Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-05 / 306. szám, kedd

AKINEK A KÉPZŐMŰVÉSZET A HITVALLÁSA MARTIN BENKA JUBILÁRIS KIÁLLÍTÁSA Martin Benka nemzeti művész 80-ik születésenapját némi késéssel, de megindító bensőséggel, meleg szeretettel ünnepelték köztársaságunk 50-ik évfordulójának előestéjén a Nemzeti Galériában. Benka mester életének és müvének harmónikus egységéről tanúskodnak alkotásai. A tárlat száznál jóval több olajképet, sok toll-, ceruza-, és kréta rajzot, remek vázlatokat és tanulmányokat, könyvillusztrációkat, ex libriseket és plakátokat mutat be. Mindezekből plasztikusan rajzolódik ki Benkának, a modern szlovák festészet egyik nagynevű megalapítójának küzdelmes, de egyre emelkedő életpályája. Malacka közelében Kiripolcán született. Apja ács és alkalmi munkás volt. Martin, a legfiatalabb tagja a sokgyermekes családnak, négyéves, mikor a párától homályos ablaküvegen s a homokkal felszórt földes padlón megjelennek első rajzai. Majd krétára tesz szert, s egy ácsceruza csonkjával már papírra veti a háztája és mező állatait, s mind azt, amit kis világában megfigyel. A szűkös viszonyok között is derűs, játékos gyerekből szorgalmas, jó tanuló válik. Rajzkészsége meglepi tanítóját, s a faluban dolgozó templom-festőket ls. A nincstelen szülők jobb megoldás híján Hodoninba, egy szobafestőhöz szerződtetik tanoncnak, ami főképp az első években egésznapi nehéz házimunkát, s kevés szakmabeli képzést jelentett. Végülis az ügyeskezű fiú gyorsan megtanulja a mesterség fortélyait. Hodoninban ez idő tájt megnyílik a morva képzőművészek kiállítása, ami nagy hatással van a szépre szomjas fiúra. Ámulva nézi a nép életét ábrázoló képeket, szobrokat. — Mint segéd Bécsbe kerül, ugyancsak egy épületfestőhöz. Szabadidejében buzgón látogatja a képtárakat. Minden vágya, törekvése, hogy művész módjára maga is képbe foglalhassa élményeit. Bámulatos energiával igyekszik tájékozódást és tudást meríteni a művészettörténeti könyvekből. Fogékony értelemmel és érzéssel közeledik a műalkotásokhoz. Szüntelenül rajzol, festeni próbál és muzsikál. Végre 1909-ben Prágában, Kalvoda impresszionista festő magániskolájában tanulhat, ahol titkár és háziinas is egyszemélyben. Mesterétől elsajátítja a piktúra alapvető elméleti és gyakorlati ismereteit. De a zsarnokoskodó Kalvoda nem engedi érvényesülni a tanítványa egyéniségét és vitatha tatlan tehetségét. — 1913-ban önállósul Benka s szerény kisműtermében fagyoskodik. Majd elindul első szlovákiai útjára. Az otthoni Morva-menti síkság után páratlan élményt jelentenek az árvái hegyek, a sebes folyású Vág, a Fátra s az Alacsony-Tátra-i táj élő szépségei. Nyitott szemmel járja a természetet s tanul belőle. A 14-es háború pusztításától távol, Šumava vidéki ismerősöknél él, s festi korai, még impresszionisztikus tájképeit. Szüntelenül művelődik, esztétikai s filozófiai munkákat olvas. Szembeszáll Platón felfogásával aki szerint a művészet szép, de értéktelen játék. Benka nem játszani akar, hanem a művészet magasztos eszméivel nemzetének, ^z emberiségnek kíván szolgálni. 1918-tól az immár nemzeti önállósággal rendelkező köztárSaoágunkban szellemi és művészi képességeit valóban népe szolgálatába állítja. Prágában telepszik meg, ahol jóformán minden Nyugatról jövő művészi Irányzat képviselve van. Benka érzelmileg legközelebb áll a szlovák természethez és néphez. Saját szemével néz és lát. Teljesen felhagy Kaldova lágy tónusaival, panoramatikus dekorativizmusával. S olyan felfogásban, színakkordokkal s ritmikus kompozícióval ábrázolja a hazai hegyvidéket s népe életét, mint előtte senki más. (A síkság dala). Merész vonású sziklatömbök, havasi rétek, domboldalak, és völgyek nehezen művelhető földecskéi, szántó-vető parasztok, súlyos A hegyek hangja. (1942 olaj) batyukat hordó asszonyok tűnnek fel vásznain, (öszi napok, Gereblyézők, Kettős teher, A szállás felé.). Hirtelen kanyaródó folyók, tutajok erdők és irtások, óriás szálfákkal küzdő favágók töltik be a képsíkját. (Az Árva folyó, Favágók a Szalatin alatt). Dinamikusan tükrözik a valóságot, s a reális látás mellett expresszív torzítások teszik a hatást szuggesztívebbé. 1922 felé Benka mester Itáliába látogat. 25-ben állítják ki első vásznát Párizsban a Dekoratív Művészetek kiállításán. Ezt még számos európai és amerikai bemutatkozás követi. A világ egy eddig nem ismert festői látással s a sajátos szlovák táj és ember átköltött képével Ismerkedik meg. — Ismételten visszatér Párizsba, megcsodálja Ausztria, Németország, Belgium, Hollandia, a Szovjetunió képtárait és tájait. Jugoszlávia čszak-Afrlka festői szépségei ls megnyílnak a természet s a művészet lelkes és érzékeny csodálója előtt. S közben Szlovákia mindig más és más tájain barangol vázlatkönyvével. Figyelme 1930 tói inkább az ember és munkája felé fordul. A hullámzó táj most kissé háttérbe szorul. S a képtérben hatásosan komponált alakok élnek és mozognak (A hegyi visszhang, A szépségben elmerülve). Figurái mindinkább jelképessé és általánosítottá válnak, s a megélhetésért a természettel vívott harcban való győzelem szimbólumává emelkednek. 1939-ben Martinba helyezi át műtermét s a pozsonyi Technikai Főiskolán szak májának vezető tanára. A Szlovák államban lemond minden tisztségéről. 45-után háborún emlékeket (Partizán-család), s az ű] élet Jeleneteit veti erőteljes ecsetvonásokkal vászonra. (A remény útján, Elszánt lépéssel.) 1960-tól napjainkig ismét a táj, a Felkelés színhelyei jutnak előtérbe. Kisebb méretű vázlatos, frissen odaveszett összefogott képei változatlan művészi hevületről, s alkotó készségről vallanak. Kívánjuk, hogy még sokáig így jellemezhessük Benka mester alkotásait. BÄRKÄNY JENŰNÉ • MATT CLIMBER olasz filmrendező, a néhai Jayne Mansfield egyik férje, megnyerte azt a pert, amelyet azért indítottak ellene, mert filmjei nudista Jeleneteket tartalmaz tak. A bíró megtekintett hat inkriminált filmet, majd elutasította a pornográfia vádját. fl»!i!li;c Vezető nélkül az országúton Az utóbbi években egész sor megoldást fejlesztettek ki a járművek önműködő irányítására. A vasút és általában a sínhez kötött járművek problémája könnyebben megoldható — s részben már meg ts oldott kérdés —, mert a kötött pálya következtében a járművek kormányozására nincs gond. lényegesen sokrétűbb jeladat a közúti forgalom automatizálása, ahol a járműnek nagyobb a szabadsága és nagyobb a szabályozásra szoruló paramé:erek száma. önműködő szabályozók Az ember, mint valamely jármű vezetője, kölcsönhatásba kerül egy rendkívül komplex, dinamikus rendszerrel, amelynek része a jármű, a közlekedés körülményei, valamint a többi, a . közlekedésben részt vevő jármű és személy viselkedése és annak hatása a közlekedés menetére. Ennek a rendszernek az elemzése két, egymástól egészen független szabályozási körhöz vezet. Ezek egyike a keresztirányú mozgások köre, amelynek állító tagja a kormánymű, a másik pt'dig a hosszirányú szabályozás a gázzal és fékkel, mint állító tagokkal. A közúti forgalom automatizálása azt eredményezné, hogy az ember szabályozási funkciótt önműködő szabályozók helyettesítenék. A keresztirányú mozgások automatizálására egyelőre egy realizálható és részben már meg is valósított javaslat ismeretes. Több kísérleti pályát láttak már el az úttestbe lefektetett vezetökábellal, amelyet az autóba szerelt érzékelő tapogat le, s irányító hatását ogy szabályozó közvetítésével adja át a kormányműnek. Az ilyen típusú keresztszabályozás tehermentesítené az embert, különösen kedvezőtlen külső körülmények között — mint például ködben, rossz időben — biztonságos és gyors haladást tenne lehetővé, különösen akkor, ha a követési távolságot is sikerülne vele egyidejűleg szabályozni. Segít a lézersugár? A hosszszabályozásban két alapvető szabályozási Jellemző kerül előtérbe: a szabad pályán megengedhető sebesség és a követési távolság egy zárt közlekedési oszlopban. A sebesség szabályozása ma már nem jelent különösebb problémát: megvalósították egész sor különleges kivitelű gépkocsitípusnál. Más a helyzet azonban a követési távolsággal, amelynek automatikus szabályozása, azon kívül, hogy a vezetőt tehermenKödoszlatás ultrahangos szirénával A tengeri, szárazföldi ős légiközlekedésben a korszerű radartechnika alkalmazása ellenére még ma ls sok zavart okoz a látótávolságot erősen csökkentő sűrű köd. Ezen kíván segíteni egy szabadalmazott lengyel találmány, az ultrahangot sugárzó ködoszlató sziréna. Maga a módszer nem új: Már régóta ismeretes, hogy a levegőben lebegő 0,05 mm alatti átmérőjű vízcseppekből álló köd eloszlatható úgy, hogy gyors rezgésszámú hanghullám hatására a részecskék egyesülnek, és így saját súlyuknál fogva lehullanak. Ezt az elvet felhasználva, eddig repülőtereken végeztek ultrahangos ködoszlatást. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a nagy intenzitású ultrahang káros kísérőjelekkel jár, mindenekelőtt fiziológiai zavarokat okož a kezelőszemélyzetnél. A lengyel szabadalomnak számos előnye van a már ismert repülőtéri ködoszlató ultrahangos szirénákkal szemben, ezért kecsegtető. A találmányt eddig 12 országban szabadalmaztatták. A prototípus Lengyelországban már elkészült. tesítené, lehetővé tenné rövidebb követési távolságot konvojban haladó autók számára is, tehát növelné az utak átbocsátóképességét, Jelentős gazdasági hasznot hozva ezzel. A követési távolság szabályozása kétféle módon lehetséges: az egyik szerint az úttestbe épített érzékelő huzalok megállapítják a jármű jelenlétét, s jeleket adnak az utána haladó kocsinak. A jeleket különleges vevőkészülék értékeli, s ennek megfelelően befolyásolja a hátul haladó kocsi sebességét. A másik megoldás nem igényel különleges pályaberendezéseket. A tényleges követési távolságot a hátul haladó autó előtt haladó járműről visszavert jel haladásának az időtartamából határozza meg. Erre a célra a legmegfelelőbb a szűk nyalábban kibocsátott lézersugár. Alkalmazkodni kell a meglevő műutakhoz Az önműködő kereszt- és hosszszabályozás önmagában természetesen még nem jelenti a teljesen automatizált autópályát. A sávváltás, az előzés és az oldalról való becsatlakozás még nyitott, megoldásra váró problémák, amelyek gyakorlati megoldása még messze van, de technikai megvalósulásuk elvben teljes mértékben lehetséges. A teljesen automatizált műút létrehozásának egyik feltétele az új megoldásoknak a régi, meglevő rendszerekkel való összeegyeztethetősége, mert hiszen arra gondolni sem lehet, hogy az összes meglevő Járművet egy csapásra teljesen át lehessen alakítani. Darmstadti tapasztalatok A darmstadti műszaki egyetem szabályozástechnikai intézetében megvizsgálták a járműoszlopok haladási dinamikáját, különös tekintettel a követési távolságokra. Arra az eredményre jutottak, hogy az emberek által vezetett járműveknél is megvannak a technikai eszközök a járműoszlop hosszdinamikája olyan fokú megjavításának, ami lehetővé teszi majd a követést távolság betartásának automatizálását. A sok Járműből álló autókígyó nem tekinthető stabilnak, de gyakran előfordul, hogy megközelíti a stabil állapotot. Ennek az állapotnak a megzavarása meglehetősen messzire kihat, s a csillapítási tényező elég csekély. Minden gyakorlott autós tapasztalta már: milyen érzés az, zárt oszlopban haladva minduntalan fékezni, s azután újra gyorsítani. A közlekedési kígyónak ez az instabilitása az oka az oly gyakran előforduló tömegszerencsétlenségeknek. A haladó autóoszlop stabilis zálásának egyike lehetősége a, nagyobb követési távolságok betartása, ami azonban az utak átbocsátóképességét csökkenti. Ennél jobb megoldás volna, ha a vezetők .mérőberendezések útján információt kapnának a legmegfelelőbb sebességet és követési távolságot illetően. Ezzel megszüntethetnénk azt a bizonytalanságot, amely abból származik, hogy a vezető az előtte haladó kocsi sebességét és távolságát csak optikai észlelés küszöbértékén túl képes megítélni. Pedig ilyen műszerek alkalmazása annál is fontosabb lenne, mivel a közlekedés egész, bonyolult rendszerének leggyengébb pontja az ember. Ezt mutatják a baleseti statisztikák is, hiszen a balesetek nagy részének nem a gép, hanem a vezető az oka, ami azt bizonyltja, hogy a sűrű és egyre csak növekvő forgalmon az ember már nem képes úrrá lenni. Ezért lenne annyira fontos a a közlekedést segítő automatikus berendezések létrehozása, ami bizonyos fokig tehermentesítené a vezetőt. Kilátások ^ A közúti közlekedés automatizálását három fokozatban lehet elképzelni: a vezető informálása (érzékelés), a vezető Informálása és a közlekedést helyzet értékelése (érzékelés, döntés) és harmadszor az egész közlekedést folyamat automatizálása (érzékelés, döntés és cselekvés)!" Ezeknek a fokozatoknak a megvalósítására készültek már különféle, kísérletezésre kipróbált műszerek és modellek. Még a teljesen automatizált müutakon is lesznek majd természetesen hagyományos módon vezetett járművek, amelyek a közlekedés menetét nagymértékben befolyásolják. Az automatizált közlekedés bevezetésének ezért egyik fontos feltétele a hagyományos közlekedés körülményeinek alapos Ismerete. A közúti közlekedés teljes mértékű automatizálása nem tartozik a közeli jövő gyakorlati feladatai közé. Még" is számos országban, így a Szovjetunióban, Angliában, Franciaországban, az Egyesült Államokban és az NSZKban a kutatók egész sora foglalkozik a problémával. Indokolttá teszt ezt nemcsak a közutak zsúfoltságának fokozódása, hanem ezzel összefüggésben az ijesztő baleseti statisztikák is. Minden megtett lépés, vagy részmegoldás, amely a közlekedés dzsungelében az embert tehermentesíti, közelebb visz a biztonságosabb közlekedés megvalósításához. EO V A MM ARANYÉRMESEK KÖZÜL Aranyérmet kapott az őszi brnói vásáron a 200 megawattos gőzüzemű turbóberendezés is, amelynek legkiemelkedőbb része a képen látható. Szerkezeti megoldásával — saját kategóriájában — a világ legrövidebb gé pei közé tartozik, s ezért nagy helymegtakarítást eredményez. Hasonlóképpen fajlagos hőfogyasztásával a világcsúcsra küzdötte fel magát. A berendezést a plzeňi Skoda Müvek gyártfa. 196R.. XI 3.