Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-15 / 346. szám, Vasárnapi Új Szó

Ismét divatban a grafológia • Az írás az agy terméke • Pá­lyaválasztási és házassági tanácsadó • A grafológus a vesé­be lát s a betegségeket is felismeri A január utáni események rehabilitál­ták, azóta a megújhodása korát éli, ismét virágzásnak indult. Ennek kö­szönhető, hogy Julié Flander­k o v á, mint írásszakértő és grafológus folytathatja annyi éven keresztül mellő­zött mesterségét. Végre ismét elemében van és szívesen válaszol kérdéseinkre. • Mi a grafológia? — A grafológia tudomány, a pszicho­lógia egyik ága. Módszereivel a kézírá­sokat tanulmányozzuk. Az írásból ugyan­is az ember természetére, jellemére kö­vetkeztethetünk. Noha a többi tudomány­ághoz hasonlóan bizonyos mértékben a grafológia lehetőségei is korlátozottak, mégis a rendelkezésre álló kísérleti mód­szerek közül a grafológia segítségével elemezhető és dolgozható ki a legponto­sabban az ember tulajdonságairól és egyéniségéről alkotott kép. — A nyugati államok egyetemein ós főiskoláin a grafológia ma ugyanolyan tantárgy, mint a többi. Hiszen bölcsőjé­nél pszichológusok, filozófusok, pszichiáte­rek és fiziológusok tanácskoztak. Abból a ma már bebizonyított tényből indultak kl, hogy az írás az agy terméke, tehát a tükre. • Mivel tudná ezt alátámasztani? — A prágai Jedlička Intézetben, a nyo­morék gyermekek otthonában ismertem egy kislányt, aki baleset következtében mindkét kezét elvesztette. Amikor vécjre beletörődött a vóltoztathatatlanba és bal felsőkarjártak csonkjával megtanult írni, ugyanolyan volt az írása, mint balesete előtt, amikor még jobb kézzel írt. Ebből arra következtethetünk, hogy az írást nem befolyásolják a gépies mozdulatok, hanem inkább az agy működése, vagyis a sejtszövetekben bekövetkezett változá­sok, a lelkiállapot van rá hatással. • Mi a különbség a grafológus és ai írásszakértő munkája között? — A grafológus a kéziratok elemzése alapján az ember jellembeli tulajdonsá­gait kutatja. Az írásszakértő célja egé­szen más: kétes eredetű kéziratok, névte­len levelek és aláírások tanulmányozásá­Az első és a második világháború közötti időszakban — mint mindenütt a vilá­gon - nálunk is igen népszerű volt a grafológia. Az írásszakértők szakcikkei a folyó­iratokban éppen úgy nem mentek ritkaságszámba, mint tanulmányaik a könyvpiacon. Róbert Saudek, Ottó Fanta, Dolphine Poppeé, Vilem Schönfeld kiváló alkotásai nem­csak az értelmiség körében voltak népszerűek, hanem szakkörökben is osztatlan elis­merésben részesültek. Julié Flanderková: „Grafológia mindenki számára" című tanul­mánya volt az utolsó, mely röviddel a felszabadulást követően megjelent. Azután a gra. fológia több más tudományággal együtt, kénytelen-kelletlen illegalitásba vonult... Egyszerűen sutba dobták, mint valamilyen használhatatlan, sőt káros tévtant... Mulasd iz írásodat ­és msomoüdom, ki vagy val, a hamisítványok felderítésével igyek­szik a bíróságok segítségére lenni. • S hol veszik hasznát a grafológus munkájának? Az emberek nem mindig őszinték. Sok­szor különbeknek akarnak látszani, mint amilyenek a válóságban, vagy eltitkolják jellembeli fogyatékosságaikat. De van, aki saját magával sincs teljesen tisztá­ban, még kevésbé emberismerő. A grafo­lógia segítségével minden kétséget kizá­róan fény deríthető ezekre a kétes vagy vitás esetekre. Nagy hasznát veszik en­nek a tudománynak pl. a munkaadók, akik bizonyos munkahelyeken csak bizo­nyos tulajdonságokkal rendelkező, pl. céltudatos, megbízható, kezdeményező, tehát kifogástalan jellemű és képességű dolgozókat alkalmazhatnak. — Nem egyszer előfordul, hogy a szü­lők pályaválasztás előtt álló gyermekeik kézírása alapján tanácskoznak velünk. A nyugati államok biztosító intézetei csak a grafológus véleményének figyelembe vé­telével kötnek ügyfeleikkel szerződést... Azt is mondhatnám, hogy a grafológia segítségével a vesékbe látunk, hiszen bi­zonyos mértékben a jellembeli fogyaté­kosságok orvoslását is elősegíti. • Megállapítható valakinek a kézírá­sából, hogy könnyelmű természetű, esetleg hajlamos a bűnözésre? — Természetesen. Cesare Lombroso olasz tudós már száz esztendővel ezelőtt felfedezte a bűnözők írása közötti hason­latosságot. Elméletét valamivel később Max Pulver svájci tudós továbbfejlesztet­te. A bécsi származású Roda Wieser is jó hírnevét új módszer kidolgozásával érte el, mely szerint az írás üteméből a bűnözésre való hajlamra következtethe­tünk. • Nem gondolja, hogy kevesebb vol­na a rossz házasság, ha a jegyes­párok is a grafológushoz fordulná­nak tanácsért? — Kétségtelenül igaza van, mert a szerelem nem záloga a harmonikus csa­ládi életnek. A jegyespárok sírig tartó hűséget fogadnak, és nem is gondolnak rá, hogy természetüknél fogva esetleg nem valók egymáshoz. Rózsaszínű szem­üvegen keresztül nézik a világot, és el­felejtik, hogy mint mindenkinek, jövendő­belijüknek is megvannak a hibái, melye­ket esetleg ügyesen palástol. Sokan a betegségüket elhallgatják jövendőbeli­jük előtt. • A kézírásból a betegségek is meg­állapíthatók? — Ne csodálkozzék ezen. Nemcsak a hajlam, hanem maga a betegség is meg­állapítható. Sőt előfordul, hogy az írás­ból olyan betegségre következtethetünk, amelyet az orvos — tekintettel a kór kez­deti stádiumára — még nem állapíthat meg. Az írás elárulja a szívbajt, a gyo­morbántalmakat, a tbc-t, ar idegbeteg­ségeket, de még az urológiai zavarokat is. — Az utóbbi időben az USA-ban a szakemberek bizonyos jelekből a kezde­ti rákos megbetegedésekre is igyekeznek rámutatni. Ha ez sikerül nekik, felmérhe­tetlen szolgálatot tesznek majd az orvos­tudománynak. • Hogyan orvosolhatók grafológia út­ján a jellembeli fogyatékosságok! — Mindenkinek vannak kisebb-na­gyobb jellembeli fogyatékosságai, de nem mindenki tudatosítja őket. Enyhíté­sük csak akkor jöhet számításba, ho tisztában vagyunk ezekkel a hibákkal. Ismerek egy fiatal lányt, aki betegesen érzékeny volt. Hosszú, keskeny betűi akár a szálka, túlságosan jobbra dőltek, szinte feküdtek a sorai. Azt tanácsoltam neki, írjon szélesebb és főleg álló betű­ket, közben pedig gondoljon állandóan arra, miért van szükség írásának a meg­változtatására. Minthogy türelmes éi erős akaratú lány az illető, bizonyos idő múlva sikerült megváltoznia úgy, hog> ma az élet nehézségeit könnyebben vi­seli el. Ezek az értékes tapasztalatok is bizonyítják, hogy a grafológia nem tévtan, ha­nem a pszichológia szerves része, kiegészítője, mely nélkül ma már elképzelhetetlen a tudomány sikeres fejlesztése. Ezért oly fontos, hogy a grafológia ismét „divatba" jött. KARDOS MARTA •mmm O N C/3 í? '53 „Tizennégy kilométernyi" levéltáranyag % Nyugdíjemelés a levéltár segítségével # Érdekes dokumentumok 1919-ből % Miről volt tilos beszélni 1915-ben és 1944-ben? 0 A szlovák partizánok üzenete a ma­gyar katonáknak. Prága Karlín negyedében, terebélyes fákkal árnyékolt park közepén áll egy barokk épület, amelyet a prágaiak Invalidovnának (rokkant menház) neveznek. A 18. század második telében Strozzi osztrák hadvezér építtette, a párizsi Invalidusok Házának mintájára. A Monarchia hadviselései során nyomorékká vált katonák javarészét itt helyezték el, voltak olyan rokkan­tak is, akik ebben az épületben élték le életüket. A', épület ma is katonai jellegű intézmény: Itt kapott otthont a Hadtörté­neti Levéltár. A négyszögalakú épület udvarán első világháború korabeli ágyúk kezdetleges tankok és más idejétmúlt hadtechnika látható. Noha ez a ..körítés" nem tartozik a levéltári anyaghoz, mégis segít a látogatónak abban, hogy érezze: olyan helyen jár, amely történelmi csatáknak, sok ezer katona szenvedésének és a letűnt katonai hierarchiák bürokráciájának emlékét őrzi. V ojtéch Fejlek alezredes, a levéltár főnöke tájékoztatott arról, mit is rejtenek e jelleg­zetesen monarchiabeli épület helyiségei. Megismertet a levéltár ke­letkezésének történetével, küldetésével és gyakorlati hasznosságával. Fejlek alezredes képzett levéltáros, nemrég fejezte be kandidátusi értekezését a csehszlovák hadtörténeti levéltárügy fejlődéséről. — Intézetünkben őrizzük az első és a második csehszlovák ellenállási moz­galom levéltári anyagát — tájékoztat az Invalidovna főnöke. — De van itt katonai vonatkozású anyag a múlt szá­zadból is. Négy osztályunk van: 1. Az 1918 előtti, nagyobbrészt az osztrák­magyar hadseregre vonatkozó okmá­nyok. 2. Az első ellenállási (légioná­rius) mozgalom és a két világháború közötti időszak anyaga. 3. A második világháború és a csehszlovák ellenállást katonai archívumanyag, a fasisztákkal kolaboráló cseh kormánykatonaság és a szlovák állam hadseregének levéltára. 4. Az 1945 utáni levéltári anyag. Közismert, hogy a világon általában 40—50 év elteltével teszik hozzáférhe­tővé nyilvánosság számára a levéltá­rakban elhelyezett okmányokat, de ml ennél valamivel demokratikusabbak va­gyunk. Az első világháborúból származó anyag és a két világháború közötti anyag túlnyomó része már a kutatók rendelkezésére áll. A mi levéltárunkban megtalálhatók a szibériai csehszlovák légiók Iratai — napiparancsok, érté­kelések, üzenetek, táviratok, röpiratok, stb. A levéltárban, ha az egyes iratkötege­ket tartalmazó dobozok 25 cm-es szé­lességét vesszük alapul, összesen-14 ki­lométernyi hatalmas levéltári anyag van. Nagyobb részük feldolgozatlan, te­hát a történelmi kutatás számára ez szűz terület. — Önt bizonyára érdekelni fogfa, hogy nálunk van a Magyar Tanácsköz­társaság elleni 1919. évi csehszlovák hadműveletekkel összefüggő levéltári anyag: jegyzőkönyvek, katonai szökevé­nyek kihallgatásakor készült jeljegyzé­sek, helyzetelemzések, röpiratok, az olasz és a francia katonai misszió te­vékenységét rögzítő okmányok, rögtön­ítélő bíróságok ítéletei, stb. Itt újra el­olvashatja a Szlovákiában 1919. június 5-én kihirdetett katonai diktatúra ma­gyar, cseh, ruszin, szlovák és német nyelvű plakátjait. Ezekből a levéltárt anyagokból elég plasztikus képet nyer­het a kutató az akkori szlovákiai álla­potokról. Van itt pl. egy megtorló in­tézkedésekre tett javaslat Rozsnyó la­kosságával szemben ... Megtudom azt is, hogy ezeket az anya­gokat eddig viszonylag kevesen tanulmá­nyozták. Ogy gondolom, hogy most, fél évvel a Magyar és a Szlovák Tanács­köztársaság 50. évfordulója előtt, talán még nem lenne késő megnézni, milyen dokumentumokat őriz a prágai Invali dovna. A levéltárba rendszeresen érkeznek az újabb küldemények. A katonai in­tézmények, bíróságok stb. bizonyos idő elteltével itt helyezik el a megőrzésre szánt irományaikat. A levéltár kimondottan gyakorlati jel­legű szolgáltatást ls nyújt. Mivel az Idén kormányzatunk úgy döntött, hogy az első csehszlovák ellenállás résztvevői­nek nyugdíját is rendezik — eddig a levéltárba 14 000 kérelem érkezett a katonai szolgálat igazolását kérve. Az elmúlt években Ausztriából vagy száz személy kért Igazolást a Monarchia hadseregében teljesített szolgálati évei­ről... Lám, mire jó egy megbízható levéltári Érdekes dokumentumok őrzik Itt a történelmi idők napi eseményeinek légkörét. Például egy feljelentéseket összegező, 1915-ben készült listából ezt olvastam ki: „Emanuel Havlíček ki­jelentette: faj nekünk, cseheknek, ha Ausztria és Németország győzni fog. Nem tudják már, hogyan nyúzzák a sze­gény népet. A harctéren az első vonal­ba a cseheket küldik, hadd pusztulja­nak őkl" Húsz évvel később, Šaňo Machnak, a szlovák kormány miniszterének dr. Be­ňuška állambiztonsági főnök ilyen je­lentést küld: „Szíves engedelmével je­lentem, hogy 1944. július 31-én Tren­csénből 21,45 órakor katonai szerelvény indult a frontra. Rtcottl állomásfőnök és Deméák forgalmista közlése szertnt a szerelvény Indulásakor katonai szemé­lyek ezt kiáltozták: Éljen Sztálin jós­kai Nekünk két Jóskánk van — Tiso Jóskánk és Sztálin Jóskánk. A partizá­nok ellen megyünk, de a partizánokkal együtt jövünk vissza rendet teremteni, jöjjenek ide, látják a vörös zászlón­kat? Ezzel köszöntjük majd Sztálin lóskát. Éljen Sztálin lóska, a ml bá­tyuskánkl — Megállapítást nyert, hogy a fenti jelszavakat kiabáló katonák ré­szegek voltak, nevüket azonban nem tudtuk megállapítani. Na stráži" A levéltárban egy magyar nyelvű röpiratot is találtam ebből az időből. A röpcédulát a Szovjetunióban alakult 2. csehszlovák ejtőernyős dandár pa­rancsnoksága adta ki. Magyar nyelve­zete döcög, de tartalma így is világos, íme egy részlete: „...Tisztek és kato­lákl Adatik nektek az utolsó alkalom, fordítsátok fegyverelteket a német el­len! Szervezzetek partizán-csapatokat vagy jelentkezzetek nálunk, ahol bán­tás nélkül fogadunk benneteket, mint testvéreinket!" Aláírás: Szlovák parti­zánok. Amikor ezeket az érdekes kordokum entumokat olvasom, akaratlanul is a jö­vőre gondolok. Vajon 20—30 év múlva mii yen okmányokat tanulmányozhatunk majd ezen a helyen? Megteszfink-e mindent annak érdekében, hogy az utókornak na kelljen pirulnia elődeik tettel miatt? SOMOGYI MATYAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom