Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-07 / 338. szám, szombat

13 ESO i Ha csak a zajos belpolitikai összecsapásokat, nézetkülönb­ség nyilvánításokat nevezzük szenzációnak, akkor az elmúlt héten a hazai belpolitikában nem történt különösebb szen­záció. Az említésre méltóbb események zöme gazdasági jellegű volt, illetve a január elsejével megalakuló nemzeti minisztériumok szervezésével jüggtek össze. A lapok első oldalain a jövő évi költségvetésről szóló tudósítások és kommentárok, a leendő minisztériumok számával és appa­rátusával foglalkozó eszmefuttatások és a gazdasági hely­zetet elemző írások domináltak. A KÖLTSÉGVETÉS JELLEMZŐI Sok esztendő után az 1969-es év lesz az első, amikor már a költségvetés egyes tételei ls mindennél világosabban bizonyít­ják, hogy az úgynevezett „acélkoncepció" a népgazdaság fejlesz­tésben ma már tarthatatlan és az megváltoztatásra szorul. Mi volt e koncepció lényege? Elsősorban az, hogy a gazdaságfejlesz­tésben elsőrendű szerepel a nehézipar kapott. Az ötvenes évek elejétől szinte napjainkig úgy tűnt, mintha e koncepció égisze ilatt azért gyártanánk vasat és acélt, hogy kimutathassuk, a világátlagnál gyorsabban fokozzuk e szakmában a termelést. Csakhogy a termelés sohasem lehet öncélú. Ezt az alapvető és szinte banálisnak tűnő tételt a gazdaság legfőbb irányítói — sajnos — későn „fedezték fel". A termelési fogyasztás ma olyan óriási összegeket emészt fel, hogy azt végül is mindannyiunk életszínvonala sínyli meg. Az 1969-es költségvetés elemzésekor kiderül, hogy a „vaskoncepció" megváltoztatása érdekében ko­moly lépéseket teszünk. A feldolgozó ipar és a terciális szféra — a szolgáltatások — fejlesztése került első helyre különösen, ami a tavalyihoz viszonyított növekedési ütemet illeti. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az állami költségvetésből a feldol­gozó ipar fejlesztésére jelentős összegeket szabadítanak fel. De nem akármilyen gyárak építésére! A jövő évben megkezdődő építkezések jóváhagyása előtt az esetek döntő többségében ver­senytárgyalások folytak a beruházók és a bank között. Pénzt, hitelt — egyes esetekben devizát is — csak azoknak utalnak át, akik biztosítják, hogy az új gyárban előállított termékek csök­kentik majd a kereslet és a kínálat közötti feszültséget, nyere­ségesek lesznek — egyszóval a társadalom számára is kifizetődik a beruházás. A HARMADIK SZFÉRA A költségvetés — mind az országos, mind a csak Szlovákiát érintő — jelentős, az előző évekénél sokkal magasabb — összege­ket ígér a szolgáltatások fejlesztésére is. Az ország lakosságának erre nagy szüksége van, mert e téren a fejlett országoktól jelen­tősen lemaradtunk. A lakosság gazdasági aktivitásának a rovásá­ra megy ez. Számolhatunk vele, hogy a jövőben több üzletház, bölcsőde, kórház épül, mint az elmúlt években. Viszont még a jö­vő évi költségvetésből sem „olvasható" ki, miként fokozzuk lé­nyegesebben a lakásépítés ütemét. Pedig éppen a lakásválság okozza talán a legtöbb gondot. A lakásépítési program kidolgozá­sához — úgy látszik — hosszabb időre van szükség. MILYEN MINISZTÉRIUMOKAT? Prágában és Bratislavában egyaránL hosszas tárgyalások foly­tak, milyen minisztériumok alakuljanak. Egyes jelekből arra lehet következtetni, hogy fennáll a bürokratikus apparátus megmara­dásának, illetve növelésének a veszélye. Egyes politikusok helye­sen rámutattak, hogy azzal önmagábai. semmit sem nyerünk, ha egy minisztérium heiyett kettőt — csehet is, szlovákot ls — alapítunk. Ez a megállapítás elsősorban a gazdasági miniszté­riumokra vonatkozik. Végre kell hajtani az ésszerű decentrali­zálást, hogy a döntéseket a legilletékesebbek — a vállalati szfé­rában dolgozók — tehessék meg. A központi végrehajtó szer­veknek csak koncepciós kérdésekben kellene dönteniök. Sokszor felmerül a kérdés: mi legyen akkor a minisztériumokban dolgozó szakemberekkel. A válasz kézenfekvő: nagy szükség van rájuk, nemcsak a nemzeti államok minisztériumaiban, hanem az üzemek­nél, vállalatoknál is. A decentralizálás és általában a föderáció révén nyert értékeket a túlburjánzott irányító apparátus fel­emésztené. TOVÁBB FOLYIK A REHABILITÁCIÓ Az augusztusi események vajon nem befolyásolták-e a reha­bilitációs perek végrehajtását? — kérdeztük még néhány hete is. Az események bizonyítják, hogy az ártatlanul elítéltek reha­bilitációs perei folytatódnak. A legjelentősebbek közé tartozik pl. H. Píka tábornok esete, akit az ötvenes évek elején — mint a per is bizonyítja — teljesen légbőlkapott vádak alapján elítél­tek és kivégeztek. A per során több közéleti tényező tanúskodott a tábornok ártatlansága mellett. Az ország valamennyi járásában megalakultak a rehabilitációs tanácsadók, ahol tisztakezü jogászok teljesen elfogulatlanul tanácsokkal látják el az annak idején ártatlanul elítélt állampol­gárokat. Megnyugtató, hogy az ország vezető politikusai a törvé­nyesség betartását elsőrendű fontosságúnak tartják. Reméljük, hogy a jövőben már senkit sem küldenek börtönbe előregyártott ítéletek alapján. És ha már a törvényesség betartásáról érteke­zünk, hadd említsük még meg, hogy a Csehszlovák Békevédők Szövetségének új vezetősége a törvényhozó testülethez javaslat­tal fordult, hogy törvényeinkből töröljék a halálbüntetést. Ez elsősorban a politikai bűntettekre vonatkozzék, mert a politikai perekkel kapcsolatban gyászos tapasztalataink vannak. A múltban már más szervek — pl. az írószövetség vezetősége — is tettek hasonló javaslatot. A javaslók minden esetben azzal érvelnek, hogy az abszolút büntetés jóvátehetetlen, így tévedés vagy hata­lommal való visszaélés esetén a kivégzettek rehabilitációjára már csak formálisan kerülhet sor. A békevédők szövetsége javas­latának országszerte nagy a visszhangja. AZ EGYSÉG MEGTEREMTÉSE Közben a lakosság minden rétegét továbbra is élénken foglal­koztatja a novemberi KB-plénum irányelveinek értékelése, ma­gyarázása. A hét folyamán Prágában ülésezett a CSKP KB tit­kársága. Az erről kiadott közlemény arról tanúskodik, hogy a titkárság az elkövetkező napokban mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a lakosság — és főleg a párttagság — megfelelő módon értelmezze a határozatot. Kiindulópont lehet ez a teljes politikai konszolidáció megteremtéséhez. A CSKP KP tV'kársága a sajtórendszerrel is foglalkozott, mivel a párttagság köréből egyre gyakrabban látnak napvilágot a tá­jékoztatás javítását követelő megnyilvánulások. A titkársági ha­tározat értelmében rövidesen megjelenik a Tribúna című elméletl­politikai hetilap. A decemberben megtartandó — elsősorban gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó — központi bizottsági ülés előkészítése befeje­zés előtt áll. Kétségkívül sok fontos kérdésre ad majd ez is vá­laszt, így az ülés megkezdését nagy érdeklődés előzi meg. TÓTH MIHÁLY A konszolidálódás egyik buktatója Illegális újság a Zprávy ALTALANOS FELHÁBORODÁS # ERED­MÉNYTELEN DIPLOMÁCIAI LÉPÉSEK Mindannyian fellélegeztünk, amikor augusztus végén a moszkvai jegyzőkönyv aláírása után küldöttségünk hazatért. Még jobban megkönnyebbül­tünk, amikor vezető politiku­saink — a jegyzőkönyvre hi­vatkozva — arról biztosítottak bennünket, hogy a hazánk terü­letére érkezett csapatok bel­ügyeinkbe nem avatkoznak be. A jegyzőkönyvnek az idevonat­kozó pontjait úgy magyaráztuk, hogy partnereink a törvénye­sen megválasztott kormányt to­vábbra is elismerik, hogy a csehszlovák törvényeket tiszte­letben tartják stb. Ezeket az el­veket a később jóváhagyott ok­mányban, a szovjet csapatok Ideiglenes Itt-tartózkodásáról szóló szerződésben is leszögez­ték. Annál nagyobb volt a lakos­ság meglepetése, amikor a vá­rosok, falvak utcáin nemsokkal a moszkvai szerződés megköté­se után titokzatos körülmények között egy számunkra eddig is­meretlen, már rég elfelejtett hangvételű és szókincsű sajtó­termék — a ZPRÄVY c. lap megjelent. Először senki se tud­ta, hogyan került postaládájá­ba. Később kiderült, hogy a lapterjesztők többnyire kato­nák, akik páncélosok fedezete alatt a hajnali órákban helye­zik el a lappéldányokat. A lapra a főügyészség is fel­figyelt, mivel kiderült, hogy a Zprávy-t egyetlen intézmény, szövetség, párt sem regisztrál­tatta. A lapkiadási előírások sze­rint minden újságon ott kell lennie a kiadó megjelölésének, a lap árának, a főszerkesztő nevének, a szerkesztőség címé­nek. Ahol ezek nincsenek fel­tüntetve, ott nyilván Illegális sajtótermékről van szó, mely­nek megjelenése sérti a cseh­szlovák törvényeket. A fő­ügyészség kötelessége, hogy az Ilyen lap ellen az eljárást a Belügyminisztérium szerveivel megindíttassa. Ez meg is tör­tént, annál is inkább, mert a főügyészségnek feltűnt, hogy a Zprávy-ban közölt egyes ripor­tok. cikkek törvényeinkbe üt­köznek. Az egyik cikk szerint — de több cikk is hasonló dol­gokkal foglalkozott — az or­szág egyes pontjain a szövet­séges katonák titkos fegyver­raktárakat fedeztek fel. Egy másik riport például arról tu­dósított, hogy az ellenforradal­márok ellen egy MacháCek ne­vű ember a szovjet katonákat volt kénytelen segítségül hívni. Schön, a Neues Deutschland munkatársa egy cikket közölt, amely szerint a szovjet kato­nák titkos rádióleadót találtak. Minden ilyen esetben megindult a nyomozás, hiszen a csehszlo­vák törvények szerint a fegy­verrejtegetés, az ellenforradal­mi tevékenység, a titkos rádió­leadó használata — mind bün­tetendő. Viszont a nyomozás ki­derítette, hogy MacháCek elv­társ — kitalált személy. A „tit­kos" fegyverraktárokról kide­rült, hogy azok kivétel nélkül a népi milícia fegyverraktárai voltak. A Neues Deutschland munkatársát is felkérték (aki cikkében azt állította, a rádió­leadó leleplezésének szemtanú­ja volt k hogy a nyomozás ér­dekében tanúskodjék. Schön válaszlevelében végül beismer­te, hogy riportját egy szovjet tiszt szavaira építette és hogy nincs miért kételkedjen a tiszt igazmondásában... Nyomozó szerveink több tu­catnyi esetben megbizonyosod­tak arról, hogy a Zprávy állí­tásai nem felelnek meg a va­lóságnak, hogy a lap kitalált neveket közöl és nemlétező események leírásával traktálja olvasóit. A CSKP központi lapjában, a Rudé právoban a közelmúltban a szakszervezeti tagok felhábo­rodását kifejező cikk szerint az ország lakosságának abszolút többsége elítéli a lap terjeszté­sét, mert az egyáltalában nem járul hozzá a szövetséges or­szágokhoz fűződő viszonyunk javításához. Törvényeink szerint közéleti tényezőink a megalapozatlan támadásokkal szemben külön védelemben részesülnek. Igy van ez minden civilizált ország­ban. Ugyancsak a hazai törvé­nyek szerint büntetendő a faji megkülönböztetés. A Zprávy mindezen elveknek fittyet hányva szórta és szórja a szitkot és a rágalmakat az ország törvényes vezetőire. Az ilyen sajtókampány — törvé­nyeink durva megsértése, hi­szen az esetek többségében köz­tiszteletben álló, törvényesen megválasztott vezető politiku­sokról van szó, akiknek „bű­nei" teljesen megalapozatlanok, légből kapottak. Miért sérti ez a lap szuvere­nitásunkat? Miért akadályozza ezzel a baráti országokkal ki­építendő kapcsolataink norma lizálását és a belső konszoli­dációt? A Zprávy megjelenést nyomán dolgozóink felteszik kérdést: A sajtótörvényt vajun miért csak a hazai lapokkal kapcsolatban érvényesítik? Va­jon nincsenek meg hozzá az eszközeink, hogy a lap tfc.'Jisz­tését megakadályozzuk? Külügyminisztériumunk *uá több ízben is tett diplomáciai lépéseket a lai terjesztésének megakadályozására. Mindeddig eredménytelenül. A Zpráv • egyik számának szerkesztői üzenetei között a következőket olvashatjuk: „ ... mindaddig megjelenünk, amíg szerepünket a csehszlovák sajtó át nem ve­szi ..." Ez elgondolkoztató. Főleg a sajtó munkatársai számára, akiktől ilyformán azt követelik, hogy a Zprávy-hoz hasonlóan Írjanak. Viszont a jelek szerint az ilyen lapok olvasása az új­ságolvasó ember számára se lenne „élvezet". T. M. Közlemény a kormány üléséről (Folytatás az 1. oldalról) befolyt összeget az életkörnye­zet megjavítására kell fordíta­ni és a bizottság köteles az ezekkel az összegekkel való gazdálkodásról a lakosságot rendszeresen tájékoztatni. A kormány ezután meghallgatta és megtárgyalta az SZKT elnöké­nek azt a jelentését, mely sze­rint a dolgozók táppénz-ellátása meghaladja az 1S68. évi költség­vetési keretet. A kormány felha­talmazta a pénzügyminisztert, hogy a fokozott kiadások fedezé­séről a Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsával együtt gondoskod­jék. Ugyanakkor feladatul adta az egészségügyi miniszternek, a munka- és szociálisügyi miniszter­nek, hogy az SZKT elnökével, a kisipari termelő szövetkezetek szövetségének elnökével és az Ál­lami Statisztikai Hivatal elnöké­vel végezzenek részletes felméré­seket és elemezzék a munkaképte­lenség növekedését befolyásoló té­nyezőket, és terjesszenek a jövő év első felében javaslatot az egészségügyileg nem indokolt munkából való távolmaradások növekedése elleni hathatós intéz­kedésekről. A jelenlevők a művelődésügyi miniszter javaslatára jóváhagyták a terezíni emlékmű eszmei-poli­tikai hatása növelését célzó In­tézkedéseket. A terezfnl múzeum célja az, hogy helyiségeiben össz­pontosítsák a terezíni klserődben és gettóban, nemkülönben a Cseh­szlovákia területén az 1939-1945­ös években létesített és fenntar­tott koncentrációs táborokban a fasiszták rabságában sínylődő fog­lyok életére s harcaira emlékez­tető dokumentumokat s egyéb bi­zonyító anyagot. Hírneves főiskolai professzorok­nak a diákok nevelése terén szer­zett érdemeik, e tevékenyságük­ben tanúsított áldozatkészségük méltatásának céljából a kormány jóváhagyta azt a kormányrende­letet, melynek értelmében az „Ér­demes főiskolai tanár" megtiszte­lő címet adományozzák. Ezt a el­met az adott főiskola rektorának és az adott kar dékánjának ja­vaslatára a főiskolai tudományos tanács jóváhagyása alapján az ok­tatásügyi miniszter adományozza a jövőben. A katonai főiskolák professzorainak e méltatását a nemzetvédelmi miniszter javasol­ja. A jelenlevők az Igazságügy-mi­niszter és a főügyész javaslatára jóváhagyták a felsőbb katonai bí­róságok s a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma létesítését a bíróságok útján történő rehabi­litálásokról szóifi törvény értel­mében, s egyben jóváhagyták a katonai ügyészség dolgozói közül azoknak pénzügyi biztosítását, akik a bírósági rehabilitációról szóifi törvény végrehajtásával kapcsolatban kaptak megbízást bizonyos feladatok teljesítésére. A kormány megvitatta a nem­zetvédelmi miniszternek arrfil tá­jékoztató beszámolóját, hogy a csehszlovák néphadsereg hol és mily mértékben nyújtott segítsé­get népgazdaságunknak. Hadsere­günk katonái és tisztjei főleg a mezőgazdaságot segítették több mint 388 000 munkanap ledolgozá­sával. Ezenkívül különböző üze­mekben Is végeztek társadalmi munkát. Most, amikor már befe­jeződött a termés betakarítása, a katonaság zavartalan kiképzése és szolgálatteljesítése érdekében fel­tétlenül korlátozni kell a hadse­reg által nyújtott további segít­séget, és a jövőben csak aznkban a rendkívüli esetekben lehet igénybe venni, amelyekről a kor­mány határozott. Moszkvában ez év szeptemberében tárgyalt a szocialista országok számítástechnikai együttműködé­sét irányító kormányközi bizott­ság. A kormány elbírálta o ta­nácskozás eredményeit és jóvá­hagyta a csehszlovák küldöttség tevékenységét. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban alkalma­zott számítástechnika fejlesztésé­ről tájékoztató részletes beszámo­lót jövő év februárjában terjesz­tik a kormány elé. A kormány a tárgysnrozat kö­vetkező pontjaként jóváhagyta a bányászuk hűségjutalmára vonat­kozó törvényjavaslatot, amely a bányaipari dolgozók említett igé­nyeiről szőlő eddigi jogszabályo­kat módosítja. A hűségjutalom az űj törvényjavaslat értelmében nem minősíthető bérnek, vagy munkadíjnak, mivel olyan jnta­lomrfil van szú, amely a foglalko­zásukhoz hfi bányászoknak |ár. Egyes kivételekkel azok a bányá­szok tarthatnak igényt hűségjuta­lomra, akik legalább három évig dolgoznak a bányaiparban. Magá tói értetődő, hogy a jutalom ösz- • szege egyrészt a bányaiparban le­dolgozott Időtől és attól függ, hogy a bányásx milyen beosztás­ban dolgozott, illetve milyen ne­héz vagy veszélyes munkát vég­zett stb. Ezeket a részleteket a kollektív szerződésekbe kell fog­lalni. A knrmány egyetértett azzal, hogy részben módosítani kell a kormánynak az állam föderatív átszervezésével összefüggő bizo­nyos intézkedésekről szóló tör­vényjavaslatát. Ezek az intézkedé­sek a katonai bíróságok irányítá­sával kapcsolatos feladatokra, Il­letve teljesítésükre vonatkoznak. A kormány az új államjogi hely­zettel kapcsolatban a jövőbeni központi föderatív szervek tevé­kenységére vonatkozó Intézkedé­sekről is tárgyalt. Elhatározta, hogy a föderatív minisztériumok, bizottságok, s a központi hivata­lok dolgozói létszámának megál­lapítása a kormány jóváhagyásá­tól függ. A jelenlegi központi hi­vatalok épületeivel s helyiségei­vel mindaddig senki sem rendel­kezhet, amíg nem kerül sor a kor­mány által jóváhagyott átszerve­zésre. Ez más szóval annyit je­lent, hogy az említett épületek, helyiségek nem bocsáthatók újon­nan létesülő vagy már létesített szervezetek rendelkezésére. Amennyiben a kormány nem en­gedélyezi, nem létesülhetnek újabb szervezetek s intézmények. Azok a miniszterek, akik 1968. jú­lius elseje után elrendelték egyes központi szervek tevékenységét. Illetve dolgozóit átvevő szerveze­tek vagy intézmények létesítését, egy héten belül kötelesek az ilyen esetekről részletesen tájékoztató beszámolót megítélés és döntés céljfiből a kormány elé terjesz­teni. A kormány mentesítette dr. Pe­ter Colotka professzor, miniszter­elnök-helyettest a sajtő- és tálé­koztatásügyi kormánybizottság irányításától, és ezt a tisztséget dr. (aroslav Havelkára, az okta­tásügyi miniszter eddigi helyette­sére ruházta. A kormány egyetértett azzal, hogy a havírovi Dukla Bánya és a komoranyi V. I. Lenin Bánya dolgozói kollektíváinak adomá­nyozták a kormány s az SZKT vö­rös zászlaját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom