Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-17 / 14. szám, péntek

Véget ért a Brit Nemzetközösség konferenciája néhány Amerikai válasz 1*T=JUJ a szovjet béketervre London — Szerdán este véget ért a Brit Nemzetközösség tagállamainak londoni csúcsértekezlete. A résztvevő 28 küldöttség közös közleményt adott ki. Ebből kitűnik, hogy a részvevőknek a rhodesiai probléma megoldására vonatkozó véleményeit nem sikerült közös nevezőre hozni. A jelenlevő állam- és kormányfők többsége a Rhodesiára vonatkozó brit Javaslatokat nem tartotta elfogadhatónak és azok visszavonására szólította fel Wilson miniszterelnököt, aki azonban ezt elutasította. A nemzetközösségi országok képviselői viszont egyetértettek abban, hogy csak olyan megoldást lehet javasolni Rhodesiában, amelyet a lakosság többsége elfogad. A tanácskozás résztvevői — hangzik a közlemény — kifejezték reményüket, hogy a „párizsi tárgyalások igazságos, tartós és valóságos békére vezetnek Vietnamban". A nemzetközösség tagállamainak vezetői ismét kifejezték, hogy elítélik a dél-afrikai fajüldöző rendszert. A záróközleményből kitűnik továbbá az is, hogy nem teljesültek a nigériai—biafrat konfliktus megoldásához fűzött remények. Awolowo, a nigériai küldöttség vezetője csütörtöki sajtóértekezletén Londonban kijelentette, hogy küldöttsége szombaton hazautazik. A nigériai küldöttség — mondotta — hajlandó volt találkozni Biafra képviselőivel, ők azonban nem mutattak érdeklődést a találkozó Iránt. Ha azonban sor került volna a találkozóra, a nigériai küldöttség akkor is csak azt mondta volna a biafraiaknak, hogy lázadók és ezért alá kell vetniük magukat a szövetségi kormánynak. Ülésezett az olasz kormány Róma — Hivatalos közleményt bocsátottak kl arról, hogy az olasz kormány a tegnapi ülésén az új törvényjavaslatok fontossági sorrendjéről, a kormány tevékenységéről, valamint a parlamenttel való kapcsolatairól tárgyalt. A közlemény szerint előnyben részesítik az öregségi nyugdíjak emeléséről szóló törvényjavaslatot, továbbá a főiskolai reformot és más kérdéseket. Római baloldali politikai körök véleménye szerint a kormány ezekkel a javaslatokkal olyan látszatot akar kelteni a közvéleményben, hogy végre hozzáA csehszlovák—japán együttműködés távlatai Tokio — Makoto Mihasi a „Zenkoren" nevű japán szövetkezeti szervezet elnöke Csehszlovákiából történt hazautazása után a ČSTK tokiói tudósítójának adott nyilatkozatában beszámolt tapasztalatairól, észrevételeiről, terveiről. Többek között elmondotta, hogy meglepte őt Csehszlovákia népeinek vitalitása és elszántsága. Véleménye szerint Csehszlovákiának megvannak a feltételei, hogy a szocialista országok között a legmagasabb gazdasági szintet tartsa meg. A mintegy 5 millió japán szövetkezeti dolgozót magába tömörítő szervezet elnöke ezután hangoztatta, hogy megvannak a feltételek a csehszlovák—japán szövetkezeti mozgalmak együttműködéséhez. Makoto Mihasi elmondotta, igen nagy hatással volt rá a csehszlovák munkások magas műszaki színvonala. Ezután konkrét példákat hozott fel a csehszlovák—japán együttműködésre, majd elmondotta, hogy az elmúlt nyolc évben Csehszlovákia 1300 traktort és más fontos mezőgazdasági gépet szállított Japánba. A jövőben évente 1000 csehszlovák traktor hoznak be. A latin-amerikai országok rendezik kapcsolataikat > Kubával? Mexicó — Mexicóban nagy érdeklődéssel kísérik Chile kezdeményezését az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatainak rendezésére. Jól tájékozott körök szerint Calderas, az új venezuelai elnök hajlandóságot mutat, a kapcsolatok rendezésére. Újságíró körökben elterjedt hogy latin-amerikai diplomaták mexicól vezetőkkel tárgyaltak a diplomáciai kapcsolatok megkötéséről, vagy legalább ls Kuba és a kontinens államai közti feszültség enyhítéséről. Ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy Fidel Castro az utóbbi időben mondott beszélj deiben inkább belpolitikai kérdésekkel foglalkozott, és külpo... litikai vonatkozásban elsősorban a szocialista tábor problé17. máiról beszélt. Politikai megfigyelők ebből arra következtet3

nek, hogy Kuba lemondott a latin-amerikai forradalmi mozgalmak közvetlen támogatásáról. fog az égetően sürgős problémák megoldásához. Rumo miniszterelnök beveze- . tő beszédében közvetett támadást Intézett Brodolini munkaügyi miniszter ellen, azért a levélért, amelyben bírálta az ügyészséget, mert rendőri feljelentés alapján vádat emeltek 150 sztrájkoló földműves ellen, akik december elején részt vettek az avolai tüntető felvonuláson. Az olasz képviselőház egyébként elutasította azt a javaslatot, hogy azonnali hatállyal vitassák meg a Sifar kémelhárító ügynökséggel kapcsolatos bonyodalmakat. Szigorú intézkedések az észak-írországi tüntetők ellen Belfast — Az észak-írországi kormány szerda esti ülésén elhatározta újabb szigorú Intézkedések bevezetését, hogy megakadályozza az erőszakos öszszetüzéseket a tüntető katolikusok és protestánsok között. A kormány elhatározta, hogy felkéri az észak-írországi parlamentet, hagyja Jóvá ezeket az Intézkedéseket. Az új rendelkezések értelmében bűncselekménynek minősül a nem engedélyezett tüntetéseken való résztvétel vagy pedig a hivatalosan engedélyezett tüntetés megakadályozása. A kormány elhatározta, hogy bizottságot létesít, amelynek feladata megvizsgálni az országban lezajló erőszakos cselekmények okait és javaslatot tenni azok megelőzésére. KOMMENTÁRUNK Ha majd Richard Nixon, az Egyesült Államok első elnöke összehívja kormánya első ülését, jobbján Willtam P. Rogers, az új államtitkár helyezkedik el. Hagyomány, hogy az államtitkár, azaz a külügyminiszter mindig az elnök Jobbján ül a kabinetüléseken. Hetekkel ezelőtt el sem tudták képzelni Amerikában, hogy olyan személyiség töltse be az államtitkári tisztséget, aki külpolitikai kérdésekben eddig sohasem exponálta magát, s nincsenek külpolitikai tapasztalatai. Nixon nem véletlenül döntött Rogers kinevezése mellett. Rogers egyrészt Nixon régi barátja. A két politikus a második világháború Idején ismerkedett meg, mindketten a haditengerészetnél szolgáltak. Nixon politikai pályája kezdetén fontos politikai kérdésekben is nagyon gyakran fordult tanácsért a jogász Rogershez. Nyilván ez a régi barátságuk is elég Indok volt arra, hogy Nixon külügyminiszterré nevezze ki Rogerst. Döntésének azonban nyilván fontos politikai okai ls vannak. Nixonnak elég határozott elképzelése van kormánya külpolitikájáról. Többször is kijelentette, hogy erős oldala a külpolitika. Nyilvánvaló, hogy Nixon keményebb politikát fog folytatni, és kevésbé lesz hajlandó kompromisszumokba boü THANT, az ENSZ főtitkára január végén Addisz-Abebába látogat, ahol részt vesz az Afrika gazdasági ügyeivel foglalkozó bizottság ülésén. VARSÓBAN három és fél évi szabadságvesztésre ítélték Karol Modzelewski és Jacek Kuron állampolgárokat, akiket állemellenes összeesküvéssel vádoltak. Korábban már elítéltek több lengyel diákot is a tavalyi márciusi zavargások miatt. KARJALAINEN finn külügyminiszter tegnap Moszkvába érkezett, ahol részt vesz a szovjet—finn kormányközi vegyes bizottság gazdasági tárgyalásainak ülésén. WILSON brit miniszterelnök állítólag az elkövetkező hónapok során Moszkvába látogat, hogy időszerű nemzetközi kérdéseket vitasson meg a Szovjetunió vezetőivel. A hírt a Daily Express című londoni lap közölte. A brit külügyminisztérium szóvivője cáfolta a hírt. A DJAKARTAI KATONAI BÍRÓSÁG előtt megkezdődött az indonéz hadsereg volt 15 tagjának bűnpere, akiket az 1965ös sikertelen államcsínykfsérletben való részvétellel vádolnak. MESSMER francia külügyminiszter tegnap hivatalos látogatásra Szaúd-Arábiába utazott. Ezt követően Kuwaitba is ellátogat. AZ AMERIKAI SZENÁTUS szerdán este elfogadta Johnson javaslatát, amely szerint 100 ezer dollárról 200 000 dollárra emelik az amerikai elnökök évi fizetését. AZ ENSZ FŐTITKÁRA levelet intézett a Rhodesiával konzuli kapcsolatot fenntartó országok kormányaihoz és felkérte őket, hogy a világszervezet határozatainak szellemében szakítsák meg kapcsolataikat ezzel az országgal. A NEVADAI SIVATAGBAN szerdán az Egyesült Államok újabb két föld alatti atomrobbantást hajtott végre. AZ AP amerikai hírügynökség munkatársai fizetésemelésért sztrájkba léptek. A hírügynökség dolgozói új kollektív szerződés megkötését követelik. KOLUMBIA elnöke felhívta a dolgozókat, hogy ismét rendkívüli állapotot hirdet ki, ha a szakszervezetek január 22-ére hirdetett általános sztrájkja a kormány gazdasági politikája miatt megkezdődik. U THANT főtitkár felhívta a világszervezet tagállamait, hogy minél előbb járuljanak hozzá önkéntes adományokkal a Cipruson állomásozó békefenntartó alakulatok költségeinek fedezéséhez. EGY DEMOKRATA PÁRTI SZENÁTOR javaslatot terjesztett elő a kongresszusban az alkotmány módosítására, amelynek értelmében közvetlenül választanák meg az amerikai elnököt. Washington magyarázatot kér egyes részletkérdésekre Washington — Az Egyesült Államok szerdán este válaszolt a Szovjetunió december 30-i emlékiratára, amely — mint a világsajtó megírta — a közelkeleti rendezéssel kapcsolatos szovjet béketervet tartalmazza. Rusk amerikai külügyminiszter szerdán átadta Csernyakov szovjet ügyvivőnek az amerikai választ. McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó ismertetni az amerikai válasz tartalmát, annyit azonban elmondott, hogy a washingtoni kormány felvilágosítást kér a Szovjetunió által javasolt tervvel kapcsolatban és ismerteti a távozó washingtoni adminisztráció nézeteit a közelkeleti helyzetről. Az AFP rámutat, hogy a Rusk által átnyújtott memorandum A NATO vezérkara Brüsszelben tárgyal Brüsszel — Szerdán kezdődött meg a belga fővárosban a NATO-tagállamok vezérkari főnökeinek értekezlete, amelyen az Északatlanti Tömb és a Varsói Szerződés tagállamainak erőegyensúlyát vitatják meg. Tegnap Brosio főtitkár vezetésével ugyanezen országok hadügyminiszterei ültek össze. A megbeszélés középpontjában a NATO ütőerejének növelése szerepelt, különös tekintettel a tavalyi csehszlovákiai fejleményekre. A NATO legfelsőbb képviselőinek tavalyi novemberi ülése ugyanis elsőrendű feladatként jelölte meg a szervezet öt évre szóló védelmi tervének kidolgozását. A tagállamok hadügyminiszterei egyben megállapítják az egyes országoknak a katonai feladatok teljesítéséhez szükséges pénzügyi hozzájárulását. tulajdonképpen „várakozási válasz ', amelynek fő célja, hogy folytassa a párbeszédet Moszkvával e rendkívül fontos kérdésben. Az amerikai válasz tehát a hétfőn hivatalba lépő Nixon-kormányra bízza az Egyesült Államok jövendő közelkeleti politikájának meghatározását. Ammanból érkező jelentések szerint szerdán két izraeli helikopter és egy repülőgép megsértette Jordánia légiterét. Jordánia légvédelmi tüzérsége tüzet nyitott a betolakodókra s e repülőgép visszafordult. Megalakult az új libanoni kormány Bejrút — Rasid Karami kijelölt libanoni miniszterelnök szerdán este bejelentette, hogy megalakította 16 tagú kormányát. A 47 éves ügyvéd, aki már hat ízben volt előzőleg Libanon miniszterelnöke, magának tartotta fenn a külügyi tárcát is. Nasszin Madzsdalani lett a miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter, Madzsid Arszlan a hadügyminiszter. Az új kormány a Jafi kabinet helyébe lép, amely január 8-án mondott le, miután élesen bírálták a bejrúti repülőtér ellen intézett izraeli támadás miatt. Karami kijelentette újságíróknak, hogy kormánya a kötelező katonai szolgálat bevezetését tervezi és meg akarja erősíteni az Izraellel határos területeken fekvő libanoni falvakat. Célja ezenkívül Libanon külpolitikájának összehangolása más arab államokkal. A kabinet nyolc minisztere tagja vagy szövetségese Karami ún. demokratikus és parlamenti frontjának, hét miniszter a „három-párti szövetség" tagja vagy támogatója, egy örmény miniszter pedig függetlennek számít. Johnson beszámolója az ország gazdasági helyzetéről Washington — Johnson az elnöki megbízatásának utolsó napjaiban újabb jelentést tett közzé: ezúttal az ország gazdasági helyzetéről. Az elnök bevezetőül megállapítja, hogy az Egyesült Államokban 95 hónapja tart a gazdasági fellendülés, amelyet egyébként a termelés állandó növekedése és a szolgáltatások számának emelkedése jelez. Ugyanebben az időben 8,5 millió új munkalehetőség nyílt és a munkanélküliség 5,7-ről 3,3 százalékra csökkent. A Jelentés elmondja, hogy 1968-ban a nemzeti jövedelem 5 százalékkal emelkedett, újabb kétmillió ember talált munkára és a bérek általános emelkedése 3 százalékos volt. Ugyanakkor 4 százalékkal emelkedtek az ipari és más közszükségleti cikkek árai. Johnson elnök azt ajánlja utódjának, Nixonnak, hogy folytassa a jelenlegi gazdaságpolitikát, és hagyja meg a bevezetett 10 százalékos adóemelést, mivel ez jelentős mértékben fedezi a magas állami kiadásokat. Az elmúlt öt év gazdasági eredményeinek összegezésében azonban Johnson 35,5 milliárd dollár deficitet mutat kt, amelyet a vietnami háború növekvő kiadásaival indokolt meg. csátkozni a Szovjetunióval, s a NATO erősítésére fog törekedni. Az új elnök Henry Kissingert, elismert külpolitikai szakértőt nevezte ki nemzetbiztonsági taMilyen lesz Nixon külpolitikája ? nácsadójává. Kissinger szolgálatait Eisenhower, Rockefeller és John Kennedy ls igénybe vette. Nagyon világos, hogy az amerikai külpolitika főbb vonásait Nixon fogja meghatározni, s döntéseit a legnagyobb mértékben Kissinger fogja befolyásolni. Külügyminiszter tehát csak olyan egyén lehet, aki biztosítékot ad az elnöknek arra, hogy lojálisán érvényre juttatja akaratát, s nem lesznek nagy ambíciói önálló külpolitikai koncepció kialakítására. Nixon ugyanis saját magának lesz a külügyminisztere, s Rogersnek csak az lesz a feladata, hogy jól irányítsa külpolitikai apparátusát, szakszerűen biztosítsa Nixon döntéseinek a végrehajtását. Ez persze nem jelenti azt, hogy Rogers jelentéktelen figura lesz. Nixonnak rátermett külügyminiszterre van szüksége, de nem olyan típusúra, mint amilyen J. F. Dulles volt, aki feltétlenül a kezében akarta tartani a „gyeplőt". Rogers a második Eisenhower-kormányban igazságügyminiszter volt. Amikor Eisenhower után Kennedy vette át az elnöki hivatalt, Rogers hátat fordított az aktív politikának, s betársult egy Ismert New York-i ügyvédi irodába. Amerikában elsősorban Roger nagy adminisztratív tehetségét emelik ki. Külpolitikai téren sohasem volt tevékeny, s nincsenek nagyobb tapasztalatai. 1955-ben részt vett egy, az elítélt foglyok börtönéletének kérdéseivel foglalkozó ENSZ-értekezleten, 1960-ban Togo függetlenné válásának ünnepségein képviselte az Egyesült Államokat, 1967-ben pedig az ENSZ Délnyugat-Afrika-bizottságának amerikai küldötte volt. Világpolitikai vagy égető kérdésekben, mint amilyen a vietnami háború, a nukleáris fegyverkezés, az európai biztonság stb. Rogers nyilvánosan sohasem mondott véleményt. Nixon baráti köreiben most rámutatnak, hogy éppen ezt a tényt kell pozitívumként értékelni. Az új külügyminiszter előtt — szerintük — mindenütt megnyílnak az ajtók, senki sem lesz vele szemben elfogult el nem hangzott múltbeli kijelentései és állásfoglalásai miatt. Különösen azt emelik ki, hogy Rogers sohasem foglalt állást a vietnami háborúval kapcsolatban, s ebből arra következtetnek, hogy e kérdés politikai rendezésére irányuló törekvéseiben sokkal szabadabb keze lesz. Nixon és Kissinger kijelentéseiből arra következtethetünk, hogy az Egyesült Államok Nixon elnöksége idején szorosabb együttműködésre jog törekedni a nyugat-európai államokkal, igyekszik majd erősíteni a NATO-t és saját pozícióit. A Szovjetunióval szembeni „kemény kéz politikája", melyet Nixon környezetében sokan emlegetnek, nagyon könnyen a nemzetközi viszonyok elmérgesedését okozhatja. Kissinger eredetileg annak a doktrínának a híve volt, hogy jegyveres konfliktus esetén az Egyesült Államok folyamodjék azonnali nukleáris beavatkozáshoz. Ma ugyan arról beszél, hogy a két vezető nagyhatalom erős nukleáris fegyverzete miatt az atomkonfliktus elkerülésére kell törekedni, viszont nem leplezi, hogy a kemény külpolitika híve. Ez természetesen nem kecsegtet derűs távlatokkal a nemzetközi viszonyok további alakulásában. M^^^mmV JAN BLANSKÍ