Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-19 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

Önerkölcs — társadalmi erkölcs (I.) ÖTÉVES A CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR IFJOSAGI KLUB-MOZGALOM A fiatal generáció helyet kér magának. Törvényszerűséget mondunk ki ezzel. Társadalmi és természeti törvényszerűséget. Az ifjú nemzedék helykeresése és mozgalomszerű előretörése tulajdonképpen világjellegű problémává vált. Olyan dinamizmus ez, melynek erős társadalom formáló ereje van, folyamatokat siettet, amelyeknek hatása kézzelfoghatóan lemérhető a társadalomban. És ez a folyamat nem más, mint az emberi közösség regenerálódása. A fiatal nemzedék maga felé fordítja a társadalom figyelmét, hogy helyet követeljen magának. Ennek a társadalmi mozgásnak a szele érintett bennünket is, csehszlovákiai magyar fiatalokat. Az, hogy mi erre milyen mértékben reagáltunk, széles elemzést követelne. De arról tanúskodik az elmúlt öt esztendő mozgása, mely tulajdonképpen az 1968-as év folyamán hangzott a legerősebben, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalság szintén fokozatosan részt kér önmaga formálásában, és helyet követel magának a társadalmi életben. Ez tanúsítja azt, hogy az ötéves klubmozgalom megerősödött. Az 1964-ben Indult klubmozgalom ma már széles keretek között létezik. 1968 elején még csak tizennégy klub működött, s ma ^már megközelítőleg 150 magyar ifjúsági klubunk van. Klubmozgalmunk ereje elsősorban abban rejlik, hogy a klubok teljesen önkéntes alapon jöttek létre, egyhangúan követelve a legalizálást. A legalizálás canossajárása, sajnos, igen késleltető hatású, mert a klubmozgalmat pontos szervezettséggel kell összefogni, ami rendszeres munkát követel. Politikai és kulturális munkát, de ugyanakkor szükséges, hogy a mozgalom saját maga teremtse meg belső működésének feltételeit. Ezzel szorosan összefügg, hogy a mozgalom hogyan és hová fejlődik, mert annak belső működése determinálja szükségességét, létjogosultságát. Hogyan tükröződik ez vissza a gyakorlatban? Ha a szervezettség értéklecsapódása csak légvárszerű szimptómákban észlelhető labilis alapra helyezett elméletek utáni futásban; ha hiányolja a MIREILLE MATHIEU - az új Piaf MIREILLE MATHIED, a francia sanzon első számú énekesnője ma már Párizsban és világszerte az ,,üj" Piainak" számit. Mlreille 22 éves. Kerek aTca, élénk fekete szeme van, hiányzik belőle a rejtett, fithatő „charme", de amikor énekel, hangja csnpa vibráló, drámai feszültség. 0 maga szinte bosszúsan hárítja el az „új Piaf jelzőt. 0 Mlreille Mathleu, és semmi osztozni valója nincs a nagy előddel. Azt mondja: ha van Is valami rokonság a hangjukban, énekmódjukban, dalaikban, arról 0 nem tehet. — Kilenc millió lemezét adták el Franciaországban, egy estére 3 millió lírát kapott Olaszországban, ömlik magához a pénz. Nem furcsa érzés ilyen gazdagnak lenni? — A pénz nem minden — mondja Mireille. — De mégiscsak megváltozott az életmódja, mióta Ilyen gazdag. — Az életritmusomban semmi sem változott. Minden ngyanúgy maradt, mint három évvel ezelőtt. Hfirom éve még egy gyárban dolgoztam, és szinte egyetlen lendülettel jutottam el az énekesi hírnév csúcsaira. Még most is olyan minden, mint a mese. Minden csodálatos, minden gyönyörfi, minden könnyű. De pénzről ne beszéljenek nekem könyörgöm! Hát ne beszéljünk a pénzről. Mlreille folyton jonny Starkra, felfedezőjére pillant, mintha tőle virna segítséget és megerősítést. Stark az új hangok versenyén figyelt fel Mireille Mathlen-re. 0, aki johny Hallyday-t ls felfedezte, nyomban megérezte, hogy Mireille bői új Piaf lehet. — Már jóval előbb felfigyeltem rá egy táncteremben — meséli Stark —, de valahogy megszökött előlem. Aztán a fiatal tehetségek versenyén láttam viszont. — Ogy hallottuk, hogy következő filmjét Amerikában fogja forgatni Marcello Mastroiannival. A film elme: Edes Las Vegas. Két és félszer annyit fog kapni, mint Brigitte Bárdot... — Hát mindenáron pénzről akar beszélni? — Egy francia hetilap — fordulunk Starkhoz — azt írta Mireille Mathieu-ről, hogy mndern tündér. Ml a véleménye róla önnek? Mlreille közbeszól: — Stark a varázsló. Megkérdezzük hát a „varázslót". — Most, amikor a sztárokat laboratóriumban gyártják, mi a véleménye, ön mennyiben járult hozzá Mireille Mathleu káprázatos •ikeréhez? — Nehéz lenne megmondani — mondja Johnny Stark. — Körülbelül 40 százalék az én érdemem, 60 százalék viszont kizárólag Mlreille hangjáé. De pontos százalékarányt nem lehet megadni. társadalmi és az Snerkölcs melletti harcosságot, akkor a mozgalom sántító, beteg. A jelenlegi lelkesedés is lehet majd még a mainak teljesen ellenkezője, a jelenlegi szervezetlen szervezettség válhat még szervezett „chaossá" is. Mindez elég könnyen, bekövetkezhet, ha hiányzanak a mozgalom távlatokat nyújtó célkitűzései. Ebben az esetben nem c v?

1, i n lefektetett irányelvekre, programokra gondolok, ezek egyetemes visszatükróiő'féspre. Mert mi lehet egy mozgal -m erkölcsi halála, ha nem pont az, hogy általában a kezdetben lefektetett elveket a gyakorlatban idővel elvetik, a célkitűzések pedig szinte .eljes átalakuláson esnek át, s a program teljesítését csak a papírokra rótt kimutatások fogják jelezni, de valóságban nem észlelhetők az eredmények. . . ? DURAY MIKLÓS (folytatjuk) AZ ŐKO& ARTEMISZ TEMPLOMA IV. Idősz.lmftás nk előtt 350ban, ugyanazon az éjjelen, amikor Nagy Sándor született, egy Hérosztratosz nevű őrült felgyújtotta az epheszoszi Artemisz-templomot. Hérosztratosz beteges dicsvágytól sarkallva, valami halhatatlan tettel akarta megörökíteni a nevét. Héros2tmtosz borzalmas halállal pusztult el, és honfitársai elhatározták, hogy még a nevét is kiirtják a történelmekből. De ez annyira nem sikerült, hogy még ma is a hérosztratoszi tettnek nevezzük a köz rovására elkövetett cselekedeteket. A leégett Artemisxtemplomot Nagy Sándor épftésze, Dienokratész állította helyre a 230 ezer lakosú, dúsgazdag Epheszosz város megbízásából. Ebben az újabb formában lett aztán igazán híre sé Artemisz vagy más néven Diana temploma. Az épület kb. 105 méter hosszú és kb. 50 méter széles, oszlopai kb. 18 méter magasak lehettek. Ez a templom hétszer múlta fölül ax athéni Parthenont. Az egész épület csillogott a sok aranytól és drágakőtől. m HX # GYE r m e k v i L a g Réges-régen együtt élt a holló meg a bagoly. Békében, jó egyetértésben éltek. Együtt jártak élelem után, testvériesen megosztották egymással mindent, nem láttak szükséget semmiben. A holló fehér volt. Fehér volt a bagoly tolla Is. Sok évet megértek, megöregedtek, s ahogy őszültek, fehérebbek lettek a hónál. Azt mondja egyszer a bagoly a hollónak: — Megvénültünk anélkül, hogy valaha is szépek lettünk volna. Milyen szép tarka a többi madár tolla: piros, fekete, szürke. Bennünket, kettőnket, csak a rövid nyarakon vesznek észre, amikor minden kizöldül. — Bizony — mondta a holló — amikor a havon iilünk, senki sem vesz észre bennünket. — Fessük be egymást — tanácsolta a bagoly. — Először te engem, aztán én téged. Ráállott a holló, jó fekete, zsíros kormot kapart a mécses kanócáról, ecsetnek kihúzott egy tollat a farkából, és megkérte a baglyot, hogy üljön nyugodtan. A bagoly egy kőre telepedett, a holló pedig szép óvatosan festeni kezdte a tollát. Körbejárta a követ és fekete foltocskákat pötytyögtetett a bagoly minden egyes tollára. Festette, ékesítette és azt gondolta magában: „Olyan gyönyörűre festem, amilyenre csak tudoml Ha meglátja a munkámat, ő is szépre festi az én tollamat". Sokáig munkálkodott a holló. Elúnta a bagoly az üldőgélést, ezt gondolta magában: „Agyonfáraszt ez a hollói Majd ha rákerül a sor, én megmutatom ne kl. hogy egy pillanat alatt el tudok készülni!" A hulló végre az utolsó pöttyöt Is rápüttyentette a bagolyra és azt mondta neki: — Nézd milyen szépre festettelek! Most szárltkozz meg a szélben, aztán te fess be engem! Ogy tett a bagoly. A szélben megszárítkozott, aztán megkérte a hollót, hogy üljön nyugodtan. A holló egy kőre telepedett, de ( bagoly azt mondta neki: — Ne oda, a kő mellé! £n mása HIOILLIO Itt e g a BAGOLY - - " " ESZKIMÓ NÉPMESE képp festelek téged! Hunyd be a szemed, csak akkor nyisd ki, ha szólok! Leült a holló a kő tövébe, öszszehunyoritotta a szemét, és v&rt. A bagoly meg gyorsan jó sok zsiros kormot gyűjtött, rátelepedett a kőre, és fejétől farkáig végigöntötte a bollőt. Az egy szempillantás alatt koromfekete lett. — No — mondta a bagoly — most szárítkozz meg a szélben, aztán nyisd ki a szemed és nézd meg magad. Egy pillanat alatt befestettelek, mégis észrevesz ezentúl mindenki télen ls, nyáron ls! Megszárítkozott a holló a szélben, aztán kinyitotta a szemét, megnézte magát és rárivallt a bagolyra: — Mit csináltál velem! Koromfekete lettem — most majd meszsziről észrevesz minden nyulacs ka, minden egérke! Hogy szerzek magamnak eleséget? Mindenki meglát! — Hiszen magad akartál szép lenni! — mondta a bagoly. Most haragudott meg csak igazán a holló! — Mennyit vesződtem én veled! Te most valóságos szépség vagy! Engem meg befeketítettél. Feketék lesznek a fiókáim is. Takarodj, takarodj előlem! Megijedt a bagoly. Messzire elrepült. Azóta fekete a holló, és azóta pöttyös a bagoly. A bagoly most sem mer a holló szeme elé kerülni — fél tőle. Ä LEGVASTAGABB B&Ríl XUata A K£L£T- IMtJMM; ORRSZARVÉ, Vtufe LSSNAS>CSa VJR0Í5A.' A raffteía omold/, 6-7 • KlwiSRAMMOS XnviéreiJ^. VÍZSZINTES: 2. Ady Endre télről szóló költeménye. 13. Allatlakhely. 15. Ilyen víz Is van. 18. Vágóeszköz. 17. Nyílás. 18. Amerikai hírügynökség. 19. Szám. 21. Latin köszöntés. 22. Eltulajdonít. 23. Kártyaműszó. 24. Cári rendelet. 26. Meggyőződés. 28. Európai ország. 29. Dolog latinul. 31. Rádiólokátor. 32. Folyó Erdélyben. 33. Paripa. 34. Jugoszláv város. 35. A légnyomás mértékegysége. 36. A vitához szükséges. 37. Feltételes kötőszó. 38. Szaggat. 41. Szóvégződés. 43. A levegő áramlása. 45. Szovjetorosz regényíró. 47. Oroszlán szlovákul. 49. SODÉ. 51. Az egyik oldal. 52. Petőfi Sándor költeménye. 55. Angolna németül. 56. Fordított rag. 60. Mélybe. 61. Arany János életéről szóló verse. 62. Petőfi Sándor téli verFUGGOLEGES: 1. Aprlly Lajos egyik költeménye. 3. Személyes névmás. 4. Női név. 5. Pénz cslbésznyelven. 6. Közepetlen széki 7. Babits Mihály téli verse. 8. Régi római pénz. 9. Az út mentén található. 10. Nagy közösség. 11. Földet túr. 12. Petőfi Sándor egyik igen szép téli költeménye. 14. Házikó. 18. Fél adalék.1 20. Nyit. 23. Női hangnem. 25. Hangszeren játszik. 28. Ilyen csók ls van. 27. Kopasz. 28. Könyvvel szórakozik. 30. Hangszer. 32. Szaglószerv. 38. Hideg évszak. 39. Ruhaanyag. 40. Nem elé. 42. Volt portugál gyarmat Indiában. 44. Lóeledel. 45. Használati díj és a bór vegyjele. 46. Kérdőszó. 47. Klnal hosszmérték. 48. Testrész. 50. Nóta. 52. Szovjet sakkozó. 53. Lányom férje. 54. ... cerln, háromvegyértékű alkohol. 57. Majdnem fék! 59. Folyadék. Beküldte Lőrlncz László, Berencs KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: Etessétek az éhező madarakat! Készítsetek madáretetőt. KIK NYERTEK? Két hete megjelent keresztrejtvényünk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Kulcsár Iván Baka, Lehoczky Katalin Hanva, Mikvlech László Sókszelőce, Varjas^y Sándor Nagykapos, Németh Zsuzsanna Perbenylk. Leveleiteket, megfejtéselteket az alábbi címre küldjétek, Oj Szó GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gorkého 10.