Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-01 / 332. szám, Vasárnapi Új Szó

m—m N E/3 csészkar keleti országokkal foglalkozó történelmi tanszékein, a Nemzeti Galéria keleti osztályán, a Nemzetközi Gazdaságpolitikai Intézetben stb. Az akadémia mellett alakult egy kormánybizottság, amely a fejlődő országokkal való kapcsolatok egyes területeit tanulmányozza és a különböző intézményekben folyó idevonatkozó kutatást koordinálja. AZ INTÉZET KIADVÁNYAI a csehszlovákiai orientalisztikának. Az intézet történetének egyik érdeKessége, hogy a náci megszállás alatt, mivet nem tartozott a főiskolák jegyzékébe, tovább működhetett — s tulajdonképpen helyettesítette a bezár,, egyetemet. A világhírű utazók is felkeltették az érdeklődést A második világháború utáni időszak új fejezetet jelent a keleti nyelvek csehszlovákiai tanulmányozása terén. A prágai egyetemen egyre több hallgató Romantika helyett modem filológia f Az érdek

lődési sorrend: kínai, arab/ japán 0 Dél-Szlovákia: önálló « orientálj szti kai k u ta tá s i terület mmmmmmmmmmmmmmmsam^i^ma valamennyi tagja, amennyiban nyelvészeti tanulmányokat folytat, beszéli a tanulmányozott nyelveket. Alapelv, hogy az intézet tagjai — közel száz főnyi tudós — a lehetőségek szerint közvetlenül ismerjék meg a tanulmányozott terület népét, országát, mivel manapság egy tudományos terület sem nélkülözheti a realitás közvetlenségét. Az intézetben külön osztály foglalkozik a keletázsiai, a dél- és délkelet-ázsiai, a nyugat-ázsiai, valamint az afrikai népek nyelvével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézet tudományos dolgozóinak tevékenysége felöleli az afrikai népek nyelveinek, az arab országok, az iráni és a török, a kínai, a tibeti, a mongol, a koreai, a japán, valamint az indiai nyelvek tanulmányozását. Ezekben az osztályokban készülnek azok a tudományos művek, amelyek nélkülözhetetlenek azok számára, akik meg akarják ismerni a mai Keletet. Pl. az afrikai osztály fokozatosan feldolgozza és cseh nyelven kiadja az afrikai országok történetét. A háromkötetes mű utolsó része most készül. Itt munkálkodnak az afrikai arab országok történelmének megírásán is. Az intézet tagjai a tudományos jellegű munkán kívül értékes irodalmi, fordítói tevékenységet fejtenek ki. Nekik köszönhető, hogy Csehszlovákiában jelenleg jobb az áttekintés a keleti és a fejlődő országok irodalmáról, mint más európai országokban. 40 intézmény Az iráni irodalom történetét J. Rypka adta ki német és cseh nyelven. A dél- és délkelet-ázsiai osztályon az indiai és a pakisztáni nyelveket, a hindu és a bengáli nyelvet, valamint az ősi szanszkrit nyelvet tanulmányozzák. Külön specialisták foglalkoznak a kambodzsai, a thaiföldi és a fülöp-szigeti kultúra és nyelv vizsgálatával. A legnagyobb létszámú osztály a kelet-ázsiai, amely felöleli a kínai, a tibeti, a mongol, a japán és a vietnami nyelvterületet. Ezen az osztályon készült az Ázsia második világháború utáni történelme c. mű. Itt adták ki az ázsiai írók cseh nyelvű lexikonát. Évtizedes munka eredményeként született meg a kínai—cseh nagyszótár. A kínai nyelv tankönyve is ebben az intézetben készült. Szakfolyóiratok kiadásán kívül az intézet tagjai pedagógiai tevékenységet is kifejtenek. A Károly Egyetem bölcsészettudományi karán és más intézetekben előadásokat tartanak. Az intézeten belül rendszeres aspiránsképzés folyik. De Csehszlovákiában nemcsak a Keletkutató Intézet foglalkozik a keleti népek kultúrájával. Az országban 40 olyan intézmény működik, amelyen közvetlenül vagy közvetve tanulmányozzák a Kelet és a fejlődő országok kultúráját, gazdaságát, politikai fejlődését. A prágai November 17 Egyetemen, a bölmélyed valamelyik keleti nyelv titkainak tanulmányozásába. Prágában gyarapodnak a különböző nyelviskolák, amelyeken több száz érdeklődő ismerkedik meg az élő keleti nyelvekkel. A nagyközönség érdeklődése is — filmelőadások, kiállítások és előadássorozatok hatására — intenzívebb formákat ölt. Kétségtelen, hogy a két világhírű utazó, Hanzelka és Zikmund is hozzájárult a Kelet iránti érdeklődés elmélyítéséhez. Érdekes, hogy az ötvenes évek elején a kínai, 1955 után az arab és 1960 után pedig a japán nyelv iránti érdeklődés dominál. A Csehszlovák Tudományos Akadémia keretében 1953-ban létrehozták az önálló Keletkutató Intézetet. Fő feladata a keleti népek történelmének, filozófiájának és irodalmának a tanulmányozása. Az intézet A csehszlovákiai orientalisztikának szerves része a Bratislavában folyó kutatómunka, amely elsősorban Ján Bakoš akadémikus nevéhez fűződik. A bratislavai Keletkutató Kabinet "szorosan együttműködik a prágai intézettel. Tematikájában csak abban különbözik a prágaitól, hogy konkrét hazai kutatási területtel is rendelkezik. Ugyanis a török megszállás idejéből Dél-Szlovákiában fennmaradt török nyelvű okiratok érdekes nyelvészeti és kortörténeti adatokat tartalmaznak. Ezzel a területtel a csallóközi származású dr. Blaskovics József docens, a Károly Egyetem török filológiai előadója foglalkozik. A csehszlovák orientalisztika legnagyobb élő képviselője Jaroslav Prúsek akadémikus, a Keletkutató Intézet igazgatója. Főleg a kínai irodalommal foglalkozik. Feldolgozta a népi Kína irodalmát s annak népi hagyományait. Könyvet Irt a kínai irodalomról és műveltségről. — De nemcsak kizárólag tudományos munkával foglalkozunk — mondta ottjártamkor dr. Palát docens. — Kutatásunk eredményeit megosztjuk a kérdés Iránt érdeklődőkkel. Az évi több mint száz ismeretterjesztő előadáson kívül intézetünk tagjait számos nemzetközi tárgyalásnál veszik igénybe a külkereskedelmi vagy a külügyi intézetek. SOMOGYI MÁTYÁS Korunkban, a XX. század második felében, a romantikus köddel bevont Távol-Kelet, Kelet.és Közel-Kelet fogalma új tartalmat kap. Ha a világ fejlődését globálisabb szempontok szerint vizsgáljuk, tapasztalhatjuk, hogy az ún. harmadik világ népei egyre öntudatosabban döngetik a világ lelkiismeretének kapuit: Mi is itt vagyunk! Nemcsak objektumai, hanem részesei is akarunk lenni a modern világ kialakításánaki Azt is megállapíthatjuk, hogy a szupernagyhatalmak egyre nagyobb igyekezetet fejtenek ki a „színes világ" megnyerésére. A világ népesedési statisztikája 2000-re már közel négymilliárdra becsüli a világ lakosságának számát. Olyan mérhetetlen erő ez a hatalmas embertömeg, hogy minden kétséget kizárva jelentős gazdasági potenciállá fejlődik. A megállapításokból az következik, hogy a fejlődő országok kultúrájának, nyelvének és történelmének tanulmányozása tulajdonképpen időszerű feladat, amely segítséget jelent az Ázsia és Afrika népeihez való közvetlen közeledésben. Hazánkban ezzel a feladattal elsősorban a Csehszlovák Tudományos Akadémia Keletkutató Intézete foglalkozik. ismeri őket a tudományos világ A Keletkutató Intézet a regényes Malá Strana egyik utcájában, a máltai lovagrend egykori kolostorában székel. Ott beszélgettem dr. Augustin Palát docenssal, az intézet igazgatóhelyettesével, aki munkahelyén több tudományos kollektíva munkáját irányítja, s vagy tíz kínai regényt fordított csehre. Fő munkaterülete a középkori Kína történelmének tanulmányozása. Több évig hazánk pekingi nagykövetségén mint kultúrattasé működött. 1918 után a Károly Egyetemen csak néhány hallgató választotta keleti nyelvek tanulmányozását. Erre az időre esik az első szemináriumok és tanszékek megalakulása. A prágai egyetem keleti tudósait azonban ismeri már az egész tudományos világ. A hetita nyelvekkel foglalkozó B. Hrozný, az egyiptológus F. Lexa, J. Rypka, a perzsa nyelv kiváló búvára és az arab nyelvészettel foglalkozó R. Ružička komoly szaktekintély a világ orientalistáinak körében. Amíg a századforduló idején az orientalisták a hagyományos keleti nyelvkutatást helyezték előtérbe, a Károly Egyetemen felnövekvő új nemzedék már korszerűbb szemlélelettel közelíti meg Ázsia és Afrika népeinek kultúráját. Nemcsak a régi nyelv tárgya kutatásuknak. Céltudatosan tanulmányozni kezdik a beszélt nyelvek struktúráját, foglalkozni kezdenek a keleti népek élő irodalmával és néprajzával is. Ezen a téren kiváltképp V. Lesný indológus szerzett elévülhetetlen érdemeket. 1922-ben klub formájában megalakult a Keletkutató Intézet, amely azonban még mindig nem központja JAROSLAV PROŠEK AKADÉMIKUS