Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-23 / 19. szám, csütörtök

A CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésének vttűfa (Folytatás a 9. oldalról) fenyegetőzések, a kilátásba he­lyezett sztrájkok, az országos sztrájk stb.? Így azután olyan helyzetbe jutottunk, ami bármi máshoz hasonlított, de semmi esetre sem volt azonosítható a fokozatos konszolidáció folya­matával. Ezek a veszélyes meg­nyilvánulások a tavalyi helyzet megismétlődésével fenyegettek. A novemberi határozat pedig lehetőséget ad arra, hogy poli­tikai eszközökkel, pártunk és társadalmunk erejével oldjuk meg problémáinkat. Az említett módon megnyil­vánuló irányzatok ellen határo­zottan kell fellépnünk, úgy ahogyan végül a Központi Bi­zottság elnöksége tette. Félre­érthetetlen és minden kétértel­műséget kizáró magatartása azonban sok embernek nem tet­szik. Gondoljunk csak a Husák elvtárs személyével kapcsolat­ban indított kampányra. Mert úgy lép fel, mint ahogy egy kommunistának fel kell lépnie. Az a benyomásom, mintha so­kan megfeledkeznének arról, hogy Husák elvtárs nem a ma­ga nevében, hanem pártunk szlovák szervei nevében beszélt. Nem kívánt semmi mást, mint azt, amivel mi itt a Központi Bizottságban s azután a tör­vényhozó szervekben is egyet­értettünk. Nem lehet csupán beszélni a föderációról, s az­után elutasítani következmé­nyeit, ba nem éppen kedvükre való. Az ilyen kirohanások sem­mi esetre sem bizonyítják, hogy nálunk valóban normális a helyzet. Ezért azt javaslom, hogy a Központi Bizottság határozottan utasítsa el ezeket a Husák elv­társ elleni kirohanásokat és egyéb támadásokat. Meg szeretnék említeni né­hány olyan kérdést — folytatta Havelka elvtárs —, amelyek gyakran hangzanak el a gyűlé­seken, a viták során, és az elv­társak soraiban. Elvtársaink azt kérdik, hogyan lehetséges, hogy amennyiben a „2000 szó" című nyilatkozat pártellenes volt, — és ezt a KB határozata is le­szögezi —, hogy azok, akik aláírták — tehát pártunk el­len léptek fel —, pártunk tag­jai, sőt ml több a Központi Bi­zottság tagjai? Hogyan lehetsé­ges, hogy a párt nem vonja le velük szemben a szükséges kö­vetkeztetéseket? Az elvtársak azt kérdik, hogyan lehetséges, hogy olyan egyének — pártta­gok —, akik eltávoztak köztár­saságunkból, s közülük egye­sek aktívan fellépnek köztársa­ságunk ellen — például az el­lenséges rádióban — még min­dig pártunk soraiban szerepel­hetnek. Végül pedig meg szeretném még mondani, hogy van még út, amelyen haladva kijutha­tunk jelenlegi helyzetünkből. Egyik út a Központi Bizottság novemberi plenáris ülésén ho­zott határozat teljesítése. Ter­mészetesen ne teljesítsük csu­pán szavakkal, nemcsak azzal, hogy állandóan egyetértésünket hangoztatjuk, hanem azzal, hogy tettekkel váltjuk valóra a határozatba foglalt elveket. Havelka elvtárs felszólalása végén az Ideológiai és nevelő­munka egyes kérdéseit elemez­te. Nem békélhetünk meg az ideológiai munkával szemben tanúsított közömbösséggel — mondotta Havelka elvtárs. — Részletesen elemezni kellene mindazokat az égető problémá­kat, amelyeket a múltban na­gyon gyakran nem értelmeztek teljesen félreérthetetlenül. Ilyen kérdés például a politikai kérdések osztályjellegű megol­dása, az osztályok helyzete és az osztályharc a szocializmus­ban, a szocialista és a burzsoá­demokrácia kérdése, a szabad­ság, a függetlenség és a szuve­renitás kérdése, a nacionaliz­mus és az internacionalizmus kérdései stb. Csak a marxiz­mus—leninizmus tanain alapuló elvi jellegű magyarázat ered­ményezheti pártunk egységes összefogását úgy, mint ahogy ä novemberi plenáris ülésen ho­zott határozat megköveteli. Tartsuk tiszteletben az emberek véleményét VÁCLAV SLÁVIK elvtárs felszólalása A felszólaló először a jelen­legi politikai helyzettel kap­csolatos álláspont megvitatásá­val foglalkozott, majd kijelen­tette: Lebecsülnénk helyzetünket, ha nem tudnánk, hogy nagy az aggodalom a január utáni politikáért. Nem a ml gyenge­ségünket jelenti, hanem bizo­nyos erőt, hogy az ország dol­gozói a maguk egészében nem­csak a január utáni politika alapvető feltételeihez ragasz­kodnak, hanem ezzel kapcsolat­ban konkrétan támogatnak meghatározott személyeket, mindenekelőtt Alexander Dub­Cek elvtársat. Ezután Slavlk elvtárs aggo­dalmát fejezte ki amiatt, hogy a párt vezetősége egyhangú el­utasító álláspontjával ne érint­se számos, kétségtelenül helyes mérlegelést, amelyek az üze­mek határozataiban és a szak­szervezetek kongresszusain ju­tottak kifejezésre és céljuk a január utáni politika támogatá­sa, valamint az annak realizá­lásával kapcsolatos bizonyos el­járás. Ennek bizonyításaképpen sze­retném példaként megemlíteni a vasmunkások kongresszusá­nak azt a javaslatát, hogy a munkások csoportja vegyen részt a gazdaságpolitika al­ternatíváinak kidolgozásában. Emellett nem gondolom, hogy a helyzet megoldható az egyes javaslatokkal. De ha itt adva van egy ilyen iniciatíva, és ez létezik számos más kérdésben is, úgy vélem, hogy a pártmun­ka egyik fontos momentuma tá­mogatni ezeket, amelyek a va­lódi iniciatívához vezetnek. Elvégre a jelenlegi politikai helyzetre vonatkozó nyilatkoza­tunk visszhangja a pártszervek és pártszervezetek részéről mind: jekelőtt azt az igyekeze­tet támogatja, hogy kialakuljon a kedvező légkör problémáink demokratikus megoldása érde­kében. Emellet ebben a vissz­hangban egyidejűleg további öt­letek és bíráló megjegyzések ls vannak. Véleményem szerint mérlegelni kell az indítványo­kat, a helyzettel kapcsolatos szemléletet, amelyet mind a vasmunkások, mind a további szakágazatokban dolgozó mun­kások továbbá a falvak népe és az értelmiség képviselői is kifejeztek. Mindez nem a jobb­oldali erők álláspontja. A párt nevében ellentétbe kerülhetünk egyes csoportokkal, azonban ezeket demokratikus módsze­rekkel kell vezetnünk, nem pe­dig elnémítással. Mert a mai helyzetben másképpen ebből semmi haszon sem származik. Ezzel hangsúlyozni akarom, hogy ebben az időszakban, ami­kor a múlt év januárja óta — és különösen jellemzi ezt a legutóbbi Időszakot — fokoza­tosan megnőtt a munkásosztály politikai aktivitása és ez nem uralható egyes extrémistákkal. A nyilatkozat szavai, vala­mint ennek nyílt megvitatása kétségtelenül hozzájárult a helyzet bizonyos megnyugvásá­hoz. Ez szemléltetően mutatja, hogy társadalmunk minden ré­tege valóban nyugalmat óhajt, a nyugalom azonban nem jelent egyhelyben topogást, hanem mindenekelőtt az alkotómunká­hoz és problémáink politikai megoldásához szükséges lég­kört. Ilyen alapon és ilyen fel­tételek között lehet tárgyilago­san tanácskozni és az állásfog­lalás elfogadása után néhány nappal olyan javaslathoz jutni, amely az adott helyzetben bi­zonyos kiutat jelentene. A felszólaló ezek után a be­terjesztett javaslatokkal, közöt­tük a személyi jellegűekkel foglalkozott: Szeretném megjegyezni, hogy a többi emberhez hasonlóan az elmúlt napokban én is különö­sen érzékeny voltam. Közben történelmünk egyik tanulságá­ra gondoltam. Nevezetesen ar­ra, hogy még nem olyan a helyzet, amelyben az állam progresszív vezetősége és a lakosság valóban haladó áram­lata között konfliktus keletke­zett volna. Ez valóban tragikus válság lenne. Mind ez ideig nagyon fontos, hogy ne kerül­jön sor belső összetűzésre a la­kosság egyes csoportjai között, testvéri nemzeteink között és a januári politikát formáló ve­zetőség soraiban és a nép kö­zött, amely ezt teljesíteni akarja. Nem szabad megenged­ni ezeket a konfliktusokat, ez valóban a kor parancsa. Ügy vélem, hogy ilyen válságok nem fenyegetnek, azonban az emlí­tett személyi ellentétek ilyen helyzet elindítói lehetnének. A problémák helyzetének vizsgálata nem hajtható végre sem bíráló szemlélet, sem cél­tudatos magatartás nélkül. Az alapvető kérdések egyike — amint az utóbbi fejlődés meg­mutatta — az, hogy hol keres­sük társadalmunkban a feszült­ség forrását. Bizonyosan több van belőlük és különböző típu­súak. Hatnak és annál Inkább hatni fognak, minél kevésbé sikerül alapvetően a jövőbe te­kintenünk, éš olyan szemléletet kialakítanunk, amelyet áthatot­tak a január utáni politika alap­vető eszmél. A létező feszültsé­gek egyik igen fontos forrása kétségkívül a hibátlan tájékoz­tatás hiánya, éspedig mindkét irányban, a vezetőség és a párt között, valamint a párt és az állami szervek és a nép között. Nem hiszem, hogy jelenleg a bennünket égető minden kér­dést feltehetnénk. És ha e kér­désekben megegyezünk, világo­san meg kellene mondanunk mindenkinek, mivel azokban az ügyekben, amelyekben meg­egyeztünk és amelyeket meg akarunk oldani, valóban teljes tájékoztatottságra van szültség. Tehát mit csináljunk most? Az a véleményem — mondotta Slávik elvtárs —, hogy egész eljárásunkat kifejezi az a hatá­rozat-javaslat, amely a novem­beri határozat alapvető felada­taiból indult ki. Ezért teljes mértékben fel kell használni a pártszervezetek évzáró taggyű­lését az említett eljárás alap­vető kérdéseinek tisztázására. Éppen az évzáró taggyűlések teremtik meg a nagy lehetősé­get arra, hogy ezek a javasla­tok gyakorlatilag minden párt­taghoz eljussanak, hiszen az adott konkrét helyzetben a kommunista párt és annak cél­tudatos aktivitása képezi szo­cialista fejlődésünk alapját. Ezt teljes mértékben tudatosítja a lakosság minden rétege és an­nál Inkább tudatosítania kelle­ne minél előbb a párt minden tagjának és szervének. Tárgyilagosan és józanul OLDŔICH PAVLOVSKÝ elvtárs felszólalása Ügy vélem, ma helyénvaló a tárgyilagosság és a józanság, és ez azt parancsolja, minden erőnkkel gondoskodjunk arről, hogy az állam szövetségi elren­dezése kezdettől fogva bebizo­nyítsa életképességét és a köz­társaság fejlődésére tett pozitív hatását. A szövetségi államrendezés önmagában még nem előfeltéte­le az édesen Idillikus együtt­élésnek. A problémákkal kap­csolatos természetes és tárgyi­lagos viták és ellentétek azon­ban nem vezetnek szükségsze­rűen összeütközésekhez, ha mindenkor világosan akarjuk látni a másiknak a jogát, és ha ezekre a jogokra és érdekekre érzékenyen reagálunk. Azonban már kezdettől fogva határozot­tan el kell kerülnünk mindazt, amely bármely formában veszé­lyeztetné nemzeteink együtt­élésének mechanizmusát és olyan ellentétek kezdetét idéz­né fel, amelyek sokkal súlyo­sabbak lehetnének, mint a rö­vid lejáratú jellegűek. Az egyik ilyen ok az lenne, ha a két nemzet nem lenne azonos arányban képviselve azokban a szervekben, amelyek határoznak mindkét nemzet sor­sáról, de ugyanakkor az egész csehszlovák állam sorsáról ls. Megértem, hogy ez a probléma ls nézeteltérésre adhat okot, válságos lesz mindaddig, amíg kidolgozzák és állandósítják a mindkét nemzet által elfoga­dott és gyakorolt normákat, a mindkét nemzet paritásos kép­viseletének normáit. Talán en­nek egyik bizonyítéka az a né­zeteltérés is, amely ismét fel­szította a szenvedélyeket, ez esetben már nemcsak a párt szintjén, vagy általános politi­kai szinten, hanem a nemzeti területen is. Valóban érthetet­len, miért kell előidézni ellen­téteket és válságokat olyan kérdésben, amely teljesen vi­lágos és amely nem a harccal és az összeütközéssel, hanem éppen eilenkezőlesg, toleranciá­val és megértéssel oldható meg, akiket úgy szoktunk ne­vezni, hogy kényszerítő nyo­mást gyakorló csoportok, nem tudatosítják, hogy ilyen idők­ben e kérdések kapcsán válsá­got előidézni annyit jelent, mint a csehszlovák együttélés­be olyan elemet beiktatni, amelynek objektív hatása csak visszahúzó lehet. Nemcsak a nemzetek együttélése szem­pontjából, hanem a január utá­ni program fejlődése és a szo­cialista rendszerünk demok­ratizálódásának elmélyülése szempontjából is. Ogy vélem, hogy a szlovák elvtársak elvitathatatlan Joga az, hogy a maguk számára kö­vetelik a Szövetségi Gyűlés el­nöki tisztét és a cseh szervek­nek kezdeményező módon saját maguknak kellene olyan meg­oldást ajánlani a szlovák elv­társaknak — és nem megenged­ni egy olyan kampány előidézé­sét, amely e jogos követelések ellen Irányul. A novemberi határozatban ki­jelentettük, hogy pártunkban jobboldali-opportunista, vala­mint dogmatikus-szektás erők hatottak és hatnak — folytatta beszédét Pavlovský eTvtárs. — Emellett sem az egyik, sem a másik esetben nem mondtuk meg azt, ami egy ilyen megál­lapításhoz nélkülözhetetlen, hogy ha a párt ezeket ismerni akarja és meg akar ütközni ezekkel az extrém erőkkel esz-s mei síkon. Ha a pártot formát: nl és szilárdítani akarjuk, ak-; kor világosan meg kell moifc dánunk, hogy mikor és miért keletkeztek ezek az erők. Mfc lyen az erejük és a dinamikái juk, milyen területeken és mi* lyen Intenzitással hatnak. Mi-? lyen az eszmei alapjuk és ez miben tér el pártunk eszmei alapjától. Milyen a taktikájuk és a stratégiájuk és végül mi* lyenek politikai célkitűzéseik. Hasonló követelmények itt már elhangzottak és ezekkel telje­sen azonosítom magamat. Ma* gában véve annak megemlítése és jelzése, hogy ilyen erők lé* teznek, a fenti elemzés nélkül csak Jobban dezorientálja a pár. tot. Ha nem sikerül ezeket « csoportokat meghatározni, az elemzést elkészíteni, akkor a párt eszmei és szervezeti össze­tartozását csak meggyengítjük. Ogy vélem, hogy mindezt tár­gyilagosan, szenvedélyektől és mellékgondolatoktól mentesen, a párt érdekében kell elvégez­nünk. Azt remélni, hogy ezek az idegen erők a pártban önként széthullanak, önmaguktól eltűn­nek, tragikus tévedés lenne. Habár ezekre a kérdésekre a párt vezetőségének kell meg­adni a választ, e kérdések fel­dolgozásához, valamint a no­vemberi határozattal kapcsola­tos további kérdésekhez is te­vékenyen hozzá kellene Járul­nia a pártsajtónak, nevezetesen a Rudé právonak, azonban az Igazságnak megfelelően meg kell állapítani, hogy összeha­sonlítva a többi tájékoztatási eszközökkel, amelyek a novem­beri határozatnak a kevesebb­nél is kevesebb helyet szentel­tek ós sok esetben egész saja­tos figyelemmel foglalkoztak V8le, a Rudé právo kétségtele­nül kivétel volt. Azonban an­nak ellenére a Rudé právo a november' utáni tevékenységért csak nehezen nyerhetné el a feloldozást. Sajnos még mindig nagyon passzív szerepet játszik, nem dolgozza fel és nem vilá­gítja meg azokat a kérdéseket és téziseket, amelyeket például a párt Központi Bizottságának határozatai tartalmaznak. Csehszlovákiában, az Üstí n/L. járásban, a trhlicei fémkohásza­ti üzemben gyártanak gyertyákat, robbanómotorok dugaty­tyúit, évente több mint két millió különböző nagyságú du­gattyút készítenek. Képünkön: V. Novotný ellenőr és Maria Kaplanová munkásnő a termékek minőségét ellenőrzik. (ČSTK O. Holan felv.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom