanabb támaszkodás! feltételek esetén — rendszerint háromszög alakú keresztmetszettel — súlyfalak jönnek számításba. Az altalajt a legkevésbé viszont a földgátak veszik igénybe. Az utóbbi időben a földmunkagépek elterjedése és teljesítményük hatalmas növekedése is előtérbe állította a földgátakat. Ennek tudható be, hogy a falmegoldású gátak részesedése az utolsó 40 év alatt 60 százalékról 10 százalékra esett vissza, míg a súlygátak részesedése 35 százalékról 75 százalékra emelkedett. Az íves gátak közül a legimpozánsabb talán a Zambazi folyót elzáró Karlba-gát, 128 méteres magasságával. A betonból készült súlytámfalak közül a Grand Coulee-gát 1300 méter hosszú gátteste nevezhető talán a legjelentősebbnek. Kivitelezési problémák A kivitelezés nehézségei elsősorban a talajviszonyokból, másrészt a megfékezendő vízből erednek. Időtrabló és sokszor rendkívül költséges mellékmunkákat — például az altalaj cementlével való Injektálását — kell elvégezni az állékonyság biztosítására. A víznek az építési Idő alatt való elterelésére olykor tárolókat kell építeni, melyek közül 15 méternél nagyobb átmérőjűek is ismeretesek. Sokszor rendkívüli létszám alkalmazására van szükség. Nagyobb gátépítéseknél több ezer ember is dolgozik. Az asszuáni gátóriás építésében 25 000 körül mozog a foglalkoztattak száma. A tiroli Kaunertal-erőmű építésében földmozgatásra 175 gépet állítottak be, összesen 38 000 lóerő motorteljesítménnyel, ami egy 60 000 lakosú város energiafelhasználásának felel meg. A brazíliai Tres Marias-gát építésénél csak a gumiabroncs-elhasználódás 800 000 dollár értéket tett ki... Többcélú művek Többcélú létesítmény az osztrák Kaprun vízi erőmű, mert vízhozam-kiegyenlítési feladatai mellett nagy víztömegeknek magasan fekvő tárolójába való nyomásával, energiatárőlást is végez. A Volta-völgyi erőmű (115 méter magas gát) vízzel látja el a Volta-völgyet, másrészt villamosságot termel a kiépülőalumínium ipar részére. A legjelentősebbnek ilyen szempontból talán az épülő Asszuáni-gátat tekinthetjük. 110 méter magas, 5 kilométer hoszszú és 1000 méterig terjedő szélességű gátja többéves viszonylatban is egyenletes árfolyő vízmennyiséget fog a Níluson biztosítani. Ezáltal oly mértékben javítanak az öntözési viszonyokon, hogy a művelhető terület Egyiptomban körülbelül megkétszereződik. Ezenkívül több mint 2 millió kilowatt áramot termel majd az erőmű, úgyhogy részben ez látja el a 900 kilométer távol fekvő Nílus-deltát és Kairót ls árammal. A Szovjetunió egyik legnagyobb energiatermelő üzeme az „SZKP XXII. kongresszusa nevet viselő volgai vizierőmű. Huszonegy agregátja 2 millió 500 ezer kilowatt kapacitású. Az erőmű évente 11—14 milliárd kilowattóra villamos energiát termel. A légkör „vitaminjai" Régóta ismeretes, hogy a fiatal fenyvesben nagyon tiszta a levegő és kevés a mikroba. A nylrfaerdő levegőjében ugyancsak kevés mikroorganizmus van, de mégis tízszer annyi, mint a fenyvesekben. Az erdei levegő sterilitását már a múlt században megpróbálták megmagyarázni. A kérdésre a választ B. P. Tokin, a leningrádi egyetem professzora találta meg. A levegőben sajátos illó vegyianyagokat észlelt, amelyeknek pontos összetétele azonban mind ez Ideig Isme retlen. Sikerült megállapítani, hogy ezek az anyagok távolról ls megölik az élő mikroorga nízmusokat (ezért kapták a fitoncid nevet, amely a görög „fiton" — növény és latin „cldo" — ölők szóból származik). Hogyan Jutott erre a felfedezésre a tudós? Aprő darabokra vágta a nyírfaleveleket ás néhány milliméternyi távolságra vízcseppet helye zett el, amelyben élő mikroorganizmusok, köztük veszélyes betegségeket előidéző mikroorganizmusok is voltak. A mikroszkóp lencséjét a vlzcseppre Irányította. Bizonyos idő múlva a tudós észrevette, hogy egyes mikroorganizmusok mozgása lelassult, majd teljesen megszűnt. A veszélyes mikrőbák elpusztultak. Más meglepő dolgok is előfordulnak. A felvágott vöröshagyma közelében már 35—45 másodperc múlva nemcsak a mikroorganizmusok pusztulnak el, hanem annak a gombának spórái ís, amelyből a penicillint készítik, s a folytatás egy ukrajnai tudós felfedezése: bizonyos 1116 vegyianyagok, azon kívül, hogy megölik a mikróbákat, egyszersmind a légkör vitaminjai is. Ezeket a sajátos vitaminokat mind a növények, mind az állatok, sőt az emberek ls felveszik. Ennek a felfedezésnek alapján a tudósok olyan készüléket szerkesztettek, amely a kórházak és a szanatóriumok termeit légköri vitaminokkal telíti. A természet mintegy behatolt a városba: a fenyvesek, a nyírfaligetek és a tölgyerdők levegője töltötte meg a szobákat. A tudósok által kapott eredmények alapján már most megállapították, hogy a légköri vitaminok kedvezőleg hatnak a szív- és tüdőbántalmakban szenvedő betegekre. Az Uherskú Hradištč i festék- és lakkgyárban olyan új, gyorsan száradó mázolóanyagot fejlesztettek ki, á mely különösen az építőiparban, valamint a bútorgyártásban nagy jelentőségfi, különösen azért, mert az eddigi anyagokkal összehasonlítva 3—4-szer gyorsabban szárad, gyorsabbá tesxi a termelést a egyúttal tartósabb is. A képen ax 6| lakfestéket gyártó háromhengeres gép. 398.