Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-10 / 341. szám, kedd

A KORMÁNY SAJTÓTITKÁRA NYILATKOZIK A lakosságnak i22* van a t

ái

ékoztatásr

a Kétoldalú tájékoztatás # Hogyan születik a hivatalos közlemény kat" megcáfolják 0 Egy kormánylap kiadása indokolt Közismert, hogy a modern társadalmakban a gyors tájékoztatásnak rendkívül fontos szerepe van. Ha közelebbről vizsgáljuk a fejlett országok tájékoztatási rendszerét, láthatjuk, hogy egyes országok kormányai nagy figyelmet szentelnek a lakosság gyors tájékoztatásának. Van olyan kormány, amely hetente háromszor, sőt naponta is találkozik — szóvivője vagy sajtótitkára útján — a sajtó képviselőivel. Ezek a kormányok tudatában vannak annak, hogy a tömegtájékoztatási eszközök útján rendszeresen és céltudatosan informálhatják a lakosságot intézkedéseikről, tervezett törvénymódosító javaslataikról. A „kitaláció• Hogy állunk a tájékoztatás dolgában ml? jErről a kérdésről František Koufil mérnökkel, a kormány sajtótitkárával beszélgettem.) —- Amint Ismeretes, 13 hónappal ezelőtt hozták létre a kormány mellett a sajtótitkári tisztséget. Erre az intézkedésre azért került sor, mert kormányszerveink belátták: nem lehet operatív politikát folytatni, ha a fontos, sokmillió embert érdeklő intézkedésekről az érintett fél, tehát a lakosság a legkevésbé tájékozott. Az elmúlt években kormányszerveink nem tudatosították kellőképpen a gyors és pontos tájékoztatás fontosságát, sőt egyes minisztériumoknak nem ls állt érdekükben, hogy tevékenységükről tájékoztassák a lakosságot. így történhetett, hogy a kormány ülésein hozott döntésekről évekig nem jelent meg közlemény a sajtóban. • • Milyenek a jő jeladatok munkakörében? — Elsősorban a nyilvánosság rendszeres tájékoztatása a kormány ülésein hozott határozatokról. A tömegtájékoztatási eszközök útján Informáljuk a lakosságot arról, hogy egyes törvénytervezetekhez, bel- és külpolitikai kérdésekhez milyen a kormány állásfoglalása. Az Oj Szó olvasói is meggyőződhettek arról, hogy 1968-ban a kormány minden üléséről tájékoztattuk a nyilvánosságot. Másrészt az is kötelességeim közé tartozik, hogy a kormányelnökséget tájékoztassam a sajtó részéről felmerült igényekről. • Ezek szerint ön részt vesz a kormány tanácskozásain. Tájékoztatná-e olvasóinkat arról, miképpen folyik le a kormány ülése, s hogyan születik a hivatalos közlemény? — A kormány a miniszterelnökség székházában, a Vltava bal partján, a valamikori Straka Akadémia • épületében ülésezik. Ha pl. új törvényjavaslat megvitatását tűzik napirendre, az úgy történik, hogy az illetékes tárca minisztere a kormány tagjainak áttanulmányozás céljából még az ülés előtt Írásban átadja a törvénytervezet indoklását. A kormány ülésén a törvénytervezetet előterjesztő miniszter röviden kommentálja az indítványt. A miniszterek megjegyzéseket, kérdéseket fűznek a Javaslathoz. Természetesen kiki a saját reszortjának szempontjából. A megjegyzések, kérdések után a vitát a törvénytervezetet benyújtó miniszter összefoglalja. Mivel a minisztereknek kiadott írásbeli anyagok között már határozati javaslat is van, az ülés alatt jóváhagyott módosításokat abba is bejegyzik. A kormány tagjai a határozati javaslatról nem szavaznak. Az észrevételek, kiegészítések megvitatása után az ülés munkáját irányító miniszterelnök felteszi a kérdést: „Egyetértenek az elvtársak a határozati javaslattal? Ha nincs ellenvetés, akkor a kormány tagjai a javaslatot jóváhagyólag tudomásul veszik. Persze előfordul az is, hogy egy-egy javaslatot nem fogadnak el a miniszterek, s akkor az indítványozónak újból kl kell dolgoznia egy javaslatot, amely azonban már későbbi időpontban kerül a kormány elé ... A kormány ülésén napirendre kerülő kérdések írásbeli alapanyagát a sajtótitkár ls megkapja. Tehát megvan annak a lehetősége, hogy már előre elkészítsen egy közlemény-tervezetet, amelyet aztán, a kiegészítésektől függően, menetközben módosít. A kormány ülésének megkezdésekor azonnal rövid hírt bocsát a sajtóiroda rendelkezésére, amely tartalmazza az ülés napirendjét. Erre azért van szükség, hogy a rádió, a televízió és az esti lapok hozhassák a hírt a kormányülésről. • A hivatalos közleménybe azonban nem mindig fér bele minden ... — Ez tény. Ezért vezettük be a sajtóértekezleteket a kormány ülése után következő napra, amelyen — funkciómból kifolyólag — én tájékoztatom az újságírókat a kormány ülésén szereplő további kérdésekről. Ezekre az értekezletekre nemegyszer meghívjuk annak a tárcának a miniszterét, amely az elfogadott törvénytervezetet előterjesztette. Igy az újságírók kimerítő tájékoztatást kaphatnak az egyes kormányrendeletekről, intézkedésekről. A miniszterelnökkel jóval ritkábbak a sajtóértekezletek. Évente hárojnszor-négyszer... • Volt-e már példa arra, hogy sajtótitkári hivatalából cáfolni kellett valamilyen téves híradást? — Elég ritka eset, hogy az újságírók félremagyarázzák az František Kouril, a kormány sajtótitkára Itt közölt híreket. A külföldi újságírók nagy része is gyakran fordul hozzám egy-egy hír ellenőrzése végett, úgyhogy valóban ritka eset, legalábbis eddig, hogy cáfolni kellene... Például említem meg a Reuter angol távirati iroda híradása alapján a BBC augusztus 30-i adásában közölt hírt, amely szerint Oldflch Černík miniszterelnök újságírók előtt kijelentette, hogy senki sem garantálhatja a kormány és a CSKP vezetőinek személyi biztonságát, s mivel a szovjet hatóságok különböző névjegyzékeket állítottak össze a letartóztatandó személyekről, javasolja, hogy a republika szempontjából értékes emberek hagyják el az országot ... Szeptember 3-án ezt a kiagyalt „információt" megcáfoltuk, és a legerélyesebben visszautasítottuk. • Milyen újdonságok várhatók a kormány tájékoztatási rendszerében? — A folyamatosabb tájékoztatás érdekében döntés született arról, hogy a miniszterelnök rendszeresebben találkozzon a cseh és a szlovák újságírószövetség képviselőivel és a központi, legelterjedtebb hírközlő eszközök — a főbb napilapok, a rádió és a televízió vezetőivel. Hasonlóképpen sor kerül ilyen találkozókra a miniszterelnök-helyettesek és a sajtó egyes szakírói között. • Többször volt már szó egy kormánynapilap kiadásáról... — Egy kormánylap kiadásának a gondolata nem újkeletü. Ez az igény még az augusztusi események előtt szóba került, s az utóbbi hetekben ismét felelevenedett. Véleményem szerint szükség van ilyen lapra, mert az utóbbi időszakban, s főleg 1968 januárja után, több sajtóorgánumban különböző önálló vélemények jelentek meg fontos kérdésekről. S ezeket a véleményeket külföldön nemegyszer hivatalos kormányálláspontnak tekintették. Ez a körülmény is indokolttá teszi egy olyan lap kiadását, amely pontosan közölné a kormány állásfoglalását kül- és belpolitikai kérdésekben egyaránt. Ebben a lapban — amelynek küldetésére még megszületése előtt nyilván több koncepciót kell kidolgozni — bővebb terjedelemben kapnának helyet a parlament és a Nemzeti Front tevékenységét, a lakosságot érintő rendeleteket részletesebben magyarázó cikkek. SOMOGYI MÄTYÄS 1968 I. 10. A iosonct /arásban fekvő Fülekpüspökinek 1200 lakosa van. A község rendezett, a házak előtt tisztán tartott aszfaltjárdák szegélyezik az utakat, melyeket este neonfény világít meg. A HNB