Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-16 / 13. szám, csütörtök

E seményekben gazdag kulturális életünkben Jelentős helyet tölt be a film. A mozilá­togatók népes tábora kíváncsian várja, hogy az új esztendő milyen filmújdonságokat, milyen meglepetéseket tartogat számára. Erről érdeklődve, felkerestük Vladimír Kováčikot, a bratislavai központi filmkölcsönző vállalat kul­turális-politikai osztályának igazgatóhelyettesét, s megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. • Milyen filmeket mutatnak be filmszínházaink, illetve hány bemutatót terveznek 1969-ben? — Filmszínházainkban ez évben 230 új, egész estét betöltő játékfilm kerül bemutatásra. A nö­vekvő igényeket, a nagyobb választékot és vál­tozatosságot szem előtt tartva az új évre — a tavalyihoz képest — több filmbemutatót terve­zünk. Ennek kapcsán szeretném megjegyezni, hogy a múlt évben a mozilátogató közönség „csak" 200 filmet láthatott. Ily módon a filmmű­vészet odaadó rajongói számára ez évre, még nagyobb választékot biztosítottunk. • Szeretnénk, ha lapunk olvasói számára elárul­ná néhány kiemelkedő, illetve nagyobb érdek­lődésre számot tartó, a közeljövőben bemuta­tásra kerülő film címét. — A műsor színes, tarka palettáján különféle Játékfilmek szerepelnek: vígjátékok, látványos alkotások, szuperfilmek, musicalok, drámák, kri­Új év kezdetén mik és bűnügyi történetek, kalandfilmek, lélek­tani drámák, gyermek- és ifjúsági filmek, és magvasabb alkotások ls, különösen az igényesebb nézők számára. A választék valóban bő; a kö­zönségfilniektől kezdve egészen a művészi filme­kig mindenki kedvének és ízlésének megfelelően választhat. — Nagyobb érdeklődésre számot tartó film a Mc-.ikó '68. A XIX. nyári olimpiai játékokról ké­s:ült színes cseh riportfilm rövidesen a nézők »lé kerül. Az elsők közt említeném a panorama­ttkus Grand Prix amerikai szuperfilmet ls, Yves Moníand-nal a főszerepben. A rendkívül Izgalmas történet a nagy autóversenyzők életét viszi a .ászonra. Az artisták környezetében játszódik a másik attraktív amerikai film is: A világ porond­jai. Januárban és februárban műsorra tűztünk néhány hazai produkciót is: Becsület és dicsőség, Az a harmadik, A legszebb kor, A tréfa címmel. Az említett cseh filmeken kívül megtekinthetjük a Pafo Bielik rendezte Három tanú című szlovák filmet, mely az 1848-as forradalom néhány moz­zanatát kelti életre, vagy a partizánharcokat szemléltető Nyomok a Szitnón című filmet. — Január végén kerül vetítésre a Karolinára várva című kanadai színes film, mely egy leány llral történetét jeleníti meg. Érdekesnek tartjuk a Ha kém lennék című francia kalandfilmet és a Maigrst felügyelő legnagyobb esete című kri­mit. ismét viszontlátjuk a filmvászon nagy ne­vettetőit is, Laurel és Hardyt, az Időtlen neve­tés amerikai grcoteszk-filmben. Színvonalas szó­rakozásnak ígérkezik a „nehezebb fajsúlyú" Al­gíri csata című olasz háborús film, a múlt évi Karlovy Vary-i fesztiválon bemutatott Üldöz a balszerencse című angol film. Egy fiatal anya hányatott életét fejtegető film főszereplője Carol White, teljesítményéért a legjobb női alakí­tás díját nyerte el. Nagy érdeklődés előzi meg a francia produkcióban, Diderot regényéből ké­szült Az apáca című filmet is, melyben a csinos \nna Karina felejthetetlen alakítást nyújt. A ju­goszlávok a nemrég elkészült látványos szuper­filmmel, a Neretvai rsafá-val mutatkoznak be. A nyugatnémet filmgyurtók A szerelmet tanulni kell címmei vidám, szellemes tanulmányt készí­tettek a szerelemről kezdőknek és haladóknak. — Az igényesebb nézőkre gondoltunk, amikor a híres Zorba, a görög című amerikai film mű­sorra tűzését terveztük. Az alkotásban olyan ki­vételes tehetségű művészek szerepelnek, mint SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA HOL A HELYEM? Az apáca című francia film Diderot regényének filmváltozata. A képen: A gyóntató előtt... Az apáca szerepében Anna Karina. Az új év filmműsorában szerepel a Shakespeare regénye alapján forgatott A makrancos hölgy cí­mű amerikai film. A felvételén: Elizabeth Taylor a Makrancos Kata szerepében. Anthony Quinn és Irene Papaver görög színész­nő. Shakespeare komédiája nyomán forgatták a Makrancos hölgy című amerikai filmet, Elizabeth TayJorral és Róbert Burtonnal a főszerepben. Néhány kiváló jugoszláv, román és svéd alkotás, valamint szocialista országok filmjel is műsoron szerepelnek, melyek bizonyára elnyerik a kö­zönség tetszését. — Természetesen nem feledkeztünk meg az Ifjúságról sem. A számukra készült filmek közül kiemelnék legalább egy hazai produkciót, a Lég­hajóval az Északi-sarkkörre című érdekes útle­írást. Az ú; esztendő új filmjei minden szempont­ból nemcsak érdekes szórakozást ígérnek, hanem gondolkodásra is serkentenek. • A föderáció, illetve a cseh és a szlovák film­gyártás különválása milyen változásokat hoz a műsorpolitikában, valamint a filmforgalma­zás és átvétel terén? — A kérdés első részére pillanatnyilag még nehéz lenne konkrét választ adni, ugyanis ez a „jövő zenéje". A filmforgalmazás és átvétel vi­szont kölcsönös megegyezés alapján, közösen történik. E célból cseh és szlovák szakemberek­ből álló filmátvételi bizottság létesült, mely a világ filmterméséből válogatja ki a hazai közön­ség elé kerülő filmeket. Az átvétel módja több féle lehet. A bizottság tagjai időközönként kül­földre látogatnak, hogy megtekintsék a szocia­lista országok, illetve nyugati cégek alkotásait s a közönség számára művészileg értékes, eszmei szempontból tartalmas, szórakoztató filmeket szerezzenek be. Üzleti tárgyalásokra kitűnő le­hetőséget nyújtanak a nagy nemzetközi feszti­válok és az évenként megrendezésre kerülő brnói filmfórum is. amelyre — a jó üzlet reményében — egyre több külföldi filmforgalmazó vállalat küldi el képviselőit. • Reméljük hogy a nézők körében oly nép­szerű és kedvelt Dolgozók Filmfesztiválját ez évben is megrendezik. Hogyan szervezik meg, s változtatnak-e a fesztivál koncepcióján? — A Dolgozók Filmfesztiválja gazdag múltra tekint vissza. Nem látjuk indokoltnak, hogy sza­kítsunk e hagyománnyal, ugyanis a mozilátoga­tóknak ez csalódást okozna, s lelkes táboruk megrövidítve érezné magát. A kulturális akció ez évben immár huszadszor ke­rül megrendezésre. A nagysza­bású szemle — az előző évek­hez hasonlóan — két részben, nyáron és ősszel zajlik le. Nincs szándékunkban, hogy a feszti­vál általános koncepciójában módosítást eszközöljünk. A szokásoshoz híven a nyári sza­kaszban jobbára látványos, szórakoztató filmek, ősszel vi­szont Igényesebb alkotások sze­repelnek műsoron. Annyit azon­ban elárulok, hogy a DFF ju­bileumi, XX. évfolyama ez év nyarán Eperjesen kezdődik. A város ugyanis jelentős esemény színhelye: ötven évvel ezelőtt itt kiáltották ki a Szlovák Ta­nácsköztársaságot. A fesztivál ünnepélyes megnyitója tehát e nevezetes történelmi évforduló jegyében zajlik le. -ym­Melylk szülő nem akar jót a saját gyermekének? Melyik akarja, hogy fia vagy leánya ne boldoguljon az életben? Ilyen szülő nincs! S ennek ellenére — talán senki sem kételkedik ebben — nagyon sok az olyan szülő, aki Jóakaratával nagyon sokat árt gyermekének, s rajta keresztül önmagának is. Minden magyar szülő nagyon jól tudja, hogy mi Csehszlová­kiában élünk, ahol a többség csehül vagy szlovákul beszél. S azt is, hogy ezen nyelvek tu­dása nélkül nehezen boldogul­nak, amint kilépnek szűkebb pátriájukból vagy akár laká­suk ajtaján. A legtöbb piagyar szülő a saját bőrén tapasztalta, hogy a szlovák nyelv ismerete éppen olyan fontos nálunk, mint az egyszeregy vagy az ábécé. Aki a mai világban nem tud számolni, azt úton-útfélen becsapják. Aki nem tanult meg írni és olvasni, az mindig má­sok segítségére szorul. Aki pe­dig szlovákul nem tanul meg, az fizetett tolmácsot tarthat magának, ha szlováklakta vi­dékre szólítja a kötelessége. Szinte magam előtt látom azokat az olvasókat, akik most összenéznek és azt mondják: — Na látod? Hát nem okosan tettem, hogy szlovák iskolába adtam a fiam? . . . Hiszen még az Új Szó is nekem ad igazat! Kissé korán mondtak véle­ményt. Ha egy diák kilenc, Illetve ti­zenkét év alatt nem tanul meg szlovákul, akkor azt szellemi fogyatékosságként könyvelhet­jük el, vagy pedig a szlovák szakos tanító egyáltalán nem állt hivatásának magaslatán. De vegyük az első lehetőséget. Ha valaki elvégzi a kilenc vagy tizenkét osztályt közepes ered­ménnyel, megtanul szlovákul is. S amit nem tanult meg a közép­iskolában, azt gyorsan elsajátít­ja a főiskolán, a munkahelyén vagy — a fiúk esetében — a katonaságnál. Főként azok a szülők félnek a magyar tannyelvű iskolától, akik a gyermeküket főiskolára akarják küldeni. A legtöbb eset­ben éppen a szlovákiai magyar értelmiség. S közben megfeled­keznek egy nagyon lényeges ap­róságról. A múltban nagyon sok magyar fiatal tanult külföldi fő­iskolákon, francia, olasz, angol, német vagy lengyel egyeteme­ken. A külföldi egyetemen egy­két év alatt elsajátította az idegen nyelvet. Feltételezem, hogy az a diák, akinek valóban a főiskolán vagy az egyetemen van a helye, s nem csupán is­meretségének köszönheti, hogy odakerült, pár hónap alatt tö­kéletesítheti a magyar nyelvű középiskolából magával hozott nyelvtudást. S aki erre képte­len — bármilyen kíméletlenül ls hangzik — az ne foglalja el egy tehetségesebb diák helyét a főiskolán. Becsületes dolgo­zó lehet valaki főiskolai vég­zettség nélkül is. Már ma is nagyon sok olyan főiskolát vagy egyetemet vég­zett emberrel dicsekedhetünk, aki magyar középiskolából ment át a szlovák vagy cseh egye­temek valamelyikére. Bebizo­nyított tény, hogy magyar kö­zépiskoláról sokkal több diák kerül főiskolára, mint ahány a szlovák középiskolát végzett magyar diákok közül. A szülők ne feledjék, hogy végeredményben nem annyira a nyelvtudás, mint inkáb a szak­mai tudás a döntő. Már a déd­szüleink is tudták, hogy a jó szakember nehezen hal éhen, bárhova is veti a sors. A szlo­vák nyelv semmivel sem nehe­zebb tantárgy, mint a matemati­ka, a fizika vagy pedig a vegy­tan! Merem állítani, hogy min­den egyes tantárgyat — még a szlovák nyelvet is — könnyeb­ben megtanulja a magyar gyer­mek a saját anyanyelvén, a sa­ját nyelve segítségével, mint idegen nyelven. S nemcsak könnyebben, hanem alaposab­ban ls. És ez a lényeg. Maga a nyelvtudás szakmai ismeretek nélkül nagyon szűk keretet biz­tosit. Viszont a szaktudás — kisebb nyelvtudással is — ösz­szehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségeket rejt magában. Nagyon sok szülő azzal nyug­tatja a lelkiismeretét, hogy hát: — A Pistikénk miért járna ma­gyar iskolába? Hiszen magyarul megtanul otthon, tőlünk is! Nagyon nevetséges és köny­nyen megcáfolható érvelés ez. Az úgynevezett konyhanyelvet valóban elsajátítja a szüleitől vagy a pajtásaitól, és ha a szlo­vák iskola mellett arra is ma­rad ideje, hogy magyar köny­veket olvashasson, szépen meg­tanul beszélni anyanyelvén. De nézzük csak meg az írását! Várják meg a tisztelt szülök fiuk első levelét, amit katonás­kodása idején Ir nekik! Olvas­sák el és ríjanak! ... Ne azon, milyen kemény a katonaélet, hanem inkább azon, hogy mennyire kificamítja gyermekük a saját anyanyel­véti De már nem segíthetnek a bajon. Eső után köpönyeg — a hiba megtörtént! Higgyék el, aki saját anyanyelvét nem is­meri, az nem tanulhat meg jól egy Idegen nyelvet sem. Míg a magyar tannyelvű kö­zépiskolába járó diák megisme­ri saját népének kulturális örökségét, s ugyanakkor a szlovák kultúrát is, addig a szlovák tannyelvű iskolába járó magyar diák talán alaposabban ismeri meg a csehek és a szlo­vákok történelmét, irodalmát, hagyományait, de nem tanulja meg azt, amit minden becsüle­tes magyar embernek tudnia kell, ha egyáltalán magyarnak érzi magát. Az ilyen diáknak megszakad a kapcsolata saját népével, s előbb-utóbb hátat fordít nem­zetének. Amilyen könnyen hűtlen lett valaki a saját anyanyelvéhez, olyan könnyen szakítja kl ma­gát abból a közösségből, ame­lyikben az egyénisége kitelje­sedhetett, tehetsége teljes egé­szében kibontakozhatott volna. Előnyökhöz akarták juttatni, és helyezkedő félembert nevel­tek belőle. S Itt nem segít a cinizmus! Nem segít, aki az internaciona­lizmus eszméi mögül beszél, hogy nem számit már, ki mi­nek vallja magát. Az a fő, hogy becsületesen dolgozzon és épít­se a szocializmust. Szocializmus nincs nemzeti öntudat nélkül. És még valami! Ha egy kacsa elhatározza magát, hogy hol­naptól ő is tyúk lesz, talán ma­ga is elhiszi ezt. De a tyúkok elhiszik-e? Aligha! Így van ez az emberek esetében is. Ne féljenek a magyar szülők a magyar tannyelvű iskolától. Ha a gyermekük valóban tehet­séges, ügyes és törekvő, bármi­lyen poszton megállja majd a helyét szocialista hazánkban, melynek ma már mi ls állam­alkotó, egyenjogú polgárai va­gyunk. Minden ember csak a saját anyanyelve segítségével lehet igazán teljesértékű, meg becsült tagja a társadalomnak. Mert a mi társadalmunk egyik alapköve az emberek egyenjo­gúsága, a másik pétiig a nyel­vek egyenjogúsága! Igy igaz! N. LÁSZLÓ ENDRE KULTURÁLIS HÍREK • AZ 1969-ES párizsi kiállí­tásról érkeztek híreink. A Petit Palais termeiben Baudelaire­kiállítást rendeznek. Májusban nyílik meg az Orangerie-ben a Chagall-tárlat, a nyáron pedig a Grand Palals-ban és Malmal­sonban Napóleon születésének 200. évfordulóját ünneplik, ősszel a Petit Palals-ban mutat­ják be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közreműködésével a munkának szentelt kiállítást. A Modern Művészet Múzeumá­ban Hartung, Mondrlan, a müncheni Baihaus Brancusi, Pascin, Klee, Archipenko művé­szetéből tervezett bemutatót. • A BÉCSI STAATSOPER ez évben ünnepli fennállásának százéves jubileumát. Az évfor­duló napján — május 25-én — Leonard Bernstein vezényli Beethoven Missa Solemnisét és Kari Böhm a Fideliót. • GEORGE SIMENON, nép­szerű francia detektlvregény­tró befejezte kétszázadik regé­nyét. Címe: Van még mogyoró­cserjés. Simenon átlagosan há­rom hét alatt ír meg egy re­gényt s két regény között há­romheti pihenőt tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom