Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-12 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

\ sS N

apoina találkozunk. A hoszszú folyosón messziről felismerem. Fehérgalléros pepita ruhájában könnyedén siklik a lépcsőkön. Ritkán nézelődik, mindig siet. Most itt ül előttem az étteremben. Alig húszéves. Arca gyermekes. Találkozik a tekintetünk. Hirtelen lesüti a szemét és szaporán szürcsölgeti a párolgó levest. Régen tervezem, hogy megszólítom és elbeszélgetek vele. De mindig halogatom. Ebédkor estére, este másnapra. Íme, most itt az alkalom ... Elnézem hosszúkás nyakát, pisze orrát. És saját leányom jut eszembe. Nyolc, tíz év választhatja el őket. Mi minden belefér ebbe a néhány esztendőbe! Nincs elég erőm, újra elhalasztom a beszélgetést. Csak némán folytatom vele a párbeszédet, amit már régebben megkezdtem. Magamban teszem fel neki a kérdéseket: Mit is érzett akkor? Nehéz volt? Nagyon fájt? Még mindig fáj? Egyáltalán van-e a világon orvosság, ami ilyen fájdalmat valaha is enyhíthet? A kérdéseknek nincs vége. Próbálgatom a feleleteket megfogalmazni. Mindhiába. A válasszal az ő nevében önmagamnak maradok adós. A párbeszéd tovább folyik ott, ahol tegnap abbahagytam és ahol ma félbeszakítom. A leány régi Ismerős. Tragikus események kapcsán évekkel ezelőtt találkoztunk. Nem személyesen, csak újságok hasábjain és tömeggyűléseken. A lapok akkoriban bő beszámolót közöltek édesapja peréről. Feszült figyelemmel olvastam minden betűt e tárgyalásról. Rettenetes zavarban voltam, hogy egy ember, akinek élete összeforrt a mozgalommal, egyszeriben áruló lett. Sok minden összeomlott bennem akkortájt. Kétségbe vontam a kiejtett, leírt szavak értelmét, mert attól féltem, hogy hátha mögöttük is ejy jól álcázott áruló rejtőzik. Ez a nyurga leány akkor még kicsike lehetett, öt e per kapcsán Ismertem meg ... Ugyanis ő az elítélt, kivégzett Rudolf Slánský leánya ... Akkor ls nagyon sajnáltam őt. Először azért, hogy olyan apja volt, akiért szégyenkeznie kellett PÁRBESZÉD egy árva leánnyal Meg azért ls, hogy apa nélkül maradt. Az árva mindig sajnálatot kelt. A

zóta sok minden történt. Kiderült, hogy nem az ártatlanul elítéltek, hanem az ártatlanokat ítélők miatt kell szégyenkeznünk. Az ítélkezők felett kell ítéletet hoznunk. És nem csupán az árván maradtaknak, hanem mindannyiunknak. Kegyetlen idők! Rettenetes történelem! Minden kornak vannak áldozatai. Ám az áldozatok nem egyformák. Vannak, amelyek előbbreviszik az emberiség ügyét. Ezeket, ha fájlaljuk is, nem tartjuk hiábavalóknak. Az ötvenes évek ártatlanul elítélt áldozatai azonban nem vitték előbbre társadalmi ügyünket. Ellenkezőleg. Tehát hiábavalók voltak. Miért volt szükség mégis áldozatokra? Akik politikai irányvonalat hirdettek, bizonyítani is akartak. Akár áldozatok árán isi Az osztályharc kiéleződésének bizonyítására osztályellenség kellett. Akár saját sorainkban is! így azután indokolva lett a terror és a kemény kéz politikája. Nemcsak az elnyomottakat kellett rettegésben tartani, hanem az uralkodó osztályt képviselő dolgozók millióit ls. Érezzék, hogy uralmuk veszélyben forog, és bólintsanak, ha lesújt a hóhér. Olcsó politika? Olcsó propaganda? Dehogy! Nagyon is drága. Az előttem ülő, szomorú tekintetű leányka a megmondhatója. És rajta kívül valamennyien, akiknek lelkén sebet ejtettek. Nem tudom, mit érezhet, amikor barátnői és évfolyamtársai majd visszatérnek a karácsonyi szünetről és boldogan csevegnek a családi körben töltött boldog napokról, órákról. Édesapjukról, édesanyjukról ... Az árvák sorsa kegyetlen, mert elvesztik szüleiket. De még rettenetesebb, ha megfosztják őket tőlük. öt a szó szoros értelmében megfosztották. Apját kivégezték. Anyját nyirkos, hideg cellákban sorvasztották és megviselt szervezete ma is gyakori kórházi kezelésre szorul. Rehabilitáció? Kártérítés? A világ minden kincsét lerakhatják egy gyermek előtt, akit szüleitől megfosztottak. Gyenge gyógyír, sebet aligha hegeszt, fájdalmat aligha csillapít. L

elklismeretfurdalás gyötöi. Szükség van-e egyáltalán arra, hogy most újra sebeket tépjünk? Hisz a tanulságot levontuk, a történelem nemigen ismétlődik ... A történelem nem, de a módszerek talán igen, ha újra — akár egy új — politikai irány Indokoltságát akarják majd bizonyítani. Emlékezzünk csak ... Pergessük vissza az ötvenes évek eseményeit. Nem részleteikben, csupán megnyilatkozásaikban. Külföldről becsempészett vádak, hazai bizonyítás. Hazai bírák és hóhérok. Előre kiszemelt áldozatok és mindenáron bizonyított vádak. A cél érdekében! Az áldozatnak betömték a száját. Hónapokon ét győzték meg (s nem bizonyították! j bűnösségéről. Ennyi időn át tanították be vele a válaszokat, amelyeket a tárgyaláson ismételnie kellett, hogy a vád hitelesnek tűnjék. És ne csak a vádlott, hanem milliók, tízmilliók itthon és a határon túl higyjék a vád, és ezen tűi a politikai irányvonal igazát. A vádlottakat elnémították. A propagandagépezet pedig teljes gőzzel öntötte a rágalmakat. Ellenérv nem volt, a rágalom így tűnhetett igaznak. A cél szentesítette az eszközt. Azután évek után szomorúan állapítottuk meg, hogy a cél valóban szép volt, az maradt és marad, de elítéltük a szörnyű módszereket. De mennyit ártottunk a célnak és az eszmének! Ahányszor e kislányt látom — és most naponta találkozunk —, mindig e tanulság jut eszembe. Magam előtt látom az utánunk jövő nemzedéket. Vajon megértik-e, megérthetik-e apáik cselekedeteit? Nyerhetünk-e egyáltalán előttük feloldozást? Mert ők nem csupán a vétkesek bűnét róják majd fel, hanem feltehetik nekünk is a kérdést: TI hol voltatok? Nem tudom ... Tény, hogy a merészebbek bátorsága csak további áldozatokat követelt. De a bűnnel való megbékélés mindig bűnvállalás. E

lnéztem a pepltaruhás leányt. És saját leányomra gondolok ZSILKA LÁSZLÓ 1970-ig 36,4 százalékkal növekszik az ipari termelés • Új gyárak a láthatáron # 500 új munkalehetőséget biztosítanak © Olajfinomító épül Bodrogszerdahely környékén IPAROSODIK a tőketerebesi járás Az utóbbi időben rohamosan fejlődik a tőketerebesi járás, azonban még mindig messze elmarad a többi járáshoz viszonyítva, főleg az iparosodás terén. Ebből kiindulva a járási nemzeti bizottság akcióprogramja nagy gondot fordít erre a kérdésre. A negyedik ötéves terv irányszámai szerint 1970-ig a járás ipari termelésének 36,4 %-kal kell növekednie. Ebből nagy részt vállal a vajáni hőerőmű és a SeCovcei Gépgyár, valamint a befejezés előtt álló Tőketerebesi Konzervgyár, amely 1970 végéig több mint 88 millió korona értékű árut fog termelni. A termelés növekedésével egyetemben növekszik a járás dolgozóinak a száma is. 1970-ig 500 munkahelyet kell biztosítani. Ez a SeCovcei Gépgyár és a konzervgyár kiszélesítésével, illetve felépítésével valósul meg. A helyi termények ipari feldolgozása A Járás jelenlegi ipari üzemei között jelentős szerepe van a Tőketerebesi Cukorgyárnak. Kapacitása azonban már nem kielégítő. Az Ideszállított cukorrépa feldolgozása 120 napot vesz igénybe, míg a cseh országrészekben ez a művelet 50 napig tart. Ennek alapján kezdték meg az idén a cukorgyár kiszélesítését, s 1970-ben, illetve 1973-ban fejezik be. Ezután napi kapacitása a jelenlegi 1650 tonnáról 2000 tonnára emelkedik. A gyár kibővítése több mint 30 millió koronát igényel. A konzervgyár építését 1987-ben kezdték meg. A jövő nyáron már 2400 tonna zöldségfélét dolgoz fel. Itt további háromszáz ember, főleg nő talál munkalehetőséget. Az üzem fő termelési programja zöldségfélék konzerválása és készételek gyártása lesz. Baromfifeldolgozó üzem építésére ls van kilátás. 1973-ig ötvennégymillió koronát fordítanak az üzem megépítésére, ahol 2400 tonna baromfit és 60 millió tojást dolgoznak majd fel évente. Ez az üzem is hozzájárul a munkalehetőségek növeléséhez, hiszen 130 ember talál benne foglalkozást. A vegyipar új bázisa Kelet-Szlovákiában kedvezők a feltételek vegyiüzemek építésére. A hazánkban 1980-ig felépítendő olajfinomítót a kormány a kelet-szlovákiai kerületnek ítélte. A KNB tervosztálya ezzel kapcsolatos állásfoglalásában pedig a tőketerebesi járás déli részét §= javasolta erre a célra, ami azt jelenti, hogy Bodrogszerdahely környékén hamarosan megkezdődik az == olajfinomító építése. == Az olajfinomító, illetve egy vegyipari kombinát == ezen a területen való építését szorgalmazza a soron =3 levő energiabázis átépítése is. Az energiaszükségleteket a jövőben itt már nem lehet a csehországi szén- j==g nel működő hőerőművekre építeni. Ezt a területet š§3 szeli át ugyanis a Szovjetunióból jövő olaj- és gázvezeték, ezenkívül lehetőség nyílik arra ls, hogy ss szorosabb együttműködés legyen a strážskéi és a hu =§= mennéi vegyiüzemekkel. =3= A bútorvásárlók örömére • A Tőketerebesi járási Nemzeti Bizottság tanácsa a |= napokban vitatta meg a Klrályhelmeci Bútorgyár épl- == tésével kapcsolatos problémákat, jelenleg a legmeg =j= felelőbb építkezési terület kiválasztásán dolgoznak. Az üzem beruházója az iglói „Nový Domov" lesz §== Valószínű, hogy az új bútorgyár a Perbenylktől észak- =j= ra fekvő területen, a Barátság-vasútvonal közelében :=| épül majd. A 170 millió korona beruházással létesülő üzemet több mint 10 millió nyugatnémet márka ér =§§ tékű NSZK-beli gépekkel szerelik fel. A gyár az elő zetes számítások szerint évente 9000 ebédlő-, Illetve =§= 15 000 hálőszobabútort készít majd. 1974-ben több == mint 400 alkalmazottal kezd! meg a termelést. A bőséges nyersanyagkészleteket is értékesítik ||| Az akcióprogramban helyet kapott a Lasztóc kör- = nyékén nagy mennyiségben előforduló bentonit fel- == dolgozására épülő üzem is. Építésének megkezdését g== 1970-re tervezik. A száz alkalmazottal dolgozó üzem 5= évente 70 000 tonna bentonitot dolgoz majd fel. BySte környékén gazdag perlitlelőhelyek vannak. == Ez sem marad kihasználatlanul. Már a jövő évben === 7 millió koronát fordítanak egy feldolgozóüzem épí- ||| tésére, amelyben 25 ember talál alkalmazást. == Ezek a tények azt igazolják, hogy a tőketerebesi == járás rohamos iparosodásnak indul, s így a gyakor- 1== latban is érvényesül itt a kevésbé fejlett területek = előnyben részesítéséről szóló kormányhatározat. HOROSZ ÁRPÁD jH