mellett több kisebb üzem is dolgozik, jó nevet szerzett magának az autószerviz, mely a Skoda MB 1000-es kocsik favitására kapott engedélyt. A HNB másik üzemében dróthálót gyártanak, a dolgos női kezek, naponta több száz métert. Képünkön: Ügyes kézzel javítja Simon Laci bácsi a Skoda MB 1000-es kocsikat. KASA ISTVÁN B AZ ELSO DONTES A bratislavai Slovnaft dolgozóinak vállalati tanácsa elsfi ülésén a vállalat távlati fejlesztésével BsszefQggfi problémákról, gazdasági helyzetéről, valamint arról tárgyal, hogy a Slovnaft felvételét kérje a Szlovák Vegyipari Üzemek Szövetségébe. A tanács ebhez azzal • feltétellel adta beleegyezését, hogy az említett sxüvetség maradéktalanul Juttassa érvényre • korszerű demokratikus Irányítás •Iveit. Senki sem akart elnök lenni, újra megválasztották a régit Különös választás Érsekújvárott „Üzemünkben a januárt események hatására olyan régi, fájó pontok kerültek napvilágra amelyekből kitűnt, hogy egyes vezető funkcionáriusok, főleg az üzemi tanácsban, élükön magával az elnökkel — végleg elveszítették a többség bizalmát... Ennek ellenére azok ragaszkodnak pozícióikhoz ... A régi elnök, aki a szavazatok 50,6 százalékát kapta meg, és mint póttag szerepelhet csupán, újra elnök lett." Ezeket a sorokat az érsekújvári Elektrosvit n. v. egyik — magát meg nem nevező — dolgozója vetette papírra. Szükségesnek tartjuk még idézni a levél egyik befejező mondatát: „Mi üzemi dolgozók, nem értünk egyet e választás végeredményével . .." Bár tudjuk, hogy csaknem minden választás után elégedetlen valaki ezúttal mégis ellátogattunk Érsekújvárba, hogy részletesebben megtudjuk, miről van szó valójában. P. LukaClktól, az összüzemi pártbizottság elnökétől ^megtudtuk, hogy a levélben felvetett kérdést a pártbizottság — a párt alapszervezeteinek elnökei, a vállalat igazgatója, a választóbizottság elnöke és a járási szakszervezeti tanács küldöttjének jelenlétében — már rendkívüli ülésen megtárgyalta. így egyrészt az elnök szavai, másrészt a pártbizottság jegyzőkönyve alapján világos képet nyerhettünk az ügyről. Ha egyáltalán beszélhetünk „világosságról" az adott esetben. De nézzük meg, tulajdonképpen miről is van szól Az üzemi szakszervezeti konferencia elfogadta azt a javaslatot, hogy 19 tagú összüzemi bizottságot választanak. A Jelölő listán 24 név szerepelt, és ebből a választóknak öt nevet kellett kihúzniuk. A választó bizottság nem ismertette a tagokkal, hogy azok egyben öt póttagot is választanak. így azok, akiknek nevét a szavazás során a legtöbbször kihúzták, tulajdonképpen póttagok lettek. Az igazi probléma azonban akkor merült fel, amikor az elnökválasztásra került sor. A bizottság 18, legtöbb szavazatot kapott tagja közül (azért csak 18, mert egy személy közölte, hogy nem vállal tisztséget), senki sem akart elnök lenni. Ekkor elhatározták, hogy a póttagokat is felkérik az elnöki tisztség vállalására. Közülük is csupán egyetlen egy ember mutatott hajlandóságot a tisztség betöltésére: j. Medek, az üzemi szakszervezeti bizottság eddigi elnöke, aki a 24 közül a legkevesebb pontot kapta. Így a bizottság őt választotta meg — titkos szavazással — az üzemi bizottság elnökévé. Ha tehát úgy vesszük, hogy az egyik póttag lett az elnök, akkor végeredményben nem történt szabálysértés. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy a választókat nem tájékoztatták kellőképpen arról, hogy egyben póttagokat is választanak, akkor nem igen beszélhetünk a szabály megtartásáról. A választóbizottság mentségére szolgál, hogy a jelöltek névsorát a tagság már a választás előtt megismerhette, de senki sem kifogásolta. Ugyanakkor hiba volt az is, hogy olyan emberek nevei kerültek a jelöltek névsorába, akik közül senki sem volt hajlandó az elnöki tisztséget vállalni. A választás megismétlésére csak akkor kerülhetne sor, ha azt a tagság egyharmada — kb. 900 ember — követelné. Az lett tehát az elnök, aki a legkevesebb szavazatot kapta, vagyis aki ellen kb. 1200 ember szavazott. Az igazság kedvéért meg kell még azt is jegyezni, hogy J. Medek a személye ellen irányuló propagandával magyarázza a bizalom Ilyen nagyarányú megcsappanását. Nehezen képzelhető el azonban, hogy olyan ember ellen lehet ágálni, aki 8 éven át (ennyi ideig volt a szakszervezeti bizottság elnöke J kitűnő elnöknek bizonyult, aki a dolgozók érdekeit védte. Mindez Január előtt talán nem váltott volna ki ekkora visszhangot, hiszen az FSZM sok tekintetben formális szervezet volt, és igy funkcionáriusaitól sem remélhettek a dolgozók teljes támogatást. Viszont napjainkban a szakszervezet ismét a dolgozók jogos érdekeinek képviselőjévé akar válni. Ezt bizonyítják a szakszervezeti szövetségek programjai is. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy a tagság számára, hogy ki legyen a szakszervezeti bizottság elnöke. FULÜP IMRE JVájucô, íäääé kapa&z fej — csak segíteni kell rajta! Es vajon hol segítenek rajta? Na hol? Egész biztosan csupán a bratislavai Prior Áruházban! Hogy honnan veszem ezt? Onnan, kérem, ahonnan a meggyőződés, a mély hit sugárzik: a lelkemből. Mindjárt megmagyarázom. Hosszú éveken át én is úgy éltem, mint a többi halandó. Sót és paprtkát a fűszeresnél, cigarettát a trafikosnál, cipőt pedig a ci-' pőüzletben vásároltam. Ám néhány héttel ezelőtt kedvenc városomban megnyílt a Prior Áruház. Egy nappal később bizonyos papíripari terméket kerestem a papírüzletben, ahol azonban gúnyos hahota fogadott: „Ugyan, kérem! Nálunknincs, de menjen a Priorba, ott biztosan kap!" Egy nappal később készruhát akartam vásárolni, teszilből gyártott készruhát, ami előnyösen juttatná kifejezésre a külcsínemet és a belbecsemet. Az egyik üzletben közölték, hogy csak 47-es, a másikban pedig, hogy csak 50-es számú öltönyöket kaptak. Mondtam, hogy nekem 52-es kell. Mondták, hogy akkor a kedves vevő menjen a ... Prior Áruházba, mert ott bizonyosan kap még ilyen abnormális nagyságot is. Aztán kerestem még: kötőgépet a szitakötéshez, kürtőt a kürtös kalácshoz, férflkalap-tompfát, izlandi kaszafenö követ lila stanicliban, kétárbócos vájdllngoť és osztrák gyártmányú nud' licsinosítót. Persze, hiába kerestem a „szaküzletekben", a „szakképzett eladók" azt a „szaktanácsot" adták, hogy menjek a Prior Áruházba, mert ott minden bizonnyal bő választék van az említett árucikkekből. Nagyon szeretem, ha felebarátaim oktatnak, szeretném, ha kikupálódna az a buta fejem, ezért megfogadtam a tanácsot és elmentem a Prior Áruházba. Illetőleg csak az áruház bejáratáig jutottam, mert ott be kellett állnom a sorba. En vagyok a tizenegyezernyolcszázhatvanötödik vevő. Most itt állunk a sorban és türelmesen várakozunk. En vidáman nevetek, mert kiszámítottam, hogy a jövő év második jelében már a lépcsőház harmadik lépcsőfokán állok, onnan pedig már csak két hónapig tart, amíg az eladó kartárshoz jutok. Akkor pedig veszek magamnak tengeri herkentyűt, zenélő disznósörtét, atommeghajtású tyúkszemvágót, két kiló miegymást Ibeépített részecskegyorsítóval j és másfél liter rántott paszulyt. A paszulyt lassú mozdulattal a fejemre kenem és egy üdvözölt mártír hülye vigyorával arcomon, bevonulok a diliházba. Mert akkor már a diliház is a Priorban leszi Ugyanis ha igy megy tovább, akkor erre lesz a legnagyobb szükség! PÉTERFI GYULA \