Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-17 / 348. szám, kedd

A CSKP Központi Bizottságának határozata a csehszlovák államszövetség szerveinek Intézményes létesítéséről (Folytatás az 5. oldalról ! lt .őriznie kell teljesítésüket, biztosítania kell a honvédelmi feladatok teljesítését, gondos­kodnia kell a közrend és az ország biztonságának megszi­lárdításáról, Dékés külpoliti­kánk 'olytatásáról, a lakosság rendszeres tájékoztatásáról, az alkotmányosság maradéktalan érvényesítéséről, a jogrendről, valamint a lakosság jogainak és kötelességeinek érvényesíté­sé-ől. A döntéseknek a két nemzet (kormányai és intézményei) felségjogait tiszteletben tartó, jóváhagyott rendszere, nemkü­lönben a Nemzeti Front rend­szere, s a szocialista rendszer demokratikus jellege adta fel­tételek között a szövetségi kormány az egész ország gaz­dt •ágpolitlkájának megtestesí­tője. Tevékenységét az alapvető fontosságú politikai-gazdasági kérdések megoldására, az egész közgazdaság sokoldalú felvirá­goztatására s az általános gaz­daságpolitikai elgondolások megvalósítására összpontosítja. Ezzel egyidejűleg külön-külön megoldja: — az életszínvonallal, a szo­ciális politikával s a lakosság lét'eltételeinek, valamint kör­nyezetének kialakulásával ösz­szefüggő kérdéseket; — a termelőerők, a beruhá­zások s az új technika széthe­lyezésével kapcsolatos leglé­nyegesebb kérdéseket; — rögzíti a vállalati-gazda­sági viszonylatban országos érvényű jövedelempolitikai alapelveket; — meghatározza a fizetési, pénzügyi és valutamérlegre vo­natkozó általános érvényű po­litikát és dönt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa te­vékenységével, a külkereskede­lemmel s a külfölddel folytatott együttműködéssel kapcsolatos kérdésekben; — rögzíti a tartalékok létre­hozásának s felhasználásának elveit. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív rendezé­se elválaszthatatlan több lénye­ges módosítástól, amelyek az adott szervek, minisztériumok és hivatalok jelenlegi számá­ra vonatkoznak. Míg a szövet­ségi kormánynak kevesebb in­tézmény áll majd rendelkezé­sére, a Cseh Szocialista Köztár­saságban új minisztériumok lé­tesülnek és kiépítik a Szlovák Szocialista Köztársaságban a már létező Intézményeket, il­letve szükség esetén új intéz­mények ls létesülnek. A CSKP Központi Bizottsága tudomásul veszi a kormányban ténykedő kommunisták beszá­molóját az oly értelemben jó­váhagyott Intézményes intézke­désekről, hogy 1969 elején sor kerülhessen a csehszlovák ál­lamszövetségről szóló alkot­mánytörvény végrehajtására. A CSKP KB egyetért a kö­vetkező Intézmények létesítésé­vel: a) Szövetségi minisztériumok: Külügyminisztérium, Nemzetvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium, Tervezésügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Külkereskedelmi Miniszté­rium, Munka- és Szociálisügyi Mi­nisztérium. b) Szövetségi bizottságok: árbizottság, műszaki, fejlesztési és építés­ügyi bizottság, ipari bizottság, mezőgazdasági és élelmezés­ügyi bizottság, közlekedésügyi bizottság, posta- ás távösszeköttetés­ügyl bizottság, sajtó- és tájékoztatásügyi bi­zottság. c) További föderatív szervek: Szövetségi Statisztikai Hiva­tal, Szövetségi Anyagtartalékok Igazgatósága, Szabadalmi és Találmányügyi Hivatal, valamint Szabvány és Mértékügyi hivatal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Állami Döntőbíró­sága, Csehszlovák Állami Bank, a Legfelsőbb Bíróság és a katonai bíróságok igazgatósá­gai. Meghagyja: — a szövetségi kormányban ténykedő kommunistáknak, hogy amikor a köztársasági elnök kinevezi a kormányt, az lásson hozzá programnyilatko­zata kidolgozásához és január­ban terjessze a Szövetségi Nem­zetgyűlés elé; — a szövetségi kormányban s a nemzeti szervekben tényke­dő kommunistáknak, hogy a) a legrövidebb időn belül építsék ki mind a szövetségi, mind pedig a nemzeti központi szerveket úgy, hogy azok tel­jes mértékben eleget tehesse­nek küldetésüknek; kiépítésük folyamán következetesen a leg­nagyobbfokú célszerűség s gazdaságosság elvéhez ragasz­kodjanak és ne engedjék meg a dolgozók létszámának növe­lését; elsősorban a dolgozók képességeit s a közigazgatás ésszerűsítését és korszerűsíté­sét kell szem előtt tartani; b) az alkotmánytörvényben rögzített elvek értelmében tisz­tázzák a nemzeti szervek egy­más közötti, nem különben a szövetségi és a nemzeti szer­vek közötti kapcsolatokat. Az adott szervek tevékenységének jellegét úgy kell meghatározni, hogy kizárt legyen a kettősség lehetősége, s pontosan meg le­hessen állapítani a közigazga­tásért járó felelősséget. Követ­kezetesen s mindenre kiterje­dően kell megszabni az adott feladatokat, teljesítésükkel az illetékeseket megbízni s egy­ben biztosítani zavartalan vég­rehajtásukat. c j Biztosítaniuk kell a Cseh és a Szlovák Szocialista Köz­társaság legszorosabb együtt­működését minden téren, de különösen ott, ahol az egységes eljárás alapján létrejöhetnek a csehek és a szlovákok kö­zös állama megszilárdulásának a feltételei. d) Foganatosítsanak a két nemzeti állam kizárólagos ille­tékességébe tartozó (pl. egész­ségügyi, oktatás és művelődés­ügyi stb.) problémák összehan­golása, esetleg megoldása ér­dekében szükséges intézkedése­ket az esetben, ha e problé­mák jellegét tekintve megoldá­suk egységes, országos érvényű intézkedéseket igényel. e) jövő év Június végéig elő kell készíteni az állam területi­közigazgatási taglalására, nem különben a nemzeti bizottságok jellegének értelmezésére, jövő­beni helyzetükre, hatáskörükre, megszervezésükre és felépíté­sükre vonatkozó javaslatokat. Szem előtt kell tartaniuk, hogy elsősorban a nemzeti bizottsá­gok biztosítják széleskörűen a lakosság részvételét a csehszlo­vák állam politikájának meg­határozásában és végrehajtásá­ban. Az említett előkészítő munkálatok legfőbb célja a nemzeti bizottságok önigazga­tási funkciójának megerősítése legyen. Az SZLKP KB-nak s a CSKP KB megbízásából a cseh or­szágrészekben pártmunkát irá­nyító irodának meghagyja: Gondoskodjanak arról, hogy a szövetségi kormány nyilatkoza­tával egyidőben és tartalmi összhangban készítsék elő s terjesszék a nemzeti tanácsok elé a nemzeti kormányok prog­ramnyilatkozatalt. A Központi Bizottság mint a csehszlovák állam föderatív rendezésének kezdeményezője hangsúlyozza, hogy mind a két nemzet s a nemzetiségek kom­munistái nagy felelősséget vi­selnek az állam tervezett át­építésének zavartalan végre­hajtásáért. A Központi Bizottság ezért következetesen ügyel arra, hogy különösen a föderalizálás ' gondolata megvalósításának ér­dekében tett első gyakorlati lépések idején a KB ülésein, nemkülönben az állami és a társadalmi szervek és szerve­zetek ülésein, illetve gyűlésein rendszeresen mérlegeljék az elért eredményeket. Így kell ar­ról gondoskodniuk, hogy Idejé­ben lehessen figyelmeztetni az új államjogi rendezés folyamán előfordulható s minden bizony­nyal előforduló fogyatékossá­gokra, valamint problémákra s esetleg a megoldásuk, illetve áthidalásuk lehetőségeire is. Kommunista pártunkra mint a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek internacionális erejének megtestesítőjére az a rendkívül felelősségteljes fel­adat hárul, hogy véget vessen a nemzeti elzárkózottság egész­ségtelen irányzatának, amely a föderatív államjogi rendes folyamatában s utána ls egyik s a másik fél részéről egyaránt megnyilvánulhatna és a közös haza érdekelnek árt­hatna. A Központi Bizottság a csehszlovákiai kommunisták in­ternacionális gondolkodásmód­jában és tetteiben látja annak kezességét, hogy a két nemzeti köztársaság s az egész Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság javára nyer értelmet az állam­szövetség, úgyhogy megszilár­dulhasson nemzeteink s a ha­zánkban élő minden nemzeti­ség egymás iránti tisztelete, kölcsönös bizalma és teljes egyenjogúsága. I CSKP Központi Biiotlsiga plenáris ülésének vitája Megfontoltan kell cselekednünk, de nem tétován VIKTOR PAVLENDA elvtárs felszólalása Ma minden erűnket mind a cseh országrészekben, mind pedig Szlo­vákiában nemzeteink élete kon­szolidálására kell fordítanunk, és a politikai életben fordulatot hozó novemberi határozatokhoz hason­lóan gazdasági téren is irányadó támpontot kell kialakítanunk — kezdte beszámolóiét Pavlenda elv­társ. Ma ismét előtérbe kerül az a probléma, hogy miként törjünk kl a gazdasági életünket jellemző bfivrs körből. Az egyszerűnek nem mondható gazdasági problé­mák tartós megoldása szükséges­sé teszi az akár intézményes, akár személyes tormában jelentkező bárminemű politikai akadályok eltávolítását. Véleményem szerint — mondotta — ismét hamis ön­ámító illúziókat kergetünk, ha mlad a társadalmi termelés, mind a nemzeti jövedelem emelkedő irányzatú mutatóival számolunk. Pavlanda elvtárs rámutatott, hogy míg sgyrészt a piac és a fogyasz­tók számára keveset és drágán gyártunk, addig azoknak a mun­kájáért, akik fgy termelnek, vi­szonylag drágán fizetünk. Ilyen gazdálkodást nem engedhetünk meg magunknak. Tulom, hogy a fejlődés változása náf :k alapvető megoldást a dinamikus fejlődfist lehetővé tevő koncepcióval ren­delksző ötéves terv kidolgozását, a gazdasági életben pedig javu­lást előidéző legelemibb jellegű erélyes Intézkedések foganatosítá­sát követeli meg. Mit értek ez alatt? Mnnkarend bevezetését a termelői fis a nem termelői ága­zathoz tartozó valamennyi mun­kahelyen. A rendkívüli eszközöket és a különleges alapossággal ki­dolgozott rendszert nem követelő tartalékok kihasználását. Súlyos probléma a társadalmi munka té­kozlása. A munkaidő nem kielégí­tő kihasználása, a rossz munka­erkölcs, a munkaidő szärakozga­tással való eltöltése, az alacsony termelékenység stb. E bosszantó jelenségek kiküszöbölésének és a takarékossági intézkedések foga­natosításának kellene képeznie az 1989-es gazdasági program egyik támpontját. A másik támpontot a gazdasági reform elmélyítését cél­zó eljárások tisztázása jelentené. A gazdasági reform terén eddi? el­fogadott intézkedésekre kritiku­sabb szemmel tekintek, mini az elhangzott beszámoló. A gazdaság irányításának új rendszere — mint egységes rendszer — még nem létezik. Az új gazdaságirányí­tási rendszerre valő áttérés nem kielégítően előkészített és nem eléggé céltudatosan Irányított fo­lyamat. Sok minden következté­ben a felülről Jövő adminisztratív utasításokon alapuló rendszer már megszűnt, és létrejött egy tekin­télyt nélkülöző, lent pedig meg­lehetősen csonka rendszer. Az úf cfiltndatós gazdaságirányítási rendsxer még nem alakult ki. Az új rendszer egyes intézkedései bi­zonyos pozitív, de ezzel egyidejű­leg súlyos negatív eredményeket ls hoztak. Olyan helyzetbe kerül tünk, hogy sem a tervgazdálkodás, sem a piaci gazdálkodás előnyei nem érvényesülnek. Személy sze­rint nem értek egyet azzal az ál­lítással, hogy az új irányítási rendszer legalapvetőbb elemeit már az elmfilt évek folyamán al kalmaznl kezdtük a gyakorlatban. Az általános hangoztatáson való tűljutfis ntán a hatékony intézke­dések foganatosítása megkövete­li, hogy tiszta Vizet öntsünk a po bárba. ElősaSr: as érzelmek okozta el­vakultiágnak tekinthető, ha a gazdasági problémák okait, ame­lyik régebbi keletűek, és amelye­kért elsősorban ml magunk va­gyunk a felelősek, az idei augusz­tusra hárítjuk. Másodszor: szerin­tem nem as egyes közgazdászok szemfilyfit kall legendákkal övez ni, mert a gazdasági reform meg valósítása terén uralkodó szomorú helyzet okának tekinthető többek kötött az ls, hogy nem használtuk kl kellő mértékben a cseh és sz!o vák elméleti és gyakorlati gazda sági front kapacitását. Harmad szor: ami a gazdasági reformmal kapcsolatos konkrét eljárást Ille­ti, nem lenne szabad túlbecsülni az egyes vállalatok jövedelmező ségének mutatóihoz Igazodó elfő gadott Intézkedések szabályozó hatását, például a bruttó jövede­lemnek a vártnál nagyobb nőve kedését. Nézetem szerint elsősor ban a központ gyengeségének reá­lis örökifjú problémája lép előtér­be. Az úf rendszer eddigi intéz­kedései nemhogy kibővítették vol­na a növekedés erőforrásai ki­használásának a lehetőségét, ha­nem még szűkítették is azt. Az új irányítási rendszer eddigi intéz kedéseivei kapcsolatos további probléma az, hogy több társadalmi szempontból is elsőrendű fontos­ságú üzem gyenge lábakon áll. A nagykereskedelmi árak módosí­tásával a szubjektivizmust szeret­tük volna kizárni, közb'eo azonban lehetőséget hagytunk ennek visz szatérésére. Az összes eddigi és a további tézisszerűen felvázolt probléma tanúsítja a gazdasági re­form életbeléptetésének mai fo­kán jelentkező ellentmondásos voltát. Befejezésül Pavlenda elv­társ tudomásul vette, hogy a gaz­dasági reform elmélyítését neui újabb intézkedések foganatosítása, hanem az eddig jőváhagyottak kri­tikai átértékelése segíti elő. Ezen az alapon az eljárásokhoz A| irányvonal megszabása szükséges. Továbbá módosító átmeneti intéz­kedések sürgős foganatosítása, és tartósabb megoldás keresése. A ki­sebb sikerekből fakadó megelége­dés sokkal értékesebb, mint a nagy elhatározások nem teijesíte­se által okozott csalódás. A szlo­vák gazdasági front hangzatok nélkül szeretné képességeit pár­tunk, a dolgozó emberek érdekei­nek szolgálatába állítani — fe­jezte be felszólalását Pavlenda elvtárs. Ä szavakat tettekkel kell igazolni IVAN MALEK elvtárs felszólalása Ivan Málék elvtárs közölte, hogy az egészségügyi dolgozók elégedetlenek, mert nem vették figyelembe azt a követelmé­nyüket, hogy föderális szinten is biztosítsák az egészségügyi politika egységes és haladó koncepcióját. Ebben is a múl­tat látják, amikor az egészség­ügyet nem értékelték megfele­lően. Természetesen nem képzel­jük — folytatta —, hogy a szövetségi szerveknek kellene vállalniuk a nemzeti köztársa­ságok minisztériumainak fel­adatát, azonban népünk megér­demli a korszerű egészségügyi gondoskodást, és ehhez kiváló szaktudású orvosokkal és egészségügyi dolgozókkal ren­delkezünk. Málék elvtárs érintette a ká­derintézkedéseket is. Mindenki igen gyorsan meggyőződhet ar­ról, milyen megerőltető volt megmagyarázni megfelelő in­dokok hiányában, amikor egy felelősségteljes helyre olyan elvtársat és dolgozót neveztünk ki, aki valamilyen okból nem bírta a párt teljes bizalmát. Nekünk, a Központi Bizottság tagjainak állandóan hangsú­lyozzák, hogy azokat az elvtár­sakat, akik iránt nincs meg a bizalom vagy ne jelöljük ki ilyen helyekre, vagy ezeknek az elvtársaknak mindent el kel­lene követniük bebizonyítandó, hogy indokolatlan irántuk a bizalmatlanság. A párt iránt ér­zett bizalom ma rendkívül fon­tos, amikor számos személyi jellegű intézkedést kell jóvá­hagynunk. Egyébként ugyanis bizalmatlanságot váltunk ki az egész párt és annak vezetősége iránt. Az érintett elvtársaknak az lenne a kötelessége, hogy ne ragaszkodjanak funkciójuk­hoz, vagy funkciók elfogadásá­hoz, vagy pedig bizonyítsák be, hogy megérdemlik a bizalmat. Ezt helyettük senki más nem teheti. Azonban minden körül­mények között, ilyen vagy olyan formában bizonyítaniuk kelle­ne, hogy a párt érdekeit saját személyes érdekeik elé helyez­zék. A pártalapszervezetek gyűlé­sein és aktíváin szerzett ta­pasztalatok meggyőznek mind­nyájunkat arról, hogy biztosí­tani kell a teljes, gyors és őszintén nyílt, de ugyanakkor helyesen fogalmazott tájékoz­tatást, éspedig nem olyat, ami csak arról számol be, hogy ml történt, hanem arról, ami ké­szül, arról, hogy milyen a ki­vezető út. Ez ma legalapvetőbb feladat. Ettől függ nemcsak a párt és a vezetősége iránti bi­zalom, hanem a pártnak az a képessége is, hogy a tömegeket a januári politika szellemében mindenekelőtt közgazdasági té­ren új feladatok teljesítéséra serkentse. A vrchlabí autógyárban megkezdték a Skoda 1203 gépkocsik 0 szériájának gyártását. (J, Sládek felv. — fi STK j

Next

/
Oldalképek
Tartalom