Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-16 / 13. szám, csütörtök

A gyakorlótér sem marad parlagon Kevesen tudják, hogy hazánkban léteznek katonai erdő- és mezőgazdasági üzemek, amelyek a gyakorlóterek kihasználásáról gondoskodnak. Az egyik ilyen üzem Késmárkon van. Dolgozói nem hordanak katopai egyenruhát, de katonás fegyelemmel, vasakarattal igyekeznek a legnehezebb körülmények között is a legjobb termelési eredményeket elérni. Hogy ez sikerült nekik, az elmúlt másfél évtized eredményei igazolják. — Kezdetben a gazdaságban semmink sem volt — emlékszik vissza Milan Schálek főmérnök. — A szántóterület akkor 121 hektárnyi volt, ma pedig 604. A főcél az volt, hogy dolgozóinknak megfelelő lakást biztosítsunk. Ez sikerült ls. A húsz erdészlak mellett 127 lakást építettek fel. Persze nem ment könnyen. Pénzre, munkaerőre volt szükség. A vezetőség sokat fáradozott, de ma már bárki megnézheti a korszerűen felépített zálubicei gazdasági részleget — ahol óvoda és bölcsőde is van —, csak az elismeréssel nyugtázhatja fáradozásukat. Leginkább gabonafélék és takarmány termesztésével foglalkoznak, de igen nagy gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére is. A tehenek és juhok nagy része fajtiszta állat. Legújabban a haltenyésztéssel próbálkoznak, 15 hektáron pedig gyümölcsfákat ültettek ki. AZ UTASOK IS „ELŐSEGÍTIK" a kellemetlen utazást A közlekedés problémáit különösen télen emlegetik az emberek. Ez érthetfi is, biszen ilyenkor utazni még akkor sem kellemes, ha minden a legnagyobb rendben van, s azt a mi közlekedésünkről bizony egyáltalán nem állíthatjuk. Vonataink szinte rendszeresen késnek, gyakran fűtetlenek, és kevés bennük az ülőhely. Mindezt persze nem azért említem, mintha enélkül is nem tudná ezt mindenki. Azzal U tisztában vagyok, hogy a vasút objektív nehézségekkel küzd, amelyek máról holnapra aligha oldhatók meg: kevés a vasutas, nincs elég, jö karban levő mozdony, nem minden tekintetben elég korszerű a vasúti felszerelés, folyamatban van a villamosítás. Mindezek ellenére kellemesebbé tehetnénk az utazást, ha az utasok is mindent elkövetnének ennek érdekében, vagyis, ha mindig belátással lennének embertársaik iránt. Számos olyan példát említhetnénk, amely ennek éppen az ellenkezőjére vall. Ezek közül is kiemelkedik a dohányzási tilalom meg nem tartásának jellemző példája. Az utóbbi időben ugyanis elterjedt az a szokás, hogy a kocsik folyosóin a „Nem dohányzók!" figyelmeztető tábla ellenére is rágyújtanak az emberek. Még a fülkékben kényelmesen ülő utasok is a folyosóra járnak cigarettázni. Ez nemcsak azért érthetetlen, mert szabálytalan, hanem azért is, mert a folyosókon is emberek vannak, akik szintén nem ingyen utaznak. Ráadásul kényelmetlenebb helyzetben, mint a fülkében ülők. A szűk folyosőkon gyakran gomolyog a füst, szellőztetni pedig a hideg miatt nemigen lehet. Kivált akkor, ha havazik is. Mindez ilyenkor, hideg időben különösen sok kellemetlenséget okoz, ami már csak azért is bosszantó, mert egy kis belátással és fegyelemmel elkerülhető lenne. FULOP IMRÍ. A gazdaság mintegy ezer embernek biztosít munkát. Persze mint másutt, itt is sok az idénymunka. Mit csinálnak télen? — Tichý Potokon úgy oldottuk meg a dolgot, hogy üzembe helyeztünk egy kiselejtezett keretfűrészt — újságolta Schálek elvtárs. — Kora ősszel kezd el egy műszakban dolgozni, majd a mezőgazdasági munka csökkenésével két, illetve három műszakban üzemeltetjük. A tavasszal a fordítottja ismétlődik. Az alkalmazottaink másik részét az erdei munkákra osztjuk be. Mind a mezőgazdaságban, mind az erdészetben dolgozóknak nem kell szégyenkezniük a másfél évtized eredményeiért. összesen 10 180 hektárt erdősítettek. Nem lebecsülendő az sem, hogy 57 kilométer utat építettek, és a meglevők karbantartására nem kevesebb mint 89 440 000 koronát fordítottak. Nagyban folyik a gépesítés is. 1952-ben még csak 4 teherautójuk volt, ma már 21 autóval és 49 traktorral rendelkeznek, s így a faközelítés csak igen kis részét végzik lóval. A gépesítés magával hozta egy korszerű javítóműhely építését, amelyben a közép- és generáljavításokat végzik nemcsak maguknak, hanem más üzemeknek is. — A gazdaságunk vagyona 18 900 000 koronáról 104 300 000 koronára gyarapodott — újságolja a főmérnök. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan növekedett a dolgozók jövedelme is. Míg 1962-ben az átlagos bér 1111 korona volt, 1964-ben pedig 1190, úgy tavaly már több mint 1500 korona, és 1970-ben előreláthatólag megközelíti majd az 1700 koronát. Bármelyik dolgozóval beszél az ember, mindegyik magáénak Milan Schálek főmérnök (Foto: Karol Sallay) érzi a gazdaságot. Ján Galik juhász a 645 juhból álló nyáját a világ minden kincséért sem hagyná ott. Igy állítja ő maga. Vojtech Hutník, az egykori frontharcos főhadnagy a fafuvarozásnál dolgozik s azt vallja, hogy másutt már nehezen szokna meg, s bár a munka, amit végez, nehéz, de jól lehet keresni. — A dolgozóinkat mí szállítjuk a munkába és vissza. A hatalmas gazdaság, illetve gyakorlótéren nem közlekednek autóbuszok — fonja tovább a beszéd fonalát a főmérnök. — Ez emeli az önköltséget, de más megoldás lehetetlen. A gyakorlótér térségében lakni tilos! A több száz hektáros gazdaságon végighaladva mindenütt szorgos munkát lehet látni. A csaknem félméteres hó és az erős hideg sem jelent akadályt. Jóleső érzés tudni, hogy a katonai gyakorlóterek sem maradnak kihasználatlanul, mint ahogy a késmárki példa is bizonyít'a. NÉMETH JÁNOS Egyre több lakást építenek A lakásépítkezés folyamatának meggyorsítása egyik legfontosabb feladatunk. A kelet-szlovákiai kerület építővállalatai közül a Kassai Magasépítő Vállalat dolgozói vállalták ennek a feladatnak a zömét. Évről évre több lakást építenek. Tavaly, amikor a tervezett 534,5 millió koronán felül még 12 millió korona értékű munkát végeztek, s a tervezettnél 14-el több — azaz 2446 — lakásegységet adtak át rendeltetésének. Ez a vállalat 1968 folyamán az iskolák és egészségügyi létesítmények építése terén is becsülettel teljesítette feladatát. Az idén, az elmúlt évhez viszonyítva 11,5 százalékkal növekszik a vállalat feladata. A terv szerint ebben az évben összesen 3296 lakást építenek fel. Ez a vállalat a kerület határain túl is tevékenykedik. Bratislavában 233, Praha-Kobylisyben 147, Štétínben 240 lakás építését vállalta. Ebben az évben több lakónegyed építését kezdik meg Kassán, Nagykaposon és Tőketerebesen. A vállalat dolgozói a megnövekedett feladatok teljesítését a megszigorított gazdasági intézkedések ellenére is derűlátóan kezdték el. —ik A lakás egészségügyi elbírálása P. László f.-t olvasónknak már többször adott orvosa Igazolást arról, hogy egészségügyi szempontból alkalmatlan lakásban lakik, de a helyt szervek mégsem biztosítottak számára jobb lakást. Nem tudja megérteni, mire jó az orvosi vélemény, ha nincs súlya és kéri, közöljék vele, mit tehet, aki egészségtelen lakásban kénytelen lakni. Meg kell jegyezni, hogy a lakás orvosi megítélésre nem egyedüli szempont a lakásprobléma megoldása során. A nemzeti bizottságok a lakáskutatáskor tekintetbe veszik a kérelmező egyéb indokait, érveit vagy helyzetét befolyásoló körülményeket (kereset, a családtagok száma, munkakörének jelentősége stb.). Ezért történik meg, hogy az orvosi vélemény, a többi szempont figyelembevétele során a jobb lakás kiutalására váró kérelmezőknek gyakran csak nagyon keveset számít. A rossz lakásviszonyok egészségügyi elbírálásának akkor van értelme, ha minden tekintetben helytáll, ha valóban rászoruló olyan család veszi igénybe, amely másképp nem tudja megoldani a lakásproblémát. Ilyen esetben az építésügyi osztállyal karöltve a közegészségügyi és járványtani állomás (OH S) orvosa vagy más megbízott szakmunkatársa bírálja el a lakásviszonyokat és állítja ki az erről szóló hivatalos bizonylatot. Az egészségtelen körülmények között élő család vagy beteg az orvosi bizonyítványon kívül ennek a bizonylatnak az alapján sürgetheti a cserét vagv más lakás kiutalását. Az orvosi elbírálás szempontjai: a kérelmező és családtagjai egészségi állapota, az eddigi lakásviszonyok hatása a betegség kialakulására vagy rosszabbodására, a kölcsönös fertőzés veszélye stb. Az orvosnak azt is tekintetbe kell vennie, hogy a lakás hogyan befolyásolja a család tagjainak munkáját (bejáró dolgozók, tanulók). Különbséget teszünk egészségre kifejezetten ártalmas, valamint egyéni szempontból alkalmatlan lakások közt. Műszaki, fekvési vagy egyéb hibák miatt ártalmasnak tartjuk azt a lakást, amely nedves, sötét, nem szellőztethető, pincetérségben fekszik vagy az ipari üzemek közelében ki van téve különféle pl. vegyi, zaj és egyéb ártalmaknak. Ilyen esetben a lakás, illetve a ház tulajdonosát hatóságilag kötelezik, hogy átalakítás révén küszöbölje ki a lakás egészségre ártalmas körülményeit. Viszont ha erre nincs lehetőség, ugyancsak hatóságilag lakhatatlanná nyilványítják a szóban forgó helységeket. Egészségügyi szempontból alkalmatlan az a lakás is, amely a lakó egészségi állapotára érzékszervi vagy testi fogyatékossága miatt károsan hat. Érthető, hogy pl. egyénileg alkalmatlannak tartjuk a testi fogyatkozásé vagy szívbeteg embernek a felsőbb emeleten fekvő lakást, ahol nincs felvonó, továbbá pl. az idült izületi reúmatizmusban szenvedők nedves lakását stb. Alkalmatlannak minősíthető az olyan lakás is, amelyben sokan laknak és egy személyre 8 négyzetméternél kisebb lakótér jut, vagy az olyan, ahol kevesen laknak, de nem biztosítható külön szoba annak a személynek, akinek erre orvosi utasítás alapján igénye van, pl. TBC-s beteg, idült vérkeringési vagy légzőrendszerl megbetegedésben szenvedők, bacilusgazdák stb. Az ilyen esetek megítélése az Egészségügyi Minisztérium útmutatása szerint történik. Ha az orvosi elbírálás alapján va lakinek külön szobára van igénye, az lakbérkedvezményre is jogosítja a családot. Tízszázalékos engedményre jogosult az a lakó is, akinek családjában világtalan vagy súlyos mozgásszervi megbetegedésben szenvedő ember van, és ez az illetékes szakorvos hivatalosan bizonyítja. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Életképes vállalat A Merkuria külkereskedelmi vállalat fennállásának két és fél éve alatt valóban szolid eredményeket ért el. A vállalat vezető munkatársainak tájékoztatása szerint a Merkuria ma 90 csehszlovák vállalat és üzem gyártmányait exportálja a világ hatvan országába. A vállalat exportlistáján elsősorban fémipari cikkek és műhelyfelszerelések, továbbá villamos háztartási eszközök, konyhafelszerelések, evőeszköz-készletek, gáz- és villamos berendezések, hűtőszekrények, zománcozott edények, valamint fotoés optikai ipari cikkek szerepelnek. A Merkuria érdeme többek között az is, hogy hazai piacunkon számos külföldi könynyűipari cikk jelenik meg. A tervek szerint az idén a Merkuria automatikus mosógépeket, időmérő-berendezéseket, órákat, fényképezőgépeket, elektromos háztartási felszereléseket importál. Prága és Brno után az idén Bratislavában is megnyílik a Merkuria-bolt, ahol a vállalat importcikkei között válogathat majd a vevő. Az ötlet érdeme, hogy pl. a prágai Merkuria-bolt négy hónap alatt 4 millió korona forgalmat bonyolított le. A külkereskedelmi vállalat életképességét bizonyítja az is, hogy az importált gépek karbantartása és javítása céljából megalakította a Merkurla-szervizszolgálatot. lsm] Papírgondok 1969-ben MEGNÖVEKEDETT IGÉNYEK - CSÖKKENTETT TERMELÉS + BEHOZATAL HELYETT A HAZAI TERMELÉSBEN KELL KERESNI A MEGOLDÁST # „FÖDERÁCIÓS GONDOK" A PAPÍRELOSZTÁSBAN Társadalmi életünk fokozódó aktivitása — különösen tavaly januárja óta — természetszerűleg magával hozta az emberek fokozott érdeklődését ls az iránt, ami az országban és külföldön történik. A tömegtájékoztatási eszközök közül a sajfó annyi^ ban van hátrányos helyzetben, liogy csak papírra nyomtatva tudja eljuttatna mondanivalóját az olvasóhoz. Ezért a televízióhoz és a rádióhoz mérten jóval költségesebb, több gonddal jár. Ezek közé a gondok közé tartozik többek között a megfelelő mennyiségű és minőségű nyomdapapír beszerzése. A minap Bratislavában megtartott sajtóértekezleten papír- és nyomdaiparunk vezető munkatársai arról tájékoztatták a sajtó képviselőit, hogy e megnövekedett papírigény milyen problémákat jelent az illetékes Szerveknek. Az elmondottakból kitűnt, hogy a szlovákiai nyomdaipar 1969-re 37 370 tonna különböző nyomdai papírt (rotációs, kréta, mély nyomásos stb. j rendelt a Prágában székelő Papír- és Cellulóz tröszttől. Erre a papírmennyiségre ugyanis a szlovákiai nyomdaipar felvette a megrendelést az egyes kiadóvállalatoktól a már megjelenő és az év folyamán meginduló újságok és folyóiratok kiadására. A prágai igazgatóság viszont december végén közölte, hogy csak 25 932 tonna papírt tud biztosítani (a hazai termelésből és behozatalból). A hiány tehát 8163 tonna. Indoklás: az országos hiány eléri a 30 ezer tonnát, tehát Szlovákia „részesedése" helyénvaló. Az ok: több papírgyár korszerűsítése következtében termeléskiesés mutatkozik, a behozatalt viszont nem sikerült növelni. Arra persze nem kaptunk választ, hogy a hiányzó papírt miként teremtjük elő, hiszen ezzel több folyóirat példányszámának az emelése kerül veszélybe. Sok szó esett a szlovákiai képes folyóiratok (Beseda, Slovenka, Nő, Zivot stb.) papírjának tarthatatlan minőségéről is, amelyet egyes felszólalók a csehszlovák nyomdaipar szégyenének neveztek. Az említett lapokat ugyanis, a Slavošovicén gyártott, középfinom, mélynyomású papíron nyomják, míg a hasonló küldetésű cseh folyóiratokat kimondottan a külföldről behozott, illusztrációs magazinpapíron nyomják. A szlovákiai nyomdaipar vezetői az importált papír mennyiségének igazságos elosztását sürgetik. A szövetségi államformában ugyanis tarthatatlan az egyik országrész előnyben részesítése a másik rovására — hangzott a végkövetkeztetés. Bár az olvasót nem érdekli, mi történik a kulisszák mögött, azt joggal elvárja hogy a lapok és folyóiratok amúgy is drága áráért a tartalom mellett megfelelő minőséget is kapjon. /tg)