Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-21 / 322. szám, csütörtök

A Ejihušw Brati&luvuhun, Ritkán tapasztalható rokon­szenv és forró légkör kísérte a prágai Nemzeti Színház ope­raegyüttesének pozsonyi ven­dégszereplését, amely Csehszlo­vákia fél évszázados fennállá­sának tiszteletére rendezett ün­nepségek egyik kiemelkedő kul­turális eseményének számított a szlovák fővárosban. Látoga­tásuk több volt a megszokott vendégjátékoknál, ez a fellépé­sük történelmi Jelentőséggel bírt. A prágai művészek három kiváló előadását nemcsak Je­lentős művészeti és társadalmi eseménynek könyvelhetjük el, hanem a két nemzet testvérisé­ge kifejezésének ls. Prágai vendégeink kimondot­tan nemzeti műsorral jöttek Pozsonyba, amellyel a cseh opera magas színvonalát akar­ták bizonyítani, s napjaink leg­fontosabb problémáira is igye­keztek művészi eszközökkel vá­laszt adni. A zsúfolásig megtelt .(ézőtérre mély benyomást tett Sir Mana Libuša című dalműve. I. Krombholc nagyszerű zenei betanítása kiválóan érzékel­tette Smetana zenével átszőtt magasfokú hazafias mondani­valóját. Az előadás erősségei közé tartozott a korszerű, de a hagyományokat tiszteletbon tartó, monumentális rendezés, amely K. Palouš munkája, vala­mint a színes, lírai és a darab légköréhez kiválóan alkalmaz­kodó színpadkép, amit L. Vy­chodil tervezett. A forró légkör a színészeket is maximális teljesítményre ösz­tönözte, s az előadás LlbuSa jóslatánál érte el tetőfokát, amikor a cseh nemzet halhatat­lanságáról énekelt. Ezek a dal­lamok, melyhez a címszereplő M. Šubrtovához az énekkar ls csatlakozott, leírhatatlan hatást váltott ki a nézőtéren és a színpadon egyaránt. Felejthetetlen művészi él­ményt jelentett Janáček operá­jának, a Kátya Kabanovának a bemutatása is. Ez a mű a prá­gai színház egyik legrangosabb előadásai közé tartozik. Ojra megragadott bennünket J. Krombholcnak, az opera drá­mai és lírai gazdagságát mes­terien feldolgozó zenei betaní­tása, és H. Thein Igényes ren­dezése. A rendezőnek sikerült életre kelteni az elhaló orosz kupecvilág fojtogató légkörét, amelyben a szerencsétlen hős­nő tragikus története játszó­dik. Kátya szerepében L. Do­manínská a három est egyik legnagyszerűbb színészi telje­sítményét nyújtotta. Az utolsó estén Smetana örökbecsű művét, az Eladott menyasszonyt láthattuk. Az előadásból, melyet L. Mandaus rendezett, határtalan öröm és jókedv sugárzik, s ez elsősor­ban a prágai operaház új fel­fedezettjének, M. Machotková­nak, valamint a mindig kiváló I. Žideknek az érdeme. Elisme­rőleg kell szólnunk az ének­kar és a kulturáltan játszó ze­nekar művészi teljesítményéről is. A prágai művészek pozsonyi vendégszereplése felejthetetlen élménnyel szolgált és reméljük, hogy ezután még gyakrabban tapsolhatunk színvonalas elő­adásaiknak. A. G. SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA Az iskolai rendtartás TÖRTÉNELMI DRÁMÁK A PRÁGAI SZÍNHÁZAKBAN Az idei prágai színházi évad első fontos jellemzője a törté­nelmi tárgyú drámák színre vi­tele Néhány röpke hét lefor­gása alatt négy ilyen színmű­vet mutattak be Prágában. A Nemzeti Színházban Jirá­sek Ján Roháč, a Realista Színházban pedig a Jan Hus cí­mű drámáját tűzték műsorra. A Városi Színházban J. Drda Játék az ördöggel című szín­művét vitték színre és már ős­bemutatóra ls sor került, mely­nek keretében F. Hrubin drá­máját, az Oldfich és Bo2enát mutattők be. A négy előadás közül kettő érdemel részlete­sebb elemzést. A Ján Roháč című drámában főleg az első felvonás kelt fe­szült figyelmet a nézőtéren. A »huszita mozgalom Mohácsa — a lipany csata előestéjén ját­szódó történet a mai néző szá­mára ls fontos mondanivalót tartalmaz. A nemzeti egység és széthúzás problémája a tör­ténelmi-politikai realitásokkal összefüggő kérdések, a békés rendezés és a véres megtorlás lehetőségei villannak fel drá­mai tömörségben a színen. Az első felvonás drámai gyorsasággal pergő jelenetei után az előadás vontatottá vá­lik, ezután a rendezőnek már nem sikerült az egyre Inkább gyengülő szöveg buktatóit át­• hidalni, s így a dráma második felvonásától törés áll be mely nagy mértékben rontja az egész előadás színvonalát. A második nagy érdeklődés­sel várt prágai színházi ese­mény František Hrubin új mű­vének ősbemutatója volt. Az fró a korai cseh történelemből merítette témáját és ezen ke­resztül fejezi ki általános ér­vényű mondanivalóját, mely szerint tartós értékeket felmu­tató nemzet tehetséges fiai minden ármány és buktatók el­lenére tovább alkotnak és az átélt nehézségektől megizmo­sodva lépnek előre. Kellemes meglepetés a ren­dező, J. Dudek kiváló munká­ja, amellyel csaknem egyenér­tékű társa az írónak. Elsősor­ban a szereplők jellemének aprólékos és hiteles vonásait domborította kl, s ezzel a da­rabot még drámaibbá tette. A neves színészek közül a ven­dégszereplő K. Höger, a csel­szövő, minden hájjal megkent Gunter szerepében nyújt emlé­kezetes alakítást. Sikeres meg­formálás R. Brzobohatý Old­fich-szerepe ls. LIBOR ANDÉL A SZLOVÁK KAMARAZENEKAR HANGVERSENYE A Warchal-együttes sikeres svájci hangversenykörútja után színesen összeállított zenei cso­korral kedveskedett a bratisla­vai közönségnek. Művészeink Vivaldi Concerto grossójávai (d-moll, op. 3) nyi­tották meg műsorukat és meleg fényű hangzással, hangulatosan tolmácsolták a napos, levegős Vivaldi muzsikát. Az est szólistája, Petr Mes­slereur Bach a-moll hegedűver­senyét adta elő. A fiatal mű­vész néhány évvel ezelőtt már vendégszerepelt nálunk, Játékát azóta megérlelte az Idő. Petr Messiereur kezdeményező mo­dorban muzsikált előadásmód­ját egészséges zeneiségből fa­kadó folyékonyság jellemezte, játékának összefogottságában érzelmi töltést nyertek a ki­bomló bachi dallamvonalak. A lendületesen Induló harmadik tétel előadását azonban sajná­latos zökkenő zavarta meg. Talán egy húr lazult meg a művész hegedűjén, tény, hogy az összjáték rövid ingadozása után a produkció néhány má­sodpercre teljesen leállt A kö­zönség többnyire megértéssel fogadja az effajta, szerencsére ritkán előforduló baleseteket. Ezúttal is így történt, nemcsak a művészek, a hallgatók ls szo­rongó pillanatokat éltek ftt a váratlan „üzemzavar" alatt. Warchalék a műsor második felében Eugen Suchoft Vonős­szerenádjának tolmácsolásával • KÉT LEONARDO DA VIN­CI-HÍR: a Louvre részleges át­rendezése során a XVIL és XVIII. század francia festőisko­láinak alkotásai kapták meg azt a termet, ahol eddig a rene­szánsz olasz festőinek képei áll­tak. Ilyenformán a Mona Llsa helyére Watteau egyik képe ke­rült A másik: a hollywoodi pa­noptikumba, Shirley Temple és Marilyn Monroe figurája között, egy „csoportkép" látható, tizen­két életnagyságú, szakállas fér­fi egy asztal körül. A viaszbá­bukból álló csoport da Vinci Utolső vacsorájának másolata. átvitték hallgatóikat a mába. Életteljesen közvetítették Su­chofi mester Illusztratív mu­zsikáját, a rapszodikusan csa­pongó mű elvillanó hangulatké­peit. Janáček fiatalkori műve, a Vonós-szvit „halványkék lírájá­val" még csak sejteti a későb­bi érett zeneköltő sajátos ze­nei gondolkodásmódját. De ja­náček vitális egyéniségében már Ifjúkorában ls az emberi érzések széles skálája élt nagy erővel. Kamaraegyüttesünk haj­lékonyan árnyalt előadásban szólaltatta meg a főként éneklő dallamokra beállított nemes hangú janáček muzsikát. HAVAS MARTA Stflbro legjelentősebb építészeti emléke a városháza reneszánsz kori épülete. Az 1543-ból szár­mazó építészeti remekmű res­taurálását most fejezték be. (ČSTK felvétel) Minden társadalmi rend a kö­zösség által kidolgozott törvé­nyek szerint Igazodik; Az Isko­la is közösségi Intézmény, tör­vényeit az Iskolai rendtartás öleli fel, melyet a tanulóknak tiszteletben kell tartaniuk. Saj­nos, a szülők kevésbé ismerik ezt a rendtartást, s nem egy esetben csak a kihágásnál tu­datosítják, milyen mulasztást követtek el gyermekükkel szemben. Igaz, minden tanév­kezdésnél, az első szülői érte­kezleten az osztályfőnökök Is­mertetik az iskola „házirend­jét". Számos szülő ezt azonban magára nézve nem tartja köte­lezőnek. Értekezleten gyakran elhang­zik a pedagógusok ajkáról, hogy a szülők különféle kibú­vók és kifogások keresésével nem egy esetben hozzájárulnak az iskolai rendtartás megszegé­séhez. Ezért, talán nem célsze­rűtlen, ha a rendtartás néhány pontjának ismeretésével, felhív­juk a szülők figyelmét az eset­leges veszélyek elkerülésére. Az esti kimaradás Időpontját országos viszonylatban szabták meg a tanulók számára. Télen 19 óráig, a nyári hónapokban 20 óráig maradhat kint a tanu­ló szülői felügyelet nélkül. Ezt csakis reális intézkedésként könyvelhetjük el. Ha a diák az esti órákban szabadon csatan­gol az utcán, nemcsak ő, de a szülő is hibát követ el, mert nem követelt meg a rend betar­tását, s mégcsak nem ls érdekli őt, hogy „záróra" után hol ma­radt a gyermeke. Kétségtelen, hogy az a diák, aki fittyet hány az iskolai rendtartásra, s a ké­ső esti órákban tanulás helyett „legénykedik", az iskolában aligha viszi valamire. Egyes szülők talán azt hiszik, hogy az esti kimaradás korlá­tozása gátat vet a diák pihené­sének. Az ilyen állítás valótlan, mert a tanulónak szabad Idejét úgy kell beosztania, hogy a tanu­lás mellett kellő Időt tudjon szakítani pihenésre, mozgásra és a sétára is. A szülők kötelessége, hogy megköveteljék az iskolai rend­tartás fentebb említett pontjá­nak betartását, mert a gyerme­keket csak így szoktathatják rendszeres és rendezett életre. Az iskolai rendtartás kimond­ja, hogy a tanulónak szigorúan tilos részt vennie esti előadá­sokon, rendezvényeken. Sok esetben még ma is előfordul, a falusi lányos mamák szinte „er­kölcsi kötelességüknek" tartják, hofy Iskolás lányukat elvigyék mulatságra, farsangi bálra. A • ÜJFAJTA HANGLEMEZT kísérleteztek kl az Egyesült Államokban. A mikrobarázdást messze felülmúló lemezcsoda nyolcvankét centiméter átmérő­jű, percenként két fordulatot tesz meg, és állítólag egy álló napon át szól. Híd u Dunán Csehszlovákiai magyar költők szlovák nyelvű antológiája Sok-sok ígérgetés, biztatás és bizakodás után végre napvilá­got látott hazai magyar költé­szetünk szlovák nyelvű antoló­giája (Most cez Dunaj, Sloven­ský spisovatel), amelyben Bábi Tibor, Cselényi László, Csontos Vilmos, Dénes György, Gál Sán­dor, Gyurcsó István, Monoszlóy Dezső, Zs. Nagy Lajos, Ozsvald Arpád, Rácz Olivér, Tóth Ele­mér, Tőzsér Arpád és Veres Já­nos válogatott versein keresztül igyekeztek közelebb hozni cseh­szlovákiai líránkat a szlovák olvasóközönséghez. Milan Pl­šút egyetemi tanár már a be­vezetőben rámutatott arra az áldatlan és szomorú helyzetre, melynek következtében a ki­sebbségi Irodalmakról és a szomszédos nemzetek Irodalmi életéről bűnösen keveset tu­dunk Közép-Európában. Ebből a sajnálatos tényből Indult ki a kiadó szerkesztősége is, amikor — lírikusaink nevének megis­mertetésére törekedett, s emel­lett Igyekezett változatos tema­tikájú verseket bemutatni. Ez, sajnos, éppen a nem kívánt eredményt hozta, ugyanis a kö­tetben néhány olyan vers is bekerült, ami bizony nagyban elhalványítja a tervezett érde­kes sokszínűséget. Véleményünk szerint jobb lett volna líriku­saink legnívósabb költeményeit bemutatni, még ha hasonló ls a tematikájuk. Ez semmi esetre sem vezetett volna egyhangú­sághoz. Ellenkezőleg, a szlovák olvasó plasztikusabb, hitele­sebb képet kapott volna irodal­munkról. A lefordított Irodalmi alkotás értéke nagymértékben függ a tolmácsolás színvonalától, és ennek kapcsán ls vegyesek a benyomásaink. A kötet verseit nagyrészt Vojtech Kondrót ül­tette ét szlovákra, több-keve­sebb sikerrel. Fordításai közül főleg a súlyos gondolatokat tartalmazó szabad versek (Bá­bi: Sic itur ad astra) sikerül­tek a legjobban, viszont kevés­bé szerencsés a kötött ritmusú alkotásoknál (Cselényi: Harang­virág) és néhány átültetésébe bosszantó értelmi zavar ls be­csúszott (Tőzsér: Mogorva csil­lag). Kivételt képez a drámai sodrású Tőzsér-vers, a Férfikor, melynek vibráló képsorait, per­gő lüktetését sikerült Igényes formában visszaadni. Ha az alaptájékozódás Igé­nyével készült kötetet Ilyen szempontból értékeljük, úgy érezzük ennek az egyébként rendkívül fontos, de az adott lehetőséget figyelembe véve nem túlságosan Igényes felada­tának eleget tesz. Még ebből a megvilágításból sem értjük vi­szont, miért Ilyen kis példány­számban (mindössze 300) Jelent meg a kötet. Az ehhez hason­ló — amúgy sem gyakori — gesztusoknál igazán nem kelle­ne ennyire szűkmarkúnak lenni. Híd a Dunán. Találó ez a elm, Irodalmunkban egyike a leg­gyakrabban előforduló szavak­nak. Szimbólummá, szinte hit­vallássá nőtt ez a sző. Közhely­ként hat, de így van, bármeny­nyire nem könnyű a hidak sor­sa. A sok pusztító, erejét ki­kezdő vihar mellett ls csak ak­kor élvezi mindkét oldal bizal­mát, és csak akkor igyekeznek megismerni, ha Izmos, időtálló szerkezetté hatalmasodik. Végezetül, azt hiszem elmond­hatjuk, hogy a kötetnek mégis örülünk, s ez a derűnk csak akkor lesz teljes, ha ezt a ki­adványt nívósabb, reprezentatí­vabb válogatások követik. SZILVASSY JÓZSEF szülők büszkék lányuk „síkeré­re", ilyenkor eszükbe sem jut az Iskola. Elmúlik az éjfél, mi­re megjön a kedvük hazatérni. Másnap legalább délig aludnia kell a gyermeknek, mert na­gyon elfáradt. így bizony már nem Jut Idő a tanulásra, és hétfőn teljesen készületlenül állit be az iskolába, abban a reményben, hogy majd csak va­lahogy „megússza". Viszont még ennél is hátrányosabb az, hogy az ilyen bálozás teljesen kizökkenti őt a „kerékvágás­ból", s ez előbb vagy utóbb érezteti hatását. Az ilyen lányos mamáknak csak egyet tanácsolhatunk: nem kell félniük, hogy leányuk pár­tában marad, mert 13—15 évet korban nem jár mulatságokra. Eljön majd számára is a bálo­zás ideje, amikor azt igazán ér­tékelni tudja. A tv-adásokról. A minap egy pedagógus arról panaszkodott, hogy osztálya tanulólnak zöme majdnem elaludt az órán. Rövi­desen kiderítette, hogy a tanu­lók java része előző este a tv­ben egy „14 éven alullaknak nem alkalmas" krimi filmet né­zett meg. Az adás elég későig tartott, nem is beszélve a filmet fűszerező sek félelmetes jele­netről, így nem csoda, ha más­nap az osztály többsége képte­len volt összpontosítani figyel­mét az órákon. Csak a' gyermekpszichológu­sok tudnák megmondani, hogy egy krimi-film megteklntésa után mi játszódik le a tanulók lelki világában. A látottak fel­izgatják fantáziájukat, félelmet Idéznek elő. S talán felesleges részletezni, hogy a fejlődésben levő szervezet mennyire meg­sínyli az álmatlan éjszakát, s ez milyen káros következmé­nyekkel jár. A szülőknek fele­lősségük tudatában kell dönte­niük arról, mikor és mit en­gedjenek megnéeni a tv-ben. Gondoljunk arra, hogy a gyer­mek még nem érti meg, illetve másképp értelmezi a látottakat, melyek később esetleg rosszat szülhetnek. Gondoljunk az ifjú­ság körében elharapódzó bünö­zésrel Az iskolai rendtartás tiltja az alkoholfogyasztást és a dohány­zást ls. A bálozó lányok példá­jához hasonlóan hamis büszke­ség az apák számára, ha fiuk „ért" az otthoni terméshez. Sajnos, elég gyakori, hogy pincék körül az édesapák lett ott sündörögnek a fiúgye­rekek is, és bizony kiveszik ré­szüket a bor kóstolgatásából. Sokszor hallhatjuk a pedagó­gusoktól, hogy a faluról bejáró tanulók télen forralt bort „reg­geliznek", abban a hlszemben, hogy jól átmelegíti őket. Köztu­dott, hogy az ilyen hiedelem nélkülöz minden realitást. Az alkohol az agysejtekben bódító, tompító érzést vált kl, minek következtében a tanuló bágyadt, kábult és álmos lesz, s nem tud koncentrálni az órák alatt. Vi­szont az sem téveszthető szem elől, hogy az alkohol fokozato­san rabjává teszi az embert. Nem ritkaság, hogy a tanuló ennek folytán rászokik az Ital­ra, ami később iszákossághoz vezet. A dohányzás ártalmasságát nem kell különösképpen hang­súlyoznunk. A dohányzás — s az alkohol úgyszintén — a gyermek szellemi kibontakozá­sának kerékkötője. A szülők kötelessége tehát, hogy a gyer mekeket saját érdekükben tart­sák távol az Ilyen káros élveze­tektől. Az Iskolai rendtartásról be­szélve szólnunk kell a tanulók ruházkodásáról és hajviseleté­ről ls. A házirend tiltja a kihí­vó és feltűnő öltözködést és hajviseletet. A farmernadrág és a hosszú, ápolatlan frizura pe­dig a legkevésbé sem Illik az Iskola falai közé. Az elmondottakból követke­zik, hogy az iskolai rendtartás törvények összessége, melyek a tanulók számára kötelezőek. Csak e rendszabályok tisztelet­ben tartásával, s felelősségünk teljes tudatában lehetünk az Is­kola és a pedagógusok őszinte segítőtársai, hogy közös erővel rendes és hasznos polgárokat neveljünk a társadalom számá­ra. ROZSNYÓ JÓZSEF, Ipolyság m 19BA XI,

Next

/
Oldalképek
Tartalom