Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-16 / 317. szám, szombat

A párt fő feladatai a legközelebbi időszakban (Folytatás az 1. oldalról) zet, félreértés és találgatás létezik. Az emberek döntő többségénél erősödik annak tudata, hogy lehetséges és szükséges a Január utáni politika szellemében a pozitív munkára összpontosítani a figyelmet, és mind a belpolitikai, mind a külpolitikai kapcsolatok teljes konszolidálásával meg kell teremteni ennek a feltételeit. Ezt a törekvést gátolja a szkepszis, a tétlenség, a „menekülés a magányba", valamint az a hangulat, hogy nem lehet semmit sem csinálni^ A konszolidációs folyamatban a legnagyobb veszélyt azonban az a magatartás jelenti, amely a politikai vezetést egyenesen megalkuvással és árulással vádolja és szovjetellenes légkört idéz elő. Ezzel kapcsolatban különösen el kell ítélni a november 7-én Prágában és Bratislavában lefolyt eseményeket. Ezek az akciók megzavarják az ország normalizálódását, ártanak népeink érdekeinek és tragikus következményekkel Járhattak volna. Világosan fel kell lépnünk mindenféle kalandorság ellen, rá kell mutatni, hogy ezek teljes ellentétben állnak politikánk célkitűzéseivel, hogy a szocializmus ellenségei az emberek, különösen az ifjúság politikai tapasztalatlanságára számítanak. Ezért elhatározott szándékunk, hogy törvényeink értelmében teljes mértékben biztosltjuk a rendet. Fontos azonban a pozitív politika, amely szocialista alapokon egyesítheti a pártot és a népet, amely elszigeteli a szocialistaellenes erőket, amely megbénítja a külföldi imperialista propagandát, mert ennek hatását semmi esetre sem lehet lebecsülni vagy mellőzni. Nagy figyelmet igényel a párt belső fejlődése. A pártszervezetek határozatai, levelei és állásfoglalásai egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a kommunisták többsége a január utáni fejlődés pozitív jelelnek objektív értékelése alapján akar tovább haladni. Természetesen eltérések mutatkoznak a január utáni politika egyes pontjainak megítélésében, a pozitív és negatív jelenségek értékelésében, ami — figyelembe véve pártunk tömegét — nem is lehet másként. Az a fontos, hogy a kommunisták teljes többsége következetesen a proletár nemzetköziség álláspontján áll és mély felelősséget érez szocialista hazánk sorsáért és a viszonyok rendeződéséért. Azonban a pártban is léteznek szélsőségek. Mindenekelőtt olyan áramlatról, bizonyos nézetekről van szó, amelyek a január utáni időszakban az ösztönösség tendenciáját vetítették, gyengíteni akarták a párt vezető szerepét, liberalista, gáttalan szellemben értelmezték a szocialista demokrácia fejlesztését, lebecsülték a szocialista ellenes erők veszélyét és a nemzetközi osztályharc hatását. Ma, ez az áramlat feltételeket támaszt a moszkvai egyezménv néhány döntésével kapcsolatban, meggondolatlan radikaltsta követelményekkel lép fel, hamis Illúziókra késztet és elködösíti a párt álláspontját. A pártban is le kell küzdeni a szélsőségeket A párt számára ártalmasak azok a nézetek is, amelyek általában elutasítják a január utáni politikát és a helyzetből kivezető utat olyan módszerek felújításában látják, amelyek a pártot Ismét az ötvenes évek gyakorlatához térítenék vissza. Ilyen nézeteket vallanak gyakran éppen azok az emberek, akik ragaszkodnak a munka és az Irányítás elavult formáihoz és a politikában túlértékelték ÁT. adminisztratlv-direktlv elveket. Hazánkban a viszonyok rendeződését elsősorban a kommunista- és szovjetellenes erők és Irányzatok gátolják. Ahogy a Központi Bizottság májusi plénumán, úgy ma ls ezeket tartjuk hazánkban a szocializmus fejlődésére a legfőbb veszélynek. Amikor a szocialistaellenes erőkről beszélünk, felelősségteljesen és sokoldalú elemzés alapján tesszük ezt. őrizkednünk kell a megfelelő elemzést nélkülöző megbélyegzéstől. Meg kell különböztetnünk az átmeneti emocionális reakciót attól az irányzattól, amely a marxizmus alapvető követelményeinek revíziójára, e követelmények alkotó módon történő továbbfejlesztésének meggátolására törekszik, valamint az eszmei vagy politikai tévedéseket a szocializmustól Idegen koncepcióktól. Semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy azok ellen a nézetek ellen, amelyeknek terjesztése nem törvénybeütköző, az ideológiai és a politikai harc'és ráhatás eszközeitől eltérően lépjenek fel. Rendszeresen kell leküzdeni mindazokat a politikai és eszmei álláspontokat, amelyek ellentétben állnak a bratislavai nyilatkozattal és a moszkvai Jegyzőkönyvvel. A pártban a súlyt a liberalista és antimar- xlsta nézetek elleni harcra, a radikallzálódó jelszavak és gesztusok elleni politikára kell helyezni. Ezek a nézetek erősen fékezik a pozitív politika kialakítását és megvalósítását és tévútra vezetnék a pártot. Végül őrizkednünk kell minden olyan törekvéstől, amelyek célja a Január előtti viszonyok visszaállítása. Belpolitikai életünk normalizálását és belviszonyalnkat csak olyan politikai Irányvonal biztosíthatja, amely számára megnyerhetjük a párt és a nép többségének támogatását. A Jövőben érvényes politikai Irányvonalunknak tehát elsősorban abból az elhatározott törekvésből kell kiindulnia, hogy hazánkban tovább szilárdítjuk a szocializmust, megerősítjük politikai rendszerünket; tartalmaznia kell továbbá azokat az Intézkedéseket, amelyek kizárnak bármilyen szocialistaellenes tevékenységet és egyidejűleg nem szabad teret adnunk a január előtti viszonyok felújítását célzó törekvéseknek. Világosan meg kell fogalmaznunk, milyen alapon egyesítjük pártunkat és polgárainkat. Nem elégedhetünk meg a deklarációval, hanem tettekkel kell bizonyítanunk, hogy ez az alap következetesen szocialista és nemzetközi, és ezen kell állnia pártunknak a pozitív lépések kijelölésekor a szocialista építés megvalósításának érdekében. A jelenlegi súlyos helyzetben nem engedhetjük meg a bomlasztó irányzatokat. Ezek veszélyeztetnék előrehaladásunkat és visszahúzó erőként hatnának. Elvtársaki Ha a párt további eljárásáról kell beszélnem, ezt — tekintettel a január utáni Időszak értékeire —, nagyon világosan kell megfogalmaznom. A párt további politikai Irányvonala kulcskérdésének azt tartom, hogyan felelünk a kérdésre: mit hagyjunk meg a JanuSr utáni fejlődésből, mitől határoljuk el magunkat, és mi ellen lépjünk fel. Az alapvető módszertani szempont, amellyel a január utáni időszakot kell megközelítenünk, véleményem szerint az, hogy a Január utáni politikai fejlődést nem lehet önmagából kiindulva tisztázni. Gyökereivel visszanyúlik messze a Január előtti időszakba. A január utáni politika olyan társadalmi válság megoldására törekedett, amely az utóbbi években különösen azáltal mélyült el, hogy ellentét alakult ki a társadalmi fejlődés szükségletel és a politikai, gazdasági irányítás módszerei között. A párt a tizenkettedik órában kezdte meg e hibák felszámolását. Ez volt a kötelességünk népünk, de egyben a nemzetközi munkásmozgalom és a szocialista közösség minden országa iránt. A múltra vonatkozó bíráló elemzésünkben elutasítottuk mindazok nézeteit, akik általánosságban elítélték a szocialista fejlődés húsz esztendejének tagadhatatlan sikereit. Mindig tudatában voltunk annak, hogy a teljesebb szocialista élet fejlődésének lehetőségét a párt, a munkásosztály és a többi dolgozó húszéves áldozatkész munkája teremtette meg, akik hazánkban teljes győzelemre juttatták a szocialista termelési viszonyokat. A január utáni politika alapvető vonásai 10. A januári plénum utáni politikai fejlődést eleve befolyásolták a január előtti viszonyok hosszú Időn át megoldatlan és halogatott ellentétel. Az évek folyamán felhalmozódott problémákat hetek és hónapok alatt kellett megoldanunk. Ez volt az oka annak — bár nem akarjuk ezzel irányító munkánk hiányait leplezni —, hogy a Január utáni fejlődésben a fejlődés tendenciája által meghatározott pozitív és távlati jegyeken kívül felszínre kerültek olyan jelenségek ls, amelyeknek semmi kapcsolatuk nincs pártunk január utáni hivatalos politikájával. Nekünk azonban az volt a fontos, hogy politikánk következetesen a Marx, Engels és Lenin által megfogalmazott alapelvekből, a szocialista fejlődés általános törvényszerűségeiből Induljon ki, hogy tiszteletben tartsa a nemzeti sajátosságokat és összhangban álljon országunk új fejlődési szakaszával. Semmi esetre sem akartuk a szocializmus olyan modelljét kialakítani, amely nem gyökerezett volna a szocialista fejlődés általános törvényszerűségeiben, és amelyet az összes kommunista párt számára általánosan érvényes példaként akartunk volna felállítani. Ha tehát körül akarjuk határolni, hogyan és mit akarunk megtartani a január utáni politikából, akkor tartalmát és célkitűzéseit szemmel láthatóan el kell választani egyrészt attól, ami a hiányok következményeként megvalósítása során keletkezett, másrészt különösen attól, amit a szocialístaellenes erők nyomása alakított ki, hogy kihasználják és célkitűzéseit elferdítsék. Miben látjuk tehát a Január utáni politikának azokat az alapvető vonásalt, amelyeket már gyakorlatilag ls kezdtünk megvalósítani, és amelyek további munkánk során ls kiindulópontot jelentenek. i A párt vezető szerepé• • nek olyan érvényesítésében, amely felszámolja a szektásságot és arra törekszik, hogy felújítsa az emberek bizalmát a párt politikája iránt. A demokratikus centralizmus lenini alapelvének érvényesítésében. Abban, hogy növeljük a kommunisták részvételét a pártpolitika alakításában és határozataink gyakorlati megvalósításában. o Olyan feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik a szocialista kezdeményezés kibontakozását, hazánk lakosságának tevékeny részvételét a pártpolitika kialakításában és megvalósításában, éspedig úgy, hogy a pártonklvüliek Iránt gyakorolt nyílt, őszinte és becsületes politikával, valamint olyan politikával, amely formalizmustól mentesen elismeri más politikai pártok munkáját, aktivizáljuk a Nemzeti Front tevékenységét. O Abban a törekvésben, hogy növeljük a munkásság tényleges részvételét a közigazgatásban, megerősítsük a munkásosztály vezető szerepét, igyekezzünk ledönteni a munkásság, a parasztság és az értelmiség közötti gátakat, és hogy ezekből az aszpektusokból kiiktassuk a január előtti időszak minden torzulását. Továbbá abban, hogy a közös munkába teljes mértékben bekapcsoljuk az értelmiség minden alkotó erejét. /I Abban a törekvésben, ^'hogy társadalmilag és gazdaságilag is egyenjogosítsuk a szövetkezeti parasztság új szocialista osztályát. C Annak szorgalmazásáéban, hogy következetesen szavatoljuk az alapvető polgárjogokat és szabadságot, a szocialista törvényesség betartását és következetesen rehabilitáljunk minden ártatlanul üldözést szenvedettet. 6

Olyan feltételek kiala• kításában, amelyek a vállalati kollektívák aktivizálása érdekében a gazdasági reform elmélyítését célozzák. 7

Az új államjogi rende• zés révén a nemzetek egyenjogúságát meghatározó lenini alapelv következetes érvényesítésében. 8

Abban, hogy sokkal na• gyobb gondot fordítunk az emberek közvetlen szükségletelnek kielégítésére, az életA demokráciához és fegyelem is tartozik ^ színvonal problémáinak aktívabb megoldására, különösen a 6zemélyl szükségletek, a jutalmazás, a lakásépítés, a munkaés életkörnyezet kérdéseire. 9

Különleges gondot fordí• tunk arra, hogy a fiatal nemzedéket bekapcsoljuk a közéleti munkába, hogy tudatukat és szívüket megnyerjük a szocialista eszméknek. A CSKP Központi Bizottsága január utáni politikájának tartalma volt és marad, hogy megszilárdítsuk szövetségünket a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával, valamint a nemzetközi kommunista mozgalommal, hogy következetesen teljesítjük összes nemzetközi kötelezettségünket. Pártunk páratlan eredményeket ért el népünk politikai aktivizálásában, valamint a párt iránti bizalma felújításában. Január elindította a politikai elkötelezettség, a lelkesedés, a remény és az alkotóakarat hullámát, a szocialista kezdeményezés egészséges folyamatát, s ezt a szocializmustól idegen és ellenséges erők ki akarták használni. Dubček elvtárs a továbbiakban foglalkozott a szocialista demokrácia értelmezésével, elutasította a tiszta demokráciáról szóló hamis elméleteket és hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia a ml koncepciónk szerint a XIII. kongreszszuson megfogalmazott tézisre támaszkodik, nevezetesen arra, hogy az osztályharc megszűnt társadalmunk belső fejlődésének mozgató ereje lenni, és döntő jelentőségű az osztályok és a szociális csoportok közeledése. Ezért joggal biztosítottunk az akcióprogramban fontos helyet a szocialista demokrácia fejlődésének. Amennyiben ezzel kapcsolatban úgynevezett demokratikus szocializmusról beszéltek és írtak, ez helytelen jellemzés volt, ez ellentétben áll a mi értelmezésünkkel. Tudatosítjuk, hogy társadalmunk olyan megosztott világban fejlődik, amelyben két rendszer osztályharca folyik. Köztársaságunk nem zárt enklávé, amelybe nem hatolnak be a világméretű osztályharc hatásai. Még a mi társadalmunkban is léteznek aszociallsta erők olyan maradványai, amelyek nem nyugszanak bele a szocialista fejlődésbe. És az emberek tudata sem mentes a fejlődést fékező előítéletektől. Mindez a szocialistaellenes tevékenység potenciális támaszpontja, ezért az ellene folytatott harc osztályjellegű. A társadalomnak ilyen körülmények között nemcsak azokat a feltételeket kell megteremtenie, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy fokozódjék az emberek részvétele az Irányításban, hanem egyidejűleg gátat kell vetni a szocialista össztársadalmi érdekekkel ellentétes tevékenységnek. A szocialista demokráciában a nézetek szembesítése nem lehet ösztönös folyamat. A szocialista demokrácia csak a párt vezetésével fejlődhet. Elválaszthatatlan része a felelősségtudat és a fegyelem. Szocialista demokráciánk fejlődését veszélyezteti, hogy liberalista szellemben használják ki, amely teret enged a szocialístaellenes erők számára kedvező ösztönösségnek. Ehhez a veszélyhez járul a politikai élet stagnálását előidéző bürokratizmus. Ezért a szocialista demokrácia fejlődése megköveteli, hogy tevékenven harcoljunk e szélsőségek ellen. Már a Központi Bizottság májusi plénumán a jobboldali veszélyt tartottuk a legnagyobbnak. A pártban és a párton kívül működő liberális erők erről, mint a világos, szocialista tartalmat nélkülöző „megújhodási" és demokratizálódási folyamatról beszéltek. Idealizálták a formális burzsoá demokráciát, lebecsülték a társadalomban a párt és a munkásosztály vezető szerepét. A szocialista demokrácia értelmezésében mutatkozó Ilyen irányzatok utat nyitottak azoknak a nyílt szocialistaellenes törekvéseknek, amelyek egészében diszkreditálni akarták a pártot, meg akarták fosztani a társadalom vezetésére való jogától és zavart akartak okozni a szocialista országokhoz fűződő kölcsönös kapcsolatokban, diszkreditálni akarták a szocialista társadalmi rendszert és erejüket a politikai hatalomért megvívandó esetleges harcra tartogatták. Csak így történhetett meg, hogy pártunk Központi Bizottságának vagy a _ Központi Bizottság elnökségének számos határozata, amely a CSKP ellen Irányuló bármily ellenzéki erő kialakítását volt hivatott megakadályozni, például a szociáldemokrácia, vagy más és más lrányzai&erők tömörülését akart^^^B^mive^^ ezek a párt POJÉH^KK gyen-^^ gítésére törekedtekT sok kommunistánál nem találtak eléggé világos és egyértelmű álláspontra és nem késztettek a Központi Bizottság vagy a Központi Bizottság elnöksége helyzetének támogatására a sajtóban. Szocialista demokráciánk feltételei közt továbbra is lényeges annak megkülönböztetése, hogy az emberek milyen célok érdekében tömörülnek, milyen kérdésekért harcolnak, hogy jogos szocialista érdekekről van-e szó, amelyeknek megoldása már érett, vagy pedig társadalomellenes érdekekről. A január utáni fejlődésünkben társadalomellenes tendenciák is előfordultak. Például a K 231 néhány szervezőjénél vagy azoknál, akik az „elkötelezett pártonkívüliek" klubjában akartak ellenzéki politikai erőt kialakítani. Természetesen kommunistaellenes célokat tartottak szem előtt azok ls, akik bár szórványosan — a népi mllíciát támadták. Ilyenek voltak továbbá azok, akik hogy megbontsák az osztályegységet, megkísérelték a szociáldemokrácia felújítását. Hasonló dolgok kaptak helyet a sajtóban ls. A szocializmus alapelvei ellen intézett támadások jelentek meg a „Študent" című folyóirat hasábjain. Politikailag felelőtlen és a párt politikájával ellentétes hangok Jelentek meg néhány más folyóiratban, valamint a televízió és a rádió néhány műsorában is. Nem hagytuk figyelmen kívül ezeket a tényeket, foglalkoztunk velük a Központi Bizottság minden tanácskozásán és az elnökség munkájában is. Különösen a májusi plénum adott erről részletes jellemzést. Tanulság ez a jövőre nézve; minden szakaszon következetesen érvényesítenünk kell a de(Folytatás a 3. oldalon.) Q 196 XI.