Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-24 / 325. szám, Vasárnapi Új Szó

Mi a véleménye ? AZ ÁRAK M - - M BHB orénytolo nságokat • Az árak fokozatos emelésével nem szüntethetjük meg a gazdasági nehézségeket © Nem járhatunk el gépiesen — a legcsekélyebb árváltozás érzékenyen érinti a lakosságot © Nem fényre infláció? © Legyen elegendő áru a piacon, hory a kínálat kielégíthesse a keresletet ® Ä jövedelmek gyorsabban emelkednek az áfáknál © Mi lesz 1969ben? - A BAB ARAT FELEMELTÉKI - BOSSZANKODNAK A VÁSÁRLÓK. VANNAK, AKIK CSAKHAMAR NAPIRENDRE TÉRNEK AZ ÁRMÓDOSÍTÁSOK FELETT, MÁSOK AZONBAN IGY AGGODALMASKODNAK: HOVA VEZET EZ A DRÁGULÁS? A VÁLASZÉRT AZ ÁLLAMI ÁRHIVATAL VEZETŐJÉHEZ, VÁCLAV HOLA MINISZTERHEZ FORDULTUNK. ' SS Mi a gyakori módosítások oka? — Gazdaságirányítást rendszerünkben az egyik nagy problémát az árrendszerben mutatkozó aránytalanságok felentik. Mostanában sok vita folyik ezek okairól, jelentőségükről és a javulásra irányuló lehetőségekről. A szakemberek véleménye eltérő. Sokan azonban leegyszerűsítik a problémát és azt állítják, hogy árpolitikánk a múltban helytelen elvekből indult kl. Ebből a téves megállapításból vonják le azután a további helytelen következtetést, mely szerint az ártorzulások csupán az árpolitikában foganatosítandó intézkedésekkel küszöbölhetők kt. E Miért volna téves ez a felfogás? — Mindnyájan tudjuk, hogy a lakosság vásárló erejének növekedését tükröző inflációs nyomás, illetve a kínálatot meghaladó kereslet és a tObbl kedvezőtlen jelenség a piacon nem csupán a hibás árpolitika következménye. Azzal ts tisztában vagyunk, hogy az árak fokozatos emelésével tartósan nem szüntethetők meg a gazdasági nehézségek. A megoldás tehát csak a népgazdaság különböző ágazataiban megvalósítandó strukturális változásoktól várható, ami viszont nemcsak gazdasági, hanem politikai, sőt szociális probléma is. — A mai bonyolult helyzetből a kivezető út csak a termelés, a fogyasztás, az építkezésele-, a külkereskedelem és a bérezések szabályozásán keresztül vezethet. Ugyanilyen elengedhetetlen követelmény a monopóliumok korlátozása és stabil, korszerű adórendszer biztosítása. Természetes, hogy az árrendszerben mutatkozó aránytalanságok ls beavatkozást igényelnek. • Milyen aránytalanságokról van szó? — Torzulások ugyanúgy megmutatkoznak a nagy- és a kiskereskedelmi árakban, mint a mezőgazdasági termékek felvásárlásakor fizetett árakban. A mezőgazdaságban például a feleitlegi felvásárlási árak nem futtatják ktfefezésre a mezőgazdasági termékek reális értékét, mert a termelési költségek nagy részét dotációból, szubvenciókból fedezik. Hasonlók a problémák a nagykereskedelmi árakat illetően Is. Módosításuk a piac követelményeinek figyelembe vételével már tavaly óta folyamatban van, és minthogy bonyolult, Igényes munkáról van szó, a fövő év nyara előtt aligha fejezzük be. Ezzel Indokolható a kis- és nagykereskedelmi árak közötti aránytalanságok ts. Ezért vár átdolgozásra a forgalmtadó-rendszer ls. B Milyen az élelmiszerek és a2 iparcikkek forgalmiadója közötti különbség? — Elég nagy. A cigaretta, az édességek és az alkohol kivételével az élelmiszerek forgalmiadója a nagykereskedelmi árak 15—16 százalékát teszi ki, az Iparcikkekre kivetett forgalmiadó pedig általában nem haladja meg a 40 —50 százalékot. Ezeket az óriási és teljesen felesleges különbségeket meg kell szüntetnünk. Am nem Járhatunk el gépiesen, mert a legcsekélyebb árváltozás ts sokszor érzékenyen érinti a lakosságot. Arra törekszünk tehát, hogy az élelmiszer árait, különösen a legkeresettebbekét és a legfontosabbakét ne kellfen módosítanunk, ami persze csak akkor sikerülhet, ha ezzel nem veszélyeztettük a társadalmi vagy más fontos érdekeket. • A lakosság véleménye szerint a kiskereskedelmi árszínvonal fejlődéséről beszámoló adatok nem mindig felelnek meg a valóságnak, vagyis az árak gyorsabban emelkednek. Miért nem értesítik a drágulásról a fogyasztókat? — Az árak emelésére többnyire azért kerül sor, mint pl. legutóbb a gyümölcsízek és a konzervek esetében is, mert kiskereskedelmi áruk még a gyümölcs felvásárlási árát, sőt a feldolgozást költségeket sem fedezte. Igaz, hogy a bab árát is felemeltük, ám ugyanakkor a borsóét leszállítottuk. Az áraknak ugyanis mindenekelőtt a mezőgazdasági üzemek érdekeit kell figyelembe oenniők, és természetesen — amint már mondottam — a piaci helyzetet. Tehát azt, miből van elegendő mennyiségű és ml hiányzik a piacról. Tudomásom szerint a polgárok rendszerint nem kifogásolják túlságosan az áremelést, ha megfelel az áru minőségének. Példa erre a kilogrammonként 4J90 koronáért, tehát ax átlagos minőségű áruénál 50 százalékkal drágábban forgalomba hozott nullásliszt, vagy akár a telfes zsírtartalmú tej. Mindkettő annyira népszerű a lakosság körében, hogy a kereslet csak nehezen elégíthető kl. B Az áringadozások már-már üzérkedésre is okot adnak ... — Előfordulnak kilengések, bár azt htszem, hogy az élelmiszereknél a visszaélések könnyebben ellenőrizhetők, s ezért nem ts olyan gyakoriak. Más a helyzet az iparcikkeknél. A százezrekre és milliókra rúgó árufajtáknál nem oly egyszerű bebizonyítani a minőségt változást. A mi feladatunk az ts, hogy megakadályozzuk az árak ilyen úton történő emelését. Célunk ugyanis, hogy mtnéi többféle árufajta legyen a piacon, s ezt árpolitikánkkal igyekszünk elérni. Ezért árusítjuk a divatújdonságokat egy ideig szabad áron, s csak ha megszokottá válnak, vásárolhatók meg jóval olcsóbban. B Hogyan ellenőrzi az Állami Árhivatal az árakat? — Főleg a nagykereskedelmi árakat ellenőrizzük. A kiskereskedelmi árak ellenőrzése az állami kereskedelmi felügyeletet gyakorló hivatal jogkörébe tartozik. Munkánkban fokozatosan áttérünk az elemzésekre, melyekhez a nagy- és kiskereskedelmi árak, valamint a megélhetési költségek fejlődését kimutató indexek és más adatokat használfuk fel. B Mennyivel emelkedtek az árak az idén? — Az tparcikkek árai átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek, az élelmiszereké pedig kb. 0,1 százalékkal csökkeretek, ami azt Jelenti, hogy a kereskedelmi árszint átlagosan 0,7 százalékkal emelkedett. Ezzel is szavahihetően bizonyíthatom, hogy ez az arány az év végéig már nem lépi túl az egy százalékot. Ugyanakkor a munkabérek átlagos növekedése ebben az évben 6—7 százalékot tesz kl. Es ha már erről beszélünk, azt sem hallgathatom el, hogy a lakosság jövedelme a múlt évben 9 milliárddal gyarapodott, és ez a növekedés az idén több mint 18 milliárdot fog kitenni. Így akarjuk kielégíteni a sok éven keresztül elhanyagolt munkabérkövetelményeket. Az árak és a munkabérek tehát közvetlenül ts őszszefüggnek, úgyhogy egyik sem mérhető fel külön-külön. B És mi vár a fogyasztókra a jövő évben? — Mindenekelőtt az aránytalanságok kiküszöbölésével számolunk, vagyis a piaci helyzet feltétlen Javulására törekszünk. Ezzel kapcsolatban őszintén megmondom, hogy gazdasági tervünk a jövőben a kiskereskedelmi áraknak további, legfeljebb két százalékos emelkedésével számol. A létszükségleti cikkek esetében lényeges áremelésre nem kerül sor. B Mit szólnak majd ehhez a nyugdíjasok? — Véleményem szerint a nyugdíjaknak automatikusan kell mafd igazodniuk az előre meghatározott élelmiszerfajták és tparcikkek módosított áraihoz. Ügy tudom, hogy fanuár elejétől átlagosan 8 százalékkal növekszenek a nyugdijak. B Nem vezethet az áraknak és a jövedelmeknek ez a kergetőzése inflációkhoz? — Ahhoz, hogy ez be ne következzék, biztosítanunk kell a lakosság tövedelmének lecsapolására irányuló lehetőségeket, vagyis azt, hogy elegendő áru legyen a piacon. Röviden tehál a követelmény az, hogy a kínálat kielégítse a keresletet. A hatékonyság fokozását a termelés struktúrájának javításával érhetjük el. Egyúttal gazdasági nyomást kell gyakorolnunk a termelőkre, hogy megakadályozzuk a minőségnek meg nem felelő áremelést. KARDOS MARTA