Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-19 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

EURÓPA LEGDRÁG FILMJE Elkészült a „Neretvai csata" Hordy Krüger, a „Neretvai csata" egyik világsztár főszereplője. A völgyben, melyet hat oldalról hegyek vesznek körül, végig a szerpentineken végeláthatatlan hadsereg kanyarog; németek, olaszok, usztasák csapatai. Teherautók, motorkerékpárok, tankok, autóbuszok, lánctalpas járművek. Fenn a hat hegy csúcsán partizán megfigyelők. Mindezt egyszerre és egyetlen képben látjuk, fentről a magasból, egy helikopter fedélzetéről, melyen a mi szemünk, a filmfelvevőgép utazik. A látvány fantasztikus. Minden túlzás nélkül tíz és tízezrek mozognak itt, az ember nem is akarja elhinni, hogy mindez egy filmjelenet felvétele kedvéért történt és nem maga az élet... De a házivetítőben kigyullad a fény, és nincs tovább kétség. A „Neretvai csata" egyik előzetes vetítésén vagyunk, a zágrábi „Jadran-Film" stúdióvárosában. Köröttünk színészek, külföldi vendégek, meghívott újságírók, a produkció résztvevőinek egy csoportja, közülük a szó szoros értelmében kimagaslik a rendező, Veljko Bulajics, aki készségesen áll a kérdezősködők rendelkezésére. 9 Fantasztikus tömegjeleneteket láttunk az On filmjében, Bulajics úr. Meg tudná mondani, hány szereplővel dolgozott az egyes jelenetekben? — Filmem, a „Neretvai csata" több mint kétszáz nagy jelenetből áll. E jelenetek mintegy hatvan százaléka tömeg- és harcifelvételeket Igényelt. Naponta hatezer katona állt rendelkezésemre, de volt olyan nap ls, amikor több falu és kisváros majdnem teljes lakosságát összegyűjtve, közel 40 ezer emberrel készítettem a felvételeket. Erre a hatalmas tömegre feltétlenül szükségem volt, ha hűen akartam visszaadni mindazt, ami történelmünk e kiemelkedő állomásán, a Neretva-völgyében történt. Mint közIsmert, a nácik itt kívánták megsemmisíteni, összeroppantam a rendkívül makacs és sok kárt okozó jugoszláv népi ellenállást, de a partizánok fegyelmezettsége és a partizánok katonai parancsnokainak taktikai érettsége és alapos felkészültsége végül is lehetővé tette, hogy egy váratlan megoldással megmentsük a lóerőket, s folytassuk hazánk felszabadítását A „Neretvai csata" ennek a nehéz helyzetnek, igaz eseményeken alapuló, de mégis bizonyos mértékig regényesített krónikája. # Több száz tankot, ágyút, különféle repülőgépeket és rengeteg hadiszerszámot láttunk a filmben. Mtndez nem olcsó dolog. Mennyi ts tulajdonképpen a Neretvai csata" költségvetése? — Egész pontos számot nem tudok önnek mondani, mert figyelembe kell vennie, hogy a hadsereg segítségéért csak jelképes, a segítség értékét egyáltalán nem fedező összeget fizetünk. De még így is, becslésem szerint, teljes költségvetésünk négymillió dollár felett lesz, vagyis Európa eddigi egyik legdrágább, ha nem ls a legdrágább filmjét alkottuk meg. # Vajon nem túl kockázatos vállalkozás Ilyen hatalmas összegei beruházni egy, végeredmény ben nemzett ügyet tárgyaló filmbe? — Mint minden vállalkozás, természetesen, ez is kockázatos. De meggyőződésem, hogy miként a „Leghosszabb nap" cimü filmet, mely a szövetségesek Inváziójának eseményeit kívánta visszaadni, úgy ezt sem csak a jugoszlávok fogják megnézni. Az az igazság, hogy a Neretva-völgyében lezajlott csata nemcsak a jugoszlávok, hanem egész Európa ügye volt, s az elsők között szerepelt a nácik későbbi sok-sok veresége sorában. £s ez nem elhanyagolható tényező. De egyébként más irányú biztosítékaink is vannak. A film, már felvételei idején több mint hatvanöt ország forgalmazói számára érdekes' nek bizonyult, a Jugoszlávia Film eddig ennyi országgal kötött előzetes eladási és forgalmazási szerződést. # Mennyi ideig tartottak a felvételek? — Közel két esztendeig. De a film Javarészével azért 1968. nyaráig el készültünk, őszintén szólva, az idő több szempontból is rendkívül hajtott. Egyrészt, nyolcvan jugoszláv színészem, akik kulcsszerepet játszottak, nagyon kevés Idővel rendelkezett, másrészt az a tizenkét világsztár, akit felkértem, hogy működjön közre a „Neretvai csatá"-ban, még kevesebb Időt tudott biztosítani számomra. Ezenkívül köt egy szerződés is, amelynek értelmében 1969. március végétől sorozatosan kell megrendezni Európában az ősbemutatókat. Az egyik ilyenre például április első napjaiban az NSZK-ban, majd nem sokkal később Franciaországban és Olaszországban kerül sor. Most már bizonyos, hogy a film még ez Idén több száz kópiában bemutatásra kerül az Egyesült Államokban is. 9 Milyen szempontok szerint válogatta össze a külföldi szereplőket? — Mint már láthatta, valamennyi külföldi vendégszereplőnk vérbeli művész, nagyszerű színészi teljesítmény nyújtására képes. Ez volt az első és alapvető szempont. Ezért kértem fel az elsők között Orsón Wellest egy döntően fontos szerepre. Határozott meggyőződésem, hogy Welles ma korunk egyik legnagyobb színésze, amit egyébként a „Neretvai csatá"ban ugyancsak szemléltetően bizonyít. Ugyanez a véleményem Szergej Bondarcsukról ls, aki honfitársával, Oleg Vidovval együtt a szovjet színés filmművészetet képviselte produkciónkban. Német részről Curt Jürgensért és Hardy Krügerért — számomra korszakos művészekért — harcoltam, hogy elvállalják szerepeiket. Olaszországból Franco Nerot, napjaink egyik legdivatosabb színészét szerződtettem nemcsak tehetsége, de külseje miatt is. ö akár közöttünk is születhetett volna, annyira a mi embereink és pártizánjaink típusa. Ezenkívül számítottam minden olyan Jugoszláv származású, nagy tehetségű honfitársra, aki külföldön lett világhírű, mint a franciaként ismert, de szerbül kiválóan beszélő Charles Miliőt és az olaszként ismert, de valójában zadari Sylva Koscina. Fontos szerepe van még egy olasz főtiszt alakítójaként az angol Anthony Dawsonnak, akit egy londoni színházban láttam és szerettem meg, és akiről csak később tudtam meg, hogy valamelyik felmenője — valóban olasz. A többi külföldi vendégművész, mint Ralph Persson és Renato Rossini személyes barátaim, nekik azért jutott egy-egy kisebb szerep. 0 Ha megkérnénk, megfogalmazná szavakban, mi volt a „Neretvai csata" elkészítésének egyik legfőbb indoka? — Részleteiben, epizódjaiban szerettem volna megmutatni, hogy a nagy eseményekbe Illesztve, és azok körülményeivel magyarázva, hogyan és miért volt képes népünk a fantasztikus túlerővel szembeni helytállásra. És ezen túlmenően azt szerettem volna bebizonyítani, hogy az egyszerű emberek helytállása mindig, minden önkény felett diadalmaskodni tud; Nem a technikai fölény, nem a számbeli erő, hanem, az emberanyag minősége és cselekvőképessége a döntő egy-egy ütközetben. Nos, erről szól és ezt bizonyltja ez a film, és remélem így válik mindenki filmjévé. Visszatérve az előzetes vetítésen látottakhoz csak azt mondhatjuk: látványosságban a legnagyobbszabású amerikai és szovjet filmekkel vetekszik a „Neretvai csata". Kiválóak a külföldi és a hazai színészek, és külön tanulmányokat fognak majd írni Tomiszlav Pintérről, az operatőrről, aki különösen a németek elől menekülő emberek ábrázolásában, a klaszszikus festészet elemeit, koloritját és kompozícióit alkalmazta, úgy, hogy közben maga ls klasszikusat alkotott. A „Neretvai csata" egy nép hősiességének méltó és művészi krónikája, mely valószínűleg a nagy filmfesztiválok zsűrijei előtt Is megfelelő elismerésre talál majd. Ennyit mondhatunk róla elöljáróban. A többit látni kellI FENYVES GYÖRGY Egy tömegjelenet a 120 közül. A színes filmmel Tomiszlav Pintér operatőr úgy bánik, mint eay festő... « « .»•««•••••• » • • • • • • • • • • • • ...... • • • 1 . . . • • • ••••••• ..... • • •.v.wv.v. .V.V.'.V.V. .VAV.'"-' • • • • • • • • • • 6 • • • • • » • • « •