Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-09 / 7. szám, csütörtök

Tettekre van szükség Beszélgetés HRONEC KLÁRÁVAL, a nőszövetség rozsnyói járási bizottságának titkárával A rozsnyói járás asszonyainak évek óta gondot okoz a foglalkoztatottság. A járás területének nagy részében ugyanis nincs nagyobb ipari üzem, így elhelyezkedni csak a mezőgazdaságban, a vendéglátóiparban, a kereskedelemben és a szolgáltató üzemek­ban tudnak. Erről sok szó esett a múlt hó­napban megtartott járási konferencián is, amely egyben lerakta az új járási szervezet alapjait. A járás asszonyainak problémáiról és az előttük álló feladatokról beszélgettünk Hronec Klárával. • Hány tagja van jelenleg a járási szervezet­nek? — Az év végén 2318 tagot tartottunk nyilván. Ez nem mondható soknak. Ugyanis járásunkban mintegy harmincezer tizenöt éven felüli nő él. Vannak községek, mint például Szalőc, Borzova és Barka, ahol még nincs alapszervezetünk. Ez is közrejátszott abban, hogy a járás 83 községe közül csak 61-ben tartották meg az alakuló köz­gyűlést. Ha mindenütt oly megértésre találtunk ma már mint Dernőn, Jolsván és Dobsinán, akkor ma már nagyobb taglétszámmal dicsekedhetnénk. A rőcei lengyárban is mintegy hatszáz nő dol­gozik, az alapszervezetnek azonban csak het­venkét tagja van. A jolsvai magnezitüzemben 263, a Lubenikiben 267, a szlavosi papírgyárban pedig 469 nő dolgozik, de az alapszervezetet mindeddig nem alakították meg. • Ezek után borútátó? — Nem. Bízom abban, hogy a Szlovák Nőszö­vetség kongresszusáig elérjük a háromezres tag­létszámot. Az elnökség tagjai a téli hónapokban meglátogatják majd azokat a falvakat, ahol az alapszervezetek még nem alakultak meg. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a tagok megnyeré­sére a legjobb eszköz a meglevő alapszervezetek jó munkája, valamint az, hogy bebizonyítsuk lé­tünk jogosultságát. Ha mindez sikerül, egy év múlva minden bizonnyal taglétszámunk a kétsze­resére növekszik majd. • Milyen tevékenységet fejtenek ki az alap­szervezetek? — Szabás-varrás tanfolyam folyik Pelsőcön, Ochtinán, Rejdován, Dobsinán és Betlérben, Sü­vetén és Körtvélyesen kézimunka szakkörök dol­goznak. Ochtinán a cigányasszonyok részére főzőtanfolyamot rendeztünk. A serdülő lányok­nak dr, Magda Moznerová kérdezz-felelek estet tartott Görgőn, Alsósájón, Cšetneken, Rejdován és Pacsán. Ezeket az akciókat szeretnénk tovább folytatni, mivel úgy gondolom — amint a ta­pasztalatok is bizonyítják —, hogy igen haszno­sak. Az említetteken kívül a többi tömegszerve­zetekkel karöltve a fiatalok nevelését tartjuk szem előtt. E téren különösen Görgőn érnek el figyelemre méltó eredményeket. A járás asszo­nyai a hosszú téli estéken varrnak, hímeznek, egyszóval készülnek az „Élet szépsége" ver­senyre. Eddig Jolsván, Rőcén és Dobsinán ren­deztek kézimunka kiállítást. • Mely problémák foglalkoztatják leginkább a járás asszonyait? — Pelsőc és Rozsnyó környékén a nők foglal­koztatottsága a legnagyobb gond. Ezért azt ja­vasoljuk, hogy ahol lehetőség van rá, a nemzeti bizottságok létesítsenek helyi üzemeket, ami ugyan nem oldaná meg teljesen e problémát, de igen sokat segítene. Hogy számokkal bizonyítsak, a járásban csupán 10149 nő van munkaviszony­ban. A mezőgazdasági dolgozók háromnegyed része nő, de ez az arány a vezetésben nem tükröződik vissza. Sok helyen még mindig az a nézet, hogy a nők maradjanak a fakanálnál. Hadd említsem meg, hogy a goöaltovói fejőnők tehenenként 2850, a sziliceiek 2557 és a gömör­horkaiak 2449 literes évi fejésátlagot értek el. Egyszóval: a közeljövőben érvényt akarunk szerezni annak az elvnek, hogy ne a nem, ha­nem a rátermettség és a képesség szerint az asszonyok is minden szakaszon kivegyék részü­ket az irányításból. • Miben szorulnak segítségr­— Tudjuk, hogy a nemrég életre hívott járási szervezet egymagában kevés problémát oldhat meg. Munkánkban a Nemzeti Front tömegszer­vezetei, az állami- és a pártszervek segítségére szeretnénk támaszkodni. Különösen sokat segít­hetnének a tanítónők. Amint azonban észrevet­tem — tisztelet a kivételnek —, inkább csak az óvónők vállalnak szívesebben munkát. Jövőre a járási szervezet erősebb és tapasztaltabb lesz, s ez egyben a jobb munka zálogát is jelenti majd — ebben a hitemben maradéktalanul bí­zom. NÉMETH JÁNOS ALKALOM A TANULÁSRA Devizaigérvények az 1969-ben külföldre utazóknak (ČSTKj — Azok a turisták, akik 1969-ben egyénileg szándé­koznak tőkésországokba és Ju­goszláviába utazni, éppenúgy, mint 1968-ban, tehát deviza­Ígérvény alapján szerezhetik be a számukra szükséges valutát. A Csehszlovák Állami Bank­nak a kérvényező lakóhelye szerint illetékes fiókintézetei 1969. január 2-tól 31-ig veszik át a dollárt vagy dinárt igény­lők kérvényeit, amelyeket az e célra szolgáló nyomtatványon kell benyújtaniuk, éspedig kü­lön kell kérvényezniük dollá­rok és külön dinárok Ígérvé­nyét. Prágában az Iparbank veszi át ezeket a kérvényeket. A kérvényezők az említett nyomtatványokat (darabonként 20 fillérért) — a Csehszlovák Állami Bank és az Iparbank fiókintézeteiben vásárolhatják, meg. Minden — 15 évnél idő­sebb — devizaigénylőnek kü­lön kérvényt kell benyújtania. A 15 éven aluli gyermekek ne­vében — amennyiben a szülők­kel együtt utaznának — a szü­lők egyike kérvényez deviza­igérvényt, éspedig az, akinek az útlevelében van feltüntetve a gyermek neve. A kérvényező­nek fel kell tüntetnie az igé­nyelt összeget, amely az Ígér­vény személyenként és a kül­földi tartózkodás napjaként 5 amerikai dollár, de legföljebb 100 amerikai dollár, illetve 20—25 dinár, legföljebb 700 dinár. A kérvényezők az ígér­vény alapján juttatott összeget az adott ország pénznemében, esetleg annak az országnak pénznemében kapják, amelyen a kérvényezők átutaznak. Előnyben részeGülve kapnak deviza ígérvényt azok a kérvé­nyezők, akik a legutóbbi három évben nem utaztak (egyénileg vagy utazási iroda közvetítésé­vel) Jugoszláviába, illetve tő­késországokba magáncélú lá­togatásra. Ennek az elvnek az érvényesítése független a kér­vények benyújtásának sorrend­jétől. Azok, akik meghívásra utaz­nak Jugoszláviába, vagy tőkés­országokba, devizalgérvény nél­kül kapnak egyszeri zsebpénzt, amelynek összege 100 dinár, illetve 5 amerikai dollár lehet. Ha a meghívásra külföldre utazók több devizát igényelnek, úgy devizaigérvényt kell kér­vényezniük. A Jugoszlávián keresztül utazó egyének úgy, mint eddig — devizaigérvény nélkül —, 100 dinárt kapnak, azok pedig, akik a rendőrség engedélyével Ausztrián keresztül utaznak Ju­goszláviába, 50 osztrák schillin­get kaphatnak. A szocialista országokba (Ju­goszlávia kivételével) utazni készülő egyének szabadon, te­hát az igényelt összegben kap­hatnak devizát. Művelődésre és általában a kulturális munkára talán sosincs jobb alkalom, mint most, a téli időszakban. Sok helyen élnek a kedvező le­hetőséggel és változatossá teszik az estéket. Előfordul azonban olyasmi is, hogy a falvak és a városok kultu­rális élete a kedvező felté­tel ellenére is szegényes, eseménytelen. Gyakori, hogy a több milliós költséggel épült művelődési otthonok még mindig nincsenek meg­felelően kihasználva. Lehet, hogy a sok egyéb gond miatt az embereket mostanában a szórakozás és az önképzés gondolata ke­véssé foglalkoztatja. A kér­dés azonban annyira fon­tos, hogy talán nem leszünk időszerűtlenek, ha most is a tanulásra irányítjuk a fi­gyelmet. Annál is inkább in­dokolt erről beszélni, mert ebben az időszakban van a legjobb alkalom népi aka­démiák és előadássorozatok szervezésére. Ismeretes, hogy a felnőtt­oktatás a mi körünkben is kétirányú: egyrészt az isko­lákban, másrészt az iskolán kívül történik. Az utóbbi években a fel­nőttoktatás mindkét formá­ja számottevő sikert ered­ményezett. A munka orosz­lánrészét azonban a népmű­velés végezte, elsősorban a népi akadémiákkal és a kü­lönféle szakelőadásokkal. Mivel a népi akadémiák és a népi egyetemek az utóbbi években csak részben vál­tották be a hozzájuk fűzött reményt, a felnőttoktatás jelenleg inkább az iskolai képzés irányába halad. Az érdeklődés azonban, sajnos, még ez iránt a forma iránt sem olyan, mint szeretnénk. Csupán közbevetőleg jegyez­zUk meg, hogy az iskolai képzés irányába haladó fel­nőttoktatás nem jelenti azt, hogy a népmüvelésnek és az iskolánkívüli képzés többi formájának csökkent a fel­adatköre. Ellenkezőleg, az iskolai felnőttoktatással pár­huzamosan — a párt múlt év novemberi határozata is utal rá — az iskolán kívüli felnőttoktatásnak is bővül­nie és tökéletesednie kell. A felnőttnevelés megjavítása érdekében mindenekelőtt az érdekeltek körében szüksé­ges igényt teremteni. Az akarat és a jőszándék önma­gában ugyanis kevés. Isko­láink, vagy intézményeink hiába tervezik, hogy tanfo­lyamokat nyitnak. Ha nincs érdeklődés, lehetetlen a to­vábbképzés bármely formá­ját megvalósítani. Közös erőfeszítéssel azt kellene ezért elérni, hogy azoknak. NéphctíJseregü rtk életéből Ot év mérlege CARNUNTUM Egykori római város és fürdő A régi pozsonyiak egykori kedvenc ki­ránduló helye volt a Duna jobb partján, Ausztriában fekvft Deutsch-AItenburg és Petronell. Közelükben találhatók a római Carnuntum nevű város romjai, ahol az egyik római légió állomáso­zott. A helyi múzeum­ban gyűjtötték össze a környék római kori emlékeit, ásatásainak eredményeit. Számos szép ókori leletet, kö­zöttük egy Mithrasz­oltár maradványait, értékes éremgyűjte­ményt, kőteleteket, üvegedényeket, agyag­korsékat, sőt búzasze­meket, megkeménye­dett, megüszkösödött kenyeret is talál itt a látogató. A régisége­ken kívül élS neveze­tessége ls vaa Deutsch-AItenburg­nak: gyógyerejü hő­forrása, amelynek jód­tartalma az elemzések szerint Európa összes gyógyforrásai kSzűtt a legnagyobb. A lako­sok szórakoztatására a rómaiak amfiteátru­mot ls építettek, amelybe csatornán ve­zették be a Dunából a vizet. A legújabb hírek szerint Carnuntum „polgári városrészé­ben" most vizsgálják az ún. palota-romot. Az 19B7-ben megkez­dett ásatás eredmé­nyeként szabaddá tet­tek egy 9X15 méter területű helyiséget, valamint egy 3 méter széles és 5 méter hosszú folyosót. Ké­sőbb egy további te­remszerű helyiség fel­tárását is megkezd­ték. A régészek a 4 méter mély omladék alatt több réteget és tűzvész nyomait álla­pították meg, amelyek a markomannok táma­dásának idejéből — azaz az I. és III. szá­zadból származnak. Különféle apróbb tár gyak — a késői III. századbél származó pénzdarab és egy ho­mokkőből faragott fér­fifej — is arra valla­nak,hogy a leletek az időszámításunk első évszázadaiban kelet­keztek. Egy négyszög­letes fával burkolt 5 méter mély kutat két­ségkívül az I. század­ban építették. A carnuntum! palo­tatermet, melynek két­harmadát kiásták, ké­sőbb restaurálták. Hogy palotának vagy termálfürdőnek hasz­nálták-e, még nem tudják. Dr. Stlglitz osztrák régész szerint inkább fürdő volt a rendeltetése, erre ntal ugyanis az ott talált hatalmas fürdőbersn­dezés. Később a III. vagy IV. században palotának építették át. -gk-i Az a magasabb műszaki repülő­egység, amelyben Ján Kremitov­ský mérnök-ezredes is szolgál, a közelmúltban ünnepelte fennállá­sának ötödik évfordulóját. E rö­vid idő eredményeiről legjobban az a tény beszél, hogy ma már harci zászlóval büszkélkedhetnek. Mi ls rejlik e mögött? Az emlí­tett Idő alatt négy század, hu­szonegy szakasz, 98 raj és kilenc­venöt kollektíva nyerte el a pél­dás címet. Az eredmények az újítások terén ls figyelemre méltók. Az egység­ben 462 javaslatot nyújtottak be, ebből 340-et már alkalmaztak ls; és az Így elért anyagi megtakarí­tás 1 150 045 koronát tesz ki. A le­génység 138 115 brigádórát dolgo­zott le, a katonai műszaki beren­dezésekkel pedig 8 ezer koronái. Ezzel több millió koronás értéket hoztak létre. Érdemes megemlíteni, hogy ezt az egységet jól Ismerik Csallóköz­ben is. Tagjai az 1965-ös árvíz ide­jén hathatós segítséget nyújtottak a károsultaknak. A legénység a mentési munkák során 10 308 órát dolgozott le, műszaki berendezé­seik és gépeik pedig 10 805 órát voltak özemben. Bíznak a pártban Abban a katonai egységfieri, amelyben Rudolf tiszt Irányítja a politikai munkát, az augusztusi események után több fiatal kérte felvételét a pártba. A jó ideoló­giai munka bizonyítékaképpen az ntóbbl hónapokban 42 katona, Il­letve tiszt lépett a párt soraiba. Belépési nyilatkozatukban a párt politikája iránti bizalmukat hoz­ták fel. A katonák is hozzájárulnak A Janovice nad Ühlavou-i hely­őrség katonái felhívást Intéztek a nyugati katonai körzet egységei­hez, hogy támogassák az SOS gyermekváros felépítését. Azt Ja­vasolják, hogy a katonai körzet­ben az említett célra Június 1-lg gyűjtsenek össze 350 000 koronát, ami egy lakástömb építésének költségeit fedezné. Ök maguk Ígé­rik, hogy ezekben a napokban 500 koronát utalnak át a 777-es folyó­számlára. A gyűjtést a helyőrsé­gekben a nemzetközi nőnap és akiknek nincs meg az alap­fokú iskolai képzettségük, ne csak egy elenyésző ré­sze, hanem többsége érezze egyéni érdekének és ha­laszthatatlanul fontosnak az alapiskola elvégzését, szak­ismeret szerzését, az anya­nyelven történő oktatás igénybevételét. A csehszlovákiai magyar tannyelvű középiskolák osz­tályainak a száma évről év­re nő. Bíztató képet nyújt a középiskolák hálózatának a bővülése is. S bár minden évben sokan szerzik meg az általános középiskolai vég­zettséget, a közelmúlt kuta­tásai azt derítették ki, hogy még mindig magas azoknak a száma, akik nem rendel­keznek semmilyen képesítés­sel. Nemcsak a fiatalok, ha­nem több vonatkozásban a felnőttek tanulása is felké­szülés a jövőre, a jobb munkára, felkészülés arra, hogy az egyén jobban bol­doguljon, a társadalomnak egyre hasznosabb tagjává váljék. Az oktató-nevelő munkát ma már a legtöbb esetben nem a társadalmi követel­mények betűjéhez, hanem annak szelleméhez megfele­lő magatartás kialakítása jellemzi. Az akarat és a jó­szándék azonban még ebben az esetben is kevés. Isko­láink hiába tervezik tanfo­lyamok nyitását. Ha nincs érdeklődés, ha nincsenek Jelentkezők, lehetetlen a továbbképzés bármilyen for­májának a megvalósítása. A kilencéves iskolák mellett működő esti tanfolyamok számát is az határozza meg, hogy kérik-e ezt a tanítási formát a felnőttek, vagy nem. E tanfolyamokra je­lenleg alig akad jelentkező, s ez éppen olyan bántó és káros, mint az, hogy a ma­gyar diákok közül viszony­lag kevesen járnak főisko­lára. E kedvezőtlen hely­zet kettős feladatot ró mind­azokra, akik gondjukon vi­selik a művelődés és ezen belül a társadalmi felemel­kedés ügyét: egyrészt az anyanyelven történő oktatás lehetőségét, másrészt az ok­tatásban résztvevők számát szükséges biztosítanunk. A törekvés lényegesen könnyebbé válna, ha min­denki megértené, hogy a tanulás ma már nemcsak egyéni és társadalmi érdek, hanem korkövetelmény. A téli időszak alkalom arra, hogy pótoljuk a mu­lasztást. Szervezzünk minél több helyen akadémiákat, előadássorozatokat. Tegyük a felnőttnevelést folyama­tossá. BALÁZS BÉLA gyermeknap alkalmából meglsmét­lik. Hathatós segítség Az észak-morvaországl kerület katonai üzemel és intézményeinek dolgozói az őszi mezőgazdasági munkálatok Idején 17 500 brigád­órát dolgoztak le. Az olomoucl já­rás katonái közül 238-an ajándé­koztak térítés mentesen vért. Az a katonai egység, ahol Rothbauer tiszt dolgozik, 411 katona az őszi betakarítási munkálatok fo­lyamán több mint ezer munkana­pot dolgozott le. Az üzemekben szervezett DubCek-műszakokban csaknem ötszáz katona vett részt. A köztársasági alapra pedig 3800 koronát juttattak. (né) TÜZELOALLASBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom