Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-03 / 334. szám, kedd

Szobrok a Belvederben A XX, század cseh szobrászatának díszszemléje az 50. évforduló alkalmából Mint haldokló keleti kényúr hajol sápadt mosolyával a novemberi nap Anna királynő reneszánsz nyaralójának zöldpatinás kupolája fölé, elmélázva nézi a sűrű csendben lassan, nesztelenül hulló faleveleket, majd fáradt sugarával erőtlenül simogatja végig ]an Stursa bronz Évájának bájait. Aztán bánatos közönnyel figyeli, az új, barna és szőke Évák, Márták és Máriák élénk érdeklődését, melyet a prágai szépek a Belvedere udvarán és termeiben kiállított, szoborsereg iránt tanúsítanak. Anna királynő egykori nyári palotájában hosszú idő óta Ismét szobrok vendégeskednek, a XX. századi cseh szobrászat remekmüvei! És érdekes, hogy ezen a szelíd, enyhe vasárnap délutánon a kiállítás résztvevőinek legalább hetven százaléka nő, jóllehet az alkotások nagy többségét az aktok képezik. Kint a kertben Ján Stursa Torzója és a már említett bronz Évája, valamint a Győztes clmü szobra kelti fel a látogató figyelmét. Bent a teremben az alkonyat úszó ködében pedig a mester további öt vagy hat alkotása ragyog nemes veretű szépségével. Jan Stursa a hoficet kőfaragóIskolából, a csehszlovák szobrászok bölcsőjéből vágott nekt a nagyvilágnak. Kőfaragóként kezdte és mint a XX. század cseh szobrászatának egyik legnagyobbja, a prágai Szépművészeti Akadémia tanára végezte, ahol egykor a legendás hírű J. V. Myslbeknek volt a tanítványa, majd partnere, s végül is méltó utóda lett. J. V. Myslbek akadémizmusa • és az iskola szigorú kánonja ugyan meggyőzte Stursát arról, hogy a szobrászművészet Írott ős íratlan szabályainak, mesterfogásaínak tökéletes elsajátítása nélkül nem haladhat előre, de egyéniségét sem tanárának, sem az iskolának konzervativizmusa nem tudja sajátos útjáról letéríteni, megtörni pedig még kevésbé! Igy aztán a klaszszlcizmus és az akadémizmus idealizáló Irányzatain túlhaladva, mesterével állandóan vitatkozva és perlekedve, a realizmuson túl eljutott az impreszszlonizmusig, eljutott Rodinlg, aki ugyan példaképe lett, de akit soha életében nem utánzott. A kezdeti pesszimizmus és a világfájdalom érzéseit tükrözi a Belvederben is kiállított Az élet elillan cfmü szobra, s úgyszintén másik korai műve, a Pubertás. Utána már csak az élet dicséretét vési márványba, önti bronzba, 's ezekből a műveiből elsősorban Az ég ós föld ajándékát kellene tán kiemelnem, tolvel ez a szubtilis és bájos leányalak a termés istennőjét jelképezi, ha nem ls idealizálva, de minden esetre bensőséges lírával megformálva. És ez az életöröm, ez az életigenlés a későbbi évek folyamán egy mély humanizmusba érik, s ezt a belvederi kiállításon egy Igen bűvös-bájos műve képviseli, a Haját mosó nő, amely annak Idején Degast ls elbűvölte! Bohumil Kafka műveit, az Örökdrámát, az Alvajárót, valamint a Férfi és az asszony című szobrait egy bizonyos dekadens szimbolizmus, az expresszionizmusba torkolló szecessziós stílus jelképezi és az embernek végül ls az az érzése, hogy a misztikumtól vemhes B. Kafka műveiben Ensor bronzba öntött vízióit látja. A kortárs František Bflek sem mentes a szélsőséges korhatásoktól, a szeceszszió és a munchl, ensori és talán a fiatal kupkai egzaltáltság az ő alkotásain ls nyomot hagyott, s ezt különben az egyes Itt levő faszobrain ls fellelhetjük. De végül ls a cseh történelem szelleme gyógyító hatása győz, s irányítja ót alkotómunkájában, amit a Husziták című fába metszett reliefjével bizonyít a legjobban. Ám Jan Stursa és a Belvederben egy külön termet elfoglaló J. V. Myslbek mellett, akinek alkotása! bármennyire Is kifinomultak, mégis inkább a XIX. század szellemét sugározzák kl magukból, mint századunk, a XX. század lázas, stronciumos légkörét, az új cseh szobrászat m • in

.iT

mtm

uji ' • A mai prágai szépek Jan Stursa bronz Torzójának (bronz Évájának) proporcióit csodálják. (A szerző felvétele) harmadik óriásának mégiscsak Oto Gutfreundot, a modern cseh szobrászat apját vélem. Oto Gutfreund már a kezdetnek a kezdetén érezte, sőt tudta, hogy a XIX. század esztétikájának foghíjas törvényeinek és a reneszánsz óta érvényes meglátó és kifejezési módszereknek közeleg a végórája és a messzi Prágában, még mielőtt Párizsba eljutott volna, a saját útját járva ért el a kubizmusig, Braque és Picasso közvetlen hatása nélkül. O. Gutfreundnak pályafutása elején szerencséje van. Húszéves korában eljut Párizsba s ott Baurdelle tanítványa lesz, majd megismerkedik Picasso és Braque műveivel, a kubizmus programjával és ekkor alkotja híres kubista szobrait, melyeket ma már nemcsak a franciák, de az egész Európa irigye! tőlünk. Nagy kár, hogy ezen a kiállftátáson csupán egyetlen kubista müvét (s nem ls éppen a legjobbat) a Kubista mellkép bronzszobrát láthatjuk. A Párizst imádó cseh szobrászt azonban az első világháború kitörésekor áramütéses meglepetés éri. A saját bőrén tapasztalja a francia burzsoá minden önzőségét, klcsinyességét és sovinizmusát. A cseh 0. Gutfreund, akárcsak a magyar Kuncz Aladár, francia internáló táborban éli át a világháború szörnyű éveit és az ott látott, tapasztalt embertelenség humanistává, szocialistává neveli őt. Amikor hazatér a felszabadult országba, elsősorban a társadalmi problémák izgatják és minden kubista Jelszót és manifesztumot elvetve, érthető nyelven akar szólani a cseh dolgozókhoz. Ezért alkotja meg minden szentimentalitás nélkül, sallangmentesen a modern cseh proletár alakját, gyúrja agyagba a kapitalista társadalom útvesztőiben tévelygő és egzisztenciális gondokkal küzdő kis emberét. E három óriás árnyékában szinte törvényszerűen szürkülnek el azok, akik a húszas és harmincas években naturalisztikus müvekkel léptek a színre, és akik a jelen kiállításon is képviselve vannak, mint például Karel Pokorný (Krumplikapálók, bronz 1925), Karel Dvofák [Falusi lány, bronz, 1930), Jan Lauda (Lány portré, 1927), valamint Karel Lidický (Torzó) és mások ... Ám nem lehet észre nem venni, Vincent Makovský szürkerózsaszín márványba faragott Prométheusz-fejét, amelynek nemcsak alkotójának robusztus erejét példázza, de ugyanakkor az ógörög világ mediterrán légkörét varázsolja elő a régmúltból. S fel kell figyelnünk az absztraháló irányzat felé mutató Leányálom című alkotására ls, amely Hana Wichterlová Pörsenésével, Zdenka Fiblchová Hulló Időjével, Eva Kmentová Hallgatag asszonyával a modern cseh szobrászatban a legújabb Irányzatokat képviseli. Emil Filla, a festő, pedig az itt látható két szobrával (Fej, és Csehszlovákia megrohanása) azt bizonyítja, hogy nemcsak az ecsettel de a vésővel Is kitűnően tudott bánnl. BARSI IMRE Ifülllft G§nc§oSkoió^ telefonközpont 99 Az USA New Jersey államának Succasunna nevű kisvárosában működik a világ első, teljesen elektronikus telefonközpontja, amely kétségtelenül új korszakot nyitott meg a távbeszélő történetében. A succasunnal telefonközpont-átadást tíz évi elmélyült kutató-fejlesztő munka előzte meg, amely a munkát irányító két amerikai vállalatnak, az Automatic Telephone és Telegraph Corporatlon-nak és a Bell Társaságnak mintegy 40 millió dollárjába került. A gondolkodó elektronikus telefonközpont legjobb megvalósításának lehetőségeit természetesen nemcsak az Egyesült Államokban, hanem a világ más részein is behatóan vizsgálják. A kutatóknak sok nehézséggel kell megküzdeniük, hiszen egyebek között meg kell oldani, hogy az újfajta elektronikus automata központokat hozzákapcsolhassák — méghozzá minél kevesebb új berendezéssel — a már működő elektromechanikus telefonközpontok széles hálózatához. A Bell-kutatólaboratórium munkatársai is számos megoldás lehetőségeit tanulmányozták, amíg sikerült kifejleszteniük a „tárolt programvezérlés" új rendszerét. Ez az új rendszer kétfajta, ideiglenes és félállandó mágneses memóriákat alkalmaz az elektronikus Csendes préslégszerszámak A sűrített levegővel működtetett szerszámok nélkülözhetetlen munkaeszközei a legkülönbözőbb üzemeknek. Sűrített levegővel működtetett csavarkulcsokat használnak például a szerelőszalagok mellett dolgozó munkások a különböző alkatrészek összeerősltésére. Éppígy sűrített levegő hajtja a hajóépítők kis méretű fúróit és azokat a drótkeféket, csiszolótárcsákat és más berendezéseket is, amelyekkel gyorsan megtisztíthatók a fémek felületei elegyengethetők a hegesztési varratok. A sűrített levegős szerszámok még szélesebb alkalmazásra találhatnának, ha nem lenne az a hátrányuk, hogy pokolian hangosak. Hangjuk erőssége és hangszlne a szirénákéhoz hasonlít. Az állandóan préslégszerszámmal dolgozó munkások egészségét igen megviseli a nagy zaj, gyorsan kifáradnak, és olykor krónikus hallószervi megbetegedésekben szenvedhetnek. Érthető tehát, hogy számos országban évtizedek óta foglalkoznak a préslégszerszámok zajának csökkentésével. A moszkvai Ordzsonikidze Művek egyik újltócsoportja néhány évvel ezelőtt célul tűzte ki a hatásos zajcsökkentő megszerkesztését a sűrített levegővel működő szerszámokhoz. Vezetőjük, Mihail Login először a hagyományos levegőakusztikai elveken próbálta megközelíteni e problémát, de nem ért el eredményt. Ekkor új utakra tért, s hosszadalmas kutatás révén megtalálta a zaj létrejöttének tényleges okait. Évekig tartó munkával elkészült az újfajta, kis méretű, minden eddiginél hatásosabb zajcsillapító. Olyan, mint a szerszámra húzott széles karmantyú, alig növeli a sűrített levegős szerszám méreteit. A moszkvai Ordzsonikidze Müvek egyes üzemrészeiben most már csak akkor hallani a sűrített levegővel működő szerszámok hangos szirénázását, ha összehasonlító kísérletek céljaira az újfajta szerszámok mellett bekapcsolják a régieket is. Az újfajta zajcsillapítóval ellátott pneumatikus szerszámok csak halk sistergéssel működnek. A velük dolgozó munkások kevésbé fáradnak kl, a nagy zaj nem terheli többé szervezetüket, nem kell tartaniuk a hangos szirénázás egészségkárosító hatásaitól. telefonközpontban, s ezzel olyan szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé, amelyek alapjaiban újak a telefonálás történetében. Az új elektronikus rendszer lehetővé teszi majd például, hogy a távbeszélő-előfizetők pusztán két számjegy tárcsázásával felhívhassák a gyakrab ban hívott távbeszélő-állomásokat az Egyesült Államokban szükséges hét-, vagy tízszámJegyes tárcsázás helyett — akár helyi, akár Interurbán viszonylatban. Az sem okoz majd problémát, ha valaki telefonon kíván lebonyolítani megbeszélést, konferenciát: egyszerűen egymás után feltárcsázza a konferencia résztvevőit — akár hárman ls részt vehetnek egyszerre a beszélgetésben, a hagyományos kétoldalú beszélgetésekkel ellentétben. Ha pedig valaki elhagyja lakását, hivatalát — nem lehet többé „házon kívül", könnyű lesz majd elérni telefonon: egyszerűen tárcsázni kell egy kódszámot, majd annak az állomásnak a számát, amelyen a hívott személy átmenetileg található lesz — ettől az időponttól a „gondolkozó" telefonközpont önműködően a megadott új hívószámra továbbítja a hívásokat, amíg csak újabb utasítást nem kap. Ugyancsak hasznos és nagy jelentőségű új szolgáltatás: ha a hívott állomás foglalt, a gondolkozó központ feljegyzi annak az állomásnak a számát, amely eredménytelenül próbálkozott a hívással, s amint az állomás felszabadul, értesíti az előfizetőt, hogy Időközben melyik állomásról keresték. Műszaki szempontból természetesen teljesen másfajta az elektronikus központ berendezése, mint a hagyományos elektromechanikus központoké. Csoportválasztők, más mechnikus elemek helyett elektronikus kapcsolókat, áramköröket, mágnesmemóriákat, mágnestekercseket alkalmaznak benne. Működése is sokkal gyorsabb, mint a hagyományos központoké, a hívások egy-egy fázisa csak a másodperc ezredrészét veszi igénybe. Ügy hírlik, az újfajta központ ellenőrzése, felügyelete, karbantartása is egyszerűbb. Ellene szól viszont, hogy egyelőre még sokkal drágább, mint a hagyományos automata telefonközpontok. A szakemberek nem is számítanak tehát arra, hogy egyszeriben kiszoríthatná a hagyományos berendezéseket. Ogy gondolják, hogy az Egyesült Államokban is csak körülbelül 2000-re lesz általános az újfajta telefonközpont; csak akkorra részesülhetnek majd az előfizetők nagy tömegei az újfajta szolgáltatások előnyeiből. m 198B! XII. 6 Az ember belső órája nem mosakodhattak, nem válthattak ruhát, nem ihattak kávét, viszont lámpájukat tetszés szerint elolthatták vagy felgyújthatták — vagyis szabadon dönthettek arról, hogy sötétben kívánnak-e lenni, vagy világosban. Gondoskodtak továbbá mindkét pincehelyiség fűtéséről és megfelelő szellőztetéséről. Csak egy lényeges különbség volt a két csoport tagjainak felszerelése között: az egyik csoport tagjai megtarthatták óráikat, a másikéi azonban nem, tehát az egyik csoport tagjai mérhették az idő múlását, mindik tudták hány óra van, a másik csoport tagjai azonban legfeljebb becsülhették az idő múlását. Ahogy várni lehetett: mindkét csoport tevékenységében határozott 24 őrás ciklusok mutatkoztak. Éjfél és reggel 7 óra között voltak a legkevésbé tevékenyek, s reggel és délután léptek fel csúcsok aktivitásukban. A legtevékenyebbek reggel 5 ős délelőtt 10 óra között voltak mindkét csoport tagjai. Az óra nélkül! csoport tagjai egyáltalán nem tudhatták, hány óra van, semmiféle külső információt nem kaphattak az idő múlásáról, tevékenységükben mégis megnyilvánultak a 24 órás ciklusok. Ez tehát azt bizonyltja, hogy az embernek ls van olyan belső órája, mint számos állatfajnak. Persze, ez az óra nem valami pontos időmérő szerkezet. Az óra nélküli csoport taglal ugyanis olykor három órát is tévedtek az Időbecslés útján való meghatározásában. Régóta tudjuk, hogy egyes állatok tevékenysége a nap meghatározott szakához igazodik. A denevérek mindig sötétedéskor indulnak zsákmányszerző vadászútra, s a baglyok ls mindig ugyanabban az időben hallatják hangjukat. Gondolhatnánk: ebben jelentős szerepe van a nappalok ós az éjszakák, a fény és a sötétség ismétlődő változásainak. Ám a sarkvidéki madarak mindig ugyanabban az Időben térnek nyugovóra a sarkvidéki nyáron ls, amikor egyáltalán nem bukik le a Nap a láthatáron, vagyis a külső körülmények nem változnak. A korábbi kutatások már azt ts kimutatták, hogy az ember szervezetében végbemenő fiziológiai folyamatok ls meghatározott Időszakban érik el legnagyobb és legkisebb értékeiket. Eddig több tucatnyi ilyen szakaszos változást, bioritmust sikerült kimutatni az emberi élettevékenységben, de még mindig nagyon keveset tudunk biológiai óránk működéséről. Az amerikai Georgia állam egyetemének kutatói néhány évvel ezelőtt érdekes kísérletet végeztek 60 önkéntessel az ember biológiai órájának kimutatására. Az önkéntesek két 30 főnyi csoportba osztva 14 napot töltöttek egy-egy pincében. Mindkét csoportban voltak öregek és fiatalok, nők és férfiak — sokféle foglalkozásúak 7 és 70 év között. Mindegyiküknek meghatározott alapterület állt rendelkezésére az óvóhelyen, továbbá Ivóvíz, 900 kalória tápértékű táplálék naponta, de A párizsi rendőrség ilyen speciális berendezést alkalmaz azoknak az antőknak a „leblukkolására", amelyek tilos helyen parkolnak. Addig nem mozdulhatnak el a helyükről, míg meg • nem fizetik a bírságot.