Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-21 / 322. szám, csütörtök

A párt erejének és akcióképességének alapja az egységes nézet Oldrich Cerník elvtárs Oldrich Cerník elvtárs felszólalása bevezető részében köszöntötte az SZLKP Központi Bizottságának plenáris ülését. Ä továbbiakban a CSKP Központi Bizottságának ülésén Jóváhagyott határozatokkal foglalkozott, rámutatva: e dokumentumok arról tanúskodnak, hogy ez az ülés rendkívül fontos volt. A Központi Bizottság által Jóváhagyott határozatok kitűzték a párt munkaprogramját a legközelebbi Időszakra, és olyan alapot képeznek, amelyen végbemegy az egyesülés fokozatos folyamata. Miről volt szó a CSKP Központi Bizottságának ülésén? Elsősorban arról, hogy bizonyos alapot adjon a párt és az egész társadalom 1968. január utáni fejlődése értékeléséhez. Ogy vélem — mondotta —, hogy az 1968 januárját követő fejlődést nem értékelhetjük az előző fejlődés elemzése nélkül. A párt fejlődése nem kezdődött és nem Is végződött ez év januárjában, és azt ami január után következett, csupán a hosszan tartó előző fejlődés eredményeként értékelhetjük. A párt vezetősége ebből az elvből Indul kl a Januárt követő fejlődés egész időszakában, s ennek helyességét megerősíti a Csehszlovákia Kommunista Pártja plénuma által most jóváhagyott határozat Is. Miről volt szó tulajdonképpen ez év januárjában? Mi a lényege? Csak ha válaszolunk e kérdésre, akkor láthatjuk tisztán, miért és mi ellen kell harcolnunk. A szocialista társadalom építésének húsz éve alatt Csehszlovákia nemzetei számos sikert értek el. ügyanekkor a Csehszlovák Köztársaság egész Idő alatt következetesen és kezdeményezően teljesítette nemzetközi kötelességeit a szocializmus és a béke erői érdekében. Ezek a sikerek azt is megmutatták, milyen lehetőségeket ad a dolgozóknak a szocialista társadalmi rendszer. Annál Inkább növekedett a dolgozók telháborodása, mikor látták, hogy a szocialista társadalom adta lehetőségeket az irányítás alacsony színvonala és a párt Január előtti vezetőségének durva hibái következtében lényegesen kevésbé használtuk ki, mint ahogy az objektív feltételeknek megfelelt. Ez a legszemléletesebben Csehszlovákia gazdasági helyzetében nyilvánult meg. Ugyanígy a kommunista párt akkori vezetősége politikai téren sem tudott olyan kapcsolatokat kifejleszteni, amelyek megfeleltek volna az országban végbemenő gyors fejlődésnek. A fokozatosan kialakult nagy feszültség lényegét abban látom, hogy a kommunista párt munkájában nem tükröződtek az SZKP XX. kongresszusának eredményei, és túlságosan sokáig fennmaradtak az előző Időszak hibái és fogyatékosságai, s Így a párt fokozatosan elvesztette tekintélyét. Kiderült, hogy a párt akkori vezetősége nem volt képes megoldani a megérett szociális-gazdasági problémákat, s ugyanakkor az Internacionális szolidaritás hangzatos hangsúlyozása ellenére gyengítette Csehszlovákia helyzetét a szocialista államok közösségében és ezáltal az egész szocialista közösséget ls. Végül is éppen a szlovák kommunisták jól tudják, milyen durva hibákat követett el a párt előző vezetősége a proletár Internacionalizmus elvei ellen. Ahogy mélyült a régi vezetőség bürokratikus módszerel és szubJektívlzmusa által, előidézett válság, úgy deformálódtak a nemzeti kapcsolatok ls Csehszlovákiában. 1960-ban a Novotný-féle vezetőség megkezdte a Megbízottak Testületének mint külön szlovákiai kormányszervnek a teljes felszámolását, s a Szlovák Nemzeti Tanács szerepét ugyanakkor a reprezentációs szervre korlátozták. Éppen ezek a tények, nem pedig a Januárt követő néhány hónap vezetett mély válsághoz a pártban és az egész társadalomban, valamint a párt vezető szerepének tényleges gyengüléséhez. A helyzet meg nem oldása azt jelentette volna, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, Csehszlovákia Kommunista Pártját kiszolgáltatták volna a válság ösztönös katasztrofális megoldásának, ami súlyos következményekkel Járt volna az egész szocialista társadalomra nézve. Éppen azért, mert 1967 folyamán a párt és a pártszervek egyrenagyobb része kezdte tudatosítani a helyzet veszélyességét, Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározta, hogy a szocializmus belső és nemzetközi erőinek érdekében decemberi és januári plénumán megoldja e helyzetet. Nem kétséges, hogy január után ís fortultak elő hibák, ezekről méí* fogok beszélni. Döntő azonban az a tény, hogy engedhető meg, miszerint azok, akik hosszú éveken át felelősek voltak a párt és a társadalom helyzetéért, kihasználják a kialakult helyzetet és becsméreljék a január utáni fejlődést, amely természetesen nem mentes minden fogyatékosságtól. A január utáni negatív Irányzatok keletkezésének döntő tényezője azonban az volt, hogy a párt előző vezetősége január előtt, hosszú ideig torzító hatást gyakorolt. Alaposan elemeznünk kell azt is, hogy a Januári plénumon célkitűzéseinket milyen mértékben tudtuk megvalósítani. Abból indultunk kl, hogy éppen a Csehszlovákiában kialakult feltételek között valóra kell váltani a tömegek történelmi szerepének marxi—lenini gondolatát. A XIII. pártkongresszus azon téziseiből Indultunk ki, hogy a társadalomnak többé nem az osztályharc a mozgató ereje, hanem társadalmunk osztályai és szociális rétegei közeledésének a folyamata. Ugyanakkor azonban nem feledkeztünk meg arról, hogy ez csupán társadalmunkon belül érvényes; világviszonylatban könyörtelen harc folyik a két rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus között Ez az osztályküzdelem következményeiben kihat a csehszlovákiai valóságra, hatása visszatükröződik politikai téren és a társadalmi tudatban. Így nálunk az emberek cselekedeteit és gondolkodását a saját csehszlovákiai fejlődés, a szocialista országok fejlődése és a tőkés államokban végbemenő fejlődés befolyásolja. Hangsúlyozni szeretném, hogy a társadalom alapvető megmozdulása 1968 Januárja után kifejezetten szocialista volt és ma ls az. Azt mondhatjuk, hogy az intézkedéseket, amelyeket a szocializmus érdekében tettünk, nem fontoltuk meg kellőképpen valamennyi összefüggésükben, és szervezéSileg sem biztosítottuk megfelelően. Bátran mondhatjuk, hogy azokat a célokat és érdekeket, amelyeket a párt új vezetősége január utáni politikájában kitűzött, az emberek túlnyomó többsége saját érdekel és vágyai kifejezésének tekintette. Kétségtelen azonban az ls, hogy e társadalmi mozgás peremén fokozatosan olyan erők és áramlatok kezdtek kialakulni, amelyek saját érdekeiket követték. Egyúttal azonban Igyekeztek megnyerni a társadalomnak azt a részét, amely az előző pártvezetőséggel szerzett áldatlan tapasztalatai következtében már nem bízott a kommunista párt által adott biztosítékokban. Arra törekedtünk, hogy a társadalomnak ezt a részét megnyerjük. Ezt azonban nem lehetett hatalmi eszközökkel, hanem csupán nyílt és becsületes politikával, a szavak és a tettek egységével elérni. A január utáni fejlődés során éppen a Jobboldali szocialistaellenes erőkkel szemben nem alkalmaztuk eléggé következetesen * politikai eszközöket. EnnsK egyik oka az volt, hogy a tömegtájékoztatási eszközökben dolgozó egyes kommunisták nagymértékben figyelmen kívül hagyták a májusi plénum figyelmeztetését a jobboldali veszélyre. Hiba volt az, hogy a párt ebben a bonyolult helyzetben nem tudta megalkuvás nélkül biztosítani, hogy a kommunisták munkája mindenütt, de elsősorban ezekben az eszközökben összhangban álljon a Központi Bizottság határozataival. A párt Ideiglenesen elvesztette akclóképességét. Éppen azért, mert őszintén meg akarjuk valósítani a január utáni politika hibáktól és deformációktól mentes fő vonásait, világosan meg kell mondanunk azt is, milyen elemi hibákat követtünk el. Ezek közé tartozik főként az, hogy a párt új vezetősége és maga a párt sem programszerűen, sem gyakorlatilag nem készült fel megfelelően az 1968 januárja után felvetett problémák gyors megoldására. Továbbá a párt vezetősége a személyi és szervezési Intézkedéseket csak fokozatosan valósította meg, pedig célszerű lett volna mindjárt a Januári plénumon, vagy közvetlen utána tétovázás nélkül végrehajtani. A párt Irányító munkájának 'gyengülése oda vezetett, hogy egyes Intézkedéseket érdekcsoportok nyomására foganatosítottak. Gyakran felmerül a kérdés — folytatta a továbbiakban Cerník elvtárs — vajon a Központi Bizottság legutóbbi ülése eltérést jelent-e a párt akcióprogramjától. Ogy vélem, hogy ebben az esetben ls adott lehetőségeinkből és a január utáni fejlődést bíráló elemzésből kell kiindulnunk. Ezért a Központi Bizottság határozatában abból az alapvető feltételből indul ki, hogy az akcióprogram egyes elveit tovább kell fejleszteni, ós fokozatos megvalósításának alapvető feltétele elsősorban a párt konszolidálódása. Az egész párt feladata gyakorlati tettekkel meggyőzni a közvéleményt politikánk becsületességéről és helyességéről. Politikánknak összhangban kell állnia népünk érdekeivel, meg kell felelnie a nép szükségletelnek. A jóváhagyott határozatot éppen ezekből a szempontokból kell értelmezni. Elsősorban kétségtelenül arról van szó, milyen módon erősítsük a párt vezető szerepét, akcióképességét, hogyan mélyítsük el Csehszlovákia egész politikai rendszerét. Sohasem volt és most sincs arról szó, érvényesüljön-e a párt vezető szerepe, hanem arról van szó, hogy az adott esetben milyen módon érvényesüljön. A párt erejének és akcióképességének alapja a közösen megfontolt egységes nézet. Egyetlen párttagnak sincs joga azt hinni, hogy az ő kiváltsága az ész, ezért a párton belüli véleménycsere a gondolati egység alapvető előfeltétele a párt offenzív eljárása érdekében. Cerník elvtárs felszólalása további részében a népgazdaság kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a legközelebbi Időben figyelmet kell szentelnünk a gazdasági reform fejlesztésének, amely nélkülözhetetlen előfeltétele a népgazdaság rugalmasabb és hatékonyabb menetének. E nélkül a belső viszonyokat politikailag sem lehet rendezni. Tudjuk, hogy éppen ebben a tekintetben világos szavakat várnak az emberek. A Központi Bizottság elnöksége ezért decemberi ülésének napirendjére tűzte az 1969. évi gazdasági politikáról szóló tájékoztatást. A lövő évben a gazdaságfejlesztés kérdéseit részletesen megtárgyalja a Központi Bizottság plénuma, s elbírálja a következő ötéves terv fő irányelveinek és a gazdasági reform további folytatásának javaslatait. A föderációról szólva Cerník elvtárs hangsúlyozta, hogy a törvény jóváhagyásával a munka még nem ért véget, hanem éppen megkezdődik. Mindnyájunknak meg kell tanulnunk a leghatékonyabban és legcélszerűbben dolgozni az új állami formában. Felszólalása végén külpolitikai irányzatunkkal foglalkozott. Rámutatott, hogy ez az irányzat mindig abból a szilárd tudatból indult kl, hogy a szocialista országok közösségéhez tartozunk. Meg kell még nyíltan mondani azt is, hogy ezt a tudatot az augusztusi események jelentékeny mértékben megrendítették. Ez nem ls lehetett másként, hisz Csehszlovákia helyzetét egészen másképp ítéltük meg mi, mint egyes szocialista országok. Most abból kell kiindulni, hogy ezt a nézetbelí különbséget fokozatosan áthidaljuk. Ez nem Jöhet létre állandó viszály közepette, ezért kölcsönös normalizálásra, a bennünket összefűző kötelékek megerősítésére törekszünk. Tudatában vagyunk, hogy céljainkat csupán a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, az egész kommunista és munkásmozgalommal szövetségben, kölcsönös együttműködésben és megértésben érhetjük el. A CSKP Központi Bizottságának plénuma a múlt napokban fontos dokumentumot hagyott Jóvá, amelynek megvalósításától függ a párt akcióképessége a jelenlegi helyzetben. Az a nézetünk, hogy e dokumentum minden párttagnak biztonságot ad a jövőre nézve a további politikai munkában. Meggyőződésem, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tárgyalásán a jóváhagyott dokumentumokai és intézkedéseket teljes mértékben támogatják és megértik a szlovák kommunisták is. Világos és kötelező irányvonal A CSKP és az SZLKP kerületi és járási vezető titkárainak tanácskozása (ČSTK) — A prágai vár Spanyoltermében tartották meg november 19-én Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja kerületi, városi és járási bizottságai vezető titkárai országos tanácskozásukat. Az értekezleten részt vettek a csehszlovák néphadsereg pártszervezeteinek és a nemzeti biztonsági szervek alakulatainak képviselői is. Az elnöki asztal mellett helyet foglaltak a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai és a Központi Bizottság titkárai. A tanácskozást, amelyen részt vettek a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának képviselői, a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának osztályvesetői és egyes kommunista miniszterek, Lubomlr Štrougal, a Központi Bizottság elnöségének tagja, a KB titkára vezette. Alexander Dubček, a CSKP KB első titkára a tanácskozás részvevőit megismertette a CSKP KB BOvemberi plenáris ülésének munkájával és határozataival. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozás célja az, hogy megtárgyalja a párt eljárását a novemberi plénum eredményeinek megvalósításában. A plénum alapokmányai minden kommunistának, az egész pártnak világos és kötelező Irányvonala, pozitív alapot jelöl ki a párt akciöegységére és további politikai munkájára. DnbBek elvtárs nyomatékosan kiemelte a párt vezető szerepének fokozásét, valamint a kommunisták tevékenységét és munkáját a párton kívüli szervekben és Intézményekben. Rámutatott a párt vezető szerepe érvéA szavakat tettek követik A helyi gazdálkodásban dolgozók szakszervezeti szövetségének alakuló kongresszusa tegnap vitával folytatta munkáját, amelyben felszólalt dr. Ján Filkó, az SZLKP KB küldöttségének vezetője is. A felszólalók általában a helyi gazdálkodási üzemek problémáival foglalkoztak. Sok szó esett a szociális ellátottságról, az érvényben levő bértarifákról, valamint arről, hogy az elkövetkező időszakban az illetékes állami szervektől az eddiginél nagyobb megértést és támogatást várnak. A jelenlevő 249 küldött hoszszas vita után megválasztotta a szövetség szlovákiai bizottságát — amelynek elnöke Alojz Klbtk elvtárs lett —, valamint az össz-szakszervezeti kongresszus küldötteit. Elfogadták a szövetség új alapszabályzatát és jóváhagyták a további feladatokat előirányzó határozati Javaslatot. A jól végzett munka után a küldöttek azzal az elhatározással tértek haza, hogy a szavakat majd tettek követik. -m nyesítésének módszereire és formáira a Jelenlegi feltételek között. Kiemelte annak szükségességét is, hogy meg kell erősíteni a funkcionárius-aktíva és a párta p parátus szervezési munkáját a novemberi plénumon elfogadott határozatok megvalósításának biztosításában. A párt legmagasabb szervének novemberi ülésén hozott , , határozatai minden kommunistá nak és az egész társadalomnak világos és konkrét kezességet nyújtanak arra nézve, hogy a pírt |a •nár utáni politikája a január utáni fejlődés negatív jelenségeitől megszabadulva tovább fejlődik és fokozatosan valóra válik. Ezzel kapcsolatban a CSKP KB első titkára hangsftlyozta a CSKP KB novemberi ülése okmányainak kőtelező voltát a párt minden tagjára, szervezetére és szervére. Megállapította, hogy a plénum eredményeinek egységes magyarázata alapján egyesíteni lehet a párt sorait, feljeszteni a pozitív politikát. Az Oktatásügyi Minisztérium közleménye (CSTK) — Az Oktatásügyi Minisztérium figyelmezteti a középiskolai tanulókat és a tanoncokat, hogy csütörtökön, november 21-én normális tanítás lesz, és felhívja a másodfoki^^ iskolák igazgatóit, hogy az én^P^vényes iskolarend szerint biztosítsák az oktatás rendes menetét. í. • Ä A PRÁGAI KÖZÉPISKOLÁSOK diákparlamentje úgy döntött, hogy november 20-án, szerdán 20 órakor abbahagyja a figyelmeztető sztrájkot. E tegnapi döntés értelmében ma rendesen megindul a tanítás a prágai középiskolákban. Főiskolások küldöttsége szlovák politikusoknál (CSTK) — Tegnap az SZLKP KB plenáris ülésén a tárgyalások közben Gustáv Husák, Róbert Harenčár és Jozef Zrak elvtárs, az SZLKP KB elnökségi tagjai, valamint Matej Lúčan oktatásügyi megbízott fogadta a szlovákiai főiskolások szövetségének és a szlovákiai főiskolák diákságának küldöttségét. Husák elvtárs tájékoztatta a főiskolások képviselőit a jelenlegi politikai helyzetről, ahogy azt a CSKP KB novemberi plénuma értékelte és ahogy arról az SZLKP KB Jelenlegi ülése ls tárgyal. Az SZLKP KB első titkára a párt vezetőségének nevében állást foglalt a diákok jelenlegi akcióival kapcsolatban. A vitában azután rávilágított néhány, a főiskolások érdekeit érintő konkrét kérdésre. Véget ért az SZLKP Központi Bizottságának plenáris ölése (Folytatás az 1. oldalról) lémák megoldásának, mégpedig elsősorban népgazdaságunk irányításéval, a lemaradó szakaszok gyors ütemű fejlesztésével, s a bér- és árpolitikával összefüggésben. A vita részvevői hangoztatták, mily nagy szükség van a párt és a legszélesebb néptömegek szoros kapcsolatára, s a párt iránti bizalom állandósítására. Szóltak az SZKP-val és további szocialista országok kommunista és munkáspártjaival való kapcsolataink normalizálásának szükségességéről. 19B8. ^ XI. 21.