Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-23 / 354. szám, hétfő

Al SZLKP Központi BízottsMak határozata a jelenlegi gazdasági Helyzetről és a póri feladatairól Szlovákiában Szlovákia Kommunista Párt­fának Központi Bizottsága 1968. december 21-én és 22-én Szlo­vákia jelenlegi gazdasági hely­zetéről s a lakosság életszínvo­nalával összefüggő kérdésekről tárgyalt. Figyelmét a legfonto­sabb problémák meghatározásá­ra s megoldására, valamint az 1969. évre szóló gazdasági irányelvekben s a költségvetés­ben kifejezésre jnttatott intéz­kedések jóváhagyására összpon­tosította. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga figyelembe vette Szlovákia szociális-gazdasági problémái­nak — amelyek szervesen függ­nek össze a csehszlovák szocia­lista gazdasággal — általános és sajátos jellegzetességeit, nemkülönben azokat a közös alapvető fontosságú problémá­kat s feladatokat, amelyeket a CSKP KB decemberi plenáris ülésén tűztek ki. I. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga leszögezi, hogy: 1 Szlovákia gazdaságpali­• tikáját 1988-ban az SZLKP KB januári plenáris ülé­sén hozott határozatok alapján váltották valóra. Az említett évben további intézkedések cé­lozták a lakosság életszínvona­lának emelését, s megkezdődött az átmenet a rövidebb munka­időre. A mezőgazdasági dolgo­zók átlagos bére s jövedelme gyorsabb ütemben nőtt, mint ahogyan azt a politikai-gazda­sági irányelvek szerint feltéte­leztük. A fogyasztói árak emel­kedése nem lépte túl a kor­mány által feltételezett határt, viszont látnunk kell azt is, hogy sor kerül egyes termékek árának leplezett emelésére. En­nek következtében nagyobb mé­reteket öltött a személyi fo­gyasztás. A fejlemények foko­zottabban feszült helyzethez vezetnek a piacon, s egyes be­vételi csoportok (nyugdíjasok, többgyermekes családok) rová­sára elmélyültek az életszínvo­nalbeli különbségek. Ez idén nem sikerült lényegesen meg­változtatnunk az életszinvona­lat befolyásoló tényezőket. A közszükségleti árucikkek meny­nyisége és választéka, a szol­gáltatások, a kereskedelmi szolgáltatások minősége és ter­jedelme nem változott oly mér­tékben kedvezőbbé, hogy kellő arányban lett volna a lakosság keresletével. Különösen a la­kásépítés s a lakótelepek köz­művesítése stb. terén nem ki­elégítő a helyzet. A társadalmi fogyasztással kapcsolatos hosz­szan tartó fogyatékosságok a következő években ls megnyil­vánulnak, annak ellenére, hogy kiadások céljaira többet merí­tettünk a társadalmi fogyasztá­si alapokból. 2 1968-ban sor került nép­• gazdaságunk további mi­nősági fejlődésére, ami a nem­zeti jövedelem növelésében jut kifejezésre. Állandósult az ipa­ri termelés fejlesztésének rela­tíve gyors üteme. A mezőgaz­daság — amely a múltban nép­gazdaságunk egyik leggyöngébb láncszeme volt — most már hozzájárult gazdaságunk álta­lános megszilárdításához. O Gazdasági helyzetünk — egyes pozitív eredmények ellenére — továbbra is bonyo­lult és lényeges megoldásokat igényel. Elvi jellegű, rövidebb és hosszabb időre szóló intéz­kedések foganatosítása szüksé­ges, hogy megjavulhasson gaz­dasági helyzetünk, s ennek alapján magasabbra emelhes­sük a lakosság anyagi és kultu­rális színvonalát. A szóban for­gó intézkedéseket kifejező program kidolgozásának alap­jául azt a tényállást kell ven­nünk, hogy Szlovákiában foko­zódott a gazdasági egyensúly hiánya. A nemzeti jövedelem gyarapodását jelentős mérték­ben, és nem gazdaságosan meg­köti a készletek és a befeje­zetlen termékek mennyiségének gyarapodása. Nem hoz eléggé kedvező eredményeket a mű­szaki fejlesztés sem. Tovább is aggasztó probléma a lakosság, különösen a nők munkaképes­ségének gyümölcsöztetése, nem­különben az ifjú nemzedék előkészítése és elhelyezése. Az építőipar nem tart lépést nép­gazdaságunk beruházási igé­nyeivel. E téren nem tartják be a terjedelmi, sem pedig a minőségi mutatókat, s a kapa­citások, valamint az anyagfor­rások korlátozottságára hivat­kozva elodázódik egyes struk­turális módosítások eszközlése az iparban és a terciális szfé­rában is. ih Azok a pozitiv változások, amelyek elérésére az SZLKP Központi Bizottsága törekszik, megkövetelik, hogy a gazdasá­gi aktíva közvetlen részvételé­vel hozzálássunk a következő alapvető fontosságú feladatok kidolgozásához: — Dgy kell előkészíteni a gazdaságreforin életbeléptetésé­nek komplex programját, hogy az egyrészt megfeleljen az egy­séges politikai-gazdasági rend­szerrel szemben támasztott kö­vetelményeknek, másrészt Szlo­vákia gazdasági és szociális problémái megoldásának alap­elveit is tartalmazza. Szlovákiá­nak nagyobb mértékben kell részt vennie a gazdaságreform országos érvényű kidolgozásá­ban; — a gazdaság irányítás rend­szerével összefüggő munkála­toknak olyan irányt kell ven­niük, hogy az elvi jellegű meg­oldásokra — az országos érvé­nyű eljárással kellő összhang­ban — már az ötéves tervidő­szakban sor kerülhessen; — az ötéves terv javaslatába kell iktatni a Szlovákia lendü­letes felvirágoztatását célzó elgondolásokat oly értelemben, hogy a felvirágoztatás alapja a progresszív ágazatok struk­turális átépítése s fejlesztése, a területek közötti szociális­gazdasági kiegyensúlyozottság elérése és a kevésbé fejlett te­rületek felvirágoztatása legyen; — végérvényesen rögzíteni kell a föderációban érvényesü­lő alapvető gazdasági kapcso­latokat, ineg kell szerkeszteni és életbe kell léptetni a föde­ráció gazdasági gépezetét, folytatni kell a Szlovákia gaz­daságfejlesztésére vonatkozó, hosszú időre szóló előrejelzés­sel összefüggő munkálatokat. Az SZLKP Központi Bizottsá­ga az 1969 első felében sorra kerülő plenáris ülésén vitatja majd meg az említett elvi jel­legű gazdasági kérdéseket. Az SZLKP KB ezért arra kéri a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányát, hogy készítse el és terjessze elő az említett prob­lémák megoldását célzó konk­rét javaslatait. Ili. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának plénuma jelenleg a kö­vetkező fű feladatokra össz­pontosítja figyelmét és a párt tevékenységét: 1. A gazdaság egyensúlyhiányának megszüntetése hozzanak létre az elosztási fo­lyamatok céljaira; — rendszeresen kell mérle­gelni a gazdaságfejlesztés irányzatait, különösen pedig szociális-gazdasági következmé­nyeit, és ennek alapján kell levonni a saját tevékenységre vonatkozó megfelelő következ­tetéseket; — alaposabban kell kidolgoz­ni és végrehajtani a termelési fogyasztás, a készletek és a be­fejezetlen építkezések csökken­tését célzó intézkedéseket. Minden szinten meg kell szer­vezni a tárgyiasult é3 az élő munka ráfordításában szüksé­ges gazdaságosság rendszerét. Népgazdaságunk általános haté­konyságának növelése céljából a vállalkozó készség kibonta­koztatásával kell mozgósítani a belső tartalékokat; — fenn kell tartani a bérek emelkedése s a munkaterme­lékenység növelése közötti össz­hangot, következetesen meg kell követelni a munka-, a technológiai és a pénzügyi fe­gyelem szilárdítását, és meg kell akadályozni az árak indo­kolatlan növelését; — meg kell szüntetni a ha­zai piacon észlelhető feszült helyzetet. Ennek érdekében politikai, gazdasági és anyagi eszközökkel serkenteni kell az igényelt termelést, tökéletesíte­ni kell a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat és növelni az utas- és idegenforgalmat; — meg kell javítani a fizeté­si mérleget, és aktívabb gazda­sági serkentés révén igényelni kell a termelővállalatoktól, hogy keressék a kifizetődő ex­port növelésének lehetőségeit és ezzel egyidejűleg létre kell liozni a hazai piac számára szükséges import növelésének feltételeit; '— a beruházási tevékenysé­get, illetve az építkezéseket úgy kell irányítani, hogy a be­ruházók és a kivitelezők haté­konyabban vegyenek részt a lakásprobléma megoldásában, a befejezetlen építkezések szá­mának csökkentésében, vala­mint az építési időtartam lerö­vidítésében is. Az SZLKP Központi Bizott­sága meghagyja az állami és a gazdasági szervek funkcioná­riusainak és dolgozóinak, hogy készítsék elő, majd vitassák meg a rövid lejáratú intézke­dések végrehajtásának konkrét programját és név szerint ha­tározzák meg, ki felelős annak teljesítéséért. Az említett In­tézkedések programját terjesz­szék 1969. január végéig az il­letékes párlszervek elé. A Központi Bizottság azt ja­vasolja a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának és a Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Tanácsának, hogy az életszínvonal emelése érdeké­ben kössenek mind a kút szerv számára egyaránt kötelező egyezményt. 2. A lakosság éieíszínvesila további emelését miú program teljesítésének biztosítása Arra számítunk, hogy 1969­ben tovább emelkedik a lakos­ság életszínvonala. Pénzbevéte­le 6 milliárd koronával (12 százalékkal) lesz nagyobb. Az árak 2,5 százalékkal, a reálbé­rek ugyanakkor 2,5—3 száza­lékkal emelkednek. A szociális járadékokat élvező egyének létfenntartási kiadásainak nö­velését részben a nyugdíjak 1969. január elsejétől foganato­sított emelése fedezi. A lakos­ság pénzbeni jövedelmének nö­vekedése alapján számítani kell a fokozottabb egyéni fo­gyasztásra, ami különösen az 1969-ben kb. 42 milliárd koro­nát elérő (12 százalékos nö­vekedés) kiskereskedelmi for­galomban tükröződik majd visz­sza. Az SZLKP KB különösképpen azt hangsúlyozza, hogy feltét­lenül hathatósabban kell gon­doskodni a lakásprobléma meg­oldásáról. Az 1969—1970. évek­ben évente 34 000 lakást kell építeni — beleszámítva a tel­jes közművesítést is —, de ez a feladat nem teljesíthető kü­lön intézkedések nélkül. Hozzá kell látni a környezettel és a létfeltételekkel összefüggő, sür­gető problémák megoldásához. A társadalmi fogyasztási ala­pokból eszközölt kiadások 1969­ben mintegy 4 milliárd koro­nával (15 százalékkal) lesznek nagyobbak és ezt különösen a laknsság szociális bevételeivel, a közoktatás, a közművelődés, az egészségügy fellendítésével, valamint a lakásprobléma meg­oldásával kapcsolatos intézke­dések teszik szükségessé. Ami a társadalmi fagyasztást illeti, Szlovákiában indokoltan szük­ségesnek mutatkozik, hogy a föderáció költségvetése kereté­ben újból osszák szét a társa­dalom rendelkezésére álló for­rásokat. A társadalmi fogyasz­tással összefüggő problémák közül néhány új beruházások­kal, illetve építkezésekkel nyer megoldást. Ezentúl is sor ke­rül a termelésen kívüli dolgo­zók fizetésének rendezésére. Az egészségvédelem terén felül kell vizsgálni az egészségügy tevékenységét, hogy be lehes­sen vezetni irányításának eddi­ginél hathatósabb rendszerét 3. Az életszínvonal feltételezett emelését lehetővé tevő gazdaságfejlesztési program Az életszínvonal feltételezett emelésének meghatározója a nemzeti jövedelem alakulása, annak elosztása és felhasználá­sa. A nemzeti jövedelem gyor­sabb ütemű képzéséhez Szlová­kiában az anyagi termelés mintegy 10 százalékos emelésé­vel kell hozzájárulni és ebből az iparban kb. 13—14 százalé­kos növekedést kell elérni. Az építőipari és mezőgazdasági termelés eddigi dinamikájának fenntartására számítunk. Felté­telezhetően tovább nő a fog­lalkoztatottság (mintegy 50 000 személyről van szó) és ez külö­nösen az iparra, a kereskede­lemre, a közoktatásra, a köz­művelődésre és az egészség­ügyre vonatkozik. A beruházá­sok, illetve az építkezések sza­kaszán elvileg érvényben ma­radnak az eredeti elgondolá­sok. (Folytatás a 4. oldalon) Az SZLKP KB határozata az SZSZK szerveinek létesítéséről Azt akarjuk, hogy az 1969-es év konszolidáció éve legyen. E célunk elérése érdekében szük­séges, hogy: — gazdasági életünk minden szakaszán teljesítsék az 1969-re előirányzott gazdasági felada­tokat és bőséges forrásokat (Folytatás az 1. oldalról) szükségességéből kell kiindul­ni. Ennek fő kritériuma, hogy e szervek funkció- és teljesítő­képesek legyenek. Az irányítás valamennyi fokán figyelmet kell fordítani a dolgozók szak­képzettségére, alkalmasságára és szaktudására. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának plénuma tudomásul ve­szi a CSKP Központi Bizottsá­gának határozatát a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság szövetségi állammá való átépí­téséről, és azt a tényt, hogy a csehszlovák föderációban a központi szervek intézményes létesítése során biztosítva lesz a szlovák nemzet képviselőinek részvétele a szövetségi és a kö­zös ügyek igazgatásában. Ez a felépítés a nemzeti szervek rendezésével együtt szocialista társadalmunk politi­kai, gazdasági és kulturális éle­tének további fejlődéséhez fng vezetni. Emellett az SZLKP KB plénuma azon a nézeten van, hogy a föderációról szóló al­kotmánytörvény szellemének kellene tükröződnie a legmaga­sabb állami funkciók betöltése során is, és igazságosnak tart­ja, hogy a kulcsfontosságú tisztségek egyikét a szlovák nemzet tagja töltse be. Az SZLKP KB a jelenlegi helyzet­ben helyesnek tartja, hogy ez az elv érvényesüljön az újon­nan létrejövő törvényhozó szerv — a szövetségi gyűlés el­nöki tisztségének betöltésekor Is. Az SZLKP KB reméli, hogy ez az Igazságos követel­mény megértésre talál a CSKP KB szerveiben és a többi cseh elvtárs részéről. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív elrende­zésére való áttéréssel szorosan összefügg a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság jövő területi fel­építésének kérdése. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának plénuma a jelenlegi helyzetből, a dolgozók alacso­nyabb szerveinek javaslataiból és észrevételeiből kiindulva, továbbá tekintettel az új felté­telekre azon a nézeten van, hogy a területi felépítés Szlo­vákiában elvben két fokozatú legyen — kerületi irányítási láncszem nélkül. A szervek fel­építésének azonban egyidejűleg nemcsak a közbeeső láncsze­meket kellene kizárnia az irá­nyító szervek rendszeréből, ha­nem ugyanakkor a legnagyobb mértékben növelnie is kell az alacsonyabb irányító szervek jogkörét és az igazgatást köze­lebb kell hoznia a dolgozókhoz. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának plénuma emellett hang­súlyozza, hogy a két fokozatú irányításra való áttérés legyen gyors, da vegye tekintetbe a kerületi szervek dolgozóinak képességeik szerinti alkalmaz­tatását, egyrészt a meglevő, másrészt a Szlovák Szocialista Köztársaság újonnan megala­kuló szerveinek, valamint a já­rási Igazgatási szervek és vál­lalatok megerősítése érdeké­ben. • • • Az SZLKP Központi Bizottsá­gának plénuma a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormányá­ban működő kommunisták fel­adatává teszi: a) kidolgozni és benyújtani a Szlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya programnyilatko­zatának javaslatát és azt 1969. januárban a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjeszteni, b) kiépíteni a nemzeti bi­zottságok végrehajtó láncsze­meit, c) meghatározni hatáskörü­ket és biztosítani, hogy a ra­cionális és korszerű igazgatás elvei szerint dolgozzanak a dolgozók általános létszámának felesleges növelése nélkül, d) 1969 első félévében elő­terjeszteni a szlovákiai kerü­leti nemzeti bizottságok meg­szüntetésére és az ezzel kap­csolatos problémák megoldásá­ra (a kerületi szervek dolgo­zóinak elhelyezése) vonatkozó javaslatot e) bizottságot létesíteni a Szlovák Szocialista Köztársaság­ban élő nemzeti kisebbségek helyzete törvényes rendezésé­nek előkészítése céljából. E kérdés megoldására szolgáló politikai irányelvek javaslatát 1969 február végéig a pártszer­vek elé terjeszteni. A szlovák nemzeti szervek kiépítése során tiszteletben tartani a nemzeti kisebbségek olyan képviseletét, amely megfelel a nemzetiségek­ről szőlő alkotmánytőrvény szellemének, f) bizottságot létesíteni as ifjúsággal, a testneveléssel és sporttal foglalkozó állami szervnek a kormány struktúrá­jába való beiktatásának megol­dása céljáből. A megoldást 1969 január végéig kell elfogadnt

Next

/
Oldalképek
Tartalom