Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-26 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó
N agy átgondolást és odaadást követel mindanynyiunktAl az, hogy megfelelő eredményeket matassunk fel. Mert bűn, ha egy tál lencséért eladjuk magunkat, bűn, ha kiszolgáltatják magunkat, de az is vétek, ha a mozgalmat túlságosan várakoztatjuk és görcsösen ragaszkodunk olyan célkitűzésekhez, melyek megvalósítása bizonyos adott keretek között lehetetlen. Ne okozzon elkeseredést, ha nem minden sikerül úgy, ahogy azt elképzeltük! Ne várjnnk mindjárt nagyszerű eredményeken A mozgalom fejlődése többnyire sok hiányosságot, hibát vonhat maga után. Olyan űröket teremthet, amelyeket bizony csak többszörös fáradsággal lehet kiküszöbölni. Tudni kell, mikor lehet és szabad hétmérföldeseket lépni. Ezért ne hangozzék visszahúzónak az a kijelentés, hogy mozgalmunkat jelenleg az evolóciós fejlődés tölti meg hasznos tartalommal, elsősorban ez mm Onerkölcs—társadalmi erkölcs (II.) ÖTÉVES A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR IFJÚSÁGI KLUBMOZGALOM kovácsolja össze. Az értékek csak akkor ténylegesek és súlyosak, ha eredményük a társadalommal kötődik. A mi esetünkben a csehszlovákiai magyarsággal, s ezen, csak ezen keresztül az egész társadalommal. Mert erre kell mindig emlékeznünk, hogy mi elsősorban csak annyit érünk, amennyit a csehszlovákiai magyarságnak jelentünk. Amilyen pozitív eredménnyel, értékkel tudjuk gazdagítani ezt a kis társadalmat. Ha gazdagítottuk, akkor hasznára voltunk az egész magyarságnak, és gazdagítottuk vele az országot is. Elsősorban tehát az jelenti eredményességünket, hogy odaadó kitartással állunk megvalósítható célkitűzéseink mellett, megismerjük az értékeket és magunk Is ezek erdekében dolgozunk ás gazdagítjuk mozgalmunkat. Fiatalságunk és mozgalmunk igen sokrétű. A szociális rétegeződés széles skáláját teljességgel öleli át. Természetes az, hogy nem minden fiatal kapcsolódik be a mozgalomba. Az általános szervezettség a széles társadalmi jelentőséggel bíró szervezeteknél kb. tíz százalékos, arányítva az összlakossághoz, vagy ahhoz a társadalmi csoporthoz, melynek érdekeit képviseli az illető szervezet. A mi mozgalmunk is lassan megközelíti ezt a százalékarányt. Természetesen nem szabad csak arra törekednünk, hogy minél több tagja legyen. A tagság növekedése és az eredményes munka Ilyen jellegű viszonylata ugyanis hibás elmélet. Növekedjen az érdeklődők száma a munka eredményeinek viszonylatában. Mozgalmunk jelenlegi, kiteljesedő szakaszában kell, hogy ez legyen a mérvadó. Ne váljon azonban frázissá az „eredményes munka" kifejezés. Tudjuk, hogy sok időbe telik, míg megszületnek az eredmények. Ezért a tényleges eredményeket nem az akciós, egyszeri munka jelenti, hanem az ennek hátterében lejátszódó lassú folyamat, a már előbb említett evolúció. A tudatos, alapos munka. Lehetőségeinkből és a szükségletekből kell kiindulnunk. A szükségleteket elsősorban a csehszlovákiai magyar fiatalság és társadalom relációjában kell vizsgálnunk. DURAY MIKLÚS (Folytatjuk) H F NAGY JÁNOS szobrászművész A nagy múltú Duna menti városban, Komáromban él. A várost termékeny síkság övezi. Kérges kezű, kevés beszédű emberek dolgoznak itt. Rajong értük. Nem hiába, mert benne ls érződik egy tulajdonságaik egyike: nehéz őt szóra bírni. Sokáig bizalmatlan az idegen látogatóval, fürkészi és értékeli őt. Ogy érzem: keresi bennük azokat az elmúlhatatlan értékeket, melyre tartós megbecsülést és bátorságot lehet alapozni. Alkotásait így ez a vidék és ez a nép nagyban meghatározza. — Legfőbb hitvallásaim közé tartozik, hogy műveimben népem sajátos Jellemét, szokásait és arculatét igyekszem megformálni a szobrászművész eszközeivel. Minden művész és a népe között meg kell lennie az összekötő fonálnak, amely az alkotót ugyan új, egyéni utakra engedi, de mindenhová elkíséri és befolyásolja. E kapocs nélkül, azt hiszem, nehezen képzelhető el egy igaz művész alkotó tevékenysége — mondja. Ezek a gondolatok jellemzik müveit is. Alkotásaiban nem csak a szerző van Jelen, hanem ott él a dolgos, sors által sokszor próbára tett magyar parasztember, minden derűjével és bánatával, s ezen a látószögön keresztül fejezi ki művészi mondanivalóját. Ismert alkotásai közé tartozik a gútai emlékmű, amelyen az egyszerű emberek otthonuk iránti ragaszkodását mutatja be. A Szerelmes pár cimű domborműve a legnemesebb emberi érzéseket kifejező lírailag szép alkotás. A magyar történelem számos nagyját bemutató munkái közül elsősorban az Ady-arckép ragadja meg a figyelmet. A beteg, gondokkal teli arcról az alkotó művészi munkájának érdemeként az emberség és jóság sugárzik. Nagy János alkotó tevékenysége mellett fontos nevelő munkát is végez, a nyitrai pedagógiai főiskolán képzőművészetet • ad elő. Rajongó szeretettel beszél tehetséges tanítványairól, akik közül nem egynek a munkái megérdemelnék, hogy azokat a széles nyilvánosság is megismerje. Beszélgetésünk közben újra és újra a gyakorta hangoztatott, de ezidáíg nem orvosolt problémák jönnek szóba. Hazai képzőművészeinknek, sajnos, alig van közönsége, s úgyszólván képzőművészeti kritika sem létezik. Erre a fájó sebekre kell megfelelő gyógyírt találni, mert félő, hogy ellenkező esetben haza* magyar képzőművészeink sora teljesen szétforgácsolódik) Képzőművészetünknek jelenleg ez a legfontosabb feladata, ez határoz meg mindent, mert enélkül nem léphetünk tovább. Sz. J. NAGY JÁNOS: A cigarettázó lány (Foto: Prandl) f gér asszonyságnak és egér úrnak volt egy egér kislányuk. Ez az egér kislány nőtt, növekedett és mindenfelé tudták már, hogy ö a világ legeslegszebb kisegere. Oly szép volt, hogy egér aszszonyságnak ml jutott eszébe, ml nem: gondolta, férjet kerít neki. Egér uram ts segített, de csak úgy, hogy bólogatott, meg a farklncáját csóválta, mert afféle férjemuram módjára a fejtörést és a döntést átengedte egér asszonyságnak. Gondolt is ő az égvilágon mindenkire, akt a drágalátos kis egérleánykának méltó férje lehetne; de mindegyikének megvolt a maga hibája. Az egyiknek túlontúl hosszú volt a farka, a másiknak bozontos, nagy volt a bajúsza, a harmadiknak hiányzott a foga. Egyik sem volt arra érdemes, hogy ekkora magas kitüntetés érje. Hosszú tűnődés után egér asszonyság és egér uram gondolatai a Nap körül állapodtak meg. Alig várták, hogy jöjjön a hajnal; és mihelyt gurigás szekerén begördült, így szólították meg: — Téged vártunk, hatalmas Nap. Tudd meg, hogy van egy tündöklő szépségű leánygyermekünk: a legeslegszebb kisegér, amilyen valaha született. Csak te lehetnél méltó férje, mert te vagy a leghatalmasabb. Igen szeretnénk, ha feleségül vennéd. Hanem a Nap így válaszolt: — Nem én vagyok a leghatalmasabb; a leghatalmasabb a felleg, amely még engem is elhomályosít. Ahogy ezt az egér asszonyság és egér uram meghallották, nosza útnak eredtek, hogy megkeressék a felleget. Meg is találták. Hát épp sírdogált. „Nem csoda, hiszen olyan egyedül (INDIÁN NÉPMESE) van" — gondolták, és neki is elmondták ugyanazt, amit a Napnak. — Nem én vagyok a leghatalmasabb — felelte a felleg — a leghatalmasabb a szél, amely engem is megkerget. — Egér asszonyság és egér uram csak álmélkodott, és indultak íziben, hogy megkeressék a szelet. Ott találták az országúton, és ha nem is tudták utolérni, egy szempillantásra, ahogy lecsillapodott, a fülébe kiabálták: — Hatalmas szélI Tudod-e — De a szél a szavukba vágott: — Tudok mindent. Csakhogy nem én vagyok a leghatalmasabb. Mert a leghatalmasabb az ott: a fal, amely engem is feltartóztat. — Egér asszonyság és egér uram körülbámulnak: hát ott a fal, nem messze. Odaszaladnak, szólnak hozzá, zöldmohás, roskatag, megfeketedett fal volt az már. Egér asszonyság és egér uram szólítják, szólongatják többször ts, de csak nem hallja a fal. Olyan öreg volt már, olyan süket. Nemhiába mondják, hogy süket falnak hasztalan beszél az ember. Valahára nagy nehezen csak meg hallotta, és így szólt: — Nem én vagyok a leghatalmasabb, a leghatalmasabb az egér, amely még rajtam keresztül is lyukat rág. Egérasszonyság és egér uram egymásra néztek: felkunkorították farkicájukat, kissé hátrasunyították fülecskéiket és ráncbaszaladó fontos képpel usgyi! — úgy eltűntek az országút árkán, hogy mielőtt látta volna valaki, már nem voltak sehol. Egér asszonyság és egér uram csakhamar hozzáadták a lányukat egy ifjú egérhez és a lakodalom napján egér asszonyság is, egér uram ts szentül meg volt győződve, hogy az 6 vejüknél nincs hatalmasabb a világon. Meg is maradtak ebben a hitükben, s azontúl csupa boldogság volt az életük. Törd a fejed VÍZSZINTES: 1. Ismert közmondás (a nyíl irányában folytatva). 8. Fordítva szovjet folyó. 9. Férfinév. 10. Személynévmás. 12. Favágó szerszám. 14. Morzehang. 15. Menyasszony. 17. Hiányos mezői 18. Éktelenül lógl 19. Dal. 21. Mennyi? 22. Ö szlovákul. 23. Régi mértékegység. 24. Kis Lajos. 27. Rajnamenti város, az NSZK fővárosa. 29. Hangtalanul jelöli 30. Tud csehül. 32. Paripa. 33. Kőzepetlen héti ?4. Besúgó. 36. Gyerekköszönés. 37. Mindkettő szlovákul. 38. Hiányosan álltl FÜGGŐLEGES: 2. Nem érdekli. 3. Hajít. 4. Ritka férfinév. 5. Házfedél. 6. Nem ide (ék felesleg). 7. Igekötő. 10. Második közmondásunk (a nyíl irányában folytatva). 11. Literátus. 13. Titkon figyel. 14. Halfajta. -f z 3 t 5 e V \ x X í x 9 X • 10 11 X 13 X 15 ie lx 117 X 1í 19 Zo X X Z1 * x SLZ X Z3 x 2<r ZS x 2É X zr ZS 19 X 30 31 X 3Z 33 X 3¥ 35 X 3i 1 x 3y X 3S 39 X 1 BIZONYlTVANYOSZTAS NAPJÄN 16. Korallsziget. 18. Szemmel észlelem. 20. Sem szlovákul. 21. Ilyen fürdő is van. 25. Női hangnem. 26. Ausztráliai futómadár. 28. Emberi közösség. 30. Nagyhegység a Szovjetunióban. 31. Van ilyen olaj is (ék hiba). 34. Vissza: dobál közepe. 35. Lóg betűi. 37. Szovjet folyó. 39. Szovjet repülőgéptípus. Beküldte: Molnár Mária, Perbenyík. KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: Téli világ, Télben, Téli éj, Hóhullásban, Téli dal, A puszta télen. KIK NYERTEK? Két hete megjelent keresztrejtvényünk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Kemény Ägl Érsekújvár, Juháss Mária Udvard, juhász Aladár Kalász, Kiss Dánlel Vízkelet. Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek, Oj Szé GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gcrkého 10.
