Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-09 / 7. szám, csütörtök

A VILÁG MEZŐGAZDÁSÁGÁBÓ

L A japán mezőgazdaság helyzete Japán háború előtti helyzete, mint élelmiszerekben olyan szegény országé, amely nem tudta eltartani lakosságát, már régen feledésbe ment. A múltat az utóbbi két évtized mezőgazdasági fellendülése feledtette. Eredményeként a japánok ma olyan jól táplálkoznak, mint soha ezelőtt. Ennek ellenére a közelmúltban kiderült, hogy a múltat árnyék gyanánt követi a jelen. A földművelésügyi és erdőgazdasági minisztérium által kiadott „Fehér Könyv a mezőgazdaságról" hívta fel rá a figyel met. Általános lehangoltságot keltett, hogy az élelmiszer-behozatal évről évre emelkedik. 1965 és 1966-ban Japán élelmiszerekkel való önellátása 82 százalékról 81 százalékra csökkent. Hihetetlen, hogy ez az egyetlen százalék a valóságban mit jelent. A mezőgazdasági termékek behozatalának 17 százalékos emelkedését jelenti. Az 1967-es esztendőben még tovább csökkent az élelmiszerekkel való önellátás. Pontos megállapításához ugyan még hiányoznak a statisztikai adatok, de az egyes élelmiszercikkek gyakori hiánya erre enged következtetni. A kormány például kénytelen sok sertéshúst behozatni, hogy elejét vegye a kiskereskedelmi árak emelkedésének. Lényegében véve még nem kellene, hogy ez nyugtalanságot keltsen. Az országnak megvan hozzá a lehetősége, hogy a behozatalt kiegyensúlyozza az ipari termékek gyártásával, illetve kivitelével. Ám figyelembe kell venni azt is, hogy a világpiacon versenytársak vannak és a japán áru értékesítése tőlük is függ. De nem Is lenne helyénvaló, ha az ország behozatallal oldaná meg az élelmiszerellátást és emiatt elhanyagolná a mezőgazdasági termelést. Még nem került rá sor, de egyes jelek már figyelmeztetnek, hogy nincs kizárva a mezőgazdaság lemaradása. Az élelmiszerekkel való önellátás roszszabbodása Indokolható. A lakosság szaporodása és az Igényesebb táplálkozás az oka, ami természetesen még nem jelenti azt, hogy csökkent a hazai élelmiszertermelés. A legnagyobb hiba az, hogy nem növekedik az igényeknek megfelelően. Érdekes jelenség, hogy például az utóbbi évtizedben négyszeresére emelkedett a hústermelés, de a marhahús termelése 1984—1967-ben 45 százalékkal csökkent. Lehetetlen, tételezi fel az olvasó, s így vélekednek a gazdászok is, pedig egyszerű a magyarázata. A mezőgazdaság gépesítése kiszorította az igavonó marhaállományt, amely egyben a marhahústermelés forrását is jelentette. A helyzet megjavítására a földművelésügyi és erdőgazdasági minisztérium kidolgozott egy programtervezetet. A szarvasmarha állomány gyarapítása érdekében /* gabonatermelésre alkalmatlan dombos területek kihasználását java solja. A minisztérium javaslata jó ötlertnek tűnik, de vajmi keveset ér, mert egy ötéves tervről van szó, amelynek keretében csupán 3600 szarvasmarhával növelhetik az állományt. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy e kis jelentőségű feladat végrehajtása ls nehézségbe ütközik, jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a paraszti munka nem nagy tekintélynek örvend, és gondot okoz még e kevés állományhoz szükséges személyzet megnyerése is. Tavaly a mezőgazdasági dolgozók az összes alkalmazottaknak már a 20 százalékát sem tették kl. A parasztság létszámának csökkenését az iparilag fejlődő ország velejáró jeleként tüntették fel. A valóság azonban az, hogy elsősorban a mezőgazdaságban tapasztalható ellentétek késztetnek a falu elhagyására. A tejtermelés nem kifizetődő, a tejtermékek fogyasztása viszont gyorsan emelkedik. A hatékony technikai felszerelés kihasználására az egyes gazdaságok területe kicsi, és a gazdálkodók 80 százaléka a földművelésen kívül más munkát is kénytelen végezni. A minisztérium Fehér Könyve végül megjegyzi, hogy bár a föld művescsaládok életszínvonala a városi lakosság életszínvonalára emelkedett, a vidék elnéptelenedése mégis tovább tart. Erre részben feleletet ad a parasztasszonyok számára rendezett ankét is. Az asszonyok többsége kijelentette, hogy lányát nem kívánja földmű vescsaládba férjhez adni, mivel a mezei munka nehéz. Ennek ellenére a megkérdezett asszonyok 81,3 százaléka azt is kijelentette, hogy vidéken jobbak az életkörülmények, mint a városokban. Az ellentétekből kitűnik, hogy javítani kell a japán földművesek helyzetén. A mezőgazdaságban bizonyos változásokat kell végrehajtani, hogy mind a termelő, mind a fogyasztó elégedett legyen. l-bj-j SZÁRNYPRÓBÁLGATÁS (Kosúth Ilona felvétele) Valóra válnak a tervek? A Kassai Kultúra és Pihenés Park csak jntnt kultúrtársadalml központ teljesíti feladatait, mert a tarkább, érdekesebb műsorok megrendezéséhez hiányoznak az anyagi és technikai előfeltételek. Nincs egy nagyobb épülete és más szükséges berendezése sem. A város területi tervében már 1981 ben kijelöltek ugyan egy térséget az új kultúra és pihenés park céljaira. Két évvel később elkészült az épület terveinek első változata is, amely szerint az új Kultúra és Pihenés Parknak a Hernád-folyó mentán, a Béke-lakótelep, Féhány község felé vezető térségen kellene állnia. Az építkezés kb. hatvanmillió korona beruházást igényel. A terv elkészülése óta a Kassal Várost Nemzett Bizottság a felsőbb szervekhez fordult, liogy az akció bekerüljön a tervbe, de hiába. Azért 1984-83ben a „Z" akció keretében a tervezett térséget 2,5 millió korona költséggel rendezték és begyepesitették. jelenleg befejezés előtt áll itt egy halászcsárda építése, áthelyezték a Csermely-patak medrét és a Hernád egyik ágának medrében fürdőt létesítettek. Mivel azóta a helyzet változott, a kassai Stavoprojekt új terveket készített, s itt érvényesítették a katowlcel kultúra és pihenés park építése során szerzett tapasztalatokat. E tervet a múlt évben Jóváhagyta a kassai VNB tanácsa is. A Javaslat szerint az első szakaszban — 1970-ig kb. tizenötmillió korona költséggel be kell fejezni a közművesítést, szabadfürdőt és gyermekjátszótereket, majd a főépületet kellene felépíteni. A munka zöme a Kassai Kohóépítő Vállalatra hárulna. Sajnos, ez az akció sok követelés után sem került he az 1970-lg megvalósítandó tervek közé ("Pl CSAK NYERHETNEK Régi Ismerősömmel, Gergely Józseffel, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás kereskedelmi osztályának dolgozójával beszélgetek. — Egy pillanatl — szakítja félbe beszélgetésünket, amikor megszólal a telefon csengője. Félreértés nélkül kivehető, hogy az Uhorské Hradiäté-1 Konzervgyár anyagbeszerzőjével tárgyal. Egyezkednek, hogy a konzervgyárnak mennyi zöldségre lesz szüksége. — Kereskedelmi osztályt létesítettünk és segítünk a gazdaságoknak az áruértékesítésben — mondja a telefonbeszélgetés befejezése után, majd a zöldségtermelésre és elsősorban a zöldség értékesítésével kapcsolatos nehézségekre tereli a szót. Érdekes téma. Gondolkodásra késztető esetekről számol be és bizonyít papírra vetett konkrét adatokkal. Úgy tűnik, hogy a zöldséget még lenne kinek megtermelni, a felvásárlás kérdése azonban már nem ilyen biztos. A termelési igazgatóság már 1966-ban észrevette, hogy a Zelenina n. v. nem tudja átvenni az egész termést Több esetben még a szerződésben meghatározott mennyiséget sem. Arról sajnos nincs pontos adat, hogy évente hány vagon zöldség vész kárba, vagy etetnek föl az állatállománnyal, de az egyes esetekből következtetni lehet arra, hogy nem csekély mennyiségről van szó. Az említett évben például a Zelenina a lakszakállasl szövetkezettől 210 mázsa borsó helyett csak 173 mázsát vett át. A fennmaradó 37 mázsa borsón kívül még másfél vagon menynyiségű a földeken ment tönkre. Ez csak a borsó, viszont ebből is kitűnik, hogy csupán ebből a termékből is számottevő a gazdaság' vesztesége. Még elgondolkoztatőbbak az egész járásra vonatkozó példák. Ugyancsak 1966-ban a Zelenina és a Dunaszerdahelyl Konzervgyár a 40 342 mázsa paradicsom helyett csak 26 446 mázsát vett át. Es ez évről évre ismétlődik másféle zöldséggel Is. Tavaly a zöldpaprika felvásárlása teljes két héten át szünetelt. Hogy ez az eljárás milyen veszteséget okoz a gazdaságoknak, nehéz felbecsülni, annyi azonban biztos, hogy a kár Jelentős. Ilyen körülmények között a gazdaságoktól nem ls lehet rossz néven venni, ha más piacot is keresnek, hogy mtmkájuk eredményét pénzre válthassák. Tavaly a hetényf, az ekell, az alsópéterl és a lakszakállasl szövetkezetek 25 vagon káposztát szállítottak a Cadca! járásba. Helyben a felvásárlási ára 40 Hllér volt kilónként, és ott a kétszereséért kelt el. Ezenkívül a čadcalak a szállítási költséget is megtérítették, ami további kereseti lehetőséget jelentett a szövetkezetnek, vagyis hasznos üzletkötés volt. Csakhogy az Ilyen áruértékesítést módszernek rossz oldala is van. A gazdaságnak egyedül kell a piacot keresnie, és ügy tűnik, hogy belekontárkodik az üzlethálózatba, s ezt viszont az illetékesek nem nézik jó szemmel. Ezért kellett megalakítani a mezőgazdasági társulás kereskedelmi osztályát. — Mi senkivel sem kötünk szerződést — mondja ismerősöm — csak fölkutatjuk, hol van szükség zöldségre, és ezt közöljük a gazdaságokkal. A két fél aztán megegyezik az áru mennyiségében, a szállítási feltételekben és az árban. — A segítségnek van már valamilyen konkrét eredménye? — teszem fel a kérdést. — Van — mondja határozottan — és felsorolja, hogy a trencsénl, a losonci, az Uherské Hradišté-l, a plzeűi konzervgyárakkal, valamint a Cadcal és a vsetíni Jednotával már hatszáz vagon zöldség eladására kötöttek szerződést a járás gazdaságai. Ez bizony tetemes mennyiségű zöldség — gondolom magamban — és képzeletemben csak akkor kezd ez a mennyiség csökkenni, amikor megtudom, hogy a járás idei zöldségtermését 2500 vagonnylra becsülik. Vajon mi lesz a többivel? — kérdem — de az ismerősöm azonnal eloszlatja az aggodalmamat. — Ha ezek után már nem is sikerül szerződést kötni, a többi zöldség úgyis elkel idehaza. Az igaz, a gazdaságok ilyen kedvező feltétellel még egy esztendőben sem kezdhették a zöldségtermesztést. Az a megnyugtató benne, hogy az előre megkötött szerződésekkel veszíteni nem veszíthetnek semmit, csak nyerhetnek. BENYUS JÓZSEF SZÜLŐK, NEVELŐK FÓRUMA LOP A GYEREK AZ ISKOLÁS GYERMEKEK nevelése során különféle nehézségek és problémák merülnek fel. Ezek esetenként rossz szokások következményei ls lehetnek. A leggyakoribbak a következűk: az iskolakerülés, csavargás, kisebbrendűségi érzés, érdektelenség, lustaság, hanyagság, szófogadatlanság, visszabeszélés és feleselés, vagy a gyermek az iskolában zavarja a tanítást, rosszul tanul, nem becsüli a pénzt, ideges, hisztériás, fejfájásra panaszkodik, holdkórosságban szenved, s egyéb beteges hajlamai vannak. Ha az iskolás gyermek lop, tettét alapos elemzés alá kell vetni, azaz a gyermek korának, a megkárositott személy, illetve az eltulajdonított tárgy figyelembe vételével, a lopás célja, esetleg más indítékok mérlegelésével kell megítélnünk e káros cselekedetet. Továbbá szükséges megállapítanunk, hogy a gyermek beismerte-e tettét vagy a lopást makacsul tagadja, esetleg más gyermekeket nem beszélt-e rá a lopásra. Lopásról tulajdonképpen csak iskolás korú gyermekek esetében beszélhetünk, amikor a gyermek már meg tudja különböztetni, ml az övé vagy mi képezi mások tulajdonát. A gyermek lopásának megítélésénél éppen ezért nagyon lényeges szem előtt tartani az egyén szellemi fejlettségét. A gyermek az esetek többségében nem elégtelen szellemi fejlettsége miatt lopott, nem is szenved lelki betegségben, hanem magatartásának rendellenességéről van szó, melyet a nevelés eszközeivel kl lehet küszöbölni. A szellemileg visszamaradt, vagy a gyenge akaratú gyermeket könnyű rászedni a lopásra. Ha a felbújtó személy valamilyen előnyöket ígér vagy fenyegetőzik, a gyermek könnyen kötélnek áll, éppen azért nagyon lényeges, hogy elemezzük, a gyermek saját kezdeményezéséből, saját elhatározásából, valamilyen belső indíték alapján lopott-e, vagy pedig valaki más beszélte rá, s ha igen, milyen körülmények közt. A laza erkölcsű családokban vagy az emberi kapcsolatokat kevésbé tiszteletben tartó egyének körében felnövő gyermek rengeteg gondot okoz a pedagógusoknak és a tanítóknak, míg a társadalmi együttélés szabályaihoz szoktatják őt, illetve míg a gyermek helyes viszonyt alakít ki a társadalomhoz és a más tulajdonához. Ilyen esetekben többnyire a rossz példa okozza a gyermek ferde hajlamait. ESETENKÉNT ELŐFORDULHAT hogy azok a gyermekek lopnak, akik helytelenül viszonyulnak vagy alkalmazkodnak a kollektívához; például kisebbrendűségi érzésben szenvednek vagy a közösség nem ismeri el őket. Az Ilyen gyermek valamilyen úton-módon szeretné magára felhívni a figyelmet, vagy szeretné elnyerni a kollektíva tetszését és ezért lopáshoz folyamodik, bár az eltulajdonított tárgyra nincs ls szüksége. Más esetben viszont a kortásai körében helytelenül beilleszkedő gyermek éppen a lopással akarja bizonyítani bátorságát, vagy így akar magának tekintélyt szerezni, esetleg a kollektíva előtt jobb fényben szeretne feltűnni, ezért lopáshoz folyamodik, hogy így legyűrje komplexumait. Megtörténhet olyan eset is, amikor a gyermek a lopással bosszút akar állni valakin s tettét valaki másra hárítja; ez esetben a lopás nem cél, hanem a gyermek bosszújának eszköze. Ezeket az eseteket a gyermekek helytelen erkölcsi magatartására való tekintettel önállóan kell megítélni. Néha a gyermek féltékenységből, vagy azért lop, mert valamilyen, számára hozzáférhetetlen tárgy után vágyik, melyet a lopott pénzen vásárol meg, esetleg valamilyen kellemes szórakozás, vagy kirándulás lehetősége lebeg szeme előtt Lopás esetén gondosan felül kell vizsgálni azokat a körülményeket, melyek közepette a lopás történt, illetve elemezni kell a gyermek szellemi és műveltségi fejlettségét, mert Ily módon könnyebben megérthetjük tettét, s felmérhetjük ennek következményeit és társadalmi veszélyességét. A lelki zavarban, vagy Idegbetegségben szenvedő gyermekek nehezebben értik meg az idegen a más tulajdonának fogalmát, az ilyen gyermek nehezebben méri tel a lopás helytelenségét és veszélyességét. Az említett eseteken kívül gyakori a lopás a lelki beteg gyermekek körében. Az ilyen gyermek ugyanis válogatás nélkül mindent ellop, amit maga körül lát, néha azonban csak egy-egy tárgyra „specializálódik", például bábukra, töltőtollakra stb. A lopásnak ezt a formáját kleptomániának nevezzük. A közönséges lopásokon kívül — mely leggyakrabban a serdülőfiúk közt fordul elő — súlyosabb esetek is előfordulnak: betörés, rablótámadás, sót gyilkosság. Ezekben az esetekben már nem elegendő csak a nevelési eljárás. Ilyenkor feltétlenül beavatkozik az ügyvéd és a bíróság, mely a fiatalkorú bűnöző életkora és a körülmények figyelembe vételével dönt a gyermek további sorsáról. MITÉVŐK LEGYÜNK, ha észrevesszük, hogy gyermekünk lop? Mint már fentebb említettük, lopás esetén elsősorban szükséges megállapítanunk a tényeket és a körülményeket: a gyermek fejlettségi fokát, meg kell győződnünk arról, hogy tudatosftotta-e tettének erkölcsi következményeit, mit csinált az eltulajdonított tárggyal, megtartotta-e, vagy mások számára lopott, elajándékozta-e stb. Ezenkívül ismernünk kell a gyermek otthoni környezetét, mindenekelőtt azt, hogy a szülők nevelés során nem követtek-e el Ilyen irányban hibát, esetleg rossz példával nem befolyásolták-e öt. vagy a családon kíviil más valaki nem beszélte-e rá a lopásra. Nagyon lényeges az is, hogy megtudjuk, egyedülálló esetről van-e szó, vagy a lopás már többször ls megismétlődött, megbánta-e a gyermek a tettét, van-e lelkiismeretfurdalása, igyekezett-e elsimítani a nyomokat, hogy álcázza a lopást stb. A lopás körülményeinek tisztázása után eldönthetjük, ho gyan előzzük, illetve akadályozzuk meg a további lopást s hogyan tereljük a gyermeket helyes útra. Ha az Iskolában a lopásról nem szereztek tudomást — mivel ez a család körében vagy az iskolán kívül történt — a szellemi fejlettségnek és az életkornak megfelelően a gyermeknek megmagyarázzuk, hogy a lopás erkölcstelen, mindenki csak a becsületes munkával szerzett dolgokat tarthatja meg magának, vagy azt, amit másoktól kapott. A társadalom mélységesen elítéli a tolvajokat és megbélyegzi őket. Feltétlenül fel kell hívnunk a gyermek figyelmét a lopás következményeire, a tolvajok és rablók társadalmi számkivetettségére. AMENNYIBEN a lopásra az iskolában kerül sor, az osztályfőnökkel és az iskolaigazgatóval közösen kell eljárnunk oly módon, hogy a módszer hatékony legyen s ne sértse a gyermek önérzetét. A gyermeket az osztály előtt semmi esetre se tüntessük fel tolvajként, ne ls szidalmazzuk, mert ez sértené egyéniségét, s újabb nehézségeket szülne. Ha osztálytársai tudomást szereznek a lopásról, az osztályban meg kell magyaráznunk a lopás helytelenségét és veszélyességét, de úgy, hogy a gyermeket ne alázzuk meg, mert ez lehetetlenné tenné kapcsolatát a többi tanulóval, s káros következményekkel járhat. Dr. ĽUDOVÍT RÉPÁN • IFJABB SAMMY DAVIS, az ismert néger énekes önmagét alakltja Tehetséges vagyok című önéletrajzi filmjében. • VÉGET ERT egy különös nyelvi vita: a spanyol tudományos akadémia elismerte, hogy Mexikó nevében a mexikólaknak joguk van az x betű használatára. Eddig ugyanis az akadémia rendeletére j-vel. azaz Mejlcónak írták az ország nevét. 1969 L 9.