Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-03 / 304. szám, Vasárnapi Új Szó

1 N 1 Crt 1 1 13 S" Párbeszéd az olvasóval AGASZTOS CÉLOK Ma IÁN T0M0VČIK mérnök, a tudományok kandidátusa, egyetemi tanár, a Nyit rai Mezőgazdasági Főiskola rektora nyilatkozik Modern iskola - kényelmes diákotthon • Mikor lesz önálló gépészeti kar? # A diákok kérésére rendszeresítik a politikai tájékoztatást # Oktatási központ — tudományos intézet # Nyári gyakorlat külföldön # A középiskolák színvonala a kelet-szlovákiai kerületben a legalacsonyabb — a magyar iskolák színvonala is alacsony # „Érdekünk, hogy minél több magyar hallgatónk legyen ..." • A minőség rovására menne a magyar kar megalapítása P

illanatnyilag - a kassai állatorvosi fakultással együtt, amely szintén igazgatóságunk alá tartozik — iskolánkat 4800-an látogatják, ebből 2800 hallgatónk Nyitrón van. Előadóink száma 390. Iskolánk épülete egészen új, modern berendezésű, elegendő előadótermünk, laboratóriumunk van, úgyhogy az oktatás ilyen szempontból tökéletesen lehet. Hallgatóink nagyon célszerű, korszerű, kényelmes diákotthonokban laknak. Ezen a téren tehát minden előfeltételünk megvan a sikeres munkához. Átszervezés előtt? Tudvalevő, hogy a mai főiskolánkon nincs önálló gépészeti kar, ennek a szaknak a hallgatói az üzemgazdasági fakultáshoz tartoznak. Minden iskolaév kezdetén, különböző beszélgetések, összejövetelek alkalmával elhangzik a kérdés: mikor lesz a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán önálló gépészeti kar? Meg kell mondanunk, hogy erről a minisztérium dönt. Eddig azonban nem dolgozták ki az iskolák' különválásának és a karok önállósulásának a rendszerét. Valószínűleg a jövőben az egyes tanszékek közvetlenül a rektorátus igazgatása alá fognak tartozni. Ezt a megoldást annyiban látjuk jónak, hogy az egyes problémákat rugalmasabban tudjuk majd megoldani, a tudományos munkánál pedig tökéletesebb lehet a tanszékek együttműködése. Ez természetesen csak elképzelés, végleges döntés még nem született. Az iskolánk akcióprogramjában többek között benne foglaltatik az A mezőgazdasági tudományok főiskolai szinten való oktatásának hazánkban nincs messzemenő hagyománya. Az első ilyen jellegű főiskolát 1946-ban nyitották meg Kassán. A nyitrai 1952-ben vált önállóvá. Ez alatt a rövid idő alatt azonban olyan eredményeket sikerült elérnünk, amelyek dicséretére válnak intézetünknek. Ma már nemcsak itthon, hanem külföldön is megbecsülésben részesitik előadóinkat és hallgatóinkat. Névre tettünk szert, és ez egy főiskola számára rendkívül fontos dolog. is, hogy a tanév folyamán mérlegeljük a javaslatot, felülvizsgáljuk annak gyakorlati jelentőségét és véglegesen állást foglalunk. Különben az akcióprogramról szólva, azt is meg kell mondanom, hogy a realitásokból kiindulva nagyon magasztos célokat tűztünk magunk elé. Vonatkozik ez főként a tudományos munkánkra. Az augusztusi események után azonban újra kell értékelnünk programunkat, s bizony eléggé le kell redukálnunk elképzeléseinket. Elszomorít bennünket az a tudat, hogy bizonyos célokat fel kell adnunk. Ellenben örömet jelent számunkra, hogy iskolánkon soha nem látott öszszetartásnak, szolidaritásnak vagyunk taban azt jelenti, hogy a jövőben a hangsúlyt a szaktárgyak elsajátítására helyezzük majd. Pillanatnyilag az állami témafeladat keretén belül körülbelül 180 kutatáson dolgozunk. Természetesen a feladatok megoldásában az egyes tanszékek és karok szorosan együttműködnek. Az eredményeket évente kétszer publikáljuk. Külföldi kapcsolatok Említésre méltó kapcsolatunk a külföldi főiskolákkal. Együttműködésünk niával és Jugoszláviával, t keressük a közeledés lehetőségét Hollandiával, Dániával és Belgiummal. Iskolánkon nagyon sokrétű kultúrmunka és sporttevékenység folyik. Mindkét szakaszon évente részt veszünk országos versenyeken. A Zobor nevet viselő táncés énekegyüttesünk a múlt évben Hollandiában, a főiskolások nemzetközi versenyén a második helyen végzett. Sportolóink nemrég Franciaországban és Olaszországban jártok. A nemzetközi diáknap alkalmából minden évben a mi iskolánk rendez nemzetközi versenyt stb. S mivel minden főiskola tevékenysége elsősorban az oktatás, nálunk sincs ez máshogy. Az utóbbi években ugyan valamivel emelkedett a fölvételizők színvonala, sajnos azonban még mindig nem kielégítő. Az egyes közéfMskoláltrói nagyon gyenge „alaponyogat" kapunk. Nagy problémát jelent ez számunkra, főként az első- és másodéveseknél. A középiskolák színvonala a kelet-szlovákiai kerületben legalocsonyabb. Sajnos a magyar iskolákban érettségizők tudása még ezt a szintet sem haladja meg. Tekintettel vagyunk a nyelvi nehézségekre — ezért nem egyszer módot adunk arra, hogy a mogyarok magyarul felvételizzenek — óm a szaktudós hiányát semmivel sem lehet megmagyarázni. núl. Ezt az egységet még inkább meg akarjuk szilárdítani. Iskola és politika Olyan határozatot hoztunk, hogy hallgatókat különböző formában, gyakrabban és tüzetesebben fogjuk tájékoztatni a bel- és külpolitikai eseményekről. Elhatározásunk a szükségletek alapján született, a diákok közvetlen kérésére. Előadóinkra tehát ezek után a pedagógiai és a kutató munkán kívül bizonyos népművelési munka is vár. Iskolánkon már szokásossá váltak a különböző beszélgetések, mítingek, amelyekre befolyásos politikusokat, közéleti személyiségeket, tudósokat hívunk meg. Akcióprogramunkban az is szerepel, hogy a kialakult belpolitikai helyzet miatt aktív segítséget nyújtunk a mezőgazdasági üzemeknek. Nyolcszáz hallgatónk például a poprádi járásban burgonyát szedett. Ezután is részt veszünk majd rövidebb tartamú brigádmunkákon. Említettem már, hogy főiskolánk nemcsak oktatási központ, hanem tudományos intézet is. A jövőben ezt a törekvésünket még inkább előtérbe helyezzük. Minden előadónk köteles tudományos munkával foglalkozni, konkrét eredményeket felmutatni. Pedagógiai munkánkban is arra törekszünk, hogy végzős növendékeink tudásuk alapján képesek legyenek önálló tudományos feladatok megoldására, ami a gyakorlatnemzetközi tekintélyünket bizonyítja. Évente többször kerül sor cserelátogatásra. Diákjainknak módjuk van arra, hogy nyári gyakorlatra külföldre mehessenek, így nemcsak nagyobb szaktudásra tesznek szert, hanem könnyebben elsajátíthatják az idegen nyelvet is, illetve az itthon tanultakat gyakorlatilag tökéletesíthetik. Fontosnak tartom ezt abból a szempontból is, hogy iskolánkban egyre nagyobb súlyt helyezünk az idegen nyelvek oktatására — főként német, angol, de francia és spanyol is —, mivel ma már egyetlenegy tudományágban sem lehetünk meg külföldi szakirodalom és szaklap tanulmányozása nélkül. Azokkal az országokkal, amelyekkel szorosabb kapcsolatunk van, közös tudományos konferenciákat, szimpóziumokat rendezünk. Nem egy tanárunk külföldön is előad. Ugyanakkor nálunk is előadnak más egyetemek professzorai. Egyes tudományos feladatokat is közösen oldunk meg. A tapasztalatcserének ez a formája nagyon bevált, továbbra is ezen az úton kívánunk haladni. Sőt kapcsolatainkat bővíteni fogjuk főként RomaSzükség van magyar mérnökökre Érdekünk, hogy minél több magyar hallgatónk legyen, mert hazánk mezőgazdasági területének nagy része magyarlakta. Ezzel kapcsolatosan többször is elhangzott az a követelmény, hogy a főiskolánk mellett létesítsünk legalább néhány magyar fakultást. Erre azonban jelenleg nincs mód. Érthető okokból: elsősorban nincs elegendő előadónk, szakkönyveink, nincsenek meg az anyagi feltételek stb. Persze ez nagyon egyszerű kifogásnak tűnhet, de ha józanul elgondolkodunk az érvek felett, be kell látnunk, hogy megvalósíthatatlan követelésről van szó. A legfőbb érvnek azt tartom, hogy ilyen körülmények között csakis a minőség rovására menne a magyar kar megalapítása. Végezetül: Nyitra a mezőgazdasági tudományok központjává vált. Célunk, hogy a továbbiakban is tevékenyen hozzájáruljunk hazánk agrárpolitikájának megvalósításához, melynek alapelve: saját erőnkből biztosítsuk nemzetünk élelmiszerszükségletét. Ehhez pedig emberek kellenek: szakértők, gondolkodók, igyekvők, fegyelmezettek, munkaszeretők, ugyanakkor emberségesek és a falut kedvelők. Főiskolánkra ebből kiindulva megtisztelő feladat vár: ilyen embereket nevelniI Feljegyezte: OZORAI KATALIN