Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-12 / 343. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. december 12. Csütörtök • XXI. évfolyam, 343. szám # Ara 40 fillér 25 évvel ezelőtt írták alá Moszkvában a csehszlovák-szovjet barátsági szerződést ünnepi est Prágában (Tudósítónktól f — A prágai Vigadó feldíszített Smetana-termében ünnepi estet rendeztek a cseh­szlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segítség­nyújtási és háború utáni együttműködési szerző­dés aláírása 25. évfordulójának alkalmából. Az est rendezői voltak: A CSKP Központi Bizottsága, városi és közép-csehországi kerületi bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága, városi és ke­rületi bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya, valamint a CSSZBSZ Közpon­ti Bizottsága. A Smetana-teremben megjelentek a csehszlovák politikai, kulturális és a közélet vezető személyiségei. Az ünnepi est díszelnöksé­gében helyet foglaltak a CSKP KB tagjai és pót­tagjai, közöttük Ludvík Svoboda köztársasági el­nök, A. Dubček, a CSKP KB első titkára, Oldfich Cerník miniszterelnök, Josef Smrkovský, a Nem­zetgyűlés elnöke, Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára, Ľubomír Strougal, a CSKP KB-nak a csehországi pártmunka irányítására létesült irodájának elnöke, továbbá a CSKP KB titkárai, a Nemzeti Frontba tömörült pártok és szerveze­tek képviselői, Prága főváros és a kerület párt­funkcionáriusai és a CSSZBSZ képviselői. A díszelnökségben helyet foglalt S. V. Cservo­nyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ünnepi esten részt vettek a többi szocialista ország diplomáciai képviselői is. A két állami himnusz elhangzása után az ün­nepi estet Bohumil Simon, a CSKP KB elnökségi tagja, a CSKP városi bizottságának vezető titkára nyitotta meg. Az ünnepi beszédet František Ha­mouz miniszterelnök-helyettes tartotta. Azután Sz. V. Cservonyenko emelkedett szólásra. Az ün­nepi est első része az Internacionáléval fejező­dött be. Az est második részét művészi program töltötte ki, melynek keretében a Belügyminiszté­rium központi fúvószenekara adott műsort. Hamouz elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy Oroszor­szággal, majd a későbbi Szov­jetunióval való kapcsolatunk a távoli múltban gyökerezik, s részben az európai országok földrajzi helyzetéből, részben az erők megoszlásából és ará­nyából, s nem utolsósorban ob­jektív szükségszerűségből eredt. Ez a szövetség különösen a 30-as évek elején volt kifejező. Nem az akkori Beneš-féle bur­zsoá rendszer ideológiai szim­pátiájából, hanem az objektív helyzet és szükséglet józan mérlegeléséből eredt. A bur­zsoá politika azonban képtelen volt megtalálni a tartósan ki­elégítő megoldást. Ehhez nem­csak külső, hanem belső vál­tozásokra is szükség volt. Ma, amikor államunk és tár­sadalmunk szocialista alapokon fejlődik, országunk és népünk kapcsolata a Szovjetunióval annyival is inkább reális, mi­vel elmondhatjuk, hogy megol­dódott államunk biztonságának problémája — folytatta Hamouz elvtárs. Huszonöt évvel ezelőtt írták alá Moszkvában a csehszlovák —szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utá­ni együttműködési szerződést. Ez a szerződés lett Csehszlo­vákia új külpolitikai orientáció­jának alapja, a szabad Cseh­szlovák Köztársaság biztonsá­gának szavatolója, a sokoldalú csehszlovák—szovjet együttmű­ködés jelentős dokumentuma. (Folytatás a 2. oldalon) NAGYOBB AZ IMPORT, MINT AZ EXPORT A külkereskedelem előzetes mérlege (CSTK) — „Az idei év 11 hónapjában 7,4 százalékkal nö­vekedett külkereskedelmi for­galmunk az elmúlt év hasonló időszakához képest" — mon­dotta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott nyilatkoza­tában Milan Honusek, a külke­reskedelmi miniszter helyettese. A szocialista országokkal le­bonyolított kereskedelmi forga­lom 6,3 százalékkal, a tőkés­országokkal lebonyolított pedig 9,5 százalékkal emelkedett. A szocialista országokból fo­kozódott a beíiozatal. Ezzel csökkentjük az 1967-es év folya­mán ott felszaporodott kinnle­vőségeinket. A szocialista or­szágokkal lebonyolított árucse­re-forgalmunk ez évben valószí­nűleg eléri a 70 milliárd koro­nát, ami a tavalyi évhez képest 7 százalékos növekedést jelent; ebből a kivitel kb. 2 százalék­kal, a behozatal 12 százalékkal növekedett. „Az állami terv — mondotta a miniszterhelyettes — a tőkés­államokba Irányuló kivitelünk évi 10 százalékos növekedésével számol. Ez derűlátó feltételezés volt, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években a tő­késországokba Irányuló kivite­lünk évente csak mintegy 5—6 százalékkal emelkedett. Ez megfelel a szokásos kiviteli nö­vekedésnek más fejlett orszá­gokban ls." Feltételezzük, hogy decem­berben ismét javul a tőkésor­szágokba irányuló kivitel ter­vének teljesítése. Ez azt Jelen­tené, hogy az egész 1968-as év­ben kivitelünk 5 százalékkal, behozatalunk kb. 6 százalékkal s a teljes kereskedelmi forga­lom mintegy 140 millió dollár­ral növekednék. ü dvözlő távirat a csehszlovák—szovjet barátsági szerződés aláírása 25. évfordulójának alkalmából i L. I. BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva Tisztelt elvtársaki A CSKP Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Nemzetgyűlése és kormánya, a csehszlovák dolgozók, vala­mint a saját nevünkben elvtársi üdvözleteinket küldjük Önöknek, az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának, a Szovjetunió Minisztertanácsának, a Csehszlovák Köztár­saság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerző­dése aláírása 25. évfordulójának alkalmából. A csehszlovák—szovjet szerződés, amelyet 1963-ban jegyzőköny­vileg további húsz évre meghosszabbítottak, országaink dolgozó népe baráti kapcsolatainak hagyományos kifejezőjévé vált. Megpe­csételte a fasizmus ellen vívott közös harc és megteremtette Cseh­szlovákia külpolitikai orientációjának alapját, amely biztosítja a szocialista Csehszlovákia szilárd nemzetközi helyzetét és szavatolja biztonságát. Az elmúlt huszonöt évben, s különösen hazánk felszabadítása után, amely felszabadítás örök időkre a Szovjetunió nevéhez fűző­dik, népeink között valóban baráti kapcsolatok alakultak ki. Or­szágaink között szokatlan mértékben bővült a sokoldalú együttmű­ködés a politikai, gazdasági és a kulturális élet minden területén, s ez jelentősen hozzájárult annak az egész szocialista közösségnek a megerősítéséhez, amelynek Csehszlovákia továbbra is szilárd tag­ja marad. Eltökélt szándékunk, hogy áthidaljuk az utóbbi időszak­ban bekövetkezett eseményekből eredő átmeneti nehézségeket, és így tovább folytatjuk a szovjet néppel a sokoldalú együttműködést és a baráti kapcsolatok fejlesztését annak tudatában, hogy a Szov­jetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetség meg­felel a cseh és a szlovák munkásosztály és Csehszlovákia minden dolgozója életfontosságú érdekeinek. Tisztelt elvtársak, őszintén kívánunk újabb sikereket a Szovjet­unió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a kommunizmus építésében és a szocializmusért, a világbéke megszilárdításáért ví­vott harcában. LUDVlK SVOBODA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, ALEXANDER DUBČEK, a CSKP KB első titkára, JOSEF SMRKOVSKÝ, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke, OLDRlCH CERNÍK, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. VÁCLAV PLESKOT ügyvezető külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött A. A. GROMIKO szovjet külügyminiszternek. SZOVJETUNIÓ j Ünnepi nagygyűlés Moszkvában a barátsági szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából Moszkva — Tegnap Moszkvá­ban ünnepi nagygyűlést tartot­tak a Szovjetunió és Csehszlo­vákia közti kölcsönös barátsá­gi, együttműködési és segítség­nyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi gyűlés elnökségében he­lyet foglalt Andrej Kirilenko, Kírill -Mazurov ős Arvld Peese, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Viktor Grisin és Vla­gyimir ScserbickiJ, az SZKP Po­litikai Bizottságának póttagjai, K. Katyusev és Michail Szolo­mencev, az SZKP Központi Bi­zottságának titkárai, továbbá Michail Lezecsko, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, a párt és a kormány több más képvi­selője, a társadalmi és kulturá­lis intézmények megbízottal. Ott volt a Jan Pilier vezette közép-csehországi kerületi párt­bizottság küldöttsége, Miloš Ja­keš, a CSKP Központi Ellenőr­ző és Revíziós Bizottságának el­nöke, a Csehszlovák Szovjet Baráti Társaság küldöttsége, Jo­zef Krítnek, a Társaság Köz­ponti Bizottsága elnökhelyette­sének, az SZNT elnökhelyette­sének vezetésével, továbbá a Szovjetunióban tartózkodó több (Folytatás a 2. oldalon) A 24 OLDALAS mhapi1 ÚJ SZÚ A z európai kis nemzetek történelmi fejlődésére jellemzők a gyakori forradalmi megmozdulások. Céljuk mindenkor az önkényuralmak megdöntésé­ért, a jogfosztottság megszüntetéséért, a szabadságért és a függetlenségért vívott harc volt. Ám akié a hatalom, azé az erő, és aki erős, azé a hatalom. A kis orszá­gok s nemzetek ezért kénytelenek voltak a hatalmasabbak támogatását keresni, és erre kényszerülnek ma ls. Tapasztalatból tudják, hogy a nemzetközi politika küzdő­terein csak a tekintélyének elismerésére érdemesített erős baráti ország védőszár s nyai alatt lehetnek biztonságban. Ezt bi­zonyítják az imperialista nagyhatalmak által kirobbantott első és második világ­háborúból levont tanulságok is. Az újkori s még inkább a legújabbkorl történelem — melynek tanúi, részesei, sőt alkotói is vagyunk — gyökeres változáso­kat hozott a csehek és szlovákok, nem kü­lönben az egy hazában velük közüs sorsot vállaló nemzetiségek életében. A tőkés és imperialista nagyhatalmak gáncsvetései s fondorlatai ellenére a második világhábo­rú után Csehszlovákia — a Szovjetunióval kötött fegyverbarátság eredményeként — újjászületett, és fokozatosan megerősödve szocialista országgá változott. Csehszlovákia népének életébe sorsdöntő fordulatot hozott az a nap — 1943. decem­ber 12. —, amikor dr. E. Beneš, akkori csehszlovák államfő moszkvai látogatása alkalmával aláírták a csehszlovák—szovjet szövetségi és baráti szerződést. Az ország Negyedévszázados szövetség külpolitikájának ez új irányt mutatott. És, hogy a számunkra egyedül lehetséges irányt mutatta, ezt az eltelt évek bizonyít­ják. A szerződés aláírása óta nagyot válto­zott a világ. Azonban még ma is létezik a társadalmi rendszerek két világa, s tud­juk, hogy e két világ Európa kellős köze­pén húzódó határai azonosak Csehszlová­kia határaival. Ennek tudatában nem zár­kózhatunk be holmi irrealitások elefánt­csonttornyálja. Ám ezt azért sem tehetjük, mert nincs olyan ország, amely hátat for­díthatna a Jelenkor nemzetközi problémái­nak. Főképpen ezért tudatosítjuk, hogy a negyed évszázaddal ezelőtt megkötött és 1963-ban meghosszabbított csehszlovák— szovjet szerződés az időközben nagyon vál­tozatos, sokirányú történelmi fejlődés, és a hazánkban közbejött események után sem változott holt betűk halmazává, ha­nem ma és a jövőben is teljes érvényű. A fasizmus fölött aratott győzelem után hazánkban ls megkezdődöt a szocializmus építése. Ezen a tényen alapszik Csehszlo­vákia és a Szovjetunió politikai, honvédel­mi, gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb együttműködése, amely állandóan — tehát bonyodalmas, sőt válságos időkben is — mélyül. Vitathatatlan, hogy csak min­den szocialista országnak a kommunisták által alkotó módon érvényesített elvek, el­sősorban a proletár nemzetköziség elvei szellemében szilárduló egysége kezesked­het az időnként felmerülő problémák ked­vező megoldásáról. Csak ez az egység és eszmeközösség viheti diadalra az imperia­lizmus elleni küzdelmet és szavatolhatja a nemzetek szabadságát, függetlenségét, tel­jes egyenjogúságát. ' A Csehszlovák Szocialista Köztársa­Z\ ságban ezt nemcsak a kommunis­* ták tudatosítják, hanem mindenki, aki nemzeti, politikai hovatartozására való tekintet nélkül szívén viseli a haza sor­sát. GAZDAG TARTALMABÓL: Olvasóinké a szó — Vélemények a 20 éves Oj Szóról A közöny semmit sem old meg — Bátky László írása Majdnem mindenható vagyok — Aki két évtizede mindig győztesen kerül ki a NINCS elleni küzdelemből (Csető János riportja) A múlt üzenete a mának — Miről volt tilos beszélni 1915-ben és 1944-ben [So­mogyi Mátyás írása) Akit szaván fogtak — avagy: törlesztem az adósságom — Szarka István riportja Hajléktalanok a „gazdasági csoda" országában — Protics Jolán írása Hűség — Részlet Szabó Béla regényéből Rádió- és televízióműsor

Next

/
Oldalképek
Tartalom