Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-29 / 24. szám, szerda

arckép csarnok v) 25 ö g 1969. I. 29. Január 20-án hivatalba lépett az ij amerikai elnök és kormánya. A decemberben megalakult kormányról világszerte megállapították, hogy „szürke emberek k a b i n e I j e". A hatalomra került Republikánus Párt legtapasz taltabb és legbefolyásosabb egyéniségei nem kaptak helyet a kormányban. A megfigyelők ismertetve a kormány névsorát emlékeztettek arra. hogy Amerikában az elnök jogköre rendkívül nagy, a hatalom gyakorlatilag egy kézben összpontosul. Az amerikai politikai rendszert bátran nevezhetnénk elnöki rendszernek, hisz az elnöknek jogában áll. hogy nagy mértékben maga irányítsa az egyes minisztériumokat is. Erre törekedett lobnson is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a kormány tagjai és a tanácsadók ennek ellenére döntően befolyásolhatják az elnök politikáját. Az új kabinet tagjai közül természetesen a legnagyobb érdeklődés a külügyminiszteri tisztségviselőjére összpontosul. Általános meglepetést keltett, hogy N i z o n a külpolitikai tapasztalatokkal nem rendelkező W i 1

11 a m P. R o g e r s t nevezte kl erre a jelentős posztra. Ez a tény is igazolja azt a feltevést, hogy Nlzon a már korábban kinevezett biz tonsági tanácsadójával Henry Kissingerrel fogja meghatározni az amerikai külpolitika irányvonalát, míg Rogers aligha lesz több, mint az elnök szócsöve a külügyminisztérium élén. Nlxon tehát „magának a külügyminisztere" akar lenni. Rogers Nlxon közeli barátja és életpályájuk is sokban hasonló. Az új külügyminiszter 1313-ban Norfolkban egy biztosítási ügynök családjában született, jogtudományi tanulmányait ösztöndíjasként végezte, közben rossz anyagi körülményei miatt különféle munkákat vállalt. 1938-ban kezdte jogászi pályafutását. Nixonnal először 1942 ben a haditengerészet egyik kiképzőtáborában találkozott. A háború után ügyvédi irodát nyitott New forkban, majd a szenátus védelmi bizottságának tanácsadójaként került ismét kapcsolatba Nixonnal. Rogers már ebben az időben segítséget nyújtott Nixonnak, aki a vizsgálatot vezette az A 1 g e r H i s s-féle provokációs kémügyben. 1952-ben jelentős szerepet töltött be Nixon alelnök ségéért folytatott választási hadjáratban. Amikor a mai amerikai elnök politikai karrierjét súlyosan veszélyeztették a különböző korrupciós vádak, Rogerstől hathatós támogatást kapott. Mindketten tagjai lettek Eisenhower kormányának, Nixon alelnök lett, Rogers pedig igazságügy-miniszterhelyettes, majd igazságügy-miniszter. Amikor 1955-ben Eisenhower szívrohamot kapott és ezért az alelnök látta el az elnöki teendőket, Nlxon azonnal Rogerstől kért segítséget. Megtörtént, hogy bizalmasa házában keresett menedéket a szenzációra éhes amerikai sajtó rohama elől. Rogers a demokrata párti kormányzat idején jövedelmező ügyvédi Irodát vezetett Washingtonban. Nagy meglepetést keltett, hogy nem kapcsolódott be Nlxon mostani elnökválasztási hadjáratába. A sajtó már barátságuk msgszakadásáről írt, de Rogers kinevezése rácáfolt ezekre a találgatásokra. Rogers nagyon kevís külpolitikai és diplomáciai tapasztalattal rendelkezik. 19S7-ben tagja volt az amerikai ENSZ-küldüttségnek és részt vett a Dél-Afrikával fog lalkozó különbizottság munkájában. Ennyi az egész, ha nem vesszük még tekintetbe, hogy 1960-ban egy amerikai küldöttség élén részt vett Togo függetlenségének ünnepségein és ez alkalomból ellátogatott több afrikai országba. Mindez nagyon kevés ahhoz, hogy a mai bonyolult nemzetközi helyzetben az első kapitalista nagyhatalom külpolitikáját irányítsa. Rogers személyi elkötelezettségében viszont Nixon biztos lehet. Valószínű, hogy feladata a mindennapi külpolitikai ügyek Intézése és a külügyminisztérium hatalmai bürokratikus gépezetének irányítása leiz, míg a sorsdöntő külpolitikai lépéseket maga ax eltük testi meg. Cs. E. Nixon fontolgat Washington — Nixon hétfői sajtóértekezlete után diplomáciai körök arra következtetnek, hogy az új amerikai elnök a közel-keleti válságról folytatott tárgyalásokat valószínűleg öszszefüggésbe akarja hozni a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásának kérdésével. Az AP szerint Nixon tanulmányozza az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös közel-keleti akciójának lehetőségét. Ennek az akciónak a sikerétől függne Washington és Moszkva tárgyalása a nukleáris rakétafegyverek korlátozásáról. Nixon Johnsontől eltérően nem bízik abban, hogy farring ENSZ-közvetítő meg tudja oidani az Izrael és az arab országok közti nézeteltéréseket. Ellenkezőleg, attól tart, hogy egy újabb közel-keleti katonai akció az atomnagyhatalmak konfrontációjához vezethet. Nixon eddig nem döntött semmilyen konkrét akcióról, és megfigyelők szerint jelenleg valamennyi lehetséges lépést fontolóra vesz. Erről a kérdésről fog tárgyalni szombati ülésén a Nemzetbiztonsági Tanács ls. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikájának kialaZavargások London — A londoni közgazdasági és államtudományi egyetem diákjainak radikális csoportja, amely elfoglalta a Londoni Egyetemi Diákszövetség központját, a többi brit egyetem diákjaitői számos szimpátiaüzenetet kap. A diákok azután foglalták el a központ épületét, hogy az iskola igazgatósága bezáratta a főiskolát. A diákok elfoglalták az épületben levő nyomdát, és röpiratokat, illetve követelésüket tartalmazó propagandaanyagot adnak ki. EszaK Irorszásban Belfast — Az észak-Írországi Armagh város bírósága hétfőn háromhónapi fogházbüntetésre Ítélte lan Paisley szélsőséges protestáns lelkészt. Paisley a múltban szélsőséges elemeket bújtogatott a katolikusok ellen. A tavaly november 30-i nagygyűlés után letartóztatták. Paisley az ítélet kihirdetése után azt mondotta, hogy nem fellebbez, de mihelyt szabadlábra kerül, „nem térdel le O'Neill miniszterelnök előtt, és tovább folytatja prédikációs és bújtogató tevékenységét." Mint ismeretes, Észak-!rországban több mint negyed éve tartanak a zavargások a katolikusok és a protestánsok között, s ezeken már több ember lelte halálát. kítására nagyobb befolyással lesz Kissinger, Nixon főtanácsadója, mint a külügyminisztérium. Egyes diplomáciai körök szerint az is lehetséges, hogy Nixon addig fogja halogatni a rakétafegyverek korlátozására vonatkozó tárgyalásokat, amíg nem érnek el bizonyos haladást a közel-keleti és talán a vietnami helyzet megoldásában. Az AFP szerint Saigonban kedvezően fogadták Nixonnak Vietnamra vonatkozó kijelentéseit. Különösen azokat a szavait fogadták nagy megelégedéssel, melyek szerint az esetleges dél-vietnami fegyverszünet a vietnami probléma katonai megoldásától függ. Délvietnami vezető körökben ebből arra következtetnek, hogy az új amerikai vezetők ugyanazt a nézetet vallják, mint a saigoni rendszer párizsi képviselői, akik szerint az elsőrendű probléma az észak-vietnami csapatok kivonása Dél-Vietnamból. Johnson értékeli külpolitikáját Johnson volt amerikai elnök a Readers Digest-ben hosszú cikkben értékeli kormánya külpolititkáját. Arra a megállapításra jut: habár a vietnami háború kényszerítette arra, hogy távozzék az elnöki hivatalból, bármilyen más politikai irányzat még rosszabb következményekhez vezetett volna. A volt elnök cikkének jelentős részében Vietnammal foglalkozik, és sok esetben nem sikerül lepleznie ingerültségét és haragját. Csupán annyit ismer el, hogy esetleg nem sikerült megmagyaráznia az amerikai népnek, mit akart politikájával elérni. A volt elnök sajnálatát fejezi ki a közel-keleti válság miatt, és óva int a kikényszerített megoldástól. Az Egyesült Államokban rövidesen három kötetben kiadják Johnson emlékiratait. Egy televíziós társaság is érdeklődött az emlékiratok iránt. Francia—szovjet terv Izrael „semlegesítésére" Párizs — Franciaország a fegyverembargó elrendelésével megkezdte annak a francia — szovjet tervnek a megvalósítását, melynek célja Izrael elszigetelése és semlegesítése — állítja a Combat. A lap szerint Franciaország és a Szovjetunió nem akarja megtámadni vagy elpusztítani Izraelt. A két ország így osztotta meg a feladatokat: Franciaország ellenőrizni fogja Izrael északi és keleti határát, a Szovjetunió pedig déli és nyugati határát. Franciaország nem lesz közvetlenül érdekelt, csupán hozzájárul az arab országok katonai erejének növeléséhez. Izrael idei költségvetése Moszkva — A Szovjetszkaja Rosszlja cikket közöl Izrael idei költségvetéséről. Megállapítja, hogy a figyelmeztetések ellenére Tel Aviv nyilván újabb háborús provokációkat és a közel-keleti feszültség további növelését tervezi. A költségvetés kiadásainak 37 százalékát katonai célokra fordítják. Az előirányzott katonai kiadások az eddigi költségvetések közül most érik el a legmagasabb összeget. „Tel Aviv uralkodó körei magas költségvetésének titka abban a támogatásban rejlik, melyet a nyugati imperialista körök és a nemzetközi cionista szervezetek nyújtanak" — mutat rá a cikk. A továbbiakban megemlíti, hogy a katonai kiadások növelése természetesen az életszínvonal csökkenésével jár. Emelkednek az árak, az adók, növekedik a munkanélküliség, egyre kisebb összeget fordítanak a közszolgáltatásokra, az Iskolaügyre, az egészségügyre és a társadalombiztosításra. A KANADAI KORMÁNY a közeljövőben dönt erről, mikor és hogyan ismeri el a Kínai Népköztársaságot — jelentette be Sharp külügyminiszter. F r a n c o nem mond le Folytatódnak a letartóztatások Spanyolországban Madrid — Franco tábornok olyan egészséges, amilyen még sohasem volt, és nem hajlandó lemondani tisztségéről. E kijelentést Iribarne, spanyol tájékoztatásügyi miniszter tette hétfőn este az AFP madridi tudósítójának. A miniszter ezzel lényegében a londoni Daily Telegraph jelentését cáfolta meg, amely szerint Franco tábornok beteg és rövidesen lemond. A miniszter a továbbiakban tagadta, hogy a rendkívüli állapot kihirdetése „katonai pucscsal" ér fel. Szavai szerint semmiféle katonai nyomásnak nincs kitéve a kormány, amelynek tagjai egyöntetűen jóváhagyták a rendkívüli állapot kihirdetését, hogy véget vessenek az egyetemeken uralkodó tarthatatlan helyzetnek. Francia lapjelentések szerint a spanyol belügyminisztérium folytatja a letartóztatásokat, és koncentrációs táborokat rendez be. A meglevő börtönök ugyanis már megteltek, ezért újabb fegyházakra, munkatáborokra van szükség. Ugyanezek a lapok tudni vélik, hogy az elmúlt három nap során közel ezer spanyol értelmiségit tartóztattak le. PAKISZTÁNBAN ioiytalodtak a kormányellenes tüntetések, és újabb véres összetűzések voltak a tüntetők és a rendőrség között. Karachiban és Lahore-ban öt személy vesztette életét az összetűzéseknél és sokan megsebesültek. A tüntetők ellen katonaságot vezényeltek ki. SAABI, a Dél-jemeni Népi Köztársaság elnöke tegnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába érA BOLÍVIAI KORMÁNY a múlt héten összeesküvést leplezett le, melynek célja Barrientos elnök meggyilkolása volt — jelentette be a bolíviai titkosszolgálat főnöke. Bolíviában november 18-a óta szükségállapot van, melynek kihirdetését az elnök azzal Indokolta, hogy kormányellenes összeesküvést lepleztek le. A BECSI RENDŐRSÉG letartóztatott két iráni állampolgárt, akik az elmúlt napokban durván felléptek az iráni sah ellen tüntető diákokkal szemben. A Volksstimme szerint a letartóztatottak az iráni titkosrendőrség ügynökei. LUXEMBURGBAN befejeződött a három hónapja tartó kormányválság. A Keresztényszocialista és a Demokrata Párt képviselői megegyeztek egy koalíciós kormány megalakításában. Az új kormány összeállításával Werner eddigi miniszterelnököt bízták meg. t. CADIEUX kanada ti hadügyminiszter kijelentette, hogy Kanada biztonsága szempontjából továbbra is szükséges országa NATO-tagsága. Igy válaszolt Kievanse postaügyi miniszter szombati kijelentésére, miszerint Kanada NATO-tagsága fölösleges. N. DIEDERICHS dél-afrikai pénzügyminiszter nyugat-európai körutat tesz. A dél-afrikai arany eladásáról és kölcsönökről fog tárgyalni. G. SCHRÖDER bonni hadügyminiszter és Albert Schmez vezérkari főnök e héten az Egyesült Államokba érkezik. A hivatalos Jelentés szerint útjuk célja egy amerikai hajótársaság által gyártott torpedóromboló átvétele. OLASZORSZÁG ÉS TÖRÖKORSZÁG Moszkvában aláírta az atomsorompó-egvezményt. ÜJABB ANGOL REPÜLÖRAJ repül e héten a Földközi tenger térségébe, hogy részt vegyen a Szovjetunió Földközitengeri flottája feletti őrjáratokon. KYOTÖBAN tegnap megkezdődött japán és amerikai szakembereit négynapos tanácskozása Okinawáról. Okinawa viszszacsatolásán kívül az általános ázsiai helyzetet is megvitatják. „Ofra kezdeni" — ezt a következtetést vonta le Franz Muhri elvtárs, az OKP elnöke a pártkongresszus és az új Központi Bizottság január 15—16-án megtartott plenáris ülésének anyagából. A pártkongresszuson, amelynek befejezését tulajdonképpen ez a plenáris ülés jelentette, megismételték nyílt szavazással a KB választását, és ennek során négy elvtárs, köztük Marek és Kodlcek, akik az előző titkos szavazás alkalmával a szavazatok felét sem kapták meg, mégis bekerültek a Központi Bizottságba. Már a plenáris ülés első napján — az érvényes 85 szavazatból 75 szavazattal — ismét Muhrl elvtársat választották a párt elnökévé. A Politikai Bizottság összetételére vonatkozó nehéz tanácskozások után — 13 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett — elfogadták Muhri és Fürnberg elvtársaknak azt a közös javaslatát, amelyet a párt nagy többsége a következő időszakban érvényes elfogadható megoldásnak tekint. Külön figyelmet érdemel, hogy Franz Marek elvtárs, az ideológiai munka eddigi vezetője, a Weq und Ziel című elméleti lap főszerkesztője saját kérésére kivált a Politikai Bizottságból. Ez az elhatározás Jelentősen megkönnyítette az új Politikai Bizottság összetételére vonatkozó kérdések megoldását. Kodicek elvtárs, a szakszervezeti munka irányítója, továbbra is tagja maradt a bizottságnak, csakúgy mint West elvtárs, a VolksÚjra kezdeni... stimme főszerkesztője. Marek és Dubowsky elvtársak helyett (ez utóbbi magas korára való tekintettel vált meg tisztségétől) a Politikai Bizottság új tagjai: Hans Kait Kärntern országgyűlési képviselő és Walter Wachs (az OKP-hoz közelálló Szabad Osztrák Ifjúság egykori vezetője) a második nemzedékhez tartoznak. A megfiatalítás eredménye az Is, hogy Zapf elvtársat, a Szabad Osztrák Ifjúság Jelenlegi vezetőjét is a PB tagjává választották. Elhatározták, hogy a következő két évben sor kerül további személyi változásokra és a PB további megfiatalítására. A Politikai Bizottság megbízta a kongresszuson megválasz tott döntőbizottságot, foglalkozzék Ernst Fischer elvtárs magatartásával. Fischer szélsőséges tevékenységét a kongreszszus után is folytatta, és a párt ellen irányuló provokatív nyilatkozatot adott a televíziónak. Fischer magatartását már az előző Politikai Bizottság nyilatkozata és Muhri elvtársnak a Volksstimmében közölt állásfoglalása ls elítélte. Bár a kongresszus számos kérdésre egyhangúlag elfogadott választ adott, sok olyan probléma maradt függőben, amelyet nyílt vitában kell majd tisztázni. Azonban a legfontosabb az, hogy Muhrl elvtárs a kongresszuson megakadályozta a párt kettészakadását, megalakult egy valószínűleg munkaképes Politikai Bizottság, láthatóan csökkent a feszültség, és a fennálló véleménykülönbségek ellenére is kialakulóban van az együttműködés légköre. Muhri elvtárs nyilatkozatában rámutatott arra, hogy nem teljesült az ellenség reménye, miszerint a pártban szakadás következik be. A kongresszus megtalálta az újrakezdéshez szükséges határozatokat és kiinduló pontot, és ezzel megkezdődött a párt egységének felújítása és megszilárdítása. El kell kerülni azt, hogy a véleménykülönbségek újabb ellentéteket szüljenek, amelyek akcióképtelenné tennék a pártot. Ojra akarjuk kezdeni és ez mindnyájunkra vonatkozik — mondotta Muhri elvtárs, majd Igy folytatta. — A KB első plenáris ülése megteremtette az újrakezdés, az osztrák nép érdekeiért vívott küzdelem új szakaszának feltételeit. A pártra nehéz feladatok várnak. Ez vonatkozik elsősorban az áprilisi városi tanácsválasz tásra és a parlamenti választásokra. Az a fontos, hogy a kommunisták a kedvezőtlen körülmények ellenére is tartsák meg helyüket a városi tanácsban, és ez elsősorban attől függ, milyen mértékben sikerül aktivizálni és mozgósítani a párttagságot. A legközelebbi politikai feladatok egyike annak a követelésnek a szorgalmazása, hogy Ausztria — Svédország példáját követve — diplomáciailag ismerje el a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, amit az igazi semlegességi politika szabályai szerint már régen meg kellett volna tennie. A kommunistáknak ebben az értelemben kell hatást gyakorolniuk a Szociáldemokrata Párt tagjaira, ami azért is szükséges, mert Kreisky, a Szociáldemokrata Párt vezetője nem hajlandó ebben a kérdésben a svéd szociáldemokraták magatartását követni, holott a párt jobboldali vezetői ismételten a svéd pártot tartják követendő példának. Kreisky azonban nyíltan az amerikai külpolitika további támogatása mellett foglalt állást.