Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-18 / 15. szám, szombat
ALEXANDER DUBČEK ELVTÁRS B E S Z I D E (Folytatás a 2 oldalról) (enzív szellemben kell felfognunk, mint a párt által vezetett nép nagy küzdelmét a sokoldalú társadalmi haladásért. Olyan küzdelem ez, amelytől idegen mindenfajta merevség és bürokrácia ugyanúgy, mint a szélsőséges radikalizmus, az üres gesztusok és frázisok, az ösztönösség és az anarchia. Leglényegesebb az emberek tudatába bevinni és megszilárdítani azt a gondolatot, hogy nem külső utasításra és nem szük értelemben vett politikai apriorízmus miatt lépünk fel teljes határozottsággal minden ellen, ami megbontja a párt egységes eljárását, kiélezi az amúgyls bonyolult politikai helyzetet, különféle, kényszerítő kampányokkal eltereli a figyelmet a gyakorlati munkától, s a társadalmat a szándékoktól függetlenül egyik konfliktusból a másikba kergeti, hanem azért, mert ezek ellentétben állnak a szocializmus és népünk érdekeivel, ellentétben állnak a január utáni politika megvalósításával. Elhangzik az ellenvetés, hogy a nyugodt helyzet megteremtésére irányuló törekvésünk a közvélemény „pacifikálását" jelenti. De vajon nem eléggé vllágos-e, hogy a gyors társadalmi megmozdulások, a politikai, állami és gazdasági szerkezetben megvalósított mélyenszántó és egyidejű változások után a társadalomnak Idő kell ahhoz, hogy beleélje magát ezekbe, és konszolidálódjanak az új viszonyok, az új szervek és az új szerkezet, fejlődésnek indulhasson a gyakorlati munka? Hiszen csakis akkor lehet kibontakoztatni az emberek igazi és tevőleges részvételét a társadalmi fejlődés kérdéseinek megoldásában. Nem hagyhatjuk magunkat eltéríteni a gyakorlati feladatok és az emberek szükségletei pozitív megoldásának alapvető irányától. Az ehhez való viszonyulásban, az ebben való részvételben látják meg végülis az emberek, ki áll valóban a szocializmus, az emberek érdekel, a CSKP Központi Bizottsága január utáni politikája, szocialista országunk szükségletei mellett. Időszerű feladataink Elvtársak, a Központi Bizottság elnöksége ezekből a tényállásokból kiindulva határozta meg időszerű feladataink három alapvető csoportját: Fő feladatnak tekintjük a párt akció- és szervezeti egységét és vezető szerepét. A CSKP Központi Bizottsága novemberi plenáris ülésének következtetései hozzájárultak a legélesebb szélsőségek leküzdéséhez és bizonyos mértékben az egység megteremtéséhez. Ezt bizonyítja a novemberi határozat és a CSKP Központi Bizottsága 1969. január 4-i nyilatkozatának pozitív visszhangja és kedvező fogadtatása a pártszervek és szervezetek döntő többsége részéről. Az elmúlt Időszakban tapasztalható ellentétek és konfliktusok azonban a párt szervezeti és akcióegysége további megszilárdításának égető szükségességére mutatnak. Egyetlen kommunista, egyetlen pártszerv sem teljesítheti kellően feladatát, ha nincs világos álláspontja, és nem teszi meg az előbbiekben jellemzett helyzet okainak megszüntetésére szükséges szervezeti Intézkedéseket. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége utolsó előtti ülésén álláspontot foglalt el a belpolitikai helyzettel kapcsolatban. Hangsúlyozta, összeegyeztethetetlen politikai irányvonalunkkal s pártunk alapszabályaival, ha a kommunisták a Központi Bizottság határozataiban kifejezett pártpolitika ellen Irányuló akciókban vesznek részt. Ezzel megzavarják a határozatok teljesítéséhez szüksé19B9 ges esy s é2 e s fellépést. Politikai életünkben megengedhetetlen I. la. a z olyan módszerek alkalmazása, mint a pártfunkcionáriusok 3 demagoglkus rágalmazása, a személyükkel kapcsolatos megbotránkoztatások előidézése, a pártszervek által jóvá nem hagyott, tehát illegális röplapok, brosúrák s egyéb nyomtatványok terjesztése, népszerűsítése, s ennek megszervezése, összeegyeztethetetlen a párt alapszabályaival, ha pártunk szervezetei s szervei az illetékes felsőbb pártszervek tudomása és beleegyezése nélkül lépnek egymással személyes, vagy Írásbeli kapcsolatba, azzal a céllal, hogy egymással megegyezve összehangoltan lépjenek fel olyan álláspontok érvényre juttatásáért, amelyek pártunk politikája ellen irányulnak, s ezen felül ellentétesek pártunk normáival, továbbá, hogy politikai egyezményeket kössenek pártonkívüli szervezetekkel, a párt Irányelveivel összeegyezhetetlen akciók öszszehangolása céljából. Sürgetően felvetette, hogy a jelenlegi komoly helyzetben valamennyi kommunista, dolgozzon bármely szakaszon ls, különösen a társadalmi szervezetekben, köteles tevékenyen keresztülvinni a párt egységes eljárását és szembeszegülni mindazzal, ami ezt megbontja. A mostani rendkívüli helyzetben különösen ártalmas minden olyan tett, ami gyengíti a párt akcióegységét. Nincs szó Itt, a kommunisták aktivitásának valamiféle korlátozásáról, sem pedig a párton belüli sokoldalú és nyílt véleménycsere határainak megszabásáról. Amiről sző van, az a pártélet normáinak betartása, mert ez biztosítja az akcióegységet, és a pártot képessé teszi arra, hogy egyöntetű és hatásos befolyással legyen a társadalomra. Ez, amint azt a pártban egyhangúlag elismerik, nélkülözhetetlen. A párt azonban csakis a kommunisták nagy felelősségtudatával biztosíthatja befolyását az országban. Akkor, ha környezetükben elkötelezetten vesznek részt a politikai irányvonal megvalósításában. A tapasztalatok továbbá arra ls megtanítottak bennünket, hogy ha a kommunisták könnyebben veszik a nép körében végzett konkrét politikai munkát a munka- és lakóhelyek égető kérdéseinek megoldását, akkor ezek a problémák az országos politikában csúcsosodnak ki, amely nem tudja őket megoldani. Az utóbbi időben számos panasz merül fel a párttagok és a nyilvánosság elégtelen tájékoztatása miatt. Ügy véljük, hogy a pártban ma leginkább a pártszerveknek az időszerű kérdésekkel kapcsolatos konkrét polltil.oi állásfoglalása hiányzik. Ezért elhatároztuk, és ez már a megvalósulás szakaszában van, hogy a párt, az állam, a kormány, a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek képviselői rendszeresen a nyilvánosság előtt világítják meg az Időszerű politikai kérdéseket. A mostani helyzet megköveteli, hogy a központban és a helységekben a párt egész aktívája többet lépjen fel a nyilvánosság előtt a párt politikájának támogatására. A párt vezető szerepének értelmezésénél és megvalósításánál számításba vesszük a közvélemény reális súlyát a politika kialakításában. Ogy gondolom azonban, hogy a pártpolitika és a közvélemény viszonyában még sok mindent meg kell világítani. Sokszor megfeledkeznek arról, hogy kétoldalú kapcsolatokról van szó, és a párt —, amennyiben a nép Igazi és tartós érdekeit akarja kifejezni — nem hagyhatja magát befolyásolni a pillanatnyi hangulatoktól és a részkövetelményektől. Elméletileg tudjuk ezt, azonban gyakorlatilag helyesen megvalósítani anélkül, hogy az embereket kommandíroznánk, s ugyanakkor megőrizzük bizalmukat és alapvető állásfoglalással megszerezzük támogatásukat ls, olyan feladat, amelyet pártunkban minden nap újból és újból meg kell oldani. Sokkal nagyobb mértékben kell befolyásolni a közvéleményt a sajtóban, a rádióban kifejtett világos állásfoglalásokkal és magyarázatokkal és a közös célok felé Irányítani. Meg kell vitatni azokat a nézeteket, amelyek helytelenek, vagy hiányosak. S harcolni kell azok ellen, amelyek túllépik szocialista érdekeink határait. Fel kell újítani az ideológiai munkát Ehhez azonban az szükséges, hogy felújítsuk az eszmei életet az egész pártban, minden pártszervezetben. Éveken át csak igen kis figyelmet szenteltek az Ideológiai munkának, ha nem számítjuk azokat a különféle határozatokat, amelyek megmaradtak papíron, mivel többségük ellentétben állt a konkrét helyzettel. A pártnevelés eddigi rendszere elavult, és már néhány évvel ezelőtt széthullott, de ez ideig nem sikerült egy új rendszert kiépíteni. A ma fő feladata a döntő fontosságú pártaktíva eszmei egyesítése. Ha nem akarjuk visszahozni a január előtti viszonyokat, ezt a feladatot csak úgy értelmezhetjük, hogy meg kell teremteni az alkotó viták légkörének előfeltételeit. Csak így kerülhet sor a pártpolitika eszmei alapjainak mélyreható tisztázására. Az ideológiai munka feladata jelenleg a novemberi és decemberi határozatok értelmének és tartalmának megmagyarázása. És ennek révén a kommunisták nagyobb aktivitása a hazánk további szocialista fejlődésével összefüggő feladatok célatudatos és pozitív megoldásában. Ezzel együtt meg kell teremteni a párt művelődés rendszerét és fejleszteni kell a párt elméleti tevékenységét. A legfontosabb probléma az a követelmény, hogy a pártszerkezet minden fokán jelentősen megjavítsuk a munkát a szakszervezetekben, az ifjúsági szervezetekben és más társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákkal. A pártirányítás minden fokán következetesen meg kell követelni, hogy az ezekben a szervekben és szervezetekben dolgozó kommunisták minden politikai természetű lényeges döntést előre megtárgyaljanak a pártszervekkel, és ezáltal elérjük a pártmunka minden fokán a kommunisták tevékenységének és munkájának egységét és összhangját. A párt vezető szerepének érvényesítése a szakszervezetekben és más társadalmi szervezetekben ma annyit jelent, hogy biztosítani kell az ezekben a szervezetekben dolgozó kommunisták egységes fellépését úgy, hogy a kommunisták továbbra is elnyerjék és megszilárdítsák a bizalmat, hogy ezekben a tömeg- és társadalmi szervezetekben vezető funkciókba válasszák be őket. Ezért tartjuk igen fontosnak az együttműködést a párton kívüli szervekben működő pártcsoportokkal. A tömegtájékoztatási eszközök jelentősége Már beszéltem arról, milyen fontos a párt és a társadalom teljes tájékozottsága és a bizalom légkörének megőrzése. E téren különösen jelentős a tömegtájékoztatási eszközök feladata és tevékenysége. Ezzel a pártvezetőségben részletesen foglalkoztunk. A január 4-1 nyilatkozatban Ismét bírálóan mutattunk rá a tömegtájékoztatási eszközökben dolgozó kommunisták felelősségére azért, hogy segítsenek megnyerni a közvéleményt a párt novemberi és decemberi határozatának, valamint tevékenységének támogatására, mert ezekben jut elsősorban kifejezésre a január utáni politika tartalma és a megvalósításához vezető út. Éppen ezek a pozitív kiinduló pontok nem találnak kielégítő visszhangra a kommunista publicisták, újságírók és más dolgozók munkájában. Igy a nyilvánosság nem ismeri eléggé a pozitív kiindulópontokat és kontinuitásukat, az akcióprogram kulcsfeladataival. Figyelembe vettük egyrészt azt, hogy ez Ideig ez az aktivitás és kezdeményező támogatás gyenge volt, másrészt azt ls, hogy a tömegtájékoztatási eszközökben visszhangra lelt néhány olyan akció ls, amely eltérő a Központi Bizottság álláspontjától és a kormány politikájától. Azonban a súlypontot ezen a területen is a párt és az állami szervek, a kiadók, a kommunista újságírók és más dolgozók pozitív ideológiai hatásában látjuk. A kiadóknak újfent el kellene gondolkodni afelett és meg kellene tenni a megfelelő Intézkedéseket annak érdekében, hogy az igazgatásuk alatt álló publikációs tevékenység összhangban álljon a felelős szervek tevékenységével. Legfontosabb mindenekelőtt a pártsajtó és az állami létesítmények és intézmények, amilyenek a Csehszlovák Sajtóiroda, a rádió és televízió feladatainak és súlyának növelése a párt és a kormány politikájáért vívott harcban; ennek előfeltétele ezekben a berendezésekben az állami politika következetesebb megvalósítása. A Szövetségi Gyűlés legyen valóban a nép szocialista parlamentje Elvtársak! A pártpolitika aktivitásának további alapvető szférája a föderáció megvalósítása és mindazoknak a lehetőségeknek a kibontakoztatása, amelyek a nemzeti és társadalmi aktivitás növelését célozzák. Ezért ma a kormányok megalakulása után a legfelsőbb államhatalmi szerv, a Szövetségi Gyűlés átalakításának és tevékenységének kérdésével foglalkozunk. Plénumunknak kell alapot adnia ahhoz, hogy a Szövetségi Gyűlés valóban a nép szocialista parlamentjévé váljon. A Nemzetgyűlés, mint a legfelsőbb törvényhozó állami szerv, Igen jelentős politikai feladatot játszott nemzeteink életében. A demokrácia kifejezője és mércéje volt, és saját maga ls hatással volt ezekre a viszonyokra. 1968 januárja után került sor arra, hogy a Nemzetgyűlés, mint szocialista társadalmunk állami politikai csúcsintézménye funkcióját teljes mértékben kibontakoztassa. A párt akcióprogramjának szellemében megnőtt társadalmi feladata és a társadalmi életre gyakorolt reális hatása. A Nemzetgyűlés utóbbi néhány hónapban végzett munkájának mérlege azt bizonyítja, hogy a képviselők megkezdték a CSKP akcióprogramjában kitűzött feladatok teljesítését és pozitív eredményeket értek el. Bebizonyosodott, hogy a legfelsőbb képviseleti szerv alkotmányos funkciójának teljes és reális betöltése a szocialista demokrácia egyik előfeltétele. A Nemzetgyűlés minden akadály és nehézség ellenére ls hozzájárult tevékenységével az akcióprogram alapvető feladatainak megoldásához, és egyidejűleg olyan alapot teremtett, amely kedvező kiindulópont a jövendő Szövetségi Gyűlés tevékenysége számára akkor is, ha új törvényhozó szervek létesítéséről van szó. Bizonyos, hogy a jövő Szövetségi Gyűlés tevékenysége is ebben a szellemben fog fejlődni és hozzájárul majd a szocialista demokrácia további kibontakozásához. Megalakulása betetőzi a csehszlovák föderáció felépítését a jelenlegi időszakban. Meggyőződésünk szerint az alkotmányjogi garanciák, mindkét nemzetünk egyenjogúsága a csehszlovák állam egységének megerősítéséhez vezet. Ezért kell dolgozni mindenekelőtt a pártszervezetekben, az állami és társadalmi szervezetekben működő kommunistáknak. Mindkét kamara és az egész Szövetségi Gyűlés minden képviselője számára rendkívül felelősségteljes politikai feladat lesz, hogy ezt az állami egységet a gyakorlatban Is teljes érvényre juttassák. A föderációt a köztársaság mindkét részében bizalommal fogadták Ogy gondolom, hogy az akcióprogramban kitűzött feladatok közül csak Igen keveset szorgalmaztunk annyira — bár nagy Időhiányban voltunk, és bonyolult körülmények között dolgoztunk —, mint a csehek és a szlovákok kölcsönös kapcsolatának megoldását. Ehhez hozzájárult azt is, hogy az 1968 január előtti politikai válság idején mi, cseh és szlovák kommunisták is tudatosítottuk, hogy a csehszlovák politikának milyen érzékeny és bonyolult kérdéséről van szó. Tény, hogy a csehszlovák államapparátus átépítésének ezt a Jelentős lépését a köztársaság mindkét részében kedvezően és bizalommal fogadták, sőt azzal a reménnyel, hogy így kifejezhetőbb lesz a közös állam, és végre megjavul az államapparátus egész munkája. A szórványosan elhangzott fenntartások a közvéleményben nem találtak visszhangra. A január utáni fejlődés fokozatosan felszámolta azokat a legnagyobb akadályokat, amelyek a nemzetiségi kapcsolatokban az évek során összegyűltek és megteremtette a kölcsönös bizalmat. Kölcsönös megértés, szoros együttműködés nélkül lehetetlen lenne aránylag gyorsan hozzálátni az állam szervezetébe való ilyen alapvető beavatkozáshoz. Természetesen nem akarjuk lebecsülni a különböző objektív akadályokat, sem a megértés hiányának lehetőségét. Még számos bonyolult kérdés áll előttünk például a föderáció közgazdasági kérdéseinek rendezése, a csehszlovák államiság integrációja terén az összes szakaszokon, a közgazdaság, a kultúra, a politika stb. területén. Most az egész párt feladata, élére állni annak az igyekezetnek, hogy a nemzeti politikai élet Csehországban ős Szlovákiában is teljesen és valóban demokratikusan fejlődhessen és hogy ezzel egyidejűleg összhangban álljon az internacionalizmussal és a csehszlovák államisággal. Tény, hogy a szlovák közvélemény jobban felkészült a föderációra és a nemzeti élet politikai szervezetének kiépítésében Is előnyben van a cseh országrésszel szemben. Ez az előző fejlődésből és helyzetből adódott mind a pártban, mind a társadalomban. Igen, ma lépéseket tesznek Cseh- és Morvaországban is arra, hogy a társadalmi szervezetek kiépítésével, — amelyek a politikai rendszer Igen fontos részel — kibontakozzék a társadalmi élet. jelentős feladatok várnak ránk a cseh nemzeti és pártszervek kiépítése terén, és ezek megoldása összefügg az ország politikai konszolidációjának egész alakulásával. Azonban meggyőződésünk, hogy az egyetlen kiút azoknak a lehetőségeknek a teljes kihasználása, amelyekkel a már létező szervekben rendelkezünk a párt és politikai élet fejlesztésére. Tovább kell erősíteni a párt hatását a politikai életre és teljes felelősséggel előkészíteni az egész államban és főleg a cseh országrészekben a nemzeti politikai szervezet átépítésének betetőzését. Már különféle súlyos problémákat megoldottunk. Meggyőződésem, hogy — ha reálisan mérlegeljük az összes tényeket ts — minden felesleges idegeskedés nélkül képesek vagyunk ezt a problémát is megoldani. A közös csehszlovák államiság megszilárdítása Ezért a cseh és a szlovák nemzeti élet új fejlődési folyamatában egy pillanatig se tévesszük szem elől a föderációval szorgalmazott alapvető politikai célkitűzést: a közös csehszlovák államiság megszilárdítását. A szilárd csehszlovák állam mindkét nemzet alapvető érdeke, és valódi óhaja, valamint a szocialista kapcsolatok fejlődésének és megerősödésének alapvető feltétele. A csehszlovák szocialista államiság megszilárdítása elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártja és Központi Bizottsága egységesítő törekvésétől függ. A párt mint a társadalom vezető ereje viseli ezért a fő felelősséget. A párt a szocialista állam egységének a szavatolója. Ebben a szellemben, a de(Folytatái a 4. oldalon)