Új Szó, 1968. december (21. évfolyam, 332-357. szám)

1968-12-11 / 342. szám, szerda

Nagyüzem az egykori szűkös fonodában? # Miért olvas Toušková asszony meséket? £ Füles Pif Párizsban, Mackó Dani Brüsszelben vendégszerepel # Ki ül majd a karácsonyfa alatt: Pif, Dani vagy a nagyszemű cirmos Kandúr? FÜLES PIF, MACKÓ DANI ÉS A TÖBBIEK... A tervező: Látja, itt dolgozom. Tizedmagammal. Négyen vagyunk tervezők, a többiek kivitelezők, ök gyártják a nulla szériát. A minta alapján kiszabják és megvarrják az üj játéktigurát... Nagyon szeretem ezeket a- Játékállatokat... Kedvesek és fegyelmezettek. Szüntelen gondolkodásra, észcsiszolásra késztetik az embert. Általában így, munka közben születnek az új ötletek. Természetesen, van úgy is, hogy otthon vagy éppen munkába menet ötlik fel bennem a gondolat, amit aztán papírra vetve próbálok megtervezni... Fiatal lánykoromban bizsutervezéssel kezdtem. Abban a korban könnyen tanul az ember, nekem is gyorsan ráállt a kezein — Most már tíz esztendeje lesz, hogy ebben a műhelyben játékokat tervezek ... Szép, változatos munka, szívesen végzem... Egyetlen napra sem hagyja elkényelmesedni az embert, hiszen a gyerekek fantáziája különösen élénk, lelkületük pedig nagyon érzékeny. Játékaikban mindig az ízléses változatosságot, az újat kedvelik ... Néha-néha egy kisgyermek ösztönös, született ízlése jobb, mint szüleié!... Lánykorom óta szeretem a gyerekeket. Szívesen vagyok közöttük, értem a gondolataikat, lncselkedéseiket... Nem véletlenül akartam valamikor tanítónő vagy óvónő lenni... Az én lurkóim azonban, sajnos, már kinőttek a mesék és a játékok bűvös világából. Amíg azonban fölcseperedtek, mindig velük próbáltattam kl elsőkként az új ötleteimet. Ha egy hónap alatt' elkoptatták az Új játékdarabokat, úgy biztos voltam benne, hogy a többi gyereknek is tetszeni fog. Ha ellenben kedvetlenül félredobták, többnyire nem is gyártottunk belőle többet a szokásos próbaszériánál... ötletforrás: A tervező harmincöt év körüli, érett asszony. Neve: CHARLOTTE TOUŠKOVÁ. Ápolt arcán nyoma sincs annak, hogy két „lurkót" nevel. Ellenkezőleg: az ö pillantásában van valami gyermekiesség. Tervezőasztala nem egyéb, mint egy szokásos hivatali asztal, rajta számtalan színes rongy-, bőr- vagy müanyagdarab. (E tarka látvány saját gyerekkoromat juttatta eszembe, amikor fiú létemre néném varrógépe mellett, én is sokszor naphosszat babarongyoknak valót gyűjtögettem, vasalgatttam ...) Az asztal fölött roskadásig telt könyvespolc. Kézimunkaszakkönyvek, meséskönyvek, két-három éves csöppségeknek szánt keményfedelű képeskönyvek ... Ilyen a tervező munkakörnyezete, Itt születnek a mesevilág legendás hősei által ihlétett újabb és újabb játékfigurák. Hadd jegyezzem meg: utánzásról vagy másolásról szó sincs, de egy-egy könyv jól sikerült illusztrációja rengeteg új ötletforrást adhat, melyeket a tervezők saját elképzeléseik szerint ötvöznek, varázsolnak új formába! Itt van például a FÜLES PIF, a hosszú lábú, hosszú kezű, piros szőrű, pisze kutya. Az ötlet, egy cirlllbetűs orosz gyerekkönyv lapozgatása közben született, ahol a derék Pif fiatal gazdájának leghűségesebb társa és pajtása volt. Eredetileg tömzsi, sima szőrű, lógó fülű, fekete kutya volt. Egy mozzanat vagy egy vonás megragadta azonban Toušková asszony figyelmét, s ebből született az a jellegzetes Pif, „aki" egy külföldi játékkiállításon annyira megtetszett egy francia üzletembernek, hogy önálló sorozatot indított vele a francia tévé gyermekadásában. Hasonlóképpen született MACKÖ DANI is, „aki" viszont, hála fitos orrának és vidám kerek szemének, csaknem egy esztendeje már Brüsszelben vendégszerepel... A tervező: Azt kérdezi, hogyan születhetnek egy felnőttnek naponta újabb „játékos" ötletei...? Nehéz szavakba foglalni. Ogy érzem, a játéktervezés már a véremben van, bár ezt a munkát nem lehet gépiesen csinálni. Higgye el, csaknem minden gyermekadást végignézek a televízióban, arról nem ls beszélve, hogy ma is még mennyi mesét olvasok. Van olyan mese is, amit már tíztlzenötször elolvastam. Ogy ismerem Ezópus, Grimm vagy Andersen munkáit, mint mások Hemingwayt vagy Shakespearet... Többnyire a pozitív hősök kötik le a figyelmemet, akiket aztán egyéni fantáziám szerint, gyerekes egyszerűséggel személyesítek meg. Mire ügyelek munka közben? Nagyon fontos, hogy a leendő játékfigura valami sajátos jellemzővel megragadja a gyerek figyelmét, belopódzék emlékezetébe. Csak így állítja majd meg szüleit a kirakat előtt, megmutatva nekik a Füles Pifet, Mackó Danit és a többieket... S ha megkapja valamelyiket? Játék közben a legszebb érzelmeket kell fibresztenie új gazdájában... Ha pedig esetleg szaporodik a játékfigura-család, úgy minden „tagnak" különkülön egyéni varázsának kell lennie .. .1 Ezen fáradozom itt napról napra, nehogv elszürküljenek az általam tervezett játékok. Munka közben ezért nem jut időm másra gondolva, esetleg köznapi, családi kérdéseket eldönteni, összpontosítok, s közben élvezem, hogy ismét játékokkal bíbelődő gyerek vagyok Küldetés és ökonómia: Az üzem a keskeny brnól utcák egyikében, egy régi magánfonoda szűkös helyiségeiben szorong. Cirmos Kandúrt, Mackó Danit és társaikat milliós értékrendű tételekben gyártják itt évente. Valóságos nagyüzem, esténként mégis közönséges kapukulccsal zárják. Boltíves főkapu természetesen nincs, amint kerítés, éjjeli őr, portás vagy gyűlésterem sincs... A kész termékeket a menynyezetlg nyúló polcokon tárolják, míg a nyersanyaggal szinte soha sincsenek ilyen gondjaik, mert hiánya miatt többnyire nem is tudják fe dezni a keresletet. A belföldi piacon kívül exportálnak innen csaknem minden szocialista országba, ezenkívül Franciaországba, Ausztriába, Belgiumba, Angliába és Nyugat-Európa többi országába is. Az egykori fonodában szorongó „játékgyár" azonban nem állami vállalat. De hadd tegyem rögtön hozzá: nem is néhány ügyes, fürge kezű asszony magánkisipari műhelye, hanem az iparunkban egyre nagyobb szót kérő termelőszövetkezetek első cégeinek egyike. Köztársaságunknak ezekben a vonatkozásaiban is hazánk cseh és morva országrészeiben valahogy gyorsabban olvadt a jég mint Szlovákiában, s így itt már egy évtizeddel ezelőtt megalakultak az első kisipari termelőszövetkezetek, egészséges versengésre kényszerítve az állami vállalatokat. A brnói játékgyár sikerei láttán az ember akaratlanul is mosolyra kényszerül, hogy akkoriban olyan „szakavatott közgazdászaink" voltak, akik egy egy ilyen fogyasztási szövetkezetet «— annak még csak puszta gondolatát is főbenjáró bűnnek tartva — kapitalista csökevénynek minősítették. A sors iróniája, hogy időközben saját gazdasági problémáinkon tanultuk meg: az efféle vállalkozások csak segítik belföldi piacunk mérlegét, sőt, mértékkel még a magánkisipar ls jó a „háznál"... Érthetetlen hát, miért kell például egy tlyen eredményes üzemnek ls, mint éppen a brnói játékgyár, szinte állandó nyersanyagbeszerzési gondokkal küzdenie. Anyagbeszerzőinek néha — egy-két havi meddő utánjárás után — joggal tűnik már-már úgy, mintha munkaadójuk nem ugyanannak az államnak hozna hasznot, amelynek az állami cégek is gyártanak. A leggyakoribb kifogás: komolytalan termékeket gyártanak, a játékokkal szemben más üzemeket illet az elsőbbség... A kifogás mesterkéltségének bizonyítására kár szót vesztegetni. Az UNESCO éppen a közelmúltban tett közzé egy új fölmérést, mely szerint a gépesedés gyors ütemű terjedésével világviszonylatban nő a játékfogyasztás is, s különösen a hagyományos, egyszerű játékok iránt nagy a kereslet ... Ráadásul Füles Pifet, Mackó Danit és a többieket manapság már nemcsak a gondtalan gyerekek kedvelik, hanem egyre inkább vásárolják talizmánként a felnőttek is ... A pszichológus: Lélektani vizsgálatok bizonyítják, hogy a játékoknak alapvető fontosságú szerep jut a gyerekek testi és értelmi fejlődésében. Neveli a megismerési funkciót, a játékos tevékenység örömét, kielégülést jelent a korai gyermekkorban. Minden kornak — természetesen — sajátos játéktípusai vannak. A csecsemőkor elsősorban az érzékszerveit fejleszti velük, miközben a kezével tapintani tanul. A járás és a beszéd elsajátítása után már megszemélyesíti játékait, s ezzel a fantáziája fejlődik, csiszolódik. Az iskoláskor előtt MSS^fifóSSíSgS: sss J Ilii - - 1 .ÍK TERVEZÉS KÖZBEN már „felnőttként" kezeli őket. A társas kapcsolatok, a gondolkodás, a gondozás, a szeretet érzete fejlődik kl ilyenkor nála. Tulajdonságokkal ruházza föl, feladatokkal látja el kedvenc játékait, melyek ezért — különösen a valósághűek — elmaradhatatlan kellékel a gyermekkornak. A tervező: Cserélnék-e valaha állást? Nehezen, nagyon nehezen. A szívemhez nőttek már ezek a kis babák, állatkák, melyek a gyerekek szemében óriásokká nőnek játék közben. Ma is még éppen olyan gonddal készítek egy-egy darabot, mintha a saját gyerekeimnek vinném haza kipróbálni... Higgye el, a gyerekek mind egyformák. Nincs jó és rossz gyerek. A szülőktől, a környezettől, a neveléstől függ, hogy a múló évek során milyenné válik. Nagy szerep jut az emberke jellemének kialakításában az itt készülő játékoknak is. Hát erre szoktam gondolni munka közben, ha néha-néha mégis elkalandoznak a gondola talm ... MIKLÓSI PÉTER MEGERTE avagy Milyen az elnök a tagok szemében? BATO JÁNOSSAL szerettem volna beszélgetni többéves tevékenységéről. Elsősorban arról, hogy a kezdeti nehézségek leküzdése után hogyan jutott el a Munkaérdemrendig, amivel május elsején kitüntették. De nem volt otthon. Már-már arra gondoltam, hogy másnap keresem fel. Farkas Jőzsefnénak, a szövetkezet könyvelőjének figyelmeztetése után azonban lemondtam elhatározásomról. — Az elnök úgy sem fog beszélni magáról — mondta a fiatalasszony és javasolta, hogy inkább másoknál érdeklődjem munkája felől. Legyen karácsony vagy húsvét, olyan nap nincs, hogy az elnök be ne járná a gazdasági udvart. Magáénak tartja, szivén viseli a közös ügyét. Dióhéjban így lehetne összefoglalni a tornaijai szövetkezet elnökéről mondott véleményeket. Persze, mondanak róla mást is. Több vélemény közös vonása, hogy az „erélyes" vagy a „szigprú" jelző nem hiányzik belőle. De az a megjegyzés sem, hogy az erös kézre szükség volt és van ma ls. Egyesek viszont azt említik, hogy az elnök néha talán többet ls megenged a kelleténél. Bevallom, nehéz volna kibogozni, melyik fél oldalán van az Igazság." Bató elvtárs nemcsak mint gazda, hanem mint pedagógus ls helytáll. Tudja, mikor hogyan kell eljárnia, és mondani sem kell, hogy ésszerű irányításával, az emberekhez való jó viszonyával tekintélyt szerzett. Közben az is kiderült, hogy egy gazdaságvezető sorsa a kezdeti nehézségek átvészelése után sem irigylésre méltó. A közös gondja elsősorban az ö vállát terheli. Ottjártamkor ls egy eléggé nehézügyet intézett a Tamásfalai Baromfifeldolgozó Üzemben. A felvásárlók 10 300 pecsenyecslrkét hagytak a szövetkezet „nyakán". Már 2 hónapja etetik fölöslegesen, s abrakjuk nem ls olcsó, 2200 koronába kerül naponta. Az elnök ettől a borsos kiadástól szeretné megszabadítani a szövetkezetet. Szó, ami szó, egy vezetőnek annak idején is voltak hasonló gondjai és ma is vannak. Azzal a különbséggel, hogy akkor a kevés termelés okozta, most meg időnként az árufölösleg okozza a fejtörést. Meg kell hagyni azonban, hogy az áruértékesítésből eredő ráfizetések ellenére ls gazdagodik a szövetkezet. Tavaly és tavalyelőtt a prémiummal együtt már 29 koronát tett kl a munkaegység értéke, ami a háztáji föld hozamával és a természetbenivel kiegészítve szép jövedelemnek számít. De térjünk vissza a Munkaérdemrendhez és a rávonatkozó vélemények közül hadd ragadjam ki Varga Júliáét (a keltetőben dolgozik], — ismerjük be úgy, ahogy van — mondja megfontoltan a fiatal asszony —, hogy az egyesítéskor a mi szövetkezetünk (mármint a sajókirályi) sem állt jól, s a tornaijai még gyengébb volt. Az elnöknek mégis sikerült rendbehozni a közös gazdaságot. Mások véleménye is hasonló. Bató elvtárs azzal érdemelte ki a kitüntetést, hogy az egyesülés óta, 1962-től a szövetkezet évről évre szebb eredményeket ért el. Igy látta a já• rási termelési igazgatóság ls, amit az is igazol, hogy vándorzászlóját az utóbbi két évben a tornaijai szövetkezetnek ítélte oda. És hogy a közös gazdaság így rendbejött, az elsősorban Bató János érdeme. A' tornaljaiak már a két szövetkezet egyesítésekor elismerték a sajókirályi szövetkezet elnökének az ügyességét, és a tagság őt bízta meg a gazdaság további irányításával. AKI KORÁN REGGELTOL késő estig a határt meg a gazdasági udvart Járja, jól szervez, s ha módjában áll, az emberek ügyes-bajos dolgait is orvosolja, arra nem iš lehet panasz. Lépten-nyomon kitűnik a közös ügy iránti vonzalma. Háztáji földjét árpával veti be, hogy kevesebb legyen vele a munka és több időt tölthessen a közös portán. Nincs is ellene senkinek kifogása, kivéve a feleségét, aki többek között azt állítja a férjéről, hogy többet tartózkodik a gazdaságban, mint otthon, ö sem szemrehányásként említi, mert elvégre férje munkájának megvan az eredménye, s az megéri az áldozatot. BENYUS JÓZSEF 'i-''. ...,« • . rtO Nagyszabású vízszabályozás Dél-Morvaországban öntözés 37 000 hektáron # Megszűnik az árvízveszély # Kifogástalan ivóvízforrások # A harmadik legnagyobb víztároló hazánkban # Halastavak és üdülőközpontok A hodonínt, a bfeclavi és a znojmói Járás mintegy 1700 négyzetkilométernyi területén a vízgazdálkodás szempontjából módfelett szélsőséges viszonyok uralkodnak. Ez hazánk legmelegebb része, kitűnő termőfölddel. Sajnos, a mezőgazdasági termelés fejlődését gátolja a nagy szárazság és a tavaszi árvizek. Az árvtzek csupán a bfecl avi Járásban az utóbbi tíz év folyamán egymilliárd korona kár t okoztak. Ezért született meg az a döntés, hogy ezen a vidéken egy nagyszabású vízszabályozást kell végrehajtani. Az idén megkezdődött az akció. Először a Dyje folyó szabályozását kezdték meg. Mintegy 22 kilométeren új mederbe terelik a folyót. Az új meder létrehozásánál tekintettel vannak arra, hogy a Duna—Odera —Elba-csatorna kiépítése után Brnóig legyen hajózható. A mederszabályozást 1972-ben fejezik be. Ezáltal 2900 hektár szántóföld és 1620 hektár erdő szabadul meg az árvízveszélytől. S ha teljesen elkészülnek a folyómedrekkel, a víztárolókkal, a szivattyútelepekkel és a csatornákkal, 37 000 hektárnyi terület öntözése válik lehetővé. A munka második szakaszában víztárolót létesítenek Nový Mlyn közelében. 3400 hektáros vízfelületével ez lesz hazánk (Orava és Lipno után) harmadik legnagyobb víztárolója. A víztároló megépítése után javulás remélhető a lakosság vízellátásában, mely eddig sok kívánnivalót hagyott maga után. A víztároló és a folyómedrek szabályozása után következnek azok a beavatkozások, melyek az akció gazdasági vonatkozásán túl a lakosság kulturális és életszínvonalában is mélyreható változásokat hoznak. Elsősorban megoldódik a vízellátás. Eltűnnek a mocsarak, a szúnyogok és betegségek egyéb fészkel. Helyettük új üdülőközpontok létesülnek. Sőt a délmorvaországi vízrendészet tervezői — erre még aligha volt példa — tekintettel voltak a vidék felszíni képződményeire, és jellegzetes élővilágénak megőrzésére is. P. L.