Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-24 / 325. szám, Vasárnapi Új Szó

Nevető delfin? Tudományos érdekességek A delfineket az állatvilág legintelligensebb tagjai közé sorolják. Nemcsak Játékosságukról ismerjük őket, hanem arról is, hogy igen tanulékonyak, s úgyszintén sajátos „beszédük" is a tudósok érdeklődésének középpontjában áll. A képen látható Slndbab nevű delfin a távoli Floridából Hamburgba érkezett, hogy itt örvendeztesse az állatkert látogatóit. A kamera abban a pillanatban fényképezte le, amikor gondozónője a fogait tisztította. Stonehenge — a régészet rejtélye NAGYSZERŰ ÉPÍTÉSZETI MO A tudósok máig is kutatják: miként építette fel a brit szigetek régi népe Stonehengot. Tudjuk, hogy körülbelül húsz mérföldnyire északra Malborough dombjain a természet hatalmas homokkő sziklatömböket hozott létre. Az egym 'i i'i'fii -£S mmm m < O 2 < H H kJ O S a « m M a M Z o S Számos történelmi, a régmúltból származó emléke van N^gy-Britanniďnak, de talán egyik sem áll közülük oly mértékben a történészek és a régészek figyelmének központjában, mint a Wlltshire grófságban fekvő Stonehenge. Hatalmas építmény romjairól van szó, amelynek küldetését, s hasonlóképpen keletkezési idejét ls ez Ideig homály fedi, tudományos kutatás tárgya és egyúttal fantasztikus következtetésekre ad okot. A Stonehenge ötventonnás oszlopai kör alakban helyezkednek el, s hattonás kőlapok hidalják át őket. A környék lakossága még nemrégiben is hitt azokban a mondákban, amelyek szerint a hatalmas oszlopsor a druidáknak, a pogány kelta papoknak a műve. A kelták tudvalevőleg az időszámításunk előtti első évszázadokban hatoltak be Angliába. A tudósok azonban nem elégedtek meg a mondákkal és legendákkal. Hosszú évekig tartó kutatás, ásatások, a temetők maradványainak, a fazekascserepeknek, s nem utolsósorban maguknak az építményeknek a tanulmányozása után sok száz bizonyítékot szereztek arra nézve, hogy a titokzatos néma kövekről szóló mondák tévednek. VALLASI SZERTARTÁSOK HELYE? A képen is látható kör alakú kőépítmény egy sokkal nagyobb kerületű kör közepén áll. Ex utóbbi egykor árok volt, melynek belső oldalán a kiásott földből és kőanyagból sáncot alakítottak kl. A régészek a fazekaskészítmények maradványaiból megállapították, hogy L e. 2300 körül pásztorkodással és földmüveléssel foglalkozó nép érkezett az európai szárazföldről az angol szigetre. Minden ősszel, amikor a legelőkön elfogyott a fű, a sziget új lakosai néhány kijelölt helyre összpontosították csodáikat. Erre szolgált minden valószínűség szerint az említett kör alakú, mintegy 75 hektárnyi térség is. Az i. e. 200 év körül további bevándorlók érkeztek, összekeveredtek a pásztornéppel s más célra módosították a bekerített helyet: itt gyülekeztek össze, itt tartották vallási szertartásaikat. A lakosság számának növekedésével szaporodott a kör alakú gyülekezési helyek száma is. Az eredeti sánc belső töltése mentén gödröket mélyítettek kL Ilyen gödröt fedeztek fel 1949ben a Temze melletti Dorchesterben, sőt John Aubrey már a XVII. században Stonehengeben ls rábukkant ilyen gödrökre. Évekig senkinek sem jutott eszébe, hogy átvizsgálja őket. Csak nemrégiben állapították meg, hogy tele vannek elégetett emberi csontokkal. A radioaktív szén segítségével végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a csontokat az Időszámításunk előtti 1850. év körül égették el, vagyis mintegy 1500 évvel a druidák megérkezése előtt. Felmerült a kérdés, hogy az Aubrey által feltárt gödrök és a külső töltés valóban Stonehenge legrégibb részei voltak-e? A tudósok Igennel válaszolnak erre a kérdésre. Az egyedüli mód, ahogyan az egykori emberek kijelölhették a pontos köröket, az volt, hogy hosszú kart forgattak egy földbe vert cölöp körüL kor itt élt nép kiválasztott belőlük 81 tömböt, a helyszínen durván megmunkálták őket, majd faszánokon és doronghengereken szállították az építkezési helyre. Atkinson professzor becslése szerint 1500 megtermett férfi Izomerejére volt szükség, hogy öt és fél év alatt eljuttassák a szóban forgó 81 kőoszlopot rendeltetési helyére. Az eredetileg kék kőből — dolerltből — készített régi sziklatömbök eltávolítása után a történelemelótti építészeknek meg kellett találniuk az eredeti körsánc közepét (az L e. 1700 körüli bevándorlók semmisítették meg az eredeti Stonehenget), s ki kellett jelölniük egy kisebb kört az új építmény számára. A körön kimélyítettek harminc gödröt, amelyekbe nagy fáradsággal, emelők, faállványzatok és támasztékok segítségével felállították a homokkő oszlopokat. A kőfaragók közben kialakították a kőtartók pontos Iveit. A csapokat és a csaplyukakat a kők kövek maradványaiból készítették el. A Stonehenge utolsó változata az időszámításunk előtt kb. 1400-ban készült el. A tökéletes és művészi szempontból tiszta stílusú építmény — a tudósok véleménye szerint — nagyon tapasztalt építésvezető közreműködésére vall, egyes vonásai a görög építészet stílusára emlékeztetnek. Máig sincs azonban véglegesen tisztázva: ülyen célt szolgált Stonehenge? Csupán vallási szertartások végzésére-e, avagy egyéb szerepet ls Játszott-e az egykori nép életében? Uj Barnard professzor? rranz zjegier, a nyugat-nemetországi Ansbach tlzenötéves diákja kísérleteket végez egerek szívátültetésével, s állítása szerint az új szívvel „ellátott" egér él és jó egészségnek örvend. A fiatal „sebész" szerint a műtét 2,5 óra hosszat tartott, s azonos korú egerek segítségével végezte a kísérletet. A sebészek, akik elbeszélgettek a fiúval a kísérleteiről, meglepődtek, mily széles körű Ismeretekkel rendelkezik, s afelett is, hogyan altatta el „páciensét", s miként hozta működésbe az átültetett szivet egy tizenhat voltos elemből adott elektromos sokkal. A fiú ragaszkodik ahhoz, hogy természetes haláláig élni hagyja „páciensét", ezért műtéti beavatkozásának eredményét csak az egér kimúlása és boncolása után állapíthatják majd meg. — A képen a mikroszkóp fölött Franz Ziegler, mellette barátja, Richard Geisler, aki olyan készüléket szerkesztett, amely a műtét közben gondoskodott az állat vérellátásáról. B %l •ÉEgl ä- '} ' * » • :;.. ,,, ŕ:Orvosságok a tengerből A tudósak már régebben felfedezték, hogy a tengeri növények és állatok sok gyógyszeraayagot tartalmaznak. Kialakult a gyógyszerészet 6] ága: a tengeri farmakológia. A New York-t nagy akvárium laboratóriumában egész sor kutatást végeztek a tengeri farmakológia területén. A tenger fenekén 61ő tengeri uborkából olyan anyagot vontak ki, amely lassítja, sőt néha meg is állítja a rosszindulatú daganatok növését. DK. DÁVID JENSEN hosszú időn keresztül foglalkozott a csendes-óceáni mizinával. Ennek az állatnak három szíve van. Kiderült, hogy a „fű* szí a másik kettőtől függetlenül működik. Hosszas kutatás után sikerült azt az anyagot kinyerni, amely a mizina szívét lüktetésre kényszeríti. Ezt az anyagot heptatretlnnek nevezték el. Dr. Jensen az ÚJ készítményt először néhány gyengén verő békaszíven próbálta kL A szívritmus minden esetben normálissá vált. Exntán a heptatretint egy szívelégtelenségben szenvedő kutyának adták be. A kutya Vérkeringése és vérnyomása normálissá vált. Más tengeri állatokban is találtak olyan anyagokat, amelyek a szívgyógyászatban alkalmazhatók. A tenger egyik érdekes állata a tengeri sün. Testét tüskék borítják. Ha támadás éri, felemelkedik a víz felszínére, teleszívja magát levegővel és felfúvódik. Tüskéi felborzolódnak és az egész állat a háromszorosára nő. Ebben az íllatpotbaa fájdalomcsillapító anyagól fedeztek fel benne. A kntatők azt ls felfedezték, hogy a tengeri illatok kevésbé szenvednek fertőzésektől, mint a szárazföldiek. Az óceán egyes körzeteiben a halak és más állatok általában nem betegszenek meg. DR. SOPHIE JANOWSKA megfigyelte, hogy a szivacstelepek körül a víz mindig tiszta marad, még akkor is, amikor sok szivacs elpnsztnl. A különléle szivacsok által kibocsátott anyagok hatását kórokozó mikroorganizmusokon próbálták ki. Az anyagok igen sok mikróbát megöltek: a leghatékonyabbnak a szubtróplkus „vörösszakállű" szivacs által termelt anyagok bizonyultak. A tengeri kígyóból vérzéscsillapítót, a Sargasso tenger egyik vízinövényéből antibiotikumot feontak ki. Meg kell Jegyeznünk, hogy a farmakológusok a tengeri élőlényeknek még csak igen kis rézzét vizsgálták meg, « igy még Igen sok gyógynyag felfedezése várható.