Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-26 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

N agy átgondolást és oda­adást követel mindany­nyiunktAl az, hogy meg­felelő eredményeket matas­sunk fel. Mert bűn, ha egy tál lencséért eladjuk magun­kat, bűn, ha kiszolgáltatják magunkat, de az is vétek, ha a mozgalmat túlságosan vára­koztatjuk és görcsösen ragasz­kodunk olyan célkitűzésekhez, melyek megvalósítása bizonyos adott keretek között lehetet­len. Ne okozzon elkeseredést, ha nem minden sikerül úgy, ahogy azt elképzeltük! Ne vár­jnnk mindjárt nagyszerű ered­ményeken A mozgalom fejlő­dése többnyire sok hiányossá­got, hibát vonhat maga után. Olyan űröket teremthet, ame­lyeket bizony csak többszörös fáradsággal lehet kiküszöböl­ni. Tudni kell, mikor lehet és szabad hétmérföldeseket lépni. Ezért ne hangozzék visszahú­zónak az a kijelentés, hogy mozgalmunkat jelenleg az evo­lóciós fejlődés tölti meg hasz­nos tartalommal, elsősorban ez mm Onerkölcs—társadalmi erkölcs (II.) ÖTÉVES A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR IFJÚSÁGI KLUBMOZGALOM kovácsolja össze. Az értékek csak akkor ténylegesek és sú­lyosak, ha eredményük a tár­sadalommal kötődik. A mi ese­tünkben a csehszlovákiai ma­gyarsággal, s ezen, csak ezen keresztül az egész társadalom­mal. Mert erre kell mindig emlékeznünk, hogy mi első­sorban csak annyit érünk, amennyit a csehszlovákiai ma­gyarságnak jelentünk. Amilyen pozitív eredménnyel, értékkel tudjuk gazdagítani ezt a kis társadalmat. Ha gazdagítottuk, akkor hasznára voltunk az egész magyarságnak, és gaz­dagítottuk vele az országot is. Elsősorban tehát az jelenti eredményességünket, hogy oda­adó kitartással állunk megva­lósítható célkitűzéseink mel­lett, megismerjük az értékeket és magunk Is ezek erdekében dolgozunk ás gazdagítjuk moz­galmunkat. Fiatalságunk és mozgalmunk igen sokrétű. A szociális réte­geződés széles skáláját teljes­séggel öleli át. Természetes az, hogy nem minden fiatal kap­csolódik be a mozgalomba. Az általános szervezettség a szé­les társadalmi jelentőséggel bí­ró szervezeteknél kb. tíz szá­zalékos, arányítva az összla­kossághoz, vagy ahhoz a tár­sadalmi csoporthoz, melynek érdekeit képviseli az illető szervezet. A mi mozgalmunk is lassan megközelíti ezt a százalékarányt. Természetesen nem szabad csak arra töre­kednünk, hogy minél több tag­ja legyen. A tagság növekedé­se és az eredményes munka Ilyen jellegű viszonylata ugyanis hibás elmélet. Növe­kedjen az érdeklődők száma a munka eredményeinek viszony­latában. Mozgalmunk jelenle­gi, kiteljesedő szakaszában kell, hogy ez legyen a mérvadó. Ne váljon azonban frázissá az „eredményes munka" kife­jezés. Tudjuk, hogy sok idő­be telik, míg megszületnek az eredmények. Ezért a tényleges eredményeket nem az akciós, egyszeri munka jelenti, hanem az ennek hátterében lejátszó­dó lassú folyamat, a már előbb említett evolúció. A tu­datos, alapos munka. Lehetőségeinkből és a szük­ségletekből kell kiindulnunk. A szükségleteket elsősorban a csehszlovákiai magyar fiatal­ság és társadalom relációjá­ban kell vizsgálnunk. DURAY MIKLÚS (Folytatjuk) H F NAGY JÁNOS szobrászművész A nagy múltú Duna menti város­ban, Komáromban él. A várost termékeny síkság övezi. Kérges kezű, kevés beszédű emberek dol­goznak itt. Rajong értük. Nem hiába, mert benne ls érződik egy tulajdon­ságaik egyike: nehéz őt szóra bírni. Sokáig bizalmatlan az idegen látoga­tóval, fürkészi és értékeli őt. Ogy érzem: keresi bennük azokat az el­múlhatatlan értékeket, melyre tartós megbecsülést és bátorságot lehet ala­pozni. Alkotásait így ez a vidék és ez a nép nagyban meghatározza. — Legfőbb hitvallásaim közé tar­tozik, hogy műveimben népem sajá­tos Jellemét, szokásait és arculatét igyekszem megformálni a szobrász­művész eszközeivel. Minden művész és a népe között meg kell lennie az összekötő fonálnak, amely az alkotót ugyan új, egyéni utakra engedi, de mindenhová elkíséri és befolyásolja. E kapocs nélkül, azt hiszem, nehe­zen képzelhető el egy igaz művész alkotó tevékenysége — mondja. Ezek a gondolatok jellemzik mü­veit is. Alkotásaiban nem csak a szerző van Jelen, hanem ott él a dol­gos, sors által sokszor próbára tett magyar parasztember, minden derű­jével és bánatával, s ezen a látószö­gön keresztül fejezi ki művészi mon­danivalóját. Ismert alkotásai közé tartozik a gú­tai emlékmű, amelyen az egyszerű emberek otthonuk iránti ragaszko­dását mutatja be. A Szerelmes pár cimű domborműve a legnemesebb em­beri érzéseket kifejező lírailag szép alkotás. A magyar történelem szá­mos nagyját bemutató munkái közül elsősorban az Ady-arckép ragadja meg a figyelmet. A beteg, gondokkal teli arcról az alkotó művészi munká­jának érdemeként az emberség és jóság sugárzik. Nagy János alkotó tevékenysége mellett fontos nevelő munkát is vé­gez, a nyitrai pedagógiai főiskolán képzőművészetet • ad elő. Rajongó szeretettel beszél tehetséges tanítvá­nyairól, akik közül nem egynek a munkái megérdemelnék, hogy azokat a széles nyilvánosság is megismerje. Beszélgetésünk közben újra és újra a gyakorta hangoztatott, de ezidáíg nem orvosolt problémák jönnek szó­ba. Hazai képzőművészeinknek, saj­nos, alig van közönsége, s úgyszól­ván képzőművészeti kritika sem léte­zik. Erre a fájó sebekre kell megfe­lelő gyógyírt találni, mert félő, hogy ellenkező esetben haza* magyar kép­zőművészeink sora teljesen szétfor­gácsolódik) Képzőművészetünknek jelenleg ez a legfontosabb feladata, ez határoz meg mindent, mert enélkül nem lép­hetünk tovább. Sz. J. NAGY JÁNOS: A cigarettázó lány (Foto: Prandl) f gér asszonyságnak és egér úrnak volt egy egér kislányuk. Ez az egér kislány nőtt, növekedett és min­denfelé tudták már, hogy ö a világ legeslegszebb kisegere. Oly szép volt, hogy egér asz­szonyságnak ml jutott eszébe, ml nem: gondolta, férjet kerít neki. Egér uram ts segített, de csak úgy, hogy bólogatott, meg a farklncáját csóválta, mert af­féle férjemuram módjára a fej­törést és a döntést átengedte egér asszonyságnak. Gondolt is ő az égvilágon mindenkire, akt a drágalátos kis egérleányká­nak méltó férje lehetne; de mindegyikének megvolt a maga hibája. Az egyiknek túlontúl hosszú volt a farka, a másiknak bozontos, nagy volt a bajúsza, a harmadiknak hiányzott a fo­ga. Egyik sem volt arra érde­mes, hogy ekkora magas kitün­tetés érje. Hosszú tűnődés után egér asszonyság és egér uram gondolatai a Nap körül állapod­tak meg. Alig várták, hogy jöj­jön a hajnal; és mihelyt guri­gás szekerén begördült, így szólították meg: — Téged vártunk, hatalmas Nap. Tudd meg, hogy van egy tündöklő szépségű leánygyer­mekünk: a legeslegszebb kis­egér, amilyen valaha született. Csak te lehetnél méltó férje, mert te vagy a leghatalmasabb. Igen szeretnénk, ha feleségül vennéd. Hanem a Nap így válaszolt: — Nem én vagyok a leghatal­masabb; a leghatalmasabb a felleg, amely még engem is el­homályosít. Ahogy ezt az egér asszony­ság és egér uram meghallották, nosza útnak eredtek, hogy meg­keressék a felleget. Meg is ta­lálták. Hát épp sírdogált. „Nem csoda, hiszen olyan egyedül (INDIÁN NÉPMESE) van" — gondolták, és neki is elmondták ugyanazt, amit a Napnak. — Nem én vagyok a legha­talmasabb — felelte a felleg — a leghatalmasabb a szél, amely engem is megkerget. — Egér asszonyság és egér uram csak álmélkodott, és indultak íziben, hogy megkeressék a szelet. Ott találták az országúton, és ha nem is tudták utolérni, egy szempillantásra, ahogy lecsilla­podott, a fülébe kiabálták: — Hatalmas szélI Tudod-e — De a szél a szavukba vágott: — Tudok mindent. Csakhogy nem én vagyok a leghatalma­sabb. Mert a leghatalmasabb az ott: a fal, amely engem is fel­tartóztat. — Egér asszonyság és egér uram körülbámulnak: hát ott a fal, nem messze. Odasza­ladnak, szólnak hozzá, zöldmo­hás, roskatag, megfeketedett fal volt az már. Egér asszony­ság és egér uram szólítják, szó­longatják többször ts, de csak nem hallja a fal. Olyan öreg volt már, olyan süket. Nemhiá­ba mondják, hogy süket falnak hasztalan beszél az ember. Va­lahára nagy nehezen csak meg hallotta, és így szólt: — Nem én vagyok a leghatal­masabb, a leghatalmasabb az egér, amely még rajtam keresz­tül is lyukat rág. Egérasszonyság és egér uram egymásra néztek: felkunkorí­tották farkicájukat, kissé hát­rasunyították fülecskéiket és ráncbaszaladó fontos képpel usgyi! — úgy eltűntek az or­szágút árkán, hogy mielőtt lát­ta volna valaki, már nem vol­tak sehol. Egér asszonyság és egér uram csakhamar hozzáadták a lányu­kat egy ifjú egérhez és a lako­dalom napján egér asszonyság is, egér uram ts szentül meg volt győződve, hogy az 6 vejük­nél nincs hatalmasabb a vilá­gon. Meg is maradtak ebben a hi­tükben, s azontúl csupa boldog­ság volt az életük. Törd a fejed VÍZSZINTES: 1. Is­mert közmondás (a nyíl irányában folytatva). 8. For­dítva szovjet folyó. 9. Férfinév. 10. Sze­mélynévmás. 12. Favágó szerszám. 14. Morzehang. 15. Menyasszony. 17. Hiányos mezői 18. Éktelenül lógl 19. Dal. 21. Mennyi? 22. Ö szlovákul. 23. Régi mértékegység. 24. Kis Lajos. 27. Rajnamenti város, az NSZK fő­városa. 29. Hangtalanul jelöli 30. Tud csehül. 32. Paripa. 33. Kőzepetlen héti ?4. Besúgó. 36. Gyerekköszönés. 37. Mindkettő szlovákul. 38. Hiányosan álltl FÜGGŐLEGES: 2. Nem érdek­li. 3. Hajít. 4. Ritka férfinév. 5. Házfedél. 6. Nem ide (ék fe­lesleg). 7. Igekötő. 10. Máso­dik közmondásunk (a nyíl irá­nyában folytatva). 11. Literátus. 13. Titkon figyel. 14. Halfajta. -f z 3 t 5 e V \ x X í x 9 X • 10 11 X 13 X 15 ie lx 117 X 1í 19 Zo X X Z1 * x SLZ X Z3 x 2<r ZS x 2É X zr ZS 19 X 30 31 X 3Z 33 X 3¥ 35 X 3i 1 x 3y X 3S 39 X 1 BIZONYlTVANYOSZTAS NAPJÄN 16. Korallsziget. 18. Szemmel észlelem. 20. Sem szlovákul. 21. Ilyen fürdő is van. 25. Női hangnem. 26. Ausztráliai futó­madár. 28. Emberi közösség. 30. Nagyhegység a Szovjet­unióban. 31. Van ilyen olaj is (ék hiba). 34. Vissza: dobál kö­zepe. 35. Lóg betűi. 37. Szovjet folyó. 39. Szovjet repülőgéptí­pus. Beküldte: Molnár Mária, Per­benyík. KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖ­RŐNK MEGFEJTÉSE: Téli világ, Télben, Téli éj, Hó­hullásban, Téli dal, A puszta té­len. KIK NYERTEK? Két hete megjelent keresztrejt­vényünk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Kemény Ägl Érsekújvár, Juháss Mária Udvard, juhász Aladár Ka­lász, Kiss Dánlel Vízkelet. Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek, Oj Szé GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gcr­kého 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